Baradla-barlang, vörös-tói barlangpénztár

Hazánk egyik legismertebb természeti képződménye, a Baradla-barlang – vagy hétköznapi nevén az aggteleki cseppkőbarlang – 1995-től már az UNESCO világörökség része. A több mint 25 kilométernyi barlangrendszer a szomszédos Szlovákiába is átnyúlik. Hazánkban három bejáratából indulhatunk egy-egy vezetett túrára a kiépített járatokon, de ha kedvet kapunk, akár overallba öltözve, sisakkal és fejlámpával felszerelkezve, kúszva-mászva is bekalandozhatunk egy-egy szakaszt szakképzett barlangászok segítségével.

Ez a lejárat teljes mértékben mesterséges, 1890-ben nyitották a Magyarországi Kárpát Egyesület megbízásából, de az akkori turistaforgalom még nem igényelt fogadóépületet - ráadásul a víz és az elektromosság sem volt egyszerűen biztosítható. Ugyanakkor a Baradla leglátványosabb szakaszának látogatottsága a 20. század második felében növekedésnek indult, és elkerülhetetlenné vált valamilyen nagyobb infrastruktúra felhúzása: a tájba simuló, ízléses látogatóközpont a 21. század elején készült, aláereszkedve pedig a jósvafői kijárat felé a világ leghosszabb (2,3 km-es) villanyvilágítással, járdával, hidakkal kiépített barlangi túrája járható be (vezetéssel). (Korábban is álltak már itt különféle funkciójú, de a nagyközönség számára nem látogatható, a mainál jóval szerényebb épületek.)

A barlang kialakulásának kezdete 230 millió évvel ezelőttre, a földtörténeti triász korra tehető, amikor a területet még tenger borította. A vízben élő állatok meszes váza, ami a fiatalabb kőzetben manapság szabad szemmel is látható, felhalmozódott, majd összetömörödve mészkővé alakult. Következő lépésként a tektonikus mozgásoknak köszönhetően a kőzet hosszanti repedések mentén széttöredezett, és kisebb-nagyobb mértékben megemelkedett, létrehozva a mészkőhegységeket. A repedések között leszivárgó víz oldó, koptató munkájával jöttek létre a felszín alatti üregek, avagy barlangok, melyek egyes helyeken széles folyosókká, tágas termekké terebélyesedtek.

A barlangrendszer látványos elemei a változatos forma- és színvilágú cseppkövek. Keletkezésük hosszú és bonyolult folyamat. A repedéseken beszivárgó csapadékvíz a talaj gyökérzónáján áthaladva felveszi a benne lévő szén-dioxidot. A szénsavas oldat a réseken beszivárogva oldja a mészkövet, egyre nagyobb üregeket harapva a kőzetbe. A vízcsepp magával szállítja a kioldott meszet, ami aztán a barlang légterébe érve kiválik, így fentről épülni kezd a cseppkő. A lecsöppenő víz alulról is „építkezik” a vízcseppben lévő magas mésztartalom miatt, így függő és álló kövek is kialakulnak. A kettő összeérésével cseppkőoszlop jön létre.

A barlangrendszerben az átlagos hőmérséklet 10 °C, a relatív páratartalom 95-100%.

Nyitvatartás

Túra indulási időpontok:

• 10:00, 14:00

A csoporttal érkező látogatókat kérik, a torlódás elkerülése érdekében jelentkezzenek be előzetesen telefonon a jegypénztárnál, vagy az Információs Irodánál.

Árak:

Vörös-tói középtúra: 

• Teljes ár: 3500 Ft
• Kedvezményes: 2600 Ft
• Óvodás/kísérő: 300 Ft

A teljes árú belépő árából 25% kedvezmény jár Természetjáró Kártya tulajdonosok számára.

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2022 decemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!