Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Történelmi emlékhely

Derenk (romfalu)

Történelmi emlékhely · Aggteleki-karszt · 346 m · Ma nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Derenk iskolája volt az épület elődje
    Derenk iskolája volt az épület elődje
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
Évszázadokon keresztül maroknyi lengyel közösség lakott az Aggteleki-karszt fennsíkjának egyik félreeső pontján. A gorálok és kisebb számban magyarok majdhogynem teljes elszigeteltségben éltek az erdő mélyén, mígnem az önkény elsöpörte otthonukat a föld színéről. Ma az egykori iskola épületében kialakított emlékhely és kiállítás fogadja a hosszú gyalogtúrán érkezőket e festői fekvésű helyszínen.

A Derenki-polje

Bár a karsztfennsíkok nem éppen a megtelepedés legideálisabb helyszínei, hiszen a víz elszivárog a mészkőben, és a talaj is gyakorta sekély, Derenk mégis az Alsó-hegy platóján jött létre egy poljéban. A polje nagy karsztos mélyedést jelent, mely lefolyástalan: a csapadékvíz itt hosszabb ideig megmarad a felszínen. Ezt láthatjuk a falu romjaitól délre eső részen, illetve kissé keletebbre, egy hatalmas, vizenyős tisztáson.

Gorálok a karszton

A gyönyörű erdős tájban egykor a fordulatos történetű Derenk (nevének szláv eredetű megfelelője, a „drenka" somfát jelent) élte nyugodt mindennapjait távol a szomszédos településektől, zárványként létezve a nehezen megközelíthető fennsíkon. A 15. században már fontos falu volt, de a török idők, majd a Rákóczi-szabadságharc idején csaknem elnéptelenedett. Az 1711. évi pestisjárvány - egy időre - beverte a szeget Derenk koporsójába: lakosságának nagy része a betegség áldozata lett, maradéka pedig elmenekült. Még 1720-ban is lakatlanul állt.

A lassacskán megjelenő kevés magyar család mellé az Esterházyak szepességi gorálokat telepítettek be. A 19-20. században a falu lakossága 400-500 főt számlált. Szinte kizárólag egymás között házasodtak, földrajzi helyzetükből adódóan pedig a külvilággal ritkán érintkeztek, ezért az utolsó időkig megőrizték nyelvüket és szokásaikat. A lengyelországi hegyekből származó jobbágyok hasonló környezetbe csöppentek, mint ahonnan egy jobb élet reményében elindultak: állattartás, favágás, szénégetés, vadászat jelentette betevőjüket, de egy apró fűrészmalom is szolgálta a falu lakóit.

A kétszer kihalt falu

A trianoni békediktátum a határt a falu főutcáján húzta meg - bár a szláv lakosság a közeli, szlovákok által is lakott Jabloncához (Silická Jablonca) több szállal kapcsolódhatott, egy népszavazáson mégis úgy döntött, hogy Magyarországhoz akar tartozni (hiszen gazdaságilag inkább Miskolc és Szendrő piacaihoz kötődött). E választás bizarr módon később sokba került a derenkieknek.

A rosszul termő földeket birtokló, viszonylag mostoha körülmények közt élő derenkiek gyér bevételeiket időnként orvvadászattal egészítették ki. Az 1930-as évek végén Horthy Miklós, aki többször is a közeli szelcepusztai vadászkastélyban vendégeskedett, medvéskertet alakított ki a környező erdőkben. A rossz szomszédságot jelentő, „útban lévő" lakosokat igyekeztek rábírni az elköltözésre, azonban a zárt közösségnek kevés tagja vállalkozott élete felforgatására. Végül 1943-ban erőszakkal telepítették szét őket, épületeiket pedig lerombolták. Bár anyagilag tisztességesen megfizették a költözködőket, a korábbinál jobb minőségű földeket kaptak, a közösség szétszakadt, és újabb csapásként az 1950-es években nagy részük kuláklistára került. Az utolsó helybéli, aki megtagadta a kitelepítést, az 1960-as évek végéig tartott ki otthona mellett.

Derenk ma

A turistaút mentén fejfára emlékeztető megjelenésű, kétnyelvű (magyar és lengyel) táblák jelzik a házak helyeit, rajtuk a tulajdonosok és új otthonaik helynevei szerepelnek. Az egykori istálló düledező épülete mellett csak az emlékhelynek és kiállítótérnek újjáépített iskolaépület áll már. Az ablaktalan és ajtók nélküli házban Derenk és népessége történetével ismerkedhetünk meg. Közel hozzá kis kápolnát emeltek, a templom helyére kőkeresztet állítottak. A falu harangját az utolsó lakos mentette meg, tőle a szögligeti templomba került.

A „szellemházsor" végében egy tábla jelzi a temetőhöz vezető utat. Innen nagyjából 5 perc sétával érjük el az árnyas sírkertet, melyben számos fakereszt és néhány régi, faragott sírkő árulkodik a múltról.

Derenk az Országos Kéktúra pecsételőhelye.

Nyitvatartás

Ma nyitva
Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-12-16

Tömegközlekedéssel

  • A Szögliget, autóbusz-forduló buszmegállóból indulhatunk el Derenkre.
  • A bódvaszilasi vasútállomásról is startolhatunk.
  • A Bódvaszilas, élelmiszerbolt buszmegállót is választhatjuk kedőpontnak.
  • A Szinpetri, autóbusz-váróterem buszmegállóból is nekivághatunk.
  • A Jósvafő, autóbusz-váróteremtől is feljuthatunk egy jó hosszú túrán.

Megközelítés

  • Szögligetről induljunk el a P jelzésen, majd arról váltsunk balra a Z jelű turistaútra! Amikor ezen elérjük a Kéktúra K jelzését, térjünk azon balra! Ez vezet el a romfaluba (5,4 km, 189 m szintemelkedés).
  • Bódvaszilason a vasútállomásról a K◼ jelzést kell követnünk, majd a faluközponttól a Kéktúra K jelei vezetnek fel a fennsíkra. Itt a Z jelzésre kell térnünk, majd amikor ahhoz ismét csatlakozik a K jelzés, kövessük azt immáron Derenkig! (9,5 km, 355 m szintemelkedés.)
  • Szinpetriből a S jelzésen kell észak felé indulnunk, majd arról a K jelzésre váltanunk, azt egyenesen követnünk (9,9 km, 326 m szintemelkedés).
  • Jósvafőről a Kéktúra K jelzése vezet Derenkre (12 km, 267 m szintemelkedés).

Parkolás

  • Szögligeten a Kossuth Lajos utca és a Szabadság tér kereszteződésénél találunk az út mentén parkolókat, de jócskán kihajthatunk a faluból és a Szalamandra-háznál is hagyhatjuk az autót.
  • Bódvaszilason a vasútállomás előtt, vagy az Akácos út menti kastélyépületnél tudunk (mögötte van a parkoló).
  • Szinpteriben a Dózsa György utca elágazásánál találunk parkolót ott, ahol a világ legnagyobb könyvét jelzi a tábla.
  • Jósvafőn a központban, a bolt előtt, vagy a Rákóczi Ferenc utca és a Táncsics utca elágazásánál lehet parkolni.

Koordináták

DD
48.542019, 20.639716
DMS
48°32'31.3"N 20°38'23.0"E
UTM
34U 473407 5376608
w3w 
///szemcsés.szürkén.hóvirág
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

Gyalogtúra · Aggteleki-karszt
A kurucok központjában, a karsztvidéken
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 15,1 km
Időtartam 4:15 óra
Szintemelkedés 404 m
Szintcsökkenés 404 m

Túránk Gömör és Torna festői határvidékére kalauzol: a középkori eredetű falmaradványokkal letűnt dicsőségére emlékező Szádvár kilátópontjára, majd ...

1
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Aggteleki-karszt
Barangolás a zsombolyokat rejtő rengetegben
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 16,1 km
Időtartam 4:40 óra
Szintemelkedés 637 m
Szintcsökkenés 637 m

Körtúránkkal beleveszünk az Alsó-hegy, a Bába-völgy és a Vecsem-bükk misztikus erdőségébe, ahol hazánk különleges barlangjait, keletkezésük okait ...

Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Sajó-Hernád-medence
Bódvaszilas - Boldogkőváralja (OKT-25)
ajánlott túra Nehézség könnyű Szakasz 25 nyitva
Hossz 67,8 km
Időtartam 19:40 óra
Szintemelkedés 1 495 m
Szintcsökkenés 1 490 m

Ezen a szakaszon a Bódva völgye felett magasodó Szalonnai-karsztot és a finoman ívelt dombhátakkal egészen a Hernád völgyéig nyújtózó Cserehát ...

3
Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség könnyű
Hossz 9,2 km
Időtartam 2:35 óra
Szintemelkedés 75 m
Szintcsökkenés 331 m

Túránk a Szilicei-fennsík karsztos tündérvilágát járja végig egy könnyú, szelíden hullámzó útvonalon. A befolyástól, a fennsíki Papverme-tótól a ...

Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Aggteleki Nemzeti Park
A Szelce-völgy, a karszt ékköve
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 15,8 km
Időtartam 4:15 óra
Szintemelkedés 204 m
Szintcsökkenés 204 m

Jósvafő természeti értékekben gazdag környékének legszebb túraútvonala a Szelce-völgyön vezet keresztül. Tartalmas körtúránk ezt felfűzve az ...

2
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Aggteleki Nemzeti Park
Egy páratlan útvonal: túra a Szelce-völgyben
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 15,9 km
Időtartam 5:00 óra
Szintemelkedés 377 m
Szintcsökkenés 377 m

Jósvafő mellékén a magyar tájhoz szokott szemnek váratlan, egészen meglepő látványvilág nyílik meg az Aggteleki-karszton. A töbörgöröngyös felszínű ...

Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 10,3 km
Időtartam 3:00 óra
Szintemelkedés 257 m
Szintcsökkenés 257 m

Ennek a Jósvafőtől kiinduló, a galyasági erdőrészen vezető, közepesen nehéz túrának a szépségét az erdő vad, természetesre emlékeztető állapota ...

1
Szerző: Várnai László,   MTSZ - együttműködő szervezetek
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 17,6 km
Időtartam 4:50 óra
Szintemelkedés 449 m
Szintcsökkenés 629 m

Kiadós túránk az Aggtelek környéki vidék félreeső részére, a Galyaság dombjai közé vezet. Látványos karsztjelenségek helyett itt alacsony hátak ...

Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp