A Bükk-fennsík szélén, a Tar-kő közelében található bükki Őserdő az ország talán legismertebb „őserdője” – miközben történetesen nem az. Ugyanakkor valóban hatalmas és idős bükkfák alkotják, és az erdő háborítatlanságát több mint száz éve biztosították tulajdonosai. A bükki Őserdő évről évre közelebb kerül ahhoz, hogy mint élőhelyet szinte semmi ne különböztesse meg a hasonló termőhelyeken álló, alig ötven-száz kilométerre található, szlovákiai bükkös állományoktól, amelyekben soha nem volt fakitermelés.
A bükki Őserdő a Bükki Nemzeti Park közepén, a Bükk-fennsík déli pereméhez közel, 850-900 m tengerszint feletti magasságban található. A szűkebb értelemben vett Őserdő egyetlen, 25 hektáros, rombuszhoz hasonló formájú erdőrészlet. Fokozottan védett, a Natura 2000 hálózat része, a Bükki Nemzeti Park törzsterülete, az Őserdő Erdőrezervátum magterülete. A faállomány döntő részben bükkös, kisebb, magas kőris uralta foltokkal. A legidősebb bükkök kora meghaladja a 200-220 évet. Erdőgazdálkodás nem folyik a területén.
A bükki Őserdő az egykori szilvásváradi uradalomhoz tartozott. Kialakítása az utolsó tulajdonos, Pallavicini Alfonz Károly őrgróf és a szilvásváradi főerdőmérnök, Király Lajos nevéhez kötődik. Elsőként az említett 25 hektáros részletet vonták ki a gazdálkodásból, majd a főerdőmérnök tanácsára az 1920-as években tovább bővítették az érintetlenül hagyott területet. A jelenlegi Őserdő Erdőrezervátum több mint 375 hektárt fed le, magterületének legnagyobb darabja maga az Őserdő, amihez három kisebb töredék is tartozik. A védőzóna részben átfed az idős erdőknek azzal a sávjával, amelyet Bükki kövek Szentélyerdő néven találtok meg oldalunkon.
Az Őserdő az ország egyik legszebb erdőfoltja: legidősebb bükkjei a mélyebb talajú, kevésbé meredek termőhelynek köszönhetően talán még impozánsabbak, mint a Kékes tényleges őserdőjében, aljnövényzete a mészkő alapkőzeten kialakuló tápanyagdús talaj miatt jóval fejlettebb és fajgazdagabb.
Története rávilágít: elég egy erdőt 100 évre magára hagyni, hogy paradicsomi állapotok jöjjenek létre. Ehhez ideális esetben nincs szükség másra, csakis háborítatlanságra.
- Terület: 25 ha
- Az idős állományrészek kora: 180–200 év
- Védettség: fokozottan védett
- Főfafajok: bükk
Készült a LIFE4OakForests (LIFE16 NAT/IT/000245) projekt keretében az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, az Agrárminisztérium társfinanszírozásával.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Az Őserdő fokozottan védett, nem látogatható, a magterületét kerítés határolja. Az Országos Kéktúrán azonban két oldalról is elsétálhatunk mellette, beketintve a területre. A Szentélyerdő területe nagyobb az Őserdőnél, a turistaúton egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- Hétvégén a Bánya-hegyi elágazás (Répáshuta) buszmegállóig érdemes utazni. Ezzel juthatunk a legközelebb az Őserdőhöz.
- Miskolcról a Répáshuta, Kossuth út 75. buszmegállóig érdemes utazni.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A Bánya-hegyi elágazástól a Z◼ jelzésen kezdjük meg túránkat észak felé! Amikor ez eléri a Z jelzést, azt követve forduljunk jobbra! Fölérve a fennsíkra hosszan kell követnünk a Z▲ jelű turistautat, mígnem az eléri a Kéktúra K jelzését. Ezen bal felé kell tartanunk. A Kéktúra a Tar-kőt kikerülve ereszkedik le az Őserdő peremére (7,2 km, 302 m szintemelkedés).
- Répáshutáról a Z◼ jelzésen kell nekivágnunk a fennsíki kaptatónak. Amikor ez eléri a Z jelzést, azt követve forduljunk jobbra! Fölérve a fennsíkra hosszan kell követnünk a Z▲ jelű turistautat, mígnem az eléri a Kéktúra K jelzését. Ezen bal felé kell tartanunk. A Kéktúra a Tar-kőt kikerülve ereszkedik le az Őserdő peremére (9 km, 444 m szintemelkedés).
- Legegyszerűbben az Olasz-kapu előtt található parkolótól gyalogolhatunk el az Őserdőhöz. Az Olasz-kapui tanösvény KT jelzése vezet az Őserdőhöz (2,7 km, 42 m szintemelkedés).
Parkolás
- Az Olasz-kapu előtt ingyenes parkolót találunk. Az idevezető útra behajtási díjat kell fizetni Szilvásváradon az utat lezáró sorompónál.
- Répáshuta fölött, a Miskolc-Eger országút kanyarjából nyílik a szintén ingyenes parkoló (buszmegálló, bánya-hegyi elágazás).
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Virágos rétek, vadregényes erdők, az Alföldig kitáruló, széles panoráma, egy látványos barlang és még sok minden más is várja azokat, akik ...
Az ország legmagasabb fekvésű táját, s egyben legnagyobb átlagmagasságú hegységét keresi fel a Kéktúra bükki szakasza. Különösen háborítatlan ...
Túránk a bükki vadon központi részére, a legvadregényesebb, településektől távoli terepre vezet. Az északnyugati erősségtől, a Gerennavártól ...
A Bükk nagy klasszikusa ez a Három-kőn át a Tar-kőre, a hegység legmagasabb természetes kilátópontjára vezető túra. Egész évben sok kiránduló ...
A Bükk fennsíkjának kellemes hangulatú kaszálórétjeit és panorámás mészkőszirtjeit fűzi fel túránk, mely a hegység két legmagasabban fekvő ...
Az egész Országos Kéktúra egyik legszebb szakasza vezet át a Bükk-fennsíkon. A kövek vonulatának erdei vadonjában, sziklák között, panorámákkal ...
A Bükk nagy klasszikusa ez a Három-kőn át a Tar-kőre, a hegység legmagasabb természetes kilátópontjára vezető túra. Egész évben sok kiránduló ...
Virágos rétek, vadregényes erdők, az Alföldig kitáruló, széles panoráma, egy látványos barlang és még sok minden más is várja azokat, akik ...
A Bükk fennsíkjának kellemes hangulatú kaszálórétjeit és panorámás mészkőszirtjeit fűzi fel túránk, mely a hegység két legmagasabban fekvő ...
Az ország legmagasabb fekvésű táját, s egyben legnagyobb átlagmagasságú hegységét keresi fel a Kéktúra bükki szakasza. Különösen háborítatlan ...
Túránk a bükki vadon központi részére, a legvadregényesebb, településektől távoli terepre vezet. Az északnyugati erősségtől, a Gerennavártól ...
Izgalmas útra indulunk a felsőtárkányi kisvasútról leszállva: felkapaszkodunk a Bükk-fennsík legmagasabb természetes kilátóhelyére, a Tar-kő éles ...

Felhasználói kérdések