Tekerés a bikla szélén

Itiner

• A siklósi várból legurulva forduljunk balra, majd a városháza előtt megint balra, követve Harkány irányába a kerékpárutat. A máriagyűdi elágazásnál ismét balra, Harkány felé tartsunk! (Kétsaroknyi szakaszon nincs kerékpárút, utána folytatódik.)
• Harkányban nyílegyenesen haladjunk a központban lévő pécsi elágazásig, onnan pedig a kicsit kanyargósra sikerült kerékpárutat kövessük az Ady Endre utcáig – itt a kerékpárút átmegy az utcán keresztbe, de nekünk jobbra kell fordulni!
• A Harkány határában lévő körforgalmat Sellye irányában hagyjuk el! Innen Kémesig az „ormánsági főúton” haladunk.
• Kémesen a templomnál térjünk balra, Szaporca felé; innen követhetjük az Ős-Dráva Látogatóközpont felé irányító táblákat.
• A látogatóközponttól vissza kell tekernünk kicsit, majd jobbra fordulni a Fekete-víz gátjára. Drávaszabolcsig a gáton haladunk az 58-as főútig.
• Drávaszabolcson két lehetőség áll előttünk: továbbmehetünk a Dráva gátján a Keselyősfapuszta melletti gátőrházig, majd balra kanyarodva néhány kilométer után elérjük Mattyot. A rövidebb verzió közúton vezet, Drávaszabolcson és Gordisán keresztül jutunk Mattyra, ahonnan nyílegyenesen vezet az út Siklósra.

A túra részletes leírása

Dzsámi, ortodox templom, katolikus kegyhely és középkori vár

Túránk kiindulópontja, Siklós számos különlegességet tartogat az odalátogatók számára. Elsőként Malkocs bej dzsámija érdemel említést, hiszen ez Magyarország egyik olyan török építészeti emléke, amit eredeti funkciójának megfelelően (is) használnak. A 16. század közepén emelt, gyönyörűen felújított épület ugyanis a délszláv háború idejében Siklóson és környékén megtelepedett kis létszámú iszlám közösség imahelye. Szinte karnyújtásnyira, egy saroknyi távolságra található az ortodox templom, melyet a városban élő szerbek adományaiból emeltek 1783-ban. Az ikonosztáz 1800 körül készülhetett, azonban megcsodálni nem olyan egyszerű, a templom ugyanis alapesetben zárva van, így érdemes előre bejelentkezni.

A város egy másik ékének, a sokat látott siklósi vár erődjének alapjait a 13. század közepén rakhatták le. A viharos évszázadok folyamán számtalanszor gazdát cserélt falak között ma több kiállítás közül is válogathatunk. Mindenki megtalálhatja az őt érdeklő gyűjteményt, legyen az fegyverkiállítás, kínzókamra, bútor- vagy bortárlat, vagy a Siklóson és környékén élő horvát és szerb kisebbség kultúráját bemutató termek.

A máriagyűdi kegytemplom hat kilométeres kitérővel érhető el (a végén egy rövid emelkedő vár ránk). A kegyhely története a török időkre nyúlik vissza; ebből az időszakból származnak azok a legendák, melyeket később ferences szerzetesek jegyeztek le. Ezek szerint a korábban ott álló kápolnából eltűnt egy Mária-szobor, amire remeték egy csodatévő forrásnál találtak rá. Az 1600-as évek végén kezdődtek a Mária-jelenések a szobornál, amit a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek – napjainkban is ott találjuk. A szobrot 1713-ban kapta a templom adományként, és a „Szűz Mária csodás szobrával és templomával” ékesített Gyűdre a gyógyulások és Mária-jelenések hírére messzi földről érkeztek és érkeznek ma is a hívek.

Nyüzsgés a strandon, végtelen nyugalom a bringán

A testi-lelki feltöltődés másik része a siklósi és a harkányi fürdőben lehetséges annak, aki erre vágyik. A családosoknak, gyerekekkel tekerőknek a siklósi vár alatt található 2010-ben megnyitott strandfürdőt ajánljuk, hiszen a „felnőtt” élménymedencék mellett a gyerekek szórakozását három különböző mélységű medence és különböző vízi játékok szolgálják. A patinásabb harkányi gyógy- és strandfürdő inkább a gyógyulásra vágyókat várja (bár a strandon itt is gondoltak a gyerekekre). Az itteni víz elsősorban mozgásszervi, izületi betegségek megelőzésére-gyógyítására, csontritkulásra, krónikus nőgyógyászati gyulladásokra, valamint a nyirokkeringés zavarainak javítására javallott.  A „reumások Mekkájában” 1823-ban fedezték fel a víz gyógyhatását, a fürdő kiépítését pedig egy évvel később a Batthyány család kezdte meg.

Harkányban a buszpályaudvart elhagyva a kicsit kanyargós kerékpárutat kell követni, majd a város határában lévő körforgalomban Sellye – az Ormánság központja – felé kell tartani. Az Ormánság (vagy Ormányság) egy talán kevésbé ismert szeglete hazánknak. A néprajzi tájegységet a helyi születésű Kis Géza néprajzkutató határolta le 45 településre, melyek közös jellemzője többek között a színmagyar, református vallású magyarság, annak jellegzetes, ö-ző nyelvjárása, és egy sajátos szoknyaviselet, a bikla – innen a földrajzi kiterjedésre utaló, már idézett mondás. Az Ormánság szónak egyébként többféle eredetmagyarázata ismert: az egyik szerint az „ormán” a török orman (erdő) szóból származik, a másik szerint pedig finnugor eredetű, az or, urmán, ormány, „hát, kiemelkedés” jelentésű szavakból eredeztethető. A török eredetet erősíti a táj (egykori, de még ma is jellemző) jelentős erdősültsége, míg a finnugor magyarázat mellett szól az, hogy a Dráva árterében a falvak a környező lápos vidékből kiemelkedő kisebb dombokra épültek.

Az Ormánságot kelet-nyugati irányban átszelő úton tehát Kémesig tekerünk, a gépjárműforgalomtól alig zavartatva. A teljes túrára jellemző, hogy alacsony forgalmú utakon tekerhetünk – Siklós és Harkány között pedig jól kiépített bringaút köti össze a két települést. A nyugalom a falvakra is jellemző, amelyeken áthaladtunk, viszont az is látszik, hogy a két kisvároson kívül szinte egyáltalán nincsenek felkészülve a turizmusra. A boltok, büfék, kocsmák szombaton is többnyire nyitva vannak ugyan, de szálláshelyet csak elvétve találni az útvonalon, ahogy nyitva tartó étterem sem esett utunkba egy nyári szombat délutánon, pedig két nagy csárda mellett is elgurultnk. Azonban ez senkit ne ijesszen el az Ormánság meglátogatásától, mert a Dráva-mente csodálatos, bringázásra teremtett vidék.

Kémesen a templom előtt (aki bejut a kívülről szerény istenházába, festett fakazettás mennyezetben gyönyörködhet) balra, Szaporca felé kanyarodunk.

Árterek, holtágak, gátak

A Dráva-mente ezzel a három szóval tulajdonképpen le is írható, de ha precízebbek szeretnénk lenni, érdemes megvizsgálni a táj eredetét. A Dolomitokban eredő folyó 750 kilométeres útjának utolsó szakaszát teszi meg ezen a vidéken. Itt rakta le egykor finom hordalékát, a homokot, amit a szél kisebb buckákba hordott össze a folyó 10-15 kilométeres körzetében. A Dráva 18. században kezdődött szabályozása előtt zabolázatlanul kanyarogva vette birtokba a vidéket, majd a beavatkozásoknak köszönhetően egyre jobban „kiegyenesedett”; az egykori folyómederben holtágak alakultak ki.

Mindezt a szaporcai Ős-Dráva Látogatóközpont kiállítása meséli el nekünk, ahol alaposan megismerkedhetünk az ormánsági tájjal, az itt élő emberekkel, az állat- és növényvilággal. Az épülettől három tanösvény is indul: a legrövidebb, párszáz méteres a szomszédos majorságig vezetve a hagyományos gazdálkodást mutatja be, egy másik az Ős-Drávát, a harmadik, 13 kilométeres pedig a Dráva élővilágát madárvártával, fotós lessel, kilátóval és madárgyűrűző állomással fűszerezve. Ottjártunkkor egy gólyafióka is ideiglenes lakója volt a látogatóközpontnak: vélhetően a szülei lökték ki a fészekből, mint leggyengébbet, azonban túlélte az esést, és egy falubeli értesítette látogatóközpont vezetőjét, aki megerősödéséig nevelgette a madarat.

A látogatóközponttól Dráva menti, Barcsot Moháccsal összekötő Három folyó kerékpáros túraútvonalon haladunk tovább a Fekete-víz aszfaltozott gátján Drávaszabolcs felé. A patak mellett tekerve a végtelen nyugalom érzése kerít minket hatalmába, és ez így is marad végig a túránk során. Drávaszabolcs határában érjük el az 58-as utat, jobbra – a határátkelő felé – fordulva közelíthetjük meg a kikötőt a Dráván, ahol lehetőség van felszállni az innen induló sétahajóra (az indulási időkről mindenképp érdemes előre tájékozódni). Mi a gátról letérve betekertünk a faluba, hogy utána letérjünk a főútról Matty irányába – de dönthetünk úgy is, hogy a Keselyősfapuszta melletti gátőrházig a töltésen maradunk. (Ebben az esetben balra kell majd lefordulni a gátról, és a keskeny bekötőutat követni Mattyig.)

Az alsórendű úton nincs nagy forgalom, így nyugodtan kerekezve hagyjuk magunk mögött Gordisát, majd érjük el a Matty határában található horgásztavat, amely természetesen egy lefűződött Dráva-holtág (a környéken számos falunak van „saját” horgásztava). Pihenőhelyek és büfé csalogatnak egy megállásra – ottjártunkkor egy többtucat tagból álló család teremtett igazán autentikus hangulatot a tó partján.

Siklós vára messziről fehérlik, ahogy dél felől közelítünk a túra végpontja felé – az egyetlen, rövid emelkedőt az utolsó pár száz méteren kell leküzdeni - ettől eltekintve teljesen sík vidéken vezet az útvonal. A túra utáni jól megérdemelt lazítás akár az itteni, akár a harkányi fürdőben megkoronázhatja az egész napot.