Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra

Egy páratlan útvonal: túra a Szelce-völgyben

Gyalogtúra · Aggteleki Nemzeti Park · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Háttérben a Fertős-tetőt hordozó fennsík oldala
    / Háttérben a Fertős-tetőt hordozó fennsík oldala
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Jósvafői-fennsíkon
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szelce-völgy vége
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tohonya-patak után nem találkozunk vízzel
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szelcepusztai turistaszálló
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szelce-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gömör-Tornai-karszt jellegzetes tájképe (Jósvafői-fennsík)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jósvafő, ófalu
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Éles kanyar a Szelce-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Összeolvadt töbrök a Jósvafői-fennsíkon
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vízparti pajta (Jósvafő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A ridegen tartott hucul lovak (Jósvafői-fennsík)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tohonya-szurdokban
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szelce-völgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A panorámafotóért kattints a képre! (Jósvafői-fennsík)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A nemzeti park címerállatának kőből rakott mása
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szelce-völgy fölső szakasza
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Patak a kertek alatt Jósvafőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nincs patak a völgy alján
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tohonya-patak szurdoka
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a jósvafői Szőlőhegyről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közelítve Szelcepusztát
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szelce-völgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kiérve a Szelce-völgyből
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szelcepuszta
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km Borz-Alom Erdészeti Erdei Iskola Jósvafői ófalu Szőlőhegy (Jósvafő) Jósvafői-fennsík (Gergés-lápa)

Jósvafő mellékén a magyar tájhoz szokott szemnek váratlan, egészen meglepő látványvilág nyílik meg az Aggteleki-karszton. A töbörgöröngyös felszínű Jósvafői-fennsíkon meglátogatjuk a szabadon nyargaló hucul ménest, végigmegyünk az ország talán legszebb völgyén, majd árnyas erdőkben lehűlve térünk vissza kiindulópontunkra.

nyitva
könnyű
15,9 km
5:00 óra
377 m
377 m

A Gömör-Tornai-karsztvidék vízfolyások által különálló tömbökre szabdalt fennsíkjaira jellemző nyílt terepeket keresünk föl. Mindenbe belekóstolunk kicsit, ami e tájunk felszínfejlődése és kultúrtörténete során létrejött. Áthatolunk egy szurdokon, majd hosszan haladunk az évszázadokig jellemző legeltetés és kaszálás által nyitott kopár terepeken - érintünk fennsíkot és száraz völgyet is. Meglátogatunk egy súlyos történelmi örökséget hordozó egykori vadászkastélyt, amelynek környéke ma erdészeti központ, majd felkapaszkodunk a karszt zárt, nagyragadozók által is lakott erdőibe.

A jósvafői mindennapok meghatározó eleme a karsztvíz, mely barlangokat lyuggat a környező hegyek testébe, olykor dübörögve tör elő a Jósva-forrásból, ott csörgedezik a falu utcái között, és a Tengerszem smaragdzöld tavacskáját táplálja. Átkelve a Tohonya-szurdok mohos görgetegein, a településtől karnyújtásnyira azonban kifejezetten száraz, kopár tájra érkezünk, amit nyáron vigasztalan forróság uralhat el. A kissé vadnyugati hangulatú Jósvafői-fennsík szabadon vágtázó lovaktól mozgalmas, töbröktől hullámzó medencéjét erdős hegyek keretezik. A Szelce-völgy alján sem borul fölénk a lombkorona: éles kanyarjaival és szűk, füves pásztájával különleges atmoszférájú túraútvonal. Az országban páratlan megjelenésű, vadregényes tájon meg is szállhatunk, ha Szelcepusztán töltjük az éjszakát. A túra végén pedig a karszt alig háborgatott erdőiben vezet vissza az útvonal a kiindulópontra, útközben feltárva előttünk a Jósva-völgy és a szomszédos hegyek panorámáját.

A szerző tippje

  • Érdemes egy estét Szelcepusztán tölteni a turistaszállóban (Borz-Alom Erdészeti Erdei Iskola). A felújított, hangulatos épület nagyszerű helyen áll. Tölthetjük az éjszakát a kastélyszállóban is, ha magasabb komfortfokozatra vágyunk.
  • Vízvételi lehetőség csak Szelcepusztán lesz, a forró nyári napokon extrém melegre készüljünk a végig napsütötte Szelce-völgyben!
  • Jósvafőre érdemes még legalább egy félórát szánni: keressük fel a smaragdzöld Tengerszemet, és a mellette található Jósva-forrást!
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-04-30
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
407 m
Legalacsonyabb pont
205 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Jósvafő, közért buszmegálló (207 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.482624, 20.552258
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°28'57.4"N 20°33'08.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 466913 5370041
w3w (what3words) 
///halogat.átküld.masnis

Végpont

Jósvafő, közért buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Jósvafőn a S jelzésen kell előre indulnunk a buszmegállóból.
  • A falu szélén jobbra térünk a K jelzésekre.
  • A K jelzésről már a fennsík tisztásán váltunk át a P jelzésre bal felé.
  • Végigmegyünk a Szelce-völgyön egészen Szelcepusztáig.
  • Szelcepusztán jobbra kanyarodunk a K jelű turistaútra.
  • A Kéktúrát követjük azután is, hogy a S jelzés elkanyarodik balra.
  • Később, amikor a Szőlőhegyen a S jelzés megérkezik jobbról, mi balra fordulunk rajta.
  • A S jelzésen sétálunk vissza Jósvafőre.

A túráról részletesen

Apró szurdok Jósvafő mellett

Jósvafőn elhagyjuk a főutcát, és a pajták alatt csörgedező, széles patakot követve sétálunk ki a házak közül. Az erdő kezdetben nem záródik össze, hiszen a Kossuth-barlang forrásszája előtt kis rétet foglal el egy vízmű. A kövek közül buzog elő a forrásvíz, mellette épített, kapuval lezárt bejárat vezet a ma is élénken kutatott barlang mélye felé. Nevét Kossuth egyik környékbeli látogatásának köszönheti, a támfalak közül nagy esőzések után zengve tör elő a víz. A K jelzésű turistaút itt belép a Tohonya-patak földúttal feltárt, kiszélesített szurdokába. Kiépítettsége szerencsére nem tette teljesen tönkre a völgyet, a mohos kőgörgetegeken átbukdácsoló patak bájos képet fest, ahogy apró, de kanyargós szurdokában utat tör magának.

Kisvártatva egy újabb tisztásra érkezünk, jobbra, előre átvágunk rajta, és egy meredek ösvényszakaszon felkapaszkodunk a Jósvafői-fennsík óriási kaszálórétjére. Percek alatt óriásit változik a táj, amikor a hűs erdőből napsütötte, majdnem fátlan mezőre érkezünk. Mellbevágó a látvány: a hatalmas, széles plató medencehelyzetben van, meredeken leszakadó, erdős oldalú hegyek keretezik minden oldalról, ezért egy tágas katlanban érezhetjük magunkat, ahol ember nyomát alig-alig észlelhetjük. A felszínt változatos méretű, helyenként összeolvadt töbrök teszik göröngyössé. Régebben erdő fedte a tájat, letermelése után a kaszálás és legeltetés megakadályozta a fásszárú növényzet térhódítását, manapság pedig a túrázók látóterét a szél borzolta fű tölti be.

A Jósvafői-fennsíkon

Megkerüljük a hucul ménes gergés-lápai karámját, a lovak nagy területet járhatnak be. A zömök testű lófajtát a „Kárpátok pónijának" is nevezték régebben, mivel erős izomzata és kis méretei lehetővé tették használatát a nehezen megközelíthető erdők letermelése során. Magyarországról csaknem kipusztult, a '80-as évek óta a nemzeti park tenyészti és gondozza őket. A hátasokon túl a Nagy-oldal festői karsztbokorerdőjén, sziklás lejtőjén akadhat még meg a szemünk. E hegy hordozza az Aggteleki-karszt legmagasabb pontját, a Fertős-tetőt (604 m). Felkeresése sajnos természetvédelmi okokból nem lehetséges, az innen észak-északkeletre fekvő hegyvidékre egyetlen turistaút sem lép be. Háborítatlan erdőikben évtizedek óta stabil farkas- és hiúzpopuláció van jelen.

A Szelce-völgyben

A K jelzés délkelet felé terel, majd egy elágazásnál jobbra kanyarodik, nekünk viszont a bal felé tartó P jeleket kell követnünk. A fennsíkra és az előttünk álló útszakaszra is jellemző, hogy nyáron kérlelhetetlen forróság ül a tájra, ráadásul mélységi helyzetéből következik, hogy frissítő szellőre sem nagyon számíthatunk. Töbrök közt kanyarogva lépünk be a csak kezdeti szakaszán becserjésedett, facsoportokkal induló Szelce-völgybe. A hosszú, nyílt völgyaljon nem találunk patakot, mert az már réges-rég eltűnt a felszínről: a korábban a fedő kőzetrétegekbe bevágódott vízfolyások a mészkőréteget elérve víznyelőkön keresztül elszivárogtak a mélybe (ezek maradványai a mai töbrök). Az erózió tulajdonképpen „leradírozta" a felső rétegeket, a kialakult völgy viszont megmaradt, átöröklődött a mészkőre. A Gömör-Tornai-karsztra általánosan jellemző völgyképződés egyik példáját láthatjuk itt. Emellett a Szelce-völgy szerkezeti vonalon fekszik, így a régi patakok a meglévő mélyedéseken át találtak maguknak utat. A vörösagyagos talajon vezető keréknyomot villanyvezeték kíséri, de ez mit sem ront a látványon! Meseszép, füves aljú pásztában sétálunk, egyik oldalról meredek, a másikról lankás lejtők erdői zárnak közre. Az éles kanyarok miatt nem látunk ki a völgyből, mely hangulatát tekintve páratlan az országban. Ráadásul a turistatömegek is elkerülik, jó eséllyel magunk leszünk e kissé kietlen, mégis barátságos természeti környezetben. Balra, a fokozottan védett, turisták elől teljesen elzárt Nagy-oldal karros-bozótos letörésén, a magasban régi vadászösvény tekereg, legvadabb sziklás letörése, az Oltár-kő egykor fenséges panorámájáról volt ismert. A mögötte elterülő erdős fennsík csúcspontján, a Fertős-tetőn régi turistakalauzok leírása szerint kilátó állt, melyről az egész karsztvidék, hátterében pedig a Magas-Tátra is látható volt.

Egy derékszögű jobbkanyar után kissé kiszélesedik a terep, és bal felől is alacsonyabbá válik a hegyoldal. Vadföldek mellett közeledünk Szelcepusztához, érdemes néha hátratekinteni, a Nagy-oldal falként emelkedik végigjárt utunk hátterében.

Szelcepuszta

Szelcepusztát aszfaltút keresi fel, a karámok közt hucul lovak legelésznek, szomszédjukban félénk dámszarvasok lesik lépteinket. A mai erdészeti telepen áll egy kiváló erdei iskola, ami mindennel felszerelt turistaszálló is egyben. Balra, a fák közt, a betonút végén pedig a kastélyhotelt találjuk: Horthy Miklós kedvelt vadászterepe volt ez, az épület (leégett) elődjét ő használta, a kormányzó medvéket is telepíttetett a rengetegbe. A Ménes-völgyben fakadó Medve-kerti-forrás a mai napig ennek emlékét őrzi, a fölötte található Sárog-kertben építették ki (a derenki és szögligeti lakosság segítségével) a kerítést, melybe két pár (állítólag lengyelországi) mackót telepítettek. Egyes visszaemlékezések szerint korábban fogságban tartott, emberhez szokott egyedekről volt szó, ezért szabadon engedni nem lehetett őket, etetésükről a helyi vadászok, erdészek gondoskodtak (terménnyel, kukoricával, gyümölccsel és olykor lóhússal). A '40-es évekre utódaik húsznál is többen voltak, közülük sokat szabadon engedtek, némelyiküket a közeli falvakban ritkán viszontlátták (pl. a kaptárak közelében, gyümölcsösökben), de egy kivételével nem maradt fenn feljegyzés lövéssel végződő konfliktusról (arra is a felborogatott kaptáraik miatt megvadult méhek miatt volt szükség). Aztán 1944-ben, ahogy a front közeledett, a kertben tartott állatokat szabadon engedték. (Horthy egyébként egy alkalommal, Szin közelében ejtett el egy medvét.)

Szenvedélyében a kormányzó azonban nem akart a közeli Derenk lakosaival osztozni, akik olykor orvvadászatokkal egészítették ki napi betevőjüket, ezért a falu népét ellentmondást nem tűrve elköltöztette, a házaikat leromboltatta. Persze nem ő volt az első, aki Szelcepusztát felfedezte magának, hiszen már az Árpád-korban vasműves központ volt, az akkori „vasverőkre" emlékeztetnek egyes környékbeli elnevezések: Verő-oldal, Verő-tető, Patkós-oldal, Patkós-völgy. Napjainkban békés, idilli szálláshely, érdemes egy estét eltöltenünk itt, a karszt szívében.

Vissza Jósvafőre

Szelcepusztáról a Kéktúra K jelzésein indulunk visszafelé. Akárcsak utunk elején, ismét erdőbe lépünk. Nyergek közt haladunk, itt-ott töbrök mélyülnek az erdei út mellett. Kisebb tisztásokat is érintünk, keresztezünk egy fenyvesfoltot, végül kiérkezünk a Szőlőhegy nyílt terepére. A S jelzés itt bal felé indul, kövessük ezt! Pár lépés után kinyílik a táj, érdemes kicsit feljebb kapaszkodni a domboldalon. Bár Jósvafőn nincs nagy hagyománya a bortermelésnek, ezen a napnak kitett lejtőn mégis foglalkoztak, és napjainkig is folgalkoznak egy kevesen szőlővel. A sok tőke helyett a temérdek magaslat feltűnő: rálátunk a Jósva-völgyre és annak lucfenyvessel is borított túloldalára, feltűnik a Szalonnai-karszt gerince is. A szembenső hegyoldalt kelet felé széles kaszálók foglalják el, kissé felvidéki jellegű a látvány. A hegy tövében a nemzeti park címerállata, egy hatalmas, kőből rakott szalamandra tekeredik. Széles szekérutunk a domboldalon ereszkedik, a visszacserjésedő lejtő egy lentebbi pontjáról belátunk Jósvafő völgykatlanába. Megkerülünk  egy apró völgyfőt, majd erdőben érkezünk le az aszfaltútra. Ezen gyalogolunk be a faluba, ahol a S jelzés visszavezet a buszmegállóig.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Jósvafő, autóbusz-váróterem megállóból indítjuk a túrát, és oda is térünk vissza.
  • A túra végén elhaladunk a Jósvafő, Petőfi utca 8. buszmegálló mellett - ha nem akarunk visszatérni a faluközpontba, innen is hazaindulhatunk.

Megközelítés

  • A buszmegállóból indul a turistajelzés.

Autóval

  • Jósvafőn a központban, a bolt előtt, vagy a Rákóczi Ferenc utca és a Táncsics utca elágazásánál lehet parkolni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.482624, 20.552258
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°28'57.4"N 20°33'08.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 466913 5370041
w3w (what3words) 
///halogat.átküld.masnis
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Gömör-Tornai-karszt, Cserehát turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Aggteleki-karszt vagy Gömör-Tornai-karszt térképek

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
15,9 km
Időtartam
5:00óra
Szintemelkedés
377 m
Szintcsökkenés
377 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp