Zsidó-rét

A rét kialakulása

A Zsidó-rét a Bükk-fennsík tipikus és talán legszebb, karsztjelenségeket hordozó kaszálórétje. A gyönyörűen zöldellő, hullámos és töbrös felszínű, borókabokros tisztás a Bükki Nemzeti Park egyik ékköve. Formavilága, növényzete és erdőkerete magashegyi hangulatot kölcsönöz a tágasan nyújtózó, kissé tagolt domborzatú rétláncolatnak.

A korábbi századok során a térség iparát az üveghuták és vashámorok működése határozta meg, amelyek hatalmas faigényét a fennsík bükköseiből elégítették ki. A felszabaduló gyepes területeken a legeltetés és az állatok takarmányozását szolgáló kaszálás hódított teret. A helyenként amúgy is sekély, mészkőkibukkanásos talajon az újraerdősülés az ember hatására tehát nem mindenhol mehetett végbe, ezáltal pompás rétek keletkeztek.

A hullámos felszín eredete

A Zsidó-réten látható tál- vagy tölcsérszerű mélyedések, kisebb-nagyobb horpadások összetett eróziós folyamatok eredményei. Évmillikókkal ezelőtt a Bükk-fennsík felszínét a közeli tűzhányók robbanásai tufákkal, törmelékes vulkáni kőzetekkel fedték be. A környező magaslatokról a mélyebb területek - pl. a mai Zsidó-rét - felé tartó rövid vízfolyások addig-addig koptatták és mélyítették medrüket, mígnem elérték a mészkőaljzatot. E kőzetet viszont a víz természetes szénsavtartalmával oldja, ezáltal résjáratokat, barlangokat, üregeket alakít ki testében, míg a felszínén mélyedéses karsztjelenségek alakulhatnak ki. Ez történt a Bükk-fennsík mészkövén is: víznyelők és töbrök lyugatták ki a felszínt, melyek a fedő tufaréteg hosszú idő alatt végbemenő, teljes lepusztulásával „kitakaróztak", a felszínre kerültek. A csapadékvizek által a mélyedésekbe szállított vízzáró kőzetanyag (pl. agyag) sok esetben el is tömítette e „természetes lefolyókat". Ahogy a patakok egyre jobban erodálták a vulkanikus kőzetet, egyre hátrébb alakították ki újabb és újabb mélyedéseiket a mészkövön - így töbörsorok keletkeztek, melyek horpadásai sokszor össze is olvadhattak.

A korábbi kőzettakaró alatt kialakult, azaz „átöröklött" felszín töbörmezős karsztvápáján (mélyedés-együttesén) ma a Zsidó-rét esetében egyetlen víznyelő sem működik, a horpák alját vízzáró hordalék dugaszolja el. Ugyanakkor egy különösen ritka természeti jelenség sokévente fel-felnyitja, víznyelővé változtatja a töbröket: ha a téli havazást a talaj lefagyása megelőzi, akkor - tartós fagyok esetén - hóolvadáskor az olvadékvíz rövid ideig tóként gyűlik össze a fagydugó fölött, majd lassan a mélybe szivárog.

A Zsidó-réten található a fennsík legnagyobb töbre, a Mohos-töbör, melynek peremére a tanösvény K/ jelzése is elvezet. A horpák alján olyannira megül a nehéz hideg levegő, hogy még a legmelegebb nyári hónapok egyes hajnalain is fagyhat bennük. Sajátos mikroklímájuk és talajuk így nem meglepő módon számos növényritkaságnak biztosít otthont - ezért a Zsidó-rét fokozottan védett természeti érték, az ösvényről letérni pedig tilos!

Nyitvatartás

Árak: