Aggteleki-karszt-túra a jósvafői Tengerszemig

Itiner:

• A Baradla-barlang sziklafalától balra lépcsőkön, beton járólapokon hagyjuk el a turistaközpontot, a Z+ és Z/ jelzést követve.
• A Z/ jelzésről a Z-re térünk át, ahogy a szlovák határ felé vezető elágazást elérjük.
• A K+ jelzésen megyünk be Jósvafő faluba.
• A református templom mellett vezet ki a faluból az Országos Kéktúra K jelzése, ezt követve jutunk vissza a Baradla-barlang bejáratához.

A túra részletes leírása

A Baradla-barlang bejáratától a szlovák határ felé

A túra a Baradla-barlang bejáratától kezdődik, ahol a barlang érdekességeit bemutató táblákat is érdemes megtekinteni. A barlangrendszer Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. Hosszát tekintve a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 kilométeres Domica-barlanggal együtt több mint 25,5 kilométer. Az első látogatást könnyítő kiépítést 1806-ban végezték el, 1995 óta az UNESCO védelme alatt áll. 

Szlovákul a "bradlo" szó sziklás, meredek hegyet jelent, feltehetőleg innen kapta a nevét a barlangrendszer. A jégkorszak során függőleges törési síkok mentén, elmozdulással kialakult, 51 méter magas sziklaszirt, az egykori Acheron-víznyelő elődje, mely még a jégkorszak során alakult, messziről is azonnal észrevehető. A felszínen folyó, és a felszín alá szivárgó csapadék kőzetoldó tevékenységének eredményei a karsztjelenségek, melyeknek létrejöttéhez nagyon sok feltételnek kell megvalósulnia fizikai, biológiai és kémiai kölcsönhatások formájában.

A Baradla-barlang bejáratától, a népszerű turistaközpontból több jelzés is indul fölfelé a lépcsőkön. A Z+ jeleket követve, a faházak fölött vezető lebetonozott ösvényen hagyjuk el a falut. Pár száz méteren át a réten haladunk, jobb oldalt a karsztos domboldal szegélyezi utunkat. Északnak fordulva sziklák és bozótos közt kaptatunk felfelé, itt a tanösvény információs tábláit is láthatjuk, amely jobbra fölfelé elkanyarodik a hegyre. Mi a bokorfás rész után beérünk a  Baradla-völgybe, ahol 1 km-t teszünk meg északi irányban. Itt már szép, vegyes lombos erdő vesz körül minket, de a mészkősziklák, melyeket vastag mohatakaró borít, mindenütt kibukkannak.

Júsvafőn érdemes szétnézni

A mindössze pár száz méterre húzódó szlovák határhoz vivő Z/ balra elkanyarodik, de mi a Z jelű turistaúton keletnek tartva a Kecső-patak vonalát kezdjük követni. Hozzávetőleg 1 km után elérjük a jósvafői vízművek épületét. A patakot és több rétet keresztezve a Z jelzés délnek fordul, mi a K+ jelzést és a patak folyását követve egy földúton érünk be Jósvafőre.

A falu építészeti emlékei (elsősorban lakóházak és faszerkezetű gazdasági épületek) műemlékvédelem alatt állnak, hogy a község tájba illeszkedő építészeti kultúrája, a település ősi szerkezete és az építmények összhangja megmaradjon a jövendő nemzedékeknek. A faluszerkezet alapját a településen összefolyó négy patak, a Jósva, a Tohonya, a Kecső és a Kajta határozza meg, hiszen a házsorok és utcák is a a kanyargó medrek mentén épültek. A védett értékek közül kiemelkednek a 19. századi tornácos lakóházak, az éghajlathoz igazodó méretű és szerkezetű, fából ácsolt csűrök, pajták és különböző melléképületeik.

A szabadtartásban élő, egyedül itt honos Hucul ménes állományt a Jósvafőtől 1,5 km-re található Gergés-lápán tartják génmegőrzés céljából. A falu kúriájának udvarán megnézhetjük a bemutató istállót, ahol lovaglási és kocsikázási lehetőség is van.

Miután körülnéztünk a hangulatos faluban, kövessük tovább az Országos Kéktúra K jelzését: a kőfallal körbekerített református templom és a harangtorony között fölfelé kaptatunk a régi zsidótemető szimbolikus fa kapuján át. Néhány 1860-as évekbeli sírkő mellett elhaladva érünk be az erdőbe, alattunk a fák között megcsillan a Tengerszem-tó víztükre.

Az Aggteleki karszt titokzatos világa

A Tengerszem Hotel fölött keresztezzük a Z jelzést. A tanösvény lekanyarodik balra, de mi az Országos Kéktúra K jelzését követve a hosszú kaptatón, a Magas-tetőt megcélozva nyugatnak tartunk. A Mész-völgyben délnyugat felé haladva alattunk megpillantjuk Aggtelek települést, melynek vonzáskörzetében közel húsz barlang található. Ezek közül a legismertebbek a Babot-kúti-forrásbarlang, a Baradla-tetői-zsomboly, a Béke-barlang, a Lófej-tetői-barlang, a Szőlő-hegyi-kőfejtő barlangja, a Vízfakadás-barlang és a Vörös-tói-zsomboly. (A Baradla-Domica-Barlangrendszer hivatalosan Jósvafőhöz tartozik)

A faluba nem feltétlenül érdemes bemenni, a kopár, karsztos domboldalon a K jelzést követve nyugat felé kell tartani. Itt közvetlenül a barlangjáratok fölötti karsztos, sziklás részen sétálunk. A kilátópont után ismét elérjük a turistaközpont lebetonozott, korlátokkal szegélyezett ösvényét, és a sziklafal mentén lépcsőzünk le túránk kiindulópontjához, a Baradla-barlang látogatóközpontjához.

Az Aggteleki-karszt fő attrakciói természetesen a cseppkőbarlangok. Érdemes több barlangot is felkeresni, mert mindegyik más-más, egyedi természeti látványosságokat rejt. Bár a barlangokba önállóan bemenni nem lehet,  a Nemzeti Park több vezetett túrát is kínál, melyek különböző hosszúságúak, nehézségűek. A park túravezetői remek szakemberek, a föld alatti túrák kalauzaként részletesen, mégis izgalmasan mesélnek a barlangok és a cseppkövek keletkezésének geológiai, kémiai hátteréről, a föld alatti járatok felfedezésének és kiépítésének történetéről, ritka élővilágáról. A barlangjáratok jól kiépítettek, az útvonalakon tökéletes beton ösvényeken, korlátokkal biztosítva járhatunk.

Hosszabb túrára ad lehetőséget a vörös-tói bejárattól induló útvonal. Érdekessége, hogy egy hozzávetőleg kétórás föld alatti séta után a Jósvafői Tengerszem Hotelnél bukkanunk a felszínre, majd onnan a Nemzeti Park kisbuszával szállítják vissza a látogatókat a kiindulóponthoz. Ez kisgyerekes családok, idősebbek számára is ajánlható. Izgalmas élmény lehet az Aggtelekről induló, úgynevezett hosszú túra, melyen elemlámpákkal felszerelkezve járunk be kevésbé kiépített barlangjáratokat. A túrán 10 év az alsó korhatár. Végül, a sártól, fizikai megerőltetéstől nem félő ínyencek előre egyeztetett túrán bejárhatnak, megmászhatnak, sőt bekúszhatnak teljesen zárt barlangokat is: a Kossuth- és Meteor-barlangot.