Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A karszt zegzugos világa - barangolás Aggtelek és Jósvafő között

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Aggteleki-karszt · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Aggtelek körül már tágas kaszálók sorakoznak a fennsíkon
    Aggtelek körül már tágas kaszálók sorakoznak a fennsíkon
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km Vörös-tó és a Medve-sziklák Tengerszem (Jósvafő) Kövirózsa Apartmanház Tengerszem Hotel és Étterem Garan Vendégház Jósva-forrás
Túránkon az Aggteleki-karszt jellegzetes terepét fedezzük fel: a legnépszerűbb, legismertebb aggteleki és jósvafői központok között rejtett völgyek erdős szalagjában gyalogolunk, de a borókás zugokkal, töbörsorokkal, karrmezős lejtőkkel hullámzó fennsíkokat is felkeressük.
nyitva
könnyű
Hossz 15,1 km
4:25 óra
541 m
541 m
484 m
220 m

A Gömör-Tornai-karsztvidék Magyarországon maradt részén, az Aggteleki-karszt patakvölgyekkel szabdalt mészkőtömbjén járunk. Hazánk legjellegzetesebb karsztformáit találjuk itt: a széles, meredek falú völgyek felett lekerekedett hegytetők és összeolvadó töbrök ritmikus váltakozásától hullámzó fennsíkok jellemzik az egész hegységet. Ha belekeveredünk ebbe a mélyedések és hátak között kanyargó labirintusba, csak a jelzések és a modern technika segítségével találjuk meg a kivezető utat.

Utunk elején a töbörsoros eredetű, vízfolyás nélküli Baradla-völgyben kalandozunk. Ez a ránézésre száraz karsztvidék jellemző errefelé: a patak mélyen alattunk, a Baradla-barlangban folyik. A töbrök olyan víznyelők eltömődött maradékai, amelyek több millió évvel ezelőtt a karbonátos kőzeteket takaró felszín patakjait vezették a mélybe. Ez az üledékes réteg mára nyomtalanul eltűnt, csak a barlangokban és nagyobb folyóvölgyekben lerakott hordalékból ismerjük kőzeteit; az egykori vízfolyások lenyomatát azonban ma is őrzi a táj.

Egy még régebbi hagyaték a Vörös-tó környezete, ahol a Medve-sziklákban a hajdani trópusi éghajlat lenyomatát érhetjük tetten. A sziklák anyaga 220 millió évvel ezelőtt, lagúnákban keletkezett, amikor a tiszta vízben felhalmozódott egyes élőlények mészanyagú váza. A kőzetté válást követően, a kréta időszakban e kőzettömeg szárazulatként emelkedett a tengerek fölé; ezt követően oldotta ki a ma is látható, csúcsos formák alapját a trópusi klíma. Az ősi kúpkarsztot később agyag fedte be, amely kirívó, vörös színével ma is szemügyre vehető a Medve-sziklák körül. Az Aggteleki-karszt kiemelkedése után a formavilág alakulását elsősorban az oldódás folyamata határozta meg. Ez a kőzetrepedések mentén, illetve a már említett, régebbi felszínről átöröklődött völgyekben, töbörsorokban volt a legintenzívebb. A Vörös-tónál is egy régebbi víznyelő mélyedését látjuk, amely azonban a bemosódott vörösagyagtól eltömődött, lefolyástalanná vált; így maradhat meg a felszínen a ma is látható, közel állandó vízszintű tó. A 20. század végéig rendszeresen belőle ivott és benne fürdött a környék állatállománya, így aztán nevét a felkavart iszap vöröses színéről kapta – ami napjainkra a dús vegetáció és a szerves anyag bomlása miatt inkább sötétbarna.

Amit a víz kioldott a mészkőből, azt a forrásoknál, a völgyekben látjuk viszont. A mész kicsapódása igazából már a barlangokban megkezdődik, amint a környék világhírű cseppkőbarlangjai bizonyítják. A felszínen azonban szintén látványos formák alakulnak ki, ahogy a patakos barlangok kifolyásait egyesítő jósvafői katlanban is, ahol valóságos vízi édenkertet találunk. A barlangok végpontjából a felszínre törő források környezete, a patakok medre barna kalcitbevonattal fedett, markáns formavilágú képződmények gyűjtőhelye. A vízben oldott mész itt a szénsav elillanása miatt kiválik, a kalcitkiválás pedig mindig ott a legintenzívebb, ahol a legnagyobb felületen érintkezik a víz a levegővel: így a vízesések falán, a zúgók peremén képződik leginkább az édesvízi mészkő. Ezért kisebb-nagyobb gátak alakulnak ki azonos magasságú peremekkel, búboskemencére hasonlító darázskődómok épülnek a vízesések alatt, a patakok medrében pedig vastag padkák tagolják a víz folyását.

A régóta megbízható hozammal rendelkező jósvafői vízi világ rendkívül gazdag növény- és állatvilág otthona. A Béke-barlang kifolyásánál, a Komlós-forrásnál apró csigavázak borítják a felszínt: a kárpáti forráscsiga stabil állománya él itt. Nem hiába a foltos szalamandra a nemzeti park címerállata, hiszen az állandóan nedves völgyek patakpartjainak köves, mohás üregeiben él ez a színpompás kétéltű, akit gyakran láthatunk lomha, kígyózó mozgással bandukolni a nedes talajon, eső után. Ilyenkor hagyják el védett üregeiket táplálék reményében, vagy keresik fel egymást főleg párzási céllal. Elmenekülni nem tudnak a ragadozók elől, de bőrük méreganyagával védik magukat, amit a jól látható sárga-fekete színkompozíció is hirdet. Hagyjuk mi is őket nyugodtan sétálgatni!

A szerző tippje

  • Kézenfekvő megszállni a túra kiindulópontjánál, a Baradla-barlang aggteleki bejárata előtti Baradla kemping és turistaszállóban. Az épület barlang felőli oldalán üzemel az étterem, ahol a reggelizhetünk vagy vacsorázhatunk a túra előtt vagy után, illetve amennyiben nyitvatartási időn túl érünk vissza, kérhetjük a megrendelt ételt becsomagolva a szomszédos turistaszálló recepciójára.
  • Az Aggteleki-karszt méltán híres különleges földalatti világáról, aminek megőrzésére, kutatására és bemutatására vált a terület az UNESCO világörökség részévé. A túra kiindulópontjánál található Baradla-barlangot érdemes a túra előtt vagy után meglátogatni. A sokáig a világ leghosszabb ismert barlangja címet is viselő Baradla-barlangban hosszabb, átmenő túrát is tehetünk barlangász felszereléssel, a nemzeti park szervezésében. Amennyiben fizikai és pszichés kondíciónk megfelelő hozzá, életre szóló élménnyel gazdagodhatunk a kalandokban és barlangi képződményekben gazdag túrán.
  • A túra épp elkerüli Jósvafőt, de ha szeretnénk körbenézni, megpihenni a faluban, inni vagy enni, akkor a jósvafői Tengerszemtől 15-20 perc séta mindössze a faluközpont.
  • Ha a túra végén megfáradtunk, és nem akarunk felkapaszkodni az ördögszántásos csúcsrégióba, akkor a Szent Ferenc-kápolnától folytassuk tovább a S jelzésen, ami előbb az aszfaltúton, majd erdős, ligetes ösvényen, közel szintben éri el Aggteleket. Ezzel az útvonallal alulról kerüljük a Tó-hegy ördögszántását, elmegyünk az Aggteleki-tó mellett, majd a Baradla-barlang bejárata felett érjük el eredeti útvonalunk legvégét, a sziklafal tetejének kilátópontját.
  • A bódvarákói Esztramos-hegyben rejtőzik hazánk egyik leglátványosabb, kristálykompozíciókkal sűrűn borított barlangja, a Rákóczi-barlang. Ha marad pár óránk a túra előtti vagy utáni napon, érdemes a rövid kitérőt beiktatni és felfedezni ezt a mesebeli földalatti kristálypalotát.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-12-20
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Baradla-tető, 484 m
Legalacsonyabb pont
220 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Óvatosan, odafigyeléssel közlekedjünk a Baradla-tetőn! A köves felszínt nem véletlenül hívják ördögszántásnak. Érdemes bakancsban járni erre, vagy körültekintően lépdelni a kiálló sziklatarajok, repedések között.

Kezdés

Aggtelek, Baradla-barlang buszmegálló (326 m)
Koordináták:
DD
48.469617, 20.495900
DMS
48°28'10.6"N 20°29'45.2"E
UTM
34U 462738 5368621
w3w 
///totális.javulás.tonna

Végpont

Aggtelek, Baradla-barlang buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A buszmegállótól a K◼ jelzésen sétálunk a turistaszállóhoz.
  • A Baradla-barlang aggteleki bejáratától a Z+ jelzést követjük a Baradla-völgyben a Kecső-völgyi torkolatáig.
  • A Kecső-völgyben a Z jelzést követjük a Baradla-barlang Jósvafői bejáratáig.
  • A S jelzés navigál vissza a Jósva-forrás érintésével a Szent Ferenc-kápolnáig.
  • A kápolnától jobbra, a K+ jelzésen megyünk fel a Közép-hegyre, ahol csatlakozunk a K jelzéséhez.
  • A K jelzésről a következő hágóban letérünk a K▲ jelzésen a Baradla-tetőre.
  • Csatlakozunk K jelzésbe, amit egyenesen követve érkezünk vissza a Baradla-barlang Aggteleki bejáratához.
  • A barlangbejárattól a K◼ jelzésen jutunk vissza a buszmegállóba, illetve a parkolóhoz.

A túra részletes leírása:

Aggtelekről Jósvafőre a Baradla- és a Kecső-völgy erdős szalagján

Aggtelek mellől, a tekintélyes sziklafalban nyíló Baradla-barlang bejáratát megcélozva indítjuk túránkat a parkon átvezető K◼ jelzést követve. Elhagyjuk a turistaszálló épületét, és a barlangpénztár mellett fölfelé kanyarodó lépcsősoron a Z+ jelzésre váltunk. A faluban régi hagyományokkal rendelkezik a barlangi túravezetés: a cseppkőképződményekkel teli labirintus bemutatásához az elmúlt századokban még fáklyákkal világították be a termeket, míg a turisták cseppkövet vihettek haza emlék gyanánt.

A sziklás falon harántolva, a Denevér-ág bejárata felett betonjárda vezet a hegy túloldalára, a Baradla-völgybe. A betonút a völgytalp szélén, a szintén sziklás torokkal mélybe bújó Csipke-termi-bejáratig fut, ugyanis ide érkezik ki az aggteleki barlangi rövid túra. A múlt évszázadban, de főként a szocializmus idején itt még fegyveres határőrök jelezték a föld alól előbújó turistaáradatnak, hogy határvidéken járnak. A szemben lévő hegyháton futott a magyar-csehszlovák határszakasz, aminek napjainkra már csak közigazgatási jelentősége van.

A tágas, szelíd formákkal hullámzó völgytalp szélén halad a turistaút – a barlangi bejárat után már köves szekérúton, amely a rét túlvégén befut a bokros erdőszegélybe. Tisztások, ligetek és sűrű gyertyános-tölgyes váltakozásától kísérve haladunk a töbröket kerülgető úton. A völgyfenékről hiányzik a vízfolyás, helyén nagyobb, üstszerű mélyedések sorakoznak, amelyek a csapadékot a mélybe szivárogtatják, hogy a repedések, barlangok alján föld alatti patakokban gyűljön össze a víz. A Baradla-völgy elején, melyen az első nagyobb töbör alatt fut a Styx, a barlang patakja, ami a tágabb térség vizeit egyesíti.

A Baradla-völgy első szakaszának töbrei után a terep lassan mélyülni kezd, ahogy a Styx-szel párhuzamosan, a felszínen folyó Kecső-patakhoz ereszkedünk. A völgy torkolata előtt elérjük Z jelzést, amin keleti irányban folytatjuk utunkat Jósvafő felé. Itt kerülünk a legközelebb az országhatárhoz, ugyanis bal ágán, alig pár száz méter után a tanösvény már szlovák területre ér - habár a szomszédos Kecső településen még napjainkban is jórészt magyar szót hallani.

A patak feletti, árnyas gyertyános-tölgyesben oldalazunk tovább. Pár száz méter után a következő mellékvölgy, a Karu-völgy torkolatánál kicsiny sziklás gerincen ereszkedünk a Kecső-patakhoz. Száraz időben a víz itt már alig csordogál, vagy teljesen el is tűnik, hiszen a karsztokra jellemzően a felszín alatt folyik tovább. A beszűkülő völgy szurdokszerű, keskeny völgytalppal, sziklás, görgeteges terepen kacskaringózik. A térség, de talán hazánk egyik leghangulatosabb völgye a Kecső középső része: a nedves mélyedés bedőlt fáktól, mohás szikláktól, dús aljnövényzettől vadregényes tája az ember előtti időket idézi. A völgytől északra elterülő határvidék egy bioszféra-rezervátum magterülete, sok veszélyeztetett fajunk otthona, menedéke.

A völgy szélesedésével párhuzamosan a zárt erdő is felszakadozik, így kis erdei tisztások, ligetek közepette haladunk. Az első réten igazán idilli környezetben található az aggteleki vízmű mohával és páfránnyal fedett épülete a hegyből napvilágra lépő patak torkolatánál, a Babot-kútnál. Lejjebb többnyire tisztásokat kerülgetünk, és lassan már Jósvafő házait is felfedezhetjük a kitáguló völgyben, amikor a jelzés a patak túloldalán, meredeken nekiinduló ösvényre tér. A turistaút ugyanis pont kikerüli a falut, hogy a hegygerinc túloldalának zárt katlanját fedezze fel.

Jósvafő vízi kalandparkja a karsztfennsík forrásainak katlanjában

A Z jelzés felkaptat a rövid, de meredek emelkedőn, és a nyergen átbukva, a K jelzést keresztezve ereszkedik be a Baradla-barlang végpontját, a patakok forrásait rejtő katlanba. Meredek lejtmenettel érkezünk a föld alatti világ bejáratához, ami mellett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága székel. Itt található a patinás Tengerszem szálló, illetve a Kessler Hubert Emlékház, a geográfus, karsztkutató barlangász egykori háza, hagyatékának kiállítása is.

A Baradla-barlang bejáratával szemben egy lépcsősort célzunk meg a S jelzésen, amit innentől Aggtelek határáig, a Szent Ferenc-kápolnáig követünk. A katlan árnyas erdőjében ereszkedve az évezredek alatt egyre mélyebbre vágódó Baradla-barlang kijárataihoz érkezünk. Jelenleg a barlangi patak a lejjebb található forrásból lép felszínre, amit stílusos vasrács véd az illetéktelen behatolástól. A tekintélyes mennyiségű vizet ágakra bontva, szerteágazó mederhálózatban vezették el; részben a malomhoz. Régebben még vashámor és vízi erőmű is működött itt rövid ideig. Jelenleg a víz jelentős része a forrás alatti tufagátat építi – ugyanis amit kioldott a hegyből, azt a barlangi cseppköveken és a patakmeder lépcsőinél rakja le. Jól látható a folyamat közvetlenül a fakadásnál, ahogy a lebukó víz alatt épül a mésztufagát, akadályt állítva saját maga útjába. A Baradla-barlang tiszta vize felszínre érkezésétől nem messze, a park alsó részén tóba gyűlik, amelyet opálos, sejtelmes, türkizkék színűre festenek a benne lévő, apró kalcitkristályok. A Tengerszemet sűrű bükkös fogja körül, csak a gátnál nyitott a partja – erre követjük a patak folyását. A hangulatos erdei sétány után zöldellő tisztások mentén kanyarog az út a falu irányába. Az állandó utánpótlást kapó, oxigéndús, tiszta víznek köszönhetően a vízi növényzet valószerűtlenül buja. Jobbról a Komlós-forrás leve szalad át alattunk a Jósvába. Érdekessége, hogy ő a másik nagy, patakos járatrendszer, a Béke-barlang vizét hozza dél felől, a Galyaságból. Az északról érkező vizeket részben a Kossuth-barlangból előlépő Tohonya szállítja, ami a Kecső-patak határon túli eredetű vizével kiegészülve (a falu temploma alatt) a környező fennsíkok „összesített" patakjába, a Jósvába ömlik. Ha vesszük a fáradságot, és besétálunk Jósvafőre, az országút hídja alatt, a kocsma előtt már ezt az egyesült vízfolyást látjuk.

Eredeti túránk azonban kihagyja Jósvafőt, hogy a legmélyebb pontról, a Jósva- és a Komlós-patakok torkolatától, a bányászüdülő romosodó épületétől visszakapaszkodjunk a fennsíkra, sőt, egészen a csúcsrégióba.

Az Aggteleki-karszt tetején

Szerencsénkre itt nincsenek nagy szintkülönbségek, még annak ellenére sem, hogy a környék mélypontjáról, a Jósva patak völgyéből kapaszkodunk vissza az Aggtelek fölötti legmagasabb csúcsokra. Utunk legnagyobb részén a S jelzést követjük, ami a leglátványosabb helyszíneket, a Vörös-tavat és a Medve-sziklákat, illetve a Szent Ferenc-kápolnát fűzi fel.

A bányászüdülő murvaútjáról lépünk az országútra, aminek kanyarulatát pár száz méteren keresztül követjük, majd jobbra visszafelé, egy dózerúton hágunk fel a Kő-horog-oldalra. Az út a Béke-barlang mesterséges bejárata előtt vezet el – a természetes folyosó a Komlós-forrás vize miatt nem járható. E mesterséges tárón át ereszkednek alá a barlangterápiás csoportok, ugyanis az asztmásokra, légzőszervi betegségben szenvedőkre gyógyítóan hat a barlangi környezet steril levegője.

A Kő-horog-oldalon fokozatosan kapaszkodunk ki a völgyből, és a Hollós-töbröt kerülve, az országutat keresztezve érkezünk a fennsík ligeteibe. A következő bő kilométeres szakaszon közel szintben haladunk a töbrök között. Egyedül itt, az út elején ereszkedünk be rögtön az első nagyobb mélyedésbe, amire viszont jó okunk van. Itt található ugyanis az a sziklaképződmény és karsztfennsíki tó, ami a maga nemében egyedülálló hazánkban.

A hosszúkás töbör alján mára erősen benőtt vízfelületet találunk. Amikor még a falu állatai legeltek a környéken, azok rendszeresen „kifürödték" a tó növényvilágát, valamint felkavarták a vörösagyagos iszapot, ettől pedig valóban elszíneződött a víz. Mára már inkább a természetes vegetáció foglalja el, és tölti fel lassan a Vörös-tó a teknőjét. Valójában maga a tó is a töbör feltöltődésének eredménye, ugyanis az eredetileg a csapadékvíz oldó hatása miatt beroskadt, kiszélesedő töbörbe a szomszédos lejtők vörösagyagos talaja mosódott, eltömítve a repedéseket – ezzel létrehozva a tavat.

A kimosódó vörösagyag alól egy másik érdekes geológiai jelenség, a Medve-sziklák együttese került felszínre. Eredetileg ezek a formák több tízmilló éve, még az agyag képződése előtt, trópusi éghajlaton keletkeztek. A kúpkarsztnak nevezett képződményt a bőséges trópusi csapadék erősen oldó hatásai alakították ki. Ilyen képződményekre hazánkban általában a bauxitbányászat során, eltemetve találtak rá – azonban itt szabadon, természetes valójukban láthatóak.

A Vörös-tó töbréből a túloldalon kilábalva jellegzetes karsztfennsíki tájon kanyargunk. Elmegyünk a Baradla-barlang Vörös-tói bejárata mellett, majd a borókával sűrűn benőtt Borókás-töbröket kerüljük nagy ívben. A legnagyobb töbör túloldalán, a Szent Ferenc-kápolnánál ismét az aggteleki országút mellé érkezünk.

A meghitt, rét széli építménytől a legrövidebben a S jelzés mentén juthatunk Aggtelekre, de mi egy kacskaringós kitérővel a K+ és a K▲ jelzéseket követve megmásszuk a környék két jellegzetes magaslatát, a Közép-hegyet és a Baradla-tetőt. A kápolnától röviden visszafelé, keleti irányban követjük az aszfaltutat a K+ jeleket keresve. Hamarosan balra, egy szekérút indul fölfelé a sűrűn erdősült lejtőre. A Közép-hegy déli oldalán felkapaszkodva a csúcson már bokros, ligetes karrmezőn járunk, ahonnan korlátozott kilátásuk nyílik dél felé, a Galyaság dombjaira. Érdekesség, hogy majdnem pont a hegytető alatt húzódik kelet-nyugati irányban, mélyen a mészkőtömb gyomrában a Baradla-barlang.

Lankás északnyugati gerincen ereszkedünk alá a Közép- és a Magas-hegy közötti nyeregbe, ahol átváltunk a K jelzésre (balra). Sűrű erdőben érkezünk a Karu-völgy felső katlanjába, majd a Galya-tető északi oldalában harántolva érjük el a Baradla-tető nyergét. Itt legyünk figyelmesek: egy alig látható ösvényen a K▲ jelzés betér a bokros erdőbe, és célba veszi a Baradla-tetőt.

Erősen kacskaringós vonalvezetéssel kanyargunk a zegzugos erdőben, egyre kövesebb hegyoldal bokorerőjében kapaszkodunk. A csúcsrégió karrmezője nagy odafigyelést igényel, ugyanis bokaforgató a kiálló mészkőbarázdák egyenetlen felszíne. Mivel a göcsörtös fák közötti ligetek nem elég tágasak, kilátás a hegytetőről nincs; csak lejjebb, a Baradla-tető faluhoz közeli hátáról tárul fel Aggtelek környéke egy hosszabb, füves foltról. A sziklás felszínen megdolgoztatott lábakkal érkezünk túránk befejező szakaszához, a Baradla-barlang bejárata fölötti kilátóponthoz, ahonnan már kényelmes, járdával kiépített ösvény vezet a starthelyhez. Az ereszkedés előtt viszont érdemes még kiélvezni a sziklafalról nyíló, csodás panorámát: belátni a falu körüli legelőket, szántókat és a környező erdőket. Közvetlenül alattunk nyílik a barlang, aminek túlvégén, Jósvafőnél láttuk a felszínre lépni a patakot, amelyet a környező tájon gyűjt magába rejtett repedésein keresztül a hegy gyomra, örök kölcsönhatásban tartva ezzel vizet és kőzetet.

A K jelzésen balra térve jutunk vissza a barlang aggteleki bejáratához, ahonnan a K◼ jelzéssel tartva találunk el a buszmegállóhoz és a parkolóhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra az Aggtelek, Baradla-barlang megállóból indul.

  • Nem mindegyik busz megy el a barlangbejárathoz, ezek valamelyikével érkezve a túrát az Aggtelek, barlang bejárati út megállóból indíthatjuk.

Megközelítés

  •  A túra kezdő- és végpontja is buszmegálló.

  • Az Aggtelek, barlang bejárati út megállóhelytől kb. 10 perc séta a Baradla-barlang bejárata.

Parkolás

  • A Baradla-barlang bejáratával szemben hatalmas parkoló áll rendelkezésre az autóval érkező turisták számára.

Koordináták

DD
48.469617, 20.495900
DMS
48°28'10.6"N 20°29'45.2"E
UTM
34U 462738 5368621
w3w 
///totális.javulás.tonna
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Gömör-Tornai-karszt, Cserehát turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely turistatérkép az Aggteleki-karsztról, illetve a Gömör-Tornai-karsztról

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, kényelmes, lehetőleg magasszárú túracipő, enni- és innivaló, a navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(2)
Pittelka Mirtill
2022-03-31 · Közösség
Mikor voltál a túrán? 2022-03-30
Fénykép: Pittelka Mirtill, Közösség
Balogh Zsuzsanna
2021-05-22 · Közösség
2016-ban jártuk be a Baradla tanösvényt. Nagyon szép útvonal.
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2016-06-16
Vörös-tó
Fénykép: Balogh Zsuzsanna, Közösség
Medve-sziklák
Fénykép: Balogh Zsuzsanna, Közösség

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
15,1 km
Időtartam
4:25 óra
Szintemelkedés
541 m
Szintcsökkenés
541 m
Legmagasabb pont
484 m
Legalacsonyabb pont
220 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 15 Útpontok
  • 15 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp