Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

„Látókövek" körtúrája a Bükk-fennsík peremén

· 3 értékelés · Gyalogtúra · Bükk-vidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Pirkadat a Déli-Bükk felett a Három-kő tetejének rétjéről
    / Pirkadat a Déli-Bükk felett a Három-kő tetejének rétjéről
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Őserdő bükkfa matuzsálemei az erdőrezervátum magterületén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A déli látókövek alatt Eger irányába elnyújtózó gerincek füzére
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hajnali pára a kankalinoktól tarkálló Keskeny-réten
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rálátás a Pazsag-völgyre és az egri országútra a Muflon-kőről
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Török út öreg bükkösökön át vezet fel a Bükk-fennsíkra
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ébredő erdő, tavaszi pirkadat a Három-kő felett a Tar-kő oldalából
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tavaszi erdők tarkállnak a Tar-kő fehér sziklái alatt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1100 1000 900 800 700 600 500 12 10 8 6 4 2 km Tar-kő Három-kő
A Bükk nagy klasszikusa ez a Három-kőn át Tar-kőre, a hegység legmagasabb természetes kilátópontjára vezető túra. Egész évben sok kiránduló keresi fel a remek kilátópontot, ahogy az Országos Kéktúra útvonala is érinti - nem véletlenül. A Tar-kőről végig belátjuk a fennsík déli leszakadását, a Déli-Bükk völgyeinek és csúcsainak nagy részét, Egert és a Mátrát, de még a tokaji Nagy-hegy is kivehető jó időben. Kitérőt tehetünk a száz éve érintetlen Őserdőhöz, a bükki rengeteg szívéhez, majd visszafelé a Török úton egy különleges lejtőpihenőn, a leszakadó fennsíkperem hosszanti, vízszintes párkányán oldalazunk az idilli, öreg erdőben. Az útvonal látványban és hangulatban a legszebb bükki túrák egyike.
nyitva
közepes
12,9 km
4:15 óra
722 m
722 m

Túránkkal egy különösen összetett, hazánkban egyedi megjelenésű vidékét járjuk be a Bükk hegységnek. A „kövek vonulataként" emlegetett sziklaormok láncolata, a Bükk-fennsík természetes védőbástyái különleges tájképi jelleggel, növénytársulásokkal gazdagítják hazánk kevés, természetesnek megmaradt hegyvidéki területét.

A sziklabástyákat triász korabeli, 220 millió éves mészkő építi fel, mely még a hegységgé formálódás előtt hatalmas hullámként felgyűrődött a fennsík sziklatömbjének peremén. A kőhullámok tajtékos taraja ellenálló, tömött zátonymészkő - ezt a hullámfrontot láthatjuk végig a fennsík déli peremén az erdőből fehéren kivillanni. Magasan a környezete felé emelt helyzetükből adódik, hogy a „kövek” a legjobb és legimpozánsabb természetes kilátópontjai a hegységnek, közülük kettőt, a legnagyobb réttel szegélyezettet és a legmagasabbat látogatjuk meg túránk során.

A sziklabástyák védővonala mögött, a Tar-kő, a Sima-kő és a Vörös-kő-bérc közötti zugban rejtőzik az Őserdő, hazánk egyik leginkább érintetlennek megmaradt magashegységi bükköse. A területet a szilvásváradi erdész szorgalmazására erdőrezervátummá nyilvánították, így több mint egy évszázada beavatkozás nélkül képviseli az eredeti, fennsíki bükkösök életközösségét. Közel 150 gombafaj, rengeteg védett rovar és odúlakó madár otthona ez az öreg fákkal vegyes, folyton megújuló erdő, melyet túránk kanyarulatában érinthetünk.

Maga az útvonal is nagyrészt a fokozottan védett terület határán, illetve a Tar-kő környékén azon belül halad. A magashegységi bükkösök mellett hársas-kőrises sziklaerdőben, különböző tölgyesekben túrázunk, míg a sziklák közelében és a fennsík peremén lejtősztyepprétek, sziklagyepek, hegyi rétek váltakozása teszi látványossá vándorlásunk helyszínét. Tavasszal a kökörcsinek, héricsek, kankalinok és nőszirmok színezik a napos, nyitott gyepeket, de a kevésbé tündöklő virágok ritkaságait is megtaláljuk itt, mint például a pongyola harangvirág e hegységből leírt bükki alfaját.

A sziklák oltalmában védett madarak fészkelnek, mint a kerecsen- és vándorsólymok. A 20. század második felében hazánkból kipusztult vándorsólyom hegységszerte egyre nagyobb állománnyal költ a sziklás területeken. Jellegzetes, verdeső reptével rendszeresen láthatjuk tavasszal, kora nyáron fészke és vadászterületei között ingázni, szerencsés esetben zsákmányával hazatérni. Kevésbé feltűnő, de ritka és védett madara a sziklagyepeknek a bajszos sármány, aki valóban kackiás, fekete bajuszhoz hasonló mintát visel a szeme körül. Vendégként feltűnik a sziklákon a színpompás, narancsos hasú kövirigó és a röptében rubintpiros szárnyfoltját felvillantó hajnalmadár is, akiket főként a téli és átmeneti évszakokban figyelhetünk meg a „kövek” körül.

A szerző tippje

  • Ha tömegközlekedéssel vagyunk, és épp nem jár a busz Eger és Miskolc között, Répáshutáról is becsatlakozhatunk a túrába. Így két-két kilométert és plusz 150 méter szintet kell megtennünk, cserében a túra végén beülhetünk a hangulatos Vadász kocsmába vagy az étterembe egy sztrapacskára, frissítőre, amíg a busz megérkezik. Eger felől hangulatos alternatíva, ha a felsőtárkányi kisvasúttal felmegyünk a végállomásra a Stimecz-házig, és egy hosszabb túrával járjuk be a "köveket". Ehhez plusz 10 kilométert kell megtenni, cserében a Bükki Kéken és a K jelzésen keresztül útba ejtjük Imó-követ, a Déli-Bükk egyik legimpozánsabb, barlangból előtörő időszakos forrással ékes szikláját.
  • Egy igazán rövid, pár száz méteres kitérővel benézhetünk az évszázadok óta érintetlen Őserdőnek nevezett erdőrezervátumba a Tar-kőtől nyugatra. Ehhez csak tovább kell menni az együtt haladó K és Z jelzésen a Tar-kőtől nyugatra, és hamar elérjük a bükkfa-matuzsálemekkel ékes, igazán vegyes korösszetételű, természetes erdőrészt. Itt a fák lábon száradnak, a kidőlt törzseken gombatelepek, a hátramaradt lékekben pedig természetes újulat kapaszkodik a fényért. Egy szelet egészségesen fennmaradt erdei életközösséget találunk itt a déli kövek szegletében.
  • A fennsík peremén, magasan a völgyek felett egyedi időjárás uralkodik. A legnagyobb kánikulában sokszor csak a Bükk-fennsík felett felhős az ég, míg a téli, ködös időben az egész országot betakaró ködpaplan felett verőfényes napsütésben szikráznak a Kövek. Érdemes a bánkúti webkamerát megnézni, ami, bár a fennsík túloldalának időjárását mutatja, de hasonló magasságban. Ha szerencsénk van, az egyik legkülönlegesebb téli hangulatban lehet részünk, amikor a végtelenbe hullámzó ködfelhőket fentről, a napos "kövekről" csodálhatjuk.

 

Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-03-29
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Tar-kő, 950 m
Legalacsonyabb pont
582 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A kilátópontok sziklás területén óvatosan közlekedjünk, a meredek letörések peremét ne közelítsük meg!
 

Kezdés

Bánya-hegyi elágazás, parkoló (695 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
48.059112, 20.505715
DMS
48°03'32.8"N 20°30'20.6"E
UTM
34U 463170 5322988
w3w (what3words) 
///mosószer.ücsörgő.szófaj

Végpont

Bánya-hegyi elágazás, parkoló

Útleírás

Itiner:

  • A Bánya-hegy melletti parkolóból vagy Répáshutáról a Z◼ jelzésen indulunk.
  • A Z jelzésen jobbra fordulunk, és teszünk meg pár száz métert a Bükk-fennsík pereméig.
  • A Kis-kőháti nyeregből a Z▲ jelzésen folytatjuk a Három-kő érintésével a Keskeny-rét széléig.
  • K jelzésen balra térünk, amiről csak Tar-kő kilátópontjához ágazunk le egy rövid szakaszon a K▲ jelzésen.
  • Tar-kő nyugati lábánál a Z jelzésen jobbra kitérőt tehetünk az Őserdőhöz.
  • A Z jelzésen a másik irányban a Toldi-kapun keresztül a Tar-kő alá ereszkedünk egy dózerútig.
  • A dózerúton a K+ jelzésen balra indulunk a Lök-völgyig.
  • A K● jelzésen a Hárs-kútig, onnan a Z● jelzésen kapaszkodunk vissza a teknőből a Juhász-kút-nyakhoz.
  • A Fennsík letörése alatti lapályon a Z jelzésen oldalazunk vissza a bány-hegyi elágazáshoz.
  • Csatlakozunk a már ismert Z◼ jelzéshez, ami visszavezet a parkolóba, illetve Répáshutára.

A túráról részletesen:

A Répáshuta feletti erdőkben

A Bánya-hegy elágazásában található parkolótól indulunk a Bükk-fennsíkra a Nagymezőre felvezető erdészeti aszfaltút mentén a Z ◼ jelzésen. Az Eger és Miskolc között a Bükkön átvezető autóutat az 1930-as években vágták a hegyoldalba. Előtte Répáshuta a Hór-völgyi úton volt elérhető Cserépfalun vagy Hollóstetőn keresztül. A szintben a kövek alatt futó, megszámlálhatatlan kanyarral oldalazó országút a motorsport rajongóinak kedvelt terepe, a nemzeti park megalakulásáig pedig a Nagymezői út is kedvelt autós kiránduló, piknikező helyszín volt. Szerencsére mára a Nagymezői utat elzárták a közforgalom elől, így csak a kerékpárosok lepik el jó időben a fennsíkot átszelő aszfaltsávot.

Mi is ezt az útvonalat követjük, de a turistajelzés levágja a lankásan szerpentinező út kanyarjait, így viszonylag hamar, egy bő kilométer alatt a fennsík peremére érkezünk. Ehhez a Bánya-hegy mögötti visszafordító kanyarban bekapcsolódunk a Török útba, a Z jelzést jobbra, felfelé követjük a műút melletti parkolóig. Itt a fennsíki rétek, töbörsorok kezdeténél azonban rögtön felkanyarodunk a hegyoldalba a "kövekre" vezető Z▲ jelzés mentén. Szép egyenletesen emelkedik az út a sziklás Kis-Kőhát déli oldalában, bár az irtások miatt néhol kacskaringóssá váló vonalvezetés odafigyelést igényel az öreg bükkök és fiatalos erdők között kígyózó ösvényen. 

Háromkő füves platóján, a fennsíki kaszálórétek déli peremén

Két kilométer után lankás völgyecskébe jutunk, ahonnan balkézre, a Három-kő tisztása felé tér ki az ösvény. Bár egy darabig még a rét és az erdő határán haladunk, jól érződik a Három-kő tágas szabadsága, a dél felé sziklavonulatban elvesző rét nyitottsága. Ahogy kilép az ösvény a ligetből, már látszik a rétet szegélyező sziklasáv, melynek kicsúcsosodó tetejére, a legjobb kilátópontra navigál a Z ▲ jelzés.

A Három-kőről nyíló panoráma egyedi hangulatú, meghatározó eleme a déli „kövek" legmagasabbjaként a vidék fölött strázsáló Tar-kő sziklafalakban leszakadó, kerekded tömbje, mely előtt katonás rendben sorakozó gerincek futnak a nyugati végektől előttünk Répáshutával bezárólag. Alattunk, ferdén balra a Pazsag-völgy markáns bevágása nyújtózik a Bükk legnagyobb völgyéig, a Déli-Bükköt kettészelő Hór-völgyig, hogy túloldalt a hegység délkeleti részének kerekded erdős hátain át az Alföld végtelenjébe vesszen a tekintet.

A sziklaperemről észak felé, a leszakadás nyugati peremén vezet az ösvény a ligetes rét elvégződésével a köves hegyoldalban. Rövid ereszkedés után újból elérjük a töbrökkel lyuggatott fennsík kaszálórétjeinek déli szélét, ahol az ösvény kígyózva keresi a leginkább szintben haladó nyomvonalat. A Keskeny-rét szélén bekapcsolódunk az Országos Kéktúra nyomvonalába a K jelzésen, amit közel két kilométeren át követünk innen nyugat felé.

Tar-kő sziklabércén

A fennsíki kaszálórétek röpke üdvözlete után újra beleállunk a szintek faragásába a hegyoldalban kanyargó erdőgazdasági úton. Egy kis előcsúcs sziklataréján átbukva ráfordulunk a Tar-kő és a Büszkés-hegy alkotta tömbre. A fokozottan védett terület öreg bükkös otthona. A nehezen hozzáférhető, meredek oldalakban komoly és összefüggő állománya maradt meg a koros erdőknek, amiket elkerült a 20. századi tervszerű, motorizált kitermelés. Egy sávban azonban mégis megbontották ezt az összefüggő bükkerdőt, amin keresztül pont rálátunk előbbi kilátópontunkra, a Három-kőre. A már részben megnyitott erdőt pont a 2010-es évek végén vágták ki, nagy felháborodást okozva turista és természetvédelmi körökben. Szerencsére a hegy túloldalán elterülő nyeregben tényleg évszázadok óta érintetlenül áll az „Őserdőnek” nevezett erdőrezervátum. A 19. század óta érintetlen, még Pallavicini őrgróf tulajdonában lévő erdőt megóvták a kitermeléstől védett helyzete, a fák magas átlagéletkora miatt, amiben manapság az eredeti őserdei növénytársulásokat lehet tanulmányozni.

A sziklás oldalban kapaszkodva felérünk a Tar-kő tetejére. A bükkös erdőben tetőző csúcsról egy rövid kitérővel a K▲ jelzésen kinézünk a hegy déli letörésének kilátópontjára. Ez a szikla adja ugyanis a Déli-Bükk legteljesebb panorámáját a hegység legmagasabb természetes kilátópontjáról. Hajóorrként szel a bükki erdők zöld hullámaiba Tar-kő sziklás, déli orma, ahonnan körbe belátjuk szinte az összes déli gerincet és völgyet. Mélyen alattunk a távolban kivehető a Felsőtárkányi-medence, alatta az Eged-hegy lábánál elterülő Eger városa. A Bükk nyugati elvégződése Siroknál átvezet a Mátra Kékesben tetőző vonulatába. Jóval régebben, még a középkorban az egész összefüggő erdős, hegyes vidéket Mátraerdőnek nevezték, a Bükk és a dombságok nevei csak később jöttek a köztudatba. A hegyek lábán túl messzire vész a tekintet az Alföld laposán. Nyáron rendszerint túl párás a levegő, hogy bármi részletet kivegyünk a síkságból, télen pedig legtöbbször felhővel, ködpaplannal takart az Alföld. Ilyenkor a leglátványosabb a napfürdőző köd végtelenbe hullámzó fodrait fentről szemlélni, alig kivehető mozgását követni.

Visszatérve a K jelzésre folytatjuk utunkat nyugat felé az egyre meredekebben lejtő hegyoldalban, ahol több mint 100 méter szintet teszünk meg egy lendülettel. A hegy nyugati lábánál a Z jelzés elágazásához érkezünk, ahonnan az Őserdő felé vezet az egyesült K és Z jelzés. Érdemes ezt a rövid, alig pár száz méteres kitérőt is beiktatni. Bár magát az erdőrezervátumot kerítéssel vették körbe, a tájékoztató táblától látjuk a vegyes életkorú erdőt. Rengeteg kidőlt, lábon száradt és még az elemekkel dacoló famatuzsálem között cserjésekkel megújuló, természetes erdei közösségben elképzelhetjük, hogyan néztek ki a bükki rengetegek az ember beavatkozása előtt. A további útvonal azonban az elágazástól az ellenkező irányba vezet a Z jelzésen, a „Király úton”.

Ereszkedés a "kövek" alá, vissza a Török úton

Bár a néphagyomány szerint erre menekült IV. Béla a muhi csatavesztés után, ez elég valószerűtlen, komoly helyismeretre vallana. A Z jelzés meredeken oldalaz a sziklás hegyoldalban, visszakanyarodva a Tar-kő tömbje alá. Keresztezzük a Toldi-kaput, ami a Tar-kő nyugatra eldőlt mészkőormának folytatása, bár itt már sokkal szelídebb formákkal és méretekkel. A sziklakapu után elérjük a Toldi-bikk nyergét, ahol bekapcsolódunk a "kövek" alatt oldalazó erdőgazdasági útba. Idáig a Tar-kő csúcsától bő 200 métert ereszkedtünk 1,5 kilométeren belül egyhuzamban - innen már kényelmes szintút megérdemelt pihenőjén oldalazunk. Az elágazás alatt száz méterre található a Toldi-kunyhó, a régmúlt vadászainak turisták előtt nyitva álló menedéke, ami zord időjárásban védelmet jelenthet a hegység mélyén.

A dózerúton szintben folytatva már a K+ jelzést követjük (a Z jelek hamarosan le is kanyarodnak délnek, Felsőtárkány felé). A kitettséggel váltakozó bükk és tölgyerdők ritmikus ismétlődésével teszünk meg egy bő kilométert. A Malom-hegy nyergében, közvetlenül a Tar-kő sziklaorma alatt lekanyarodunk a dózerútról, és egy meredek szintezéssel érkezünk a Lök-völgy felső elvégződéséhez. A K● jelzésre térve érdekes jelenséget láthatunk: a Hárs-kút vizenyős kifolyójánál születő patak hamar el is tűnik a felszínen. A völgy meredeksége, köves jellege miatt itt hosszú kilométereken át a felszín alatt közlekedik a karsztvíz, ami csak pár száz méter szinttel, kilométerekkel lejjebb lép elő a hegyből.

Innen egy rövid, de erős kapaszkodás következik a Juhász-kút nyakig a Z jelzés mentén, amivel elérjük a gerincen vezető „Török utat”. Ez az útvonal valóban a török időkből maradt fenn: a Bükk vidéke jelentette az Oszmán birodalom északi határvidékét. A gerincen a Z jelzés mentén egy utolsó, rövid kapaszkodóval elérjük a Három-kő és a Bánya-hegy közötti lapos térséget, amit meredek letörések határolnak. Ezt a lejtőpihenőt a képződése során erősen meggyűrt rétegek hullámzása alkotja, amivel egy természetes átjáró alakult ki a Pazsag-völgy meredek völgyfője és a Bükk-fennsík között. A lankás térséget használja ki az út, és vezet minket is vissza a Bánya-bükki úthoz. Az útvonal jelentőségét mutatja, hogy a megyehatár is itt vezet. Ezen az utolsó szakaszon hangulatos, öreg erdőkben túrázunk, a domborzat és az erdő által védve az időjárás szélsőségeitől. Kiérkezve a túra elején érintett elágazáshoz a Bánya-hegyi kanyartól leereszkedünk a már megtett útvonalon a Z ◼ jelzésen kiindulópontunkig.

 

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Vasárnaponként az Eger-Miskolc között a Bükkön át közlekedő busszal jutunk közvetlenül a túra kiindulópontjához, a Bánya-hegyi elágazáshoz. Ehhez a Bánkúti menedékház elágazás megállóhelyig kell utaznunk. Ide csak vasárnap reggel és délután közlekedik egy-egy busz Egerből és Miskolcról egyaránt.
  • A hét többi napján Répáshuta, Kossuth út 75. megállóig érdemes utazni, így a falu felső végéből indulunk a túrára.
  • Ha még be akarunk térni a fogadóba, akkor a központban is leszállhatunk, a Répáshuta, Községháza megállóhelynél.

Megközelítés

  • Ha a Bánkúti elágazás megállóhelyig utazunk, akkor közvetlenül az elágazástól indul a túra a Z◼ jelzésen.
  • Répáshutáról nyugati irányban, a Kossuth utcán kell végigmenni, és követni tovább a Z◼ jelzést a Bánya-hegyi parkolóig. Ez a túrát 5-6 kilométerrel hosszabbítja meg összesen oda-vissza, attól függően, Répáshután belül honnan indulunk és hova érkezünk vissza.

Parkolás

  • A Bánya-hegyi elágazás parkolójában tudjut letenni az autót, ahonnan a túra is indul

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.059112, 20.505715
DMS
48°03'32.8"N 20°30'20.6"E
UTM
34U 463170 5322988
w3w (what3words) 
///mosószer.ücsörgő.szófaj
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, étel, innivaló, tájékozódáshoz Természetjáró App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(3)
Kovács Brigitta
Az utóbbi 2 napon · Közösség
2021.aprilis 10
Fénykép: Brigitta Kovács, Közösség
Haszna Timi
2021-03-14 · Közösség
Nagyon jó túra, 3 kilátó ponttal. Mi visszafelé tettük meg, mivel nem találtuk a zöld háromszög jelzést. Tanács: a túra kezdetén, ahol a zöld négyzeten haladva keresztezzük a műutat, ott 800 méteren a kék korona jelzést kell követni, majd balra fel, zöld háromszög!
Mutass többet!
Péter Vártás
2021-03-08 · Közösség
2021. március 8., hétfő 10:50:01
Fénykép: Péter Vártás, Közösség
2021. március 8., hétfő 10:50:09
Fénykép: Péter Vártás, Közösség
2021. március 8., hétfő 10:50:15
Fénykép: Péter Vártás, Közösség
2021. március 8., hétfő 10:50:29
Fénykép: Péter Vártás, Közösség

A közösség fényképei

2021.aprilis 10
2021. március 14., vasárnap 7:16:08
2021. március 14., vasárnap 7:16:54
2021. március 8., hétfő 10:50:01
+ 3

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
12,9 km
Időtartam
4:15 óra
Szintemelkedés
722 m
Szintcsökkenés
722 m
Körtúra Szép kilátás Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp