Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A Tenkes kapitányának nyomában

Gyalogtúra · Villányi-hegység
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Panorámás ösvényen ereszkedünk Máriagyűdre
    / Panorámás ösvényen ereszkedünk Máriagyűdre
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jelzett holtfa a Tenkesen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A máriagyűdi bazilika a Csodabogyó tanösvény kilátójából
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaszálórét a kistótfalui Szőlőskert közelében
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pyber-gunyhó (kunyhó) a Tenkesen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fájdalmas Szűzanya szobra a máriagyűdi kegyhelyen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tenkes gerincén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kistótfalui Szőlőskert pincesora
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A máriagyűdi kegytemplom
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Esőbeálló a máriagyűdi kegyhelyen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Löszmélyúton vezet ki a Csodabogyó tanösvény Máriagyűdről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csodabogyó tanösvényen, a Tenkes oldalában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csodabogyó tanösvény kilátója a Tenkes déli lejtőjén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csodabogyó tanösvény kilátójának teraszán
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A siklósi vár a Csodabogyó tanösvény kilátójáról
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Máriagyűd és a Szársomlyó felé a Tenkes déli oldaláról
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészkőkibukkanások a Tenkes oldalában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csodabogyó tanösvény a Tenkes déli oldalán
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pyber-gunyhó (kunyhó) a Tenkesen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magasles a Tenkes gerincén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tenkes gerincén dús vegetációban vezet a K jelzés ösvénye
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Esőbeálló és pihenőhely a Tenkes gerincének csomópontjánál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A S+ jelzésen ereszkedünk le a Tenkes északi oldalán
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rét a Medvehagymás aljában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Z jelzésen, a Tenkes északi lábánál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Z jelzés Kistótfalu felé
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaszálórét a kistótfalui Szőlőskert közelében
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kistótfalui Szőlőskert pincesora
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lila virágzatú akácos a kistótfalui Szőlőskertben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-hát erdeje
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-hát mentén kapaszkodunk vissza a Tenkes gerincére
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szúros csodabogyó a Tenkes gerincének tölgyesében
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szúrós csodabogyó a Tenkesen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sűrű erdőben indul lefelé a S+ jelzés a Tenkes gerincéről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Tenkes déli oldaláról, a Felső-legelő felől
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Siklós a Felső-legelőről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A siklósi vár a Tenkes déli oldaláról
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csodabogyó tanösvény kilátója a Felső-legelő felől
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A P▲ jelzésen, Máriagyűd felett
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tenkes déli lejtőjén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fájdalmas Szűzanya szobra a máriagyűdi kegyhelyen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A máriagyűdi kegytemplom
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A máriagyűdi kegytemplom belseje
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A máriagyűdi Szűz Mária-szobor
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A máriagyűdi szabadtéri oltár
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Borozó Máriagyűdön
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Csodabogyó tanösvény … (Máriagyűd)
Felkapaszkodunk a Tenkes gerincére, megismerkedünk a hegy különleges növényvilágával, alámerülünk az északi oldal csendes erdőségébe, felfedezünk egy elfeledett pincesort, és végül spirituális utazást teszünk a máriagyűdi kegyhelyen.
közepes
Hossz 14,2 km
4:25 óra
570 m
570 m

A Tenkesről valószínűleg mindenki hallott, ha másért nem, hát a népszerű tévésorozat, A Tenkes kapitánya miatt, amely itt, Siklós környékén játszódik a Rákóczi-szabadságharc idején. Ám a Villányi-hegység második legmagasabb hegye önmagában is méltó a hírnévre: szubmediterrán flóraelemei, déli oldalának sziklagyepei, hosszan elnyúló gerincének sűrű karsztbokorerdői izgalmas túratereppé teszik, a lábánál fekvő Máriagyűd pedig bazilikájával és a Fájdalmas Szűzanya fák ölelésében rejtőző szobrával az ország egyik leghangulatosabb búcsújáró helye.

Közepes hosszúságú körtúránk során a Villányi-hegység magasságához képest meglepően tekintélyes szintkülönbséget kell leküzdenünk, ami mégis megéri a fáradságot. A Csodabogyó tanösvény kilátójáról éppúgy fantasztikus panorámát kapunk a Drávamenti-síkságra, ahogy utunk végén a Máriagyűd feletti lejtősztyeppről, és közben meglátogatunk egy erdei kunyhót, valamint felfedezünk egy elfeledett, romantikus pincesort is Kistótfalu határában.

A szerző tippje

  • A túrát számtalan módon variálhatjuk:
    • A gerincen lévő esőbeállótól azonnal lesétálhatunk Máriagyűdre a P▲ jelzésen, kihagyva a 8-as kistótfalui felét.
    • Az esőbeállónál folytathatjuk kelet felé a K jelzésen is, végigjárva a Tenkes gerincét, aztán a Csukma-hegytől a P, majd dél felé a S jelzést követve térhetünk vissza Máriagyűdre. Így is kihagyjuk a kistótfalui kört, valamint a Fájdalmast, cserébe viszont jó kilátásokat kapunk Siklós felé a Csukma-hegy oldalából és az Akasztóról, illetve útba ejtjük a Szentkutat is.
    • Az eredeti kört meg is hosszabbíthatjuk, ha a kistótfalui pincesor után nem térünk át a K jelzésre, hanem maradunk a Z jelzésen, ahonnan a P jelzésen jobbra térve, kelet felől sétálunk vissza a Tenkes gerincére. A Csukma-hegytől újra követhetjük az eredeti nyomvonalat.
  • A máriagyűdi kegyhelyre, különösen a templomra, szánjunk legalább egy órát. Jelentősebb búcsúk idején csoportos zarándoklatokat is szerveznek ide.
  • Meglátogathatjuk a közeli Siklós műemlékeit is, köztük elsősorban persze a várat.
  • Máriagyűdön feltölthetjük energiaraktárainkat a Czukor Borsó nevű kézműves cukrászdában (Arany János utca 19.), de előtte tájékozódjunk a nyitva tartásáról.
  • Az egykori ferences kolostorból átalakított Domus Mariae zarándokházban meg is szállhatunk, ha több napot töltenénk el a környéken.
Farkas Péter profilképe
Szerző
Farkas Péter 
frissítve: 2021-09-28
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
387 m
Legalacsonyabb pont
130 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

A meredek szakaszokon, különösen a Máriagyűdre leereszkedő P▲ jelzésen, legyünk óvatosak, mert a sziklák – főleg esős időben – nagyon csúszóssá válhatnak. Egy pár túrabot sokat segít.

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Siklós (Máriagyűd), szociális otthon buszmegálló (133 m)
Koordináták:
DD
45.876267, 18.272421
DMS
45°52'34.6"N 18°16'20.7"E
UTM
34T 288329 5083918
w3w 
///tarkít.fedélzet.állatos

Végpont

Siklós (Máriagyűd), szociális otthon buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A Siklós (Máriagyűd), szociális otthon buszmegállótól a P jelzésen indulunk a hegy felé.
  • A kegytemplomhoz vezető lépcső aljában balra térünk a S jelzésre, és ezt követjük a Tenkes gerincéig.
  • Itt jobbra fordulunk a K jelzésen.
  • Az esőbeállónál áttérünk a S+ jelzésre, amelyen balra megyünk.
  • A Tenkes északi lábánál jobbra fordulunk, és a Z jelzést követjük a kistótfalui pincesor aljáig.
  • Innen megint a K jelzések kalauzolnak minket, vissza a gerincre, majd a már érintett esőbeállóig.
  • Az esőbeállótól ezúttal a P▲ jelzést választjuk, és balra legyaloglunk rajta egészen Máriagyűdig.
  • A templom aljától a már ismert P jelzésen térünk vissza a buszmegállóhoz.

A túra részletes leírása

A Csodabogyó tanösvényen, a Tenkes déli oldalán

Túránkat Máriagyűd központjában, a híres kegytemplomtól karnyújtásnyira indítjuk. Hogy a spirituális elmélyülést egyszerre élhessük meg, ha szeretnénk, ennek meglátogatását érdemes a végére hagynunk. Felfelé sétálunk a P jelzésen, majd a lépcsősor alján, a feszületnél balra térünk a S jelzésre, eközben viszont felidézhetjük a Tenkes lábánál elterülő, festői fekvésű falu történetét. A római időkben erre vezetett a Pécset Eszékkel összekötő út, amelynek vókányi elágazása mellett a hagyomány szerint később fatönkre állított Szűz Mária-szobor vigyázott az utazókra. Szintén a hagyomány szerint a honfoglalás idején itt, a forrás környékén választott magának szálláshelyet Etu (Etel) fővezér fia, Eudu (Gyöd vagy Gyödö) – ebből származhat a falu neve, Gyűd, amelyhez csak 1934-ben toldották hozzá a Mária előtagot. Egy másik elmélet a Gyeücsa (Géza) fejedelemnévből eredezteti Gyűd nevét, mivel első kápolnáját állítólag II. Géza építtette, amikor VII. Lajos francia király serege a Szentföld felé tartva átvonult Magyarországon. Bármi is az igazság, Máriagyűd közigazgatásilag 1977-ig volt önálló, azóta hivatalosan Siklós egyik településrésze.

A S jelzésen elhaladunk a zarándokoknak épített túraállomás (esőbeálló), majd a ritkán használt református templom mellett, aztán észak felé fordulunk, és egy löszmélyúton felfelé kapaszkodva magunk mögött hagyjuk a házakat. Útvonalunk itt egybeesik a Csodabogyó tanösvénnyel. Az 1998-ban létesített, eredetileg csak a Pyber-gunyhóig tartó, de 2021-ben 6,5 km hosszú körtúrává bővített tematikus út mentén táblákról ismerhetjük meg a Tenkes élővilágát, különös tekintettel a fafajokra. Jól megfigyelhetőek a hazánkban csak a Villányi-hegységre jellemző szubmediterrán flóraelemek. Míg a Tenkes gerincének közelében főként tölgyes-kőrises társulásokat és karsztbokorerdőket találunk, itt, a hegy déli lejtőjén sziklagyepek és lejtősztyepp-rétek mellett harántol felfelé az ösvény.

A hegylábat lösz fedi, a Tenkes meredekebb részein azonban sok helyütt kibukkan a felszínre a Villányi-hegység nagy részét alkotó mészkő. Egy ilyen területet hamarosan meg is figyelhetünk, ahogy felérünk a tanösvény 2003-ban átadott kilátójához. A fából ácsolt építmény fedett teraszáról ugyan nem tárul elénk 360 fokos panoráma, hiszen a hegy oldalában áll, de az alattunk terpeszkedő táj így is lenyűgöző látvány. Kelet felé a Szársomlyó innen majdnem teljesen szabályosnak tűnő gúlája emelkedik, előtte a máriagyűdi kegytemplom kecses tornyai törnek az ég felé. Ezektől balra, kicsit feljebb kiszúrhatjuk a Felső-legelő lejtősztyeppjét, ahol majd a túra végén leereszkedünk, és ahonnan visszanézhetünk a kilátóra. Ellátunk a Dráva-sík felé is, és a lombok között megpillantjuk Siklós házait, valamint az impozáns várat a Villányi-hegység testétől elszakadt, de azzal szerkezetileg összetartozó mészkőszirt tetején.

Ahol a Tenkes kapitánya kergetőzött a labancokkal

Bár a fák kitakarják, lejjebb szőlők nyújtóznak, és nincs messze a csúcs alatt lévő mészkőbánya sem. A Tenkesen az idők során legalább hat bánya működött, köztük a Rózsa-bánya Máriagyűd keleti oldalán, amely rózsaszín, márvány szépségű, a középső triász időszakból származó mészkövéről vált híressé. A jó minőségű, könnyen kitermelhető „Siklósi rózsa” díszítőkőként is népszerű volt, a kőfejtők azonban felettébb elcsúfították a Tenkes déli oldalát. A Baranya Megyei Kormányhivatalhoz még 2019-ben is érkezett bányanyitási kérelem, de ezt környezetvédelmi okokra hivatkozva már szerencsére elutasították.

A kilátón állva nem is sejtenénk, hogy lejjebb, légvonalban alig pár tíz méterre tőlünk, egy löszszurdok végén természetes barlang nyílik a hegyoldalban. A kb. 45 méter hosszú és 20 méter mély, több üregből álló Gyűdi-barlang falait cseppkőmaradványok és kéregcseppkő borítják, bár a képződmények zömét 1872-ben kitermelték díszítő- és emlékkőnek. A Villányi-hegységben több helyen találunk kisebb, eredendően a kőzetek elmozdulása során keletkezett hasadékbarlangokat, ám a gyűdi a ritkább, hévizes barlangok közé tartozik, azaz a mélyből feltörő termálvizek oldották ki a kőzetből.

A sztori szerint a Rákóczi-szabadságharc idején a Tenkes egyik barlangjában bujkált a Zenthe Ferenc által alakított Eke Máté is, A Tenkes kapitányának főhőse a labancok elől. A Magyar Televízió első, 1963-ban készült, 13 részes tévésorozata ugyanis ezen a környéken játszódott; Eke Máté Buga Jakabbal, Siklósi bácsival és többi társával itt tört folyamatosan borsot Eberstein ezredes orra alá. Mármint a történetben, merthogy a kültéri jeleneteket költségkímélési céllal valójában Budapest környékén vették fel, a stáb csak egy hónapra utazott le Siklósra, hogy leforgathassa a várnál játszódó részeket.

Egy őrkunyhótól a karsztbokorerdőkig

A kilátót elhagyva a kissé meredekebbé váló ösvényen felkapaszkodunk a csúcs alá, ahol kifújhatjuk magunkat az eredetileg erdei őrkunyhónak épült, a nevében Pyber Iván egykori kerületvezető erdész (a jelenlegi kerületvezető apja) emlékét őrző Pyber-gunyhónál. A ma az erdészek „erdei irodájaként” és esőbeállójaként használatos, a turisták előtt nem nyitott, mesebeli házikónál tűzrakó helyet, asztalt és padokat, sőt egy különálló vécét is találunk.

A kunyhótól egy rövid emelkedőn felkapaszkodunk a Tenkes hosszú, kelet-nyugati irányú gerincére, egy nyeregben elérve a Felső-legelő csomópontját. Innen már nincs messze a Villányi-hegység második legmagasabb hegyének a teteje, amelyen a felszámolás alatti, de jelenleg is védett objektumnak számító lokátor áll, mi azonban nem arra, hanem kelet felé, a K jelzésen folytatjuk utunkat a Mária-hát mentén. A keskeny gerincösvény sűrű karsztbokorerdőben vezet, az uralkodó fafajok a cser, a molyhos tölgy és a virágos kőris. Itt találkozhatunk először a tanösvény névadójával, a szúrós csodabogyóval is: a szubmediterrán elterjedésű, jellegzetes színű cserje különlegessége, hogy úgy néz ki, mintha termései, a piros bogyók közvetlenül a levelein nőnének. Ez azonban megtévesztő, a levélnek látszó, tojásdad-lándzsás alakú, méregzöld képletek ugyanis valójában a szár módosulásai. Fehéres-zöldes szirmú virágait is ezeken hozza április-májusban, ami meglepő, szinte csodaszámba menő látványt nyújt – innen ered a neve.

Egy esőbeállónál újabb csomóponthoz érkezünk, ahol szintén pad, asztal, tűzrakóhely, valamint egy fedett esőbeálló szolgálja a kényelmünket. A 8-ast formázó túra vége felé majd még visszatérünk ide, de most a S+ jelzésen balra fordulva ereszkedni kezdünk a Tenkes-erdőben. A tektonikai nyomóerők egymásra tolták az üledékes rétegeket, jellegzetes „pikkelyeket” alakítva ki, és irányukat tükrözve a Villányi-hegységben mindenhol, így a Tenkesen is jellemzővé vált, hogy az északi oldal sokkal lankásabb a délinél. A hegységben (amely a magasságát tekintve valójában csak dombság, markáns domborzata révén mégis indokolt hegységnek nevezni) nem alakult ki igazi völgyhálózat, így az utak többségéhez hasonlóan a S+ jelzés is egyszerűen a Tenkes lapos, északi „hátán”, tulajdonképpen toronyiránt vezet lefelé.

Barangolás a Tenkes északi oldalán

A Medvehagymásnál, egy napsütötte kaszálórét tövében érünk le a hegy lábához, ahol jobbra térve ismét jelzést váltunk: mostantól a Z jeleket követjük. (Ha teszünk egy kis kitérőt, és tovább sétálunk a szemközti hátra meredeken felvezető, homokos dűlőúton, a Bisse alatti réten „hátulról”, azaz északról láthatunk rá a Tenkesre. Innen figyelhető meg a legjobban, hogy milyen hosszan is nyújtózik el a hegytömb kelet-nyugati irányban.) A földút szintben, a fel-feltünedező szúrós csodabogyóknak is árnyékot adó erdőben kanyarog kelet felé, mielőtt élesen délnek fordul, és Kistótfalu pincesorához kalauzol minket.

Noha már csak pár, többnyire roskatag présház áll itt, ahová azért a helyi szőlősgazdák még feljárnak elvonulni a világ elől, a burjánzó növényzettel benőtt, tornácos épületecskék romantikus miliőt varázsolnak az erdő mélyére. A Villányi-borvidék ismert pincesorai (Palkonya, Villánykövesd, és persze maga Villány) híres turistalátványosságok, de a hegységben barangolva sok helyen bukkanhatunk ilyen elhagyatott, egyszerre felemelő és lehangoló látványt nyújtó épületegyüttesekre. Az enyészet elleni küzdelemben vesztésre állnak, ám amíg kitartanak, tapinthatóvá teszik a nem is oly távoli múltat, amikor még divatban volt a háztáji szőlőtermesztés. Konkrétan ennek a pincesornak, ahol most járunk, különlegessége, hogy Kistótfalu eredeti helyén áll. Az 1782. és 1785. között elvégzett első katonai felmérés térképe ugyanis még itt tünteti fel a falut, amely a 19. század közepén, az akkor kiépült vasútvonal felé terjeszkedve, innen kissé északkeletre települt át.

Alagutat formázó, lila virágú akácoson keresztülvágva, egy kaszálórét szélén csatlakozunk be a K jelzésbe, amelyen jobbra térünk, és rövidesen megkezdjük a visszakapaszkodást a Tenkes hátára. Ehhez 200 méternyi szintkülönbséget kell leküzdenünk, gyakorlatilag toronyiránt, a Kopasz-hát mentén. Az emelkedő tetején, egy magasles mellett ajtószerű nyílás tátong a fákon, azon lépünk be újra a gerinc karsztbokorerdőjébe, a Csukma-hegy csúcsa mellett. Balról becsatlakozik a P jelzés, amely innentől egy darabon a K jelzéssel együtt kísér minket a túra elejéről ismerős jellegű tájon, tölgyek, kőrisek és hársak között. Azután is maradunk a K jelzésen, hogy a P jelzés bal felé leválik, és ezúttal kelet felől érkezünk meg a Csodabogyó tanösvény esőbeállójához, a 8-ast formázó útvonal középpontjában.

Kegyhely a Fájdalmas Szűzanya oltalmában

Innen a P▲ (és kezdetben a S+) jelzést dél felé, azaz balra kezdjük követni. Az előttünk álló pár száz méter talán a túra leglátványosabb szakasza: a sok helyen a sziklás felszínen vezető ösvény meredeken ereszkedik Máriagyűd felé. A gerinc erdőjéből a ritkásabb növényzetű lejtősztyeppre kilépve hirtelen feltárul előttünk a táj, és szinte madártávlatból látunk rá az alattunk elterülő Siklósra, valamint a Dráva felé nyújtózó, erdőfoltokkal tarkított lapályra. A távolban bal felé, a cementgyár monumentális épületei mögött észrevehetjük a Beremendi-rögöt, amely a siklósi várhegyhez hasonlóan a Villányi-hegység elszakadt (és mára részben elbányászott) mészkőszirtje. Jobb felé pedig megkereshetjük a tanösvény korábban érintett kilátójának vöröslő, a lombok közül kikandikáló süvegét.

A P▲ jelzésen maradva lépdeljünk óvatosan, mert a sziklák csúszósak lehetnek, különösen esős időben! Egy telepített fenyveshez érve még le kell küzdenünk egy kifejezetten meredek letörést, mielőtt megérkezünk a Fájdalmas Szűzanya 1860-ban állított szobrához. A megrendítően szép környezetben, egy kőfal előtt álló, jelenlegi formáját 1937-ben elnyert Pieta, amelynek hatalmas hársfa ad hűsítő árnyékot, a helybeliek és a zarándokok kedvelt helye az elvonulásra. A tisztást körülölelő padokra leülve mi is átérezhetjük a hely békés hangulatát.

Mivel az ország egyik legfontosabb Mária-kegyhelyén járunk, ha nyitottak vagyunk rá, túránk innen úgyis spirituális jelleget ölt. A kegytemplomhoz lesétálhatunk egy kis kerülővel, a P↺ jelzést kelet felé követve is – úgy érintjük a kálvária 1780-ban épült kápolnáját, illetve a Zsolnay-képekkel díszített stációkat, és a temető mellett érünk le a szabadtéri oltárhoz. Mi azonban most inkább maradunk a P▲ jelzésen, amely rövidebb úton vezet a templomhoz.

A kéttornyú, 37 méter hosszú és 22 méter magas, a Sarlós Boldogasszonynak szentelt építményt a pápa 2008-ban basilica minor ranggal ruházta fel. A hagyomány szerint a pécsváradi bencések már a 11. században kis kápolnát emeltek itt, ennek a maradványai ma a szentélyhez délről kapcsolódó Szent Mihály-kápolnában láthatók. Annyi bizonyos, hogy a 14. században már állt ezen a helyen egy kőtemplom, amelynek kalandos sors jutott: a 16. századtól volt török mecset, majd görögkeleti és – mivel a siklósi várúr erre a hitre térítette át az egész környék lakosságát – református templom is. Az ismétlődő Mária-jelenések miatt azonban a katolikusok a török uralom után, 1689-ben sikeresen visszakövetelték maguknak. A most látható épület az eredeti átalakításával és kibővítésével, 1739-ben született, illetve ekkor létesült a hozzá csatlakozó, barokk stílusú ferences rendi kolostor is, amit ma zarándokházként használnak.

A templom belterét szintén barokk elemek uralják; Mária és a kisded Jézus főoltáron elhelyezett kegyszobra egy 1713-ban készült másolat. Az eredetit 1689-ben hozták Kaproncáról a ferencesek, ezt azonban a református kurucok fosztogatása elől Siklóson át Eszékre menekítették, és még ma is ott őrzik. A templomból kilépve a bal oldalon találjuk a Szent Pál kútját. Ezt már mesterségesen alakították ki, miután a római út elágazásában eredő Gyűdi-forrás elapadt. Innen egy lépcsőn közelíthetjük meg a szabadtéri oltárt és körülötte az árkádokat.

Ahogy lesétálunk a templom előtti lépcsőkön, még nézzünk balra, és búcsúzzunk el a fal tövében álló Szent Ferenctől, akinek a szobrát barna színe miatt „csokiszobornak” becézik a helyiek. Innen a P jelzésen már csak pár méterre van túránk kiinduló- és végpontja, a máriagyűdi buszmegálló.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Siklós (Máriagyűd), szociális otthon buszmegállóhoz Siklós központjából juthatunk el.
  • A Pécsről érkező közvetlen járatok némelyike megáll a Siklós (Máriagyűd), Járó Péter utca buszmegállónál is, de innen egy kicsit többet kell sétálnunk.

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a Siklós (Máriagyűd), szociális otthon buszmegállónál kezdődik.

  • Ha a Siklós (Máriagyűd), Járó Péter utca buszmegállóban szállunk le, akkor a Járó Péter utcán sétálhatunk fel a kiindulópontra.

Parkolás

  • A kegytemplom alatt parkolót is találunk.

Koordináták

DD
45.876267, 18.272421
DMS
45°52'34.6"N 18°16'20.7"E
UTM
34T 288329 5083918
w3w 
///tarkít.fedélzet.állatos
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Mecsek, Villányi-hegység turistakalauz (Cartographia)
  • Villányi-hegység természetjáró kalauza (Baronek Jenő)

A szerző által javasolt térképek:

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistatérképe (Cartographia)

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
14,2 km
Időtartam
4:25 óra
Szintemelkedés
570 m
Szintcsökkenés
570 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp