Az 58-as út felől a templom felé közeledve impozáns méretű épület ötlik szemünkbe, főleg ahhoz képest, hogy egy több mint 700 éves istenházáról van szó. Persze a több száz éves múlt meglehetősen kalandos.
Túrony község eredeti temploma már a 13. században létezett valószínűleg, legalábbis erre utal az, hogy a mai templom hajójánál lévő keleti fal egy jó tíz méter hosszú részlete ebből a korból származik. A templomot a 14. században egy kápolnával bővítették, és még ugyanebben a században lebontották eredeti szentélyét. Helyette sokszögzáródású, támpilléres, gótikus szentélyt építettek, amely csúcsíves diadalívvel nyílik a szentéllyel csaknem azonos szélességű hajóba. A poligon mindegyik falába fülkéket építettek, amelyek ereklyék és egyházi kincsek bemutatására szolgáltak.
A pécsi káptalanhoz, illetve préposthoz tartozó települést a törökök igen hamar elfoglalták. Ekkoriban (a 16. század első felében) kezdett el terjedni a vidéken a református vallás is, és a település is lakói is áttértek az új istenhitre. Valószínűleg ezt követően bontották le a kápolnát és a sekrestyét, és festették ki újra a templomot, eltakarva-eltávolítva a korábbi díszítést.
A falu a török kor idején még nem, de az 1706-os „rácdúlást” (a Rákóczi-szabadságharc alatt fosztogató rácok dúlták végig a vidéket) követően elnéptelenedett, temploma egyre romosabb állapotba került. Később a visszaköltöző lakosság a falakat kőlábakkal, támpillérekkel erősítette meg, a kazettás mennyezet is a 18. században készült. A barokk stílusú torony 1827-ben épült - sokáig emiatt hitték a művészettörténészek, hogy egy "fiatal" templomot látunk - csak az ezredfordulón derült az épület középkori eredete, egy alapos régészeti átvizsgálás során.
1730-ban készült harangját 1915-ben hadügyi célokra lefoglalták, azaz a környék más harangjaival egyetemben beöntötték, és hadianyag lett belőle.
A túronyi templom 2004-ben felkerült a World Monuments Fund listájára is, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi szervezet a támogatásra érdemes, a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta. 2006-ban egy több évig tartó teljes rekonstrukciót követően kívül-belül megújult a templom.
Ma a templom és környezete kifejezetten békés, csöndes szemlélődésre csábít, érdemes időt szánni az apró részletek felfedezésére.
Nyitvatartás
| hétfő | 08:00–17:00 |
| kedd | 08:00–17:00 |
| szerda | 08:00–17:00 |
| csütörtök | 08:00–17:00 |
| péntek | 08:00–17:00 |
| szombat | 08:00–17:00 |
| vasárnap | 08:00–17:00 |
Árak:
IngyenesTömegközlekedéssel
- A Pécs és Siklós között közlekedő helyközi autóbuszokról Túrony, Kossuth Lajos utca megállóhelyen kell leszállni.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- Túrony, Kossuth Lajos utca megállóhelyről az 58-as főúton déli irányba indulva kb. 50 méter megtétele után fordulj balra, a Kossuth Lajos utcába, majd további 200 méter sétával érhető el a templom.
Parkolás
- A Kossuth Lajos utcán, a templom előtti parkolóban lehet megállni.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Az ország legdélibb szegletében, Baranya Dráva-síkba simuló dombvidékének délnyugati lankáin, a Dráva-melléken tekerünk. Miközben a Villányi ...
Ezen a könnyű, változatos körtúrán ízelítőt kapunk a Tenkes hegy színes flórájából, és szőlők között, búzaföldek mentén bandukolva olyan patinás ...
Felkapaszkodunk a Tenkes gerincére, megismerkedünk a hegy különleges növényvilágával, alámerülünk az északi oldal csendes erdőségébe, felfedezünk ...
A Csodabogyó tanösvényt bővítjük ki ezen a természeti és kulturális kincsekben egyaránt bővelkedő túrán. Egy kis tervezéssel megkóstolhatjuk a ...
Hazánk legdélebbre található, és egyik legkisebb hegysége, a Villányi-hegység számos kincset rejteget a kíváncsi bringás számára. Nemcsak a borról ...
A dél-baranyai, Dráva menti tájegységet határolják le egyes néprajzkutatók az „ameddig a bikla ér” fordulattal. A jellegzetes helyi szoknyaviseletet ...
Szőlőhegyi, borkóstolóval összeköthető csavargás a méltóságteljesen környezete fölé magasodó, fokozottan védett Szársomlyó körül. Bejárjuk Palkonya ...
A Villányi-hegységben összesimul, ötvöződik a kultúrtáj és a lágy erdőség: a szőlősorokkal borított dombok tövében százéves, parányi présházak ...
Az ország legdélibb szegletében, Baranya Dráva-síkba simuló dombvidékének délnyugati lankáin, a Dráva-melléken tekerünk. Miközben a Villányi ...
Ezen a könnyű, változatos körtúrán ízelítőt kapunk a Tenkes hegy színes flórájából, és szőlők között, búzaföldek mentén bandukolva olyan patinás ...
Felkapaszkodunk a Tenkes gerincére, megismerkedünk a hegy különleges növényvilágával, alámerülünk az északi oldal csendes erdőségébe, felfedezünk ...
A Csodabogyó tanösvényt bővítjük ki ezen a természeti és kulturális kincsekben egyaránt bővelkedő túrán. Egy kis tervezéssel megkóstolhatjuk a ...
Hazánk legdélebbre található, és egyik legkisebb hegysége, a Villányi-hegység számos kincset rejteget a kíváncsi bringás számára. Nemcsak a borról ...
A dél-baranyai, Dráva menti tájegységet határolják le egyes néprajzkutatók az „ameddig a bikla ér” fordulattal. A jellegzetes helyi szoknyaviseletet ...
Szőlőhegyi, borkóstolóval összeköthető csavargás a méltóságteljesen környezete fölé magasodó, fokozottan védett Szársomlyó körül. Bejárjuk Palkonya ...
A Villányi-hegységben összesimul, ötvöződik a kultúrtáj és a lágy erdőség: a szőlősorokkal borított dombok tövében százéves, parányi présházak ...

Felhasználói kérdések