Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

A vadon érintése: a kisvasúttól a fennsík köveire

Gyalogtúra · Bükk-vidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Cserepes-kőhöz közeli panorámás réten
    / A Cserepes-kőhöz közeli panorámás réten
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pes-kő sziklafala a kulcsosház hátterében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felsőtárkány felé alacsonyodnak a hegyek (Tar-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Combos kaptató a Tar-kőre
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Őr-kői kilátás
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lombalagútba fúródik a kisvasútpálya a Varróháznál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadregényes ösvény, őserdei viszonyok a Tar-kő alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Stimecz-ház ma funkciótlan
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fennsík őrei: a kövek (balra a Pes-kő az Őr-kő hátáról)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Indulás a Pes-kő-völgybe
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Éjjeli hangulat a Toldi-kunyhónál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükki hátak a Tar-kőről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A cserepes-kői barlangszállásnál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egy tarvágásról feltűnnek a kövek (balra a Pes-kő, középen a Cserepes-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Varázslatos bükk-fennsíki erdőség
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Séta a fennsík karrmezőin
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pes-kő-kapunál (kilátás Felsőtárkányra)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Öreg erdő a Bükk-fennsíkon (Cserepes-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapaszkodás a Kecskor hegyesére
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Három-kő a Tar-kőről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tekerület útján a Stimecz-ház fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Betekintés az Őserdőbe
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fennsíkot ostromolva
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Napsugár pihenő épületénél
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Túra a Pes-kő-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Eger irányába nézve az Őr-kőről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őserdő közelében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tökéletes erdei menedék: a Toldi-kunyhó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés a Stimecz-házhoz
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Varázslatos rét a Vörös-kő-völgy fölött
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pes-kő-völgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Varróház vadaskertje
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény az Őr-kő alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tisztáson a Cserepes-kő előtt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Stimecz-ház, végállomás
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hideg-kúti-völgy levezető szakaszán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1000 800 600 400 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Cserepes-kői barlangszállás Felsőtárkányi Erdei … megállóhely) Tar-kő Őr-kő Varróház vadaskert Pes-kő-forrás
Leszállva a felsőtárkányi kisvasútról izgalmas útra indulunk: felkapaszkodunk a Bükk-fennsík legmagasabb természetes kilátóhelyére, a Tar-kő éles sziklaletörésére. Ezt követően a plató vadregényes déli peremén, sziklás terepen kanyargunk, és szétnézünk az Őr-kő meredélyéről is. Végül a hegység talán legszebb völgyében, a Pes-kő alatt kanyargunk le egy kisvasút-állomáshoz, a faluközeli Varróházhoz.
nyitva
közepes
19,6 km
6:40 óra
1 005 m
1 069 m

A Bükk hatalmas erdőségére a táj lakói sokáig elsősorban gazdasági erőforrásként tekintettek. Ennek megfelelően évszázadokig a faanyag letermelése és feldolgozása állt az emberi érdeklődés homlokterében: az üveggyártáshoz szükséges hamuzsír elkészítéséhez és a faszén előállításához kiváló minőségű alapanyagot biztosítottak a hegység óriási bükkösei - ahogy az építőipart is ellátták. A fakihordó kisvasutak a kitermelés és szállítás gyorsítását, tömegessé tételét szolgálták - funkcióváltásuk híven jelzi, miként formálódott az erdő szerepe is.

A felsőtárkányi szerelvények ma turisták sokaságát fuvarozzák a faluból a fennsík előhegyei közé. És bár a fakitermelés számtalan helyen ormótlan sebeket ejt az erdőség testén, a Bükk-fennsík délnyugati peremén és annak lábánál nagyszerű, természetközeli állapotú rengeteg húzódik. Leszállva a vonat végállomásán bevesszük magunkat a hosszan tekergő déli völgyek közé, majd hegyháton kapaszkodva közelítjük a Tar-kőt, melynek sziklaletöréséről aztán szét is nézünk. A következőkben a plató peremét követjük: érintjük az Őserdő rezervátumát, ahol látványos formában tárul elénk, milyen is egy természet alakította erdő, de utunk hátralévő részében sem fogunk unatkozni. Felkeressük a Cserepes-kő barlangszállását, és felszíni karsztformákban gazdag, sziklás terepen kanyargunk. Körbekémlelünk az Őr-kő szirtjéről, majd a Pes-kő-völgy varázslatos fejezetébe ereszkedünk: alighanem ez a Bükk déli oldalának legszebb, legháborítatlanabb völgye. Patakot kísérve a kisvasút Varróház megállójánál fejezzük be túránkat, hogy az erdőszélt síneken hagyjuk el.

A túrát teljesen sajátos szálláskínálat fűszerezi. Mivel a déli völgyek igen hosszúak és lakatlanok, a fennsíkot innen megközelítve, illetve errefelé elhagyva még hosszú menetelés vár a túrázókra. Ezért két igazi bivakhely is rendelkezésre áll: a Toldi-kunyhó gerendaépülete és a Cserepes-kő beépített barlangja. Magasabb komfortfokozatot, de szintén erdei idillt kínál a Pes-kő-kulcsosház, melyet előzetes egyeztetést követően bérelhetünk ki. Bármelyiket is választjuk, bennük éjszakázva igazi kárpáti élményben, a vadon érintésében lehet részünk.

A szerző tippje

  • A felsőtárkányi kisvasút csak a nyári félévben, meghatározott napokon (többnyire péntektől vasárnapig) közlekedik, ezért indulás előtt tájékozódjunk a menetrendekről!
  • Ha nem jár a kisvasút, a túrát akkor is teljesíthetjük: Felsőtárkányból a K jelzésen érjük el a Stimecz-házat, majd a túra végén szintén a K jelzésen jutunk vissza a faluba. Az útvonal így mintegy 8 km-rel nő meg.
  • Nomád, de kiváló szálláshely a Tar-kő alatti Toldi-kunyhó. A kis bivakházat a Kecskor hegyese után, némileg rejtett helyen találjuk meg, benne 3 fapriccs és egy kályha nyújt menedéket. (2019-ben újították fel.)
  • Szintén nomád szálláshely a Cserepes-kő barlangszállása. Ezt választva a fennsíkon, vadregényes környezetben tölthetjük az éjszakát.
  • A Pes-kő-völgy felső végéhez közel, forrás mellett találjuk a Pes-kő-házat, mely kulcsosházként működik. A páratlanul hangulatos házikó kulcsát előzetes egyeztetést követően Felsőtárkányban lehet átvenni, és ott is kell átadni.
  • Felsőtárkány szélén, ahol a K és P jelzés a kisvasutat kísérve kilép a házak közül, tágas mező nyújtózik. Érdemes kilátogatni rá, ha lekésnénk a kisvasutat, hiszen a fennsík déli pereme páratlan szépségében tárul föl: a Tar-kőtől az Őr-kőig hullámzik előttünk a karsztplató.
  • Felsőtárkányban található a Bükki Nemzeti Park Nyugati kapu Látogatóközpontja a tó mellett, közel a kisvasút végállomásához. Tartalmas kiegészítése a hegységbe tett túráknak, ezért érdemes meglátogatni.
  • Vizet a fennsíkon már nem találunk, a Pes-kő-forrásig (mely csak nagyon ritkán szárad ki, vize pedig iható) csak kitérővel kereshetünk fel vízfakadást. Ezért az ellátmányról gondoskodjunk előre!
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-12-07
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Tar-kő, 950 m
Legalacsonyabb pont
257 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Javaslatok és linkek

Kezdés

Stimecz-ház, kisvasút végállomás (326 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.019602, 20.453907
DMS
48°01'10.6"N 20°27'14.1"E
UTM
34U 459279 5318623
w3w (what3words) 
///javítás.tájfutó.felszór

Végpont

Varróház, kisvasúti megállóhely

Útleírás

Itiner

  • A Stimecz-ház mögött, a K+ jelzésen indulunk el, melyet a Toldi-bikk elágazásáig követünk.
  • Balra váltunk a Z jelzésre, amin fölkapaszkodunk a Toldi-kapun keresztül.
  • A Tar-kőre a K, majd a kilátóhelyre a K▲ jelzésen teszünk kitérőt.
  • Visszafordulunk a K jelzésen, melyet a Cserepes-kőig követünk.
  • A cserepes-kői barlangszálláshoz rövid kitérőt teszünk a K⩍ jelzésen, aztán ugyanezen visszatérünk a K jelzésre.
  • A K jelzést követjük az Őr-kő-rétig.
  • Az Őr-kőre a K▲ jelzésen kaptatunk föl.
  • Visszatérünk az Őr-kő-rétre, és előrefelé rátérünk a P jelzésre.
  • A P jelzés végigvezet a Pes-kő-völgyön, és elkalauzol a Varróházig, ahol a kisvasút megállóját találjuk.

A túra részletes leírása

Kisvasutak a Tárkányi-medence körül

A Bükk fennsíkjából aláhanyatló hátak és völgyek simulnak bele abba a medencébe, melynek déli peremén már a Nagy-Eged fémjelezte hegycsoport emelkedik. E mélyedésben terül el Felsőtárkány, ami a térszínhez alkalmazkodva keskeny, de igen hosszú település. Az I. világháború dúlása közepette kezdték el lerakni a kisvasúti síneket, de a vonalépítések a trianoni határok kijelölése után pörögtek fel csak igazán, hiszen hirtelen felértékelődtek a Bükk erdőségei és kőbányái. Fénykorában a hálózat hossza meghaladta a 40 km-t, szárnyai a Felsőtárkány környéki völgyeket tárták fel, és egészen Eger határáig (egy ottani fatelepig) értek. Történelmének kétségtelenül legérdekesebb epizódja 1923-ban érkezett el. A lakosok nem lelkesedtek a települést átszelő vágányokért, melyeken a vonatokat csak felfelé vontatta mozdony, a fával vagy kővel megrakott kocsik lejtmenetben maguktól gurultak - igen nagy lendülettel. A veszélyes helyzet megoldására az üzemeltetők először kolompokat szereltek fel, hogy a fékezők előre jelezhessenek, majd a későbbiekben kürtölő lovas haladt a vonatok előtt. De ez sem volt elég: 1923-ban egy nyári napon 3 tehenet csapott el egy vonat, a tárkányiak pedig (megelégelvén a helyzetet) éjjel feltépték a síneket. A következő hetekben 500 kubikos épített elkerülő vonalat - ma ezen halad a bicikliút.

A '90-es évekre már csak a stimeczházi vonal maradt meg, ez most a nyári hétvégéken biztosít kikapcsolódást az utasoknak. Túránk kezdéséhez ennek végállomására kell utaznunk. A Bükk-fennsíkra hulló csapadékvíz a mélybe nyelődik a mészkőtest repedéseiben, és a plató lábánál, forrásokban lép újra a felszínre. Az ezekből induló patakok hosszú, délies völgyeket véstek a döntően palás-mészköves térszínbe. E patakvölgyek egyikén, a saját hordalékát kerülgető vízfolyás mentén érkezik vonatunk a Stimecz-házhoz, mely régebben farakodó hely volt, és nevét a faátvevőről kapta. A felújított épület most funkciótlan, mellette pihenőhely és esőbeálló pavilon fogadja az utasokat.

A fennsík vonzásában

Távolságunk a fennsíktól lehetővé teszi, hogy viszonylag enyhe emelkedéssel vágjunk neki az így is fárasztó kaptatásnak. Rögtön az elején látványos szakaszt taposunk (K+ jelzés): a Kecskor nyúlványának rendkívül keskeny gerincén járunk, melyen az erdő élővilágát bemutató tanösvény táblái sorakoznak, köztük néhány pad kínál pihenőt. Följebb kiszélesedik valamelyest a hát, és két tarvágás foltjáról feltűnik a fennsík. A Pes-kő és a Cserepes-kő zord falakkal letörő, magas oldala tekintélyt parancsoló látvány, kárpáti hangulatú tájszelet. Kiszúrhatjuk a Vörös-kő-lápa fölötti rétet is, melyet keresztülszel az Országos Kéktúra (és a későbbiekben túránk útvonala is).

A következő kilométeren izzasztó kaptatón, a Tekerület útján ostromoljuk a Kecskor hegyesét. A turistaút nevéhez hűen kanyarog, és bár a délies kitettség, valamint az alacsony magasság miatt még tölgyes borul fölénk, a talajon heverő korhadt fák, valamint a menedékes erdőkép már a fennsíkra és letörésére jellemző vadregényes rengetegek előfutára. A Kecskor hegyese (mint neve is sejteti) meredeken szökik környezete fölé. Ennek oka, hogy kovapala felépítménye ellenállóbb, mint a körötte gyorsabban pusztuló kőzetek, amiket ezért fokozatosan „túlnőtt".

Tetőközelben harántoló erdei úton ereszkedünk egy kis nyeregbe, ahonnan jelzetlen csapás vezet ki a növényzet takarása mögött álló Toldi-kunyhóhoz. A kis gerendaépület kiváló nomád bivakhely 3 priccsel, vaskályhával - 2019-ben újították fel civilek az erdészet segítségével. Egy benne eltöltött éjszaka életre szóló élmény, mely a felvidéki utulnákban (szabadon használható menedékkunyhókban) töltött éjszakák hangulatát kínálja. Vadászkunyhónak épülhetett egykor, ma a turistákat oltalmazza. Mivel a fennsík délnyugati szegélyétől hosszú, fárasztó menetelésre kényszerít a terep a falvakig, ellenkező irányban pedig különösen kiadós vándorlás felérni a platóra, ezért ezen a környéken több igazi menedékhely is a természetjárók rendelkezésére áll. Becsüljük meg ezt az értéket, és minimum olyan állapotban hagyjuk, amilyenben találtuk; ha pedig akad nálunk fölösleges készlet, ami a házikó leendő használóinak jól jöhet, hagyjuk is a helyszínen! (Forrásvízért le kell ereszkedni a völgybe.)

Kapu a magasba

Széles erdei keréknyomon emelkedünk, mígnem elérjük a Toldi-kaput - a déli fennsíkszegélynek itt a Toldi-bérc miatt kisebb „küszöbe" van, így ez az egyik legkönnyebb feljutási lehetőség a magasba. Nem ok nélkül vezetett erre a Király út, melynek nevét a mai turistatérképek is őrzik, és amin Nagy Lajos király kelt át a Gerennavár felé. A Toldi elnevezés származhat a tuldikh szóból: Vámbéry Ármin kutatásai szerint ez gyászolót jelent, amit a környező helynevek sorába (Vörös-, azaz Véres-kő, Őr-kő, Oltár-kő, Imó- avagy Ima-kő stb.) illesztve ősi (pogány) kultúrák elmúlott jelenlétére is következtethetünk. (Szintúgy erre utal a közeli Kuklya hegyesének sáncárka, mely vaskori telepet védelmezett.)

Balra fordulunk a Z jelzésre, és egy utolsó nekirugaszkodással a Bükk-fennsíkra hágunk. Megváltozik az erdőkép, hiszen megjelenik a hegység e részén oly jellemző, természetszerű bükkös. Benne földön heverő, korhadt törzsek és késekként égnek meredő „szuronyok" koronázta csonkok élénkítik a változatos korú egyedek rengetegét, mindezt mohos mészkőgumók tűzdelik. A hangulatos ösvény elágazáshoz vezet, melyen jobbra teszünk kitérőt a Tar-kőre (K jelzés). Változatlan szépségű bükkösben gyűrjük a métereket fölfelé, az errefelé általában megélénkülő szél és az ezüstös törzsek mögött derengő fény jelzi, hogy magas hegyperem közelében járunk.

A Tar-kő

Végül a K▲ jelzés kanyarodik ki a Tar-kő gyepes sziklahomlokára, ahonnan feltárul a teljes Déli-Bükk, a hatalmas, zöldellő hegytenger. Előttünk, a távolban az Ódorvár csúcsa őrködik a Hór-völgy kijárata fölött, kelet felé tekintve pedig a Kőlyuk-Galya magasodik szomszédsága fölé. Jól érzékelhetően kirajzolódik a Bükk-fennsík déli letörése, melyet a Három-kő sziklaszirtjei és gyepes teteje uralnak. A Tar-kő alatt széles és hosszú sávban csúnya tarvágások, illetve régebbi letermelések nyomai szabdalják a tájat, mindössze az erdő maradványáról beszélhetünk. Nyugat felé azonban jobb a helyzet, a kövek alatt nem szeli fel semmi a rengeteget (ebből a szögből). A háttérben a mátrai Kékes tömbje tűnik fel, de a Vár-hegy alatt Felsőtárkány, mögötte Eger ablakai is megcsillannak.

A fennsík híres kövei többnyire szabdalt, máshol sík felületű falakként uralják a bükki tájat. A közel függőlegesen álló mészkőrétegek az őket aládúcoló palák gyorsabb pusztulása következtében támasztékukat vesztették, majd elhasadva leszakadtak - így óriási, fehérlő sebek maradtak hátra. A kövek vonulatán járva ezekről tekinthetünk le (a Három-kőtől a megbontott Bél-kőig). Üregeik, párkányaik, sziklagyepeik gazdag élővilágnak biztosítanak menedéket, számos védett ragadozó madár költőhelyei. A Tar-kő 949 méteres magasságával a Bükk legmagasabb természetes panorámapontja.

A vadon ősi őrei

A K jelzésre visszatérve már sokkal könnyebb dolgunk van a Tar-kő lejtőjével. Leérünk az ismert elágazásba, és ezúttal jobbra fordulunk a K jeleken. Rövid emelkedés után (letaposott) kerítéssel szembesülünk: az Őserdő kapujában állunk. A belépés tilos, de a drótháló mellett baktatva, a rezervátum védőzónájából is kiválóan rálátunk e különleges erdőrész matuzsálemeire. A terület az Erdőrezervátum Program része, ennek megfelelően benne semmilyen emberi beavatkozás nem történik, a természetes körforgás szervezi az erdő életét. Az idős fák (főként) szélviharok alkalmával elhasadnak, kidőlnek, korhadó testük pedig számtalan lebontó szervezetet éltet, illetve humuszként gazdagítja a talajt. A dőlések meglékelik a lombkoronát, ezért a napfény az erdőaljig hatol, ahol a csemeték versenyre kelve növekedésnek indulnak. Így változatos korösszetételű, egyenetlen lombkoronaszintű erdőt láthatunk, mely menedékessége kimagasló fajgazdagságot eredményez. Az Őserdőt a 19. század elején vonták ki a gazdálkodásból, és a szilvásváradi illetőségű, helyben tevékenykedő Király Lajos erdőmérnök 1942-ben érte el a terület tulajdonosánál, az őt nagyra tartó Pallavicini őrgrófnál, hogy az erdőrészletet továbbra se háborgassák, illetve nyilvánítsák védetté - ettől fogva az erdei életközösség természetes folyamatait kutató tudományos vizsgálatok színtere.

Sziklás ösvényen, a kerítés mentén kerüljük az Őserdőt, ami egyébként 2018 óta azon kevés magyarországi területek egyike, melyek bekerültek a sosem háborgatott, vagy régóta magukra hagyott erdőket listázó „Primary forests of Europe" adatbázisba. Csak néhány hegyi juhar és magas kőris elegyedik a bükkökkel, de a déli részen egy kis foltban tölgyes is éldegél. A szélben recsegő faóriások némelyike 200 éves „csupán", együtt mégis ősi hangulat gondnokai: az emberi hatásoktól (szinte) mentes erdők látképe tárul elénk. A kerítés másik bejáratánál balra térve, a Virágos-sár mélyületében fordulunk nagy ívben dél felé. (Talán meglepő, de a 20. század elejétől itt is sínek szolgálták a faanyagszállítást, melyek a Kukucsó-völgybe épített siklópályán kapcsolódtak a szalajka-völgyi vasúthoz. Az Őserdő védetté nyilvánításakor ezt a szakaszt felszedték.) Szűk ösvényen, varázslatos erdőben éles jobbkanyart veszünk, s ezzel elkerüljük a Vörös-kő szirtjét (ami nem látogatható, de egy ösvény kivezet rá). Rövid kaptató tetején azonban feledhetetlen látványban lesz részünk: meredek oldalban terpeszkedő, ferde rétre lépünk, melyen keresztülsétálva lebilincselő a kilátás. Előttünk ismét a Déli-Bükk jelentős szelete és a Vörös-kő-völgy keskeny, zölddel bélelt vályúja.

A fennsík peremén, a vadon határán innen

A tisztás túlvégén magába fogad az erdő, és egy balkanyarral ismételten új formákkal örvendeztet meg a terep: a Cserepes-kő oldalának karrmezőjére érkeztünk. Nem könnyű meglelni az ösvényt, hiszen amilyen sűrűn záródik fölül a lomb, olyan töményen ragyázzák a hófehér, néhol derékig érő mészkőkibúvások lábunk alatt az erdőaljat. A zord jelenség a talaj alatt keletkezett, amint a fák gyökerei által termelt savak, és a talajból szénsavat felvevő csapadékvíz oldani kezdte, és felbarázdálta a mészkőt. Később a talaj lemosódott, így napvilágra került a sziklafelszín. A barázdált karsztformát népiesen, igen találóan ördögszántásnak is nevezik.

Átkelünk a sziklák közt, ahol egy bércorron jobbra hív a K⩍ jelzése. A kurta kitérő megéri a fáradozást, hiszen csak közelről vehetjük észre, de a sziklafal barlangot rejt, minek mélyére fal és ajtó csalogat. A Cserepes-kői-barlangszállást már évszázadok óta használták vadászok és erdőjárók, amikor 1950-ben menedékhellyé alakították. (Még betyárok is megfordultak benne a 19. században.) A 6x4 méteres üregben priccsek, dobkályha, no meg némi felszerelés található, és pont ezek azok a nomád körülmények, amikre szükség lehet ilyen messze a legközelebbi falvaktól és hegyi telepektől. A Toldi-kunyhóhoz hasonlóan egy itt eltöltött éjszaka páratlan hegyi élmény, a kárpáti vadon hangulatának megidézése. (Csak két másik hasonló barlangszállás működik az országban, ezeket is a Bükkben lelhetjük fel.)

Visszatérünk az Országos Kéktúra K jelzésére (aminek a barlang egyébként pecsételőhelye), és szálbükkösben, a hűvös fennsíki tájon folytatjuk utunkat. A Pes-kő „háta mögött" osonunk rezzenéstelen rengetegben, hiszen a hatalmas sziklafal bérce szélvédettséget biztosít ennek az árnyas zugnak. Enyhén emelkedünk, mígnem tagolt sziklafal állja utunkat - az ösvényen maradva megeshet, hogy kezünket is használnunk kell a következő métereken. A Pes-kő-kapu apró szirtjéről kilátunk Felsőtárkány és a Nagy-Eged felé, alattunk összefüggő, zárt pagony borítja a völgyeket és hátakat. A Pes-kőtől az Őr-kőig a Bükk természetszerű erdőinek egyik legháborítatlanabb sávja fedi a fennsík lejtőit, ehhez meredek domborzat és élénk, sziklás formakincs párosul. A platóról lebukó hideg ködök, vagy az alant induló völgyekben fakadó karsztforrások hűset lehelő atmoszférája szilaj kárpáti miliőt kölcsönöz a tájnak. Talán nincs is hazánknak még egy, a Bükk-fennsíkhoz fogható vidéke: e parányi hegyi vadon mintha egy külön kis világ, párhuzamos valóság lenne a lenti, civilizált realitáshoz képest. Az ország egyik legeldugottabb szegletében csak vendégként lehetünk jelen, a buja rengeteget pedig a békét kereső nagyragadozók (hiúzok és farkasok) is járják.

A kövek hátán

Karrmezőn bucskázik az ösvény, amint a Korcsmáros-rét szegélye világlik át a fák közt. Hamarosan kiérkezünk az Őr-kő-rétre, ahol a pihenőhelytől jobbra találjuk az Őr-kő panorámáját, ha nekivágunk a K▲ jelű ösvénynek. Kapuként záródó sziklák szorításában, egy ponton egészen meredeken kapaszkodva kerülünk a kilátóhelyre, melynek háta kellemetlen felületű ördögszántás (túránk során az utolsó). A kilátás annak ellenére is lélegzetelállító, hogy az Őr-kő nem a fennsík peremén, hanem a bükki kövek „cseresorában", a hátrébb lévő második vonalban emelkedik. Balra a Tar-kő és a Pes-kő tarkója tűnik fel, mögöttük a délkeleti hegységrész hullámzik. Alattunk az Oltár-kő mögötti „terasz" látszik, a távolban pedig Felsőtárkány, a Vár-hegy, valamint Eger mutatkozik - ebben az irányban hosszú, erdős hátak hanyatlanak alá. Jobbra pillantva a Király-szék tarvágásoktól foltos gerince, hátrébb a Mátra sziluettje kéklik. Az Őr-kő neve őskori funkciójára utalhat.

Búcsú a platótól

Intsünk búcsút a Bükk-fennsíknak, és a rétre visszatérve a K jelzésnek is! Egyenesen, a P jelzésen folytatjuk vándorlásunkat: az Oltár-kő magas peremként fogja fel a szeleket, ezért a feltűnően csöndes erdőben a leghalkabb nesz is felerősödik. Sziklás oldalban ereszkedünk, az ösvényt a Hegyes-kő előreugró orra tereli, régóta háborítatlan területen vezet utunk. Télen figyeljük az elhevert törzseket: nem ritka, hogy vadmacskák nyomát őrzi a hó (a macskafélék előszeretettel közlekednek kidőlt fatörzseken). Lassacskán kiérünk a fennsíkperemre, és egy vaskos kőembernél ellenirányban megkezdjük az ereszkedést. Sziklák, kőgörgetegek és holtfák hevernek a talajon; igen meredek szakaszon, nehéz léptekkel araszolunk lefelé a kibukkanó gyökérgöcsörtöket kerülgetve. Az ágak közt néha megmutatja magát a Pes-kő hófehér bérce, és bár az ösvény lejtése megszelídül, az erdő vad jellege mit sem csillapodik. A völgyfőbe érkezve derékba tört törzsek engednek utat a tekintetünknek: a Pes-kő tekintélyes sziklafala felemelt mutatóujjként parancsol megálljt a magasba vágyóknak.

A délnyugati völgyek legszebbike

A turistaút jobbra fordul, és a völgytalpat követi. Korhadt fák és dagonyák közt lavírozunk, a fennsíkról extrém esetekben tombolva lebukó szél olykor órák alatt át tudja rendezni a tájképet. A Pes-kő forráshoz érkezünk, ami az év nagy részében megbízható vízfakadás, és feltűnik a Pes-kő-ház takaros épületének sárga fala is. A hangulatos, jól felszerelt kulcsosházban nincs áram, az itt eltöltött estéket gyertyafény, a kályhában lobogó tűz pattogása és erdei csönd jellemzi - már csak azért is, mert fokozottan védett területen fekszik. Építéséről nem lelhető fel hiteles adat, csak annyi bizonyos, hogy az egri érsekség emeltette munkásháznak, majd sokáig vadászházként üzemelt. Ma a Kárpát Egyesület Egri Osztályának gondnoksága alatt áll, a kulcsot előzetes egyeztetést követően Felsőtárkányban lehet átvenni.

Az előttünk álló kiadós barangolás világítja csak meg igazán, milyen messze is van a fennsík valójában a legközelebbi településektől - legalábbis déli irányban. A környező hosszú hátak és az általuk közrefogott mély völgyek búvópatakokat is éltetnek: a fennsíkon elnyelődő csapadékvíz a völgyfők forrásláncában bukkan újra a felszínre, és a palás térszíneken ott is marad, mészkőre érve azonban elnyelődik annak repedéshálózatában. Kisebb-nagyobb kanyarokat tartogat a Pes-kő-völgy, a jobb oldali part egy ponton egészen elkeskenyedik, mindössze egy szűk kis gerinc határolja el a Gyetra-patak völgyétől. Alighanem a Bükk dényugati részének legszebb patakvölgyében járunk: az erdőket itt nem vagdalják tarvágások, a vízfolyás pedig - ahol a felszínen csordogál - kellemes csobogással kísér. A Garasos-kő-völgy torkolatában még felfedezhetjük a régi kisvasút töltésének nyomát, mely a felsőtárkányi hálózathoz tartozott. Balra az Árgus-kő marcona szirtje töri át a lejtőt, mely keménysége folytán magasodott lassan pusztuló környezete fölé.

Vissza a kisvasúthoz

Az elhanyagolt Vasvári-forrás után, továbbra is az egykori kisvasút töltése mentén lépdelve érkezünk meg a Napsugár-pihenőhöz. Egy időben idáig értek a sínszálak, később itt ágaztak el. A ma kulcsosházként üzemelő épület akkoriban erdészházként hasznosult. Kertje kellemes pihenőhely. A P jelzésen nagyjából fél óra még a Varróház, de ezt már a Hideg-kúti-völgy széles dózerútján kell megtennünk, ami megpróbáltatásokat nem tartogat. Árnyas, pocsolyás ligetben követjük a patakot, egy ponton átkelünk rajta. Hosszú idő után rét enged fényt az erdőbe, majd egy felnövekvő fiatalos szegül az út mellé. Túlvégén gázlót keresztezünk, és kisvártatva egy hideg klímájú, sötét fenyvestelepítést mellőzünk. Megérkezik a régi mellér-völgyi kisvasút vonalából lett feltáróút, és szemben feltűnik a Nagy-Eged felé tartó déli gerincvonulat. Percekkel később kiérünk a Varróházhoz (a név az erdészházé), ahol kis vadaskert kínál szórakozást a vonat érkezéséig.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

A túra kezdő- és végpontja a felsőtárkányi kisvasúttal érhető el.

  • A kisvasútról a végállomáson, a Stimecz-háznál kell leszállnunk.
  • A túra végén a Varróház megállónál szállunk ismét kisvasútra, hogy visszajussunk Felsőtárkányba.
  • A kisvasút alsó végállomása a Felsőtárkány, fűtőház buszmegálló közelében található, ahová Egerből érkeznek a buszok.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is egybeesik a kisvasút megállóival.
  • Amennyiben a kisvasút nem jár, Felsőtárkányból a K jelzésen jutunk el a Stimecz-házhoz (4,9 km, 100 m szintemelkedés).
  • A Varróháztól a K jelzésen jutunk le Felsőtárkányba a buszmegállóhoz (1,9 km).
  • Ha autóval érkezünk, és a Varróháznál parkolunk, a K jelzésen 2,9 km séta a Stimecz-ház 70 m szintemelkedés mellett, de ha jár a kisvasút, választhatjuk azt is.

Parkolás

  • A kocsit a Varróház vadaskertje mellett parkolhatjuk le.
  • Felsőtárkányban a kisvasút végállomásán vagy a Faluház mellett találni parkolót.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.019602, 20.453907
DMS
48°01'10.6"N 20°27'14.1"E
UTM
34U 459279 5318623
w3w (what3words) 
///javítás.tájfutó.felszór
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bükk turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
19,6 km
Időtartam
6:40 óra
Szintemelkedés
1 005 m
Szintcsökkenés
1 069 m
Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp