Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúraajánlott túra

A Villányi-hegység nyugati végein

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Villányi-hegység
LogóMagyar Természetjáró Szövetség
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A csarnótai kilátóhoz vezető K jelzésen
    / A csarnótai kilátóhoz vezető K jelzésen
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Csarnótai-tó
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Túrony Árpád-kori temploma a Mária-út felől nézve
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Csarnóta templomtornya, a háttérben a Misinával
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hullámzó búzamező mögött feltűnik a Kopasz-hegy
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Kopasz-hegy nyugati lejtőjéről
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Nagyezerjófű a Tenkesen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A csarnótai kilátó, a háttérben a Tenkessel és a Szársomlyóval
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Hegyderék fölötti erdőben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyugat felé a Z jelzésen hagyjuk el Túronyt
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyat a Csarnótai-tónál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csarnótai-tó a Sziget-oldalban
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Árnyas erdőből lépünk ki a Csarnóta melletti földekre
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sötét rengetegben kanyargó ősvényt hagyunk magunk mögött
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Aranyló buzamező a Kopasz-hegy előterében
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csarnóta templomtornya
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tenkes a Csarnóta melletti földekről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csarnótai este
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Roskatag présház Csarnóta szélén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Löszmélyút a csarnótai Kertek oldalában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Naplemente a József-hegy oldalából
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pipacsok Csarnóta közelében
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mecsek a Nagy-hegy lábától
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tanya a Nagy-hegy lábánál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Előttünk a Kopasz-hegy
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Borsos varjúháj a csarnótai Kopasz-hegyen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Keskeny, köves ösvény vezet a Kopasz-hegy tetejére
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mecsek vonulata a Kopasz-hegyről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tenkes és a Szársomlyó a csarnótai kilátóból
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Naplemente a csarnótai kilátónál
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A csarnótai kilátóhoz vezető K jelzésen
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A Kopasz-hegy felhagyott bányájánál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tenkes csárda
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tenkes, csúcsán a lokátorral, a Janus borház szőlői felől
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A K jelzésen, a Tenkes nyugati lejtőjén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tenkes csúcsára vezető aszfaltútról jól látszik a Mecsek
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tarka nőszirom a Tenkes tetején
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mecsek a Tenkes gerincéről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Földúton ereszkedik a S+ jelzés Túrony felé
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tenkes nyugati oldaláról ellátunk Csarnóta felé
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-hegy, a tetején a kilátóval, a Gyenis szőlői felől
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A S+ jelzésen, Túronyhoz közeledve
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Földútra érünk ki a Hegyderéknél
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pince a Hegydereréken
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felső-Avas egy öreg pincéje
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyút Túrony határában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Túrony Árpád-kori temploma
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Túrony Árpád-kori templomának belső tere
    Fénykép: Farkas Péter
m 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Túrony Árpád-kori temploma Kopasz-hegyi kilátó (Csarnóta)
Ezen a könnyű, változatos körtúrán ízelítőt kapunk a Tenkes hegy színes flórájából, és szőlők között, búzaföldek mentén bandukolva olyan patinás látnivalókat keresünk fel, mint amilyen Túrony Árpád-kori temploma. A horizonton többször fel-felbukkan a Mecsek, de a legszebb panoráma a csarnótai Kopasz-hegy kőkilátójából nyílik.
könnyű
Hossz 10,5 km
3:10 óra
286 m
286 m
359 m
139 m

Noha maga a Villányi-hegység sem tartozik a legfelkapottabb túracélpontok közé, az Ormánsággal mint néprajzi tájegységgel határos nyugati pereme azon belül is kevésbé ismert. A Tenkes hegyig még talán „ellát a szem”, de az 58-as főút túloldalára már nem sokan merészkednek el bakanccsal és hátizsákkal. Pedig ott, Csarnóta határában emelkedik a szerény magasságú, geológiája és flórája révén mégis kifejezetten izgalmas Kopasz-hegy, amelynek mészkőtömbökkel teleszórt tetején bástyaszerű kőkilátó kínál csodálatos, zavartalan körpanorámát. A teraszáról nemcsak a Mecsek, hanem a horvátországi Papuk hegység is feltűnik, és messzire belátjuk róla szinte az egész, távolba vesző Drávamenti-síkságot.

Ezt a rövid, nem megerőltető túrát szemlélődve, Csarnóta szőlőskertekkel, szántóföldekkel borított határának hangulatát csendesen magunkba szívva érdemes végigsétálni. Zsúfoltságra sem itt, sem a Tenkes nyugati oldalán nem kell számítanunk, úgyhogy a nyugalmunkat a főút forgalmának zaján kívül semmi nem zavarhatja meg. A túra végén pedig semmiképpen ne hagyjuk ki Túrony Árpád-kori templomát, amely a környék egyik legjelesebb műemléke, és amelyet belül is érdemes megnézni.

A szerző tippje

  • Ha autóval érkezünk, parkolhatunk a Tenkes csárdánál is. Így onnan indulunk, és ott is fejezzük be a túrát, tehát a végén már nyugodtan, sietség nélkül ülhetünk be vacsorázni a hangulatos vendéglőbe.

  • A csárdával szemben, az út túloldalán van a Janus borház, amelynek teraszán előzetes egyeztetés után megkóstolhatjuk a borait.
  • A buszmegállótól a Z jelzésen kelet felé sétálva érjük el Túrony jól felszerelt kirándulóközpontját, a Tenkeshát Értékmegőrző Egyesület által működtetett Diósvölgyet, ahol erdei pihenőhelyet és játszóteret, közösségi épületet, valamint táborozásra is alkalmas telepített sátrakat találunk.

Farkas Péter profilképe
Szerző
Farkas Péter 
frissítve: 2021-09-28
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
359 m
Legalacsonyabb pont
139 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Az 58-as főút kifejezetten forgalmas, és kétszer is át kell kelnünk rajta. Legyünk óvatosak!

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Túrony, Kossuth Lajos utca buszmegálló (144 m)
Koordináták:
DD
45.905598, 18.230369
DMS
45°54'20.2"N 18°13'49.3"E
UTM
34T 285179 5087289
w3w 

Végpont

Túrony, Kossuth Lajos utca buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól a Z jelzésen indulunk el délnyugat felé, és ezt követjük Csarnótán át a Kopasz-hegy nyugati lejtőjéig.
  • A K jelzés becsatlakozásánál átváltunk arra, és balra fordulva felkapaszkodunk a Kopasz-hegyre, majd az 58-as út átszelése után megmásszuk a Tenkest.
  • A Tenkes csúcsa alatt balra térünk a S jelzésen.
  • A S+ jelzés kiágazásánál ezen folytatjuk utunkat, és sétálunk le Túronyig.
  • Amikor elérjük a S jelzést, megint ezt kezdjük követni bal felé. Ez az 58-as utat ismét átszelve épp kezdő/végpontunknál, a buszmegállónál torkollik bele a Z jelzésbe.

A túra részletes leírása

A 48-as népfelkelők gyülekezőhelyén

A csendes, Baranya megyei település, a Villányi borvidékhez tartozó Túrony leghíresebb műemléke a felújított Árpád-kori templom, amellyel majd túránk végén ismerkedünk meg. A falu már jóval annak építése előtt lakott lehetett, hiszen 5-6 ezer éves bronzkori cseréptöredékek is kerültek elő a környékéről, a rómaiak idején pedig hadiút vezetett erre. Az első írásos említését 1237-ből ismerjük, Turul néven – ebből a török eredetű szóból feltevések szerint a toronyhoz hasonlóan képződhetett a Túrony alak.

A település a török hódoltság alatt is végig lakott maradt, a történelemkönyvekbe azonban az 1848-49-es szabadságharc egyik tragikus epizódja, a „túronyi csata” révén került be. Miután Kossuth Lajos az orosz beavatkozás miatt népfelkelést hirdetett, Noszlopy Gáspár, somogyi kormánybiztos utasítására Kossa Dániel marócsai rektor szabadcsapatokat kezdett toborozni, amelyek 1849 júniusának elején az Ormánságban, az Oszró (ma Csányoszró) melletti erdőkben gyülekeztek. Gondot jelentett, hogy a vezetőik többnyire katonailag képzetlen értelmiségiek (köztük falusi lelkészek és tanítók) voltak, akiknek kevés fogalmuk lehetett a rájuk váró kihívásról, de Kossa módszerei is hagytak maguk után kívánnivalót: a településeket felgyújtással, a bíróikat golyóval fenyegette meg, ha nem állítanak ki elég embert. Ezért a csapatok nem teljesen önkéntes alapon szerveződtek, és így a harci szellemük eleve kétséges volt.

A nagyjából ötezer, kaszákkal, vasvillákkal és egyéb szerszámokkal felfegyverzett népfelkelő végül Mitterpacher Gusztáv honvéd százados vezetése alatt, Vajszlón keresztül a csarnótai erdőbe vonult, ahol a Siklóst megszállva tartó Stokucsa őrnagy granicsárjai (a Habsburgok oldalán harcoló, szerb nemzetiségű határvédő katonák) június 9-én jóformán pillanatok alatt szétkergették őket. A beszámolók alapján nem világos, hogy maguk az ellenállók mekkora veszteséget szenvedtek, Túronyt azonban a granicsárok bosszúból felégették, miután a református lelkész a parókia ablakából kilőve megölte egyik tisztjüket.

A buszmegállótól a Csarnótát Kistótfaluval összekötő, Z jelzésű turistaúton sétálunk nyugat, majd délnyugat felé. Egy kavicsos utat követve elhaladunk a temető mellett – Túrony eredetileg ezen a helyen lehetett, a lakói valószínűleg a tatárjárás után települtek át oda, ahol most is áll a falu. A házakat magunk mögött hagyva hamarosan megérkezünk a bájos Csarnótai-tóhoz. A 2010-es évek közepén mesterségesen létesített, magántulajdonban lévő ivadéknevelő tavat dél felől kerüljük meg, aztán átvágunk a Sziget-oldal cserfákkal elegyes erdőfoltján, és kilépünk a Csarnóta melletti szántóföldekre. A tágas határban érdemes szétnéznünk a hullámzó búzamező fölött: egy vadászles mögött láthatjuk a Villányi-hegység második legmagasabb hegyét, az innen laposnak tűnő Tenkest, csúcsán a lokátorral, de közelebb feltűnik a Kopasz-hegy is, amelyet könnyen beazonosíthatunk a tetején trónoló, henger alakú kőkilátóról.

A Kopasz-hegy csodás panorámája

Túránk során mindkettőt megmásszuk majd, most azonban még Csarnóta templomtornya felé vesszük az irányt. Egy földúton besétálunk a drávaszögi zsákfaluba, az 1858-ban emelt református templomnál keresztezzük egyetlen aszfaltozott útját, és az ellenkező irányban, még mindig a Z jelzést követve elhaladunk egy régi, roskatag pince mellett. Markánsan, szinte alagútszerűen bevágódott löszmélyúton át jutunk ki a Kopasz-hegy (vagy Nagy-hegy) nyugati lejtője alatt elterülő földekre.

Most főleg gabonát termesztenek itt, de a tájat fehéren pettyező, ligetekben megbújó présházak a szőlőművelés gazdag múltjáról tanúskodnak. Ez nem meglepő: Csarnóta még bőven a Villányi borvidékhez tartozik, és a lakosai közül ma is többen foglalkoznak borkészítéssel, bár ez, mint Siklós környéke általában, főleg fehérboros terület. A települést övező dombokon telepített szőlőskertek közül mi is megpillanthatunk párat. Az emberi jelenlét nyomait magán hordozó, mégis elhagyatott, időtlen nyugalmat árasztó táj csendes szemlélődésre csábít. Észak felé, a pirosló pipacsok és a közeli erdősáv mögül kikandikáló csarnótai templomtorony hátterében a Nyugati-Mecsek csúcsai, a Misina, a Tubes és a Jakab-hegy kéklő füzére uralja a horizontot, míg délre a Kopasz-hegy szerény magaslatába ütközik a tekintetünk.

Alig pár száz méter, és a Z jelzés véget is ér, ahogy becsatlakozik a Villányt Diósviszlóval összekapcsoló, magasabb rendű K jelzésbe. Ezen balra fordulunk, és egy magasles mellett elkezdünk kapaszkodni a Kopasz-hegyre, amelyre a nevéhez méltóan egyre gyérebb növényzetben, keskeny, köves ösvényen jutunk fel a felszínre kibukkanó mészkőtömbök között. A plató peremére érve érdemes visszanéznünk: a mondás szerint az Ormánság „addig tart, amíg a bikla ér” (a bikla helyi viselet, egy fehér alsószoknya), de innen úgy tűnik, mintha a végtelenbe veszne az erdőfoltokkal, szőlőültetvényekkel és termőföldekkel felszabdalt sík.

Bár a Kopasz-hegy platóján csak néhány csenevész fa és bokor nő, a sziklegyepekre jellemző növényzetben kifejezetten gazdag. Nem egy mészkőtömböt sárgán virítva kereteznek a tűző napot jól viselő borsos varjúháj telepei, amely csípős ízéről kapta a nevét, s bár a népi gyógyászatban használták például magas vérnyomás kezelésére is, ne kóstoljuk meg, mert (legalábbis nagy mennyiségben) hányást és hasmenést okoz. Rövidesen megérkezünk a 2008-ban épült, hengeralakú kőkilátóhoz, ahol érdemes szusszannunk egyet, hogy kiélvezhessük a nagyszerű körpanorámát. Jóllehet, a torony csak pár méterrel emelkedik a 272 m magas Kopasz-hegy csúcsa fölé, nemcsak a Mecsek vonulatát pásztázhatjuk végig róla, hanem tiszta időben az ellenkező irányban, azaz dél felé felsejlő, már Horvátországban lévő Papuk hegységet is. A látvány legdrámaibb eleme azonban következő úticélunk, a közeli Tenkes lapos alakja, és a Szársomlyó bányával elcsúfított, piramisszerű sziluettje. Előtte, bár ehhez meg kell erőltetnünk a szemünket, észrevehetjük a máriagyűdi kegytemplomot, jobbra pedig Siklóst, közepén a sasbércen trónoló várral. Ha eleredne az eső, a kilátó aljába behúzódhatunk előle.

Izgalmas, sziklás terepen kezdjük meg az ereszkedést kelet felé. A Villányi-hegység többi részéhez hasonlóan itt is megfigyelhető, hogy az északi oldal sokkal meredekebb a délinél; ez a miocén kori, déli irányú kéregmozgások eredménye, amelyek feldarabolták, és „pikkelyszerűen” egymásra tolták az üledékes eredetű rétegeket. A hét közül itt (nyugat felől számolva) a második pikkelyen vagy rögön, a Tenkes hegyin járunk. A köves ösvényen, néhol egészen látványosan kibukkanó mészkőtömbök mentén lavírozva hamarosan elérjük a bezárt kőbányát, majd az 58-as út mellett álló Tenkes csárdát. A hangulatos vendéglő 1889 óta segít csillapítani az éhes utazók éhségét, és híres színvonalas konyhájáról, 2006-ban a Baranya Megyei Értéktár Bizottság is felvette a megőrzésre érdemes értékek listájára. Túránk során ez a legjobb lehetőség, ha vissza szeretnénk pótolni a gyaloglással elvesztett energiát.

Kapaszkodás a Tenkesre

Óvatosan szeljük át a Harkány-Pécs főutat, hogy a Janus borház épületei mellett, a szőlősorok tövében nekivághassunk a Tenkesre vezető emelkedőnek. A következő bő 1 kilométeren kb. 150 méternyi szintkülönbséget kell leküzdenünk, de vigaszt jelent, hogy végre, túránk során először, összefüggő erdő ad árnyékot ehhez. Ahogy a Villányi-hegység más részein, itt is sok az akác, kicsit feljebb azonban már a tetszetősebb tölgyek és kőrisek veszik át az uralmat.

Az emelkedő végén a K jelzés keresztezi a Tenkes csúcsára telepített lokátorhoz vezető aszfaltutat. Mi majd a S jelzésre áttérve lefelé megyünk rajta, de ha kedvünk van hozzá, előbb felsétálhatunk az őrzött objektumhoz – bár emiatt kilátás nincs a hegytetőről, és úgyis csak a kerítéséig jutunk, az út mellett május-júniusban gazdagon nő a nagyezerjófű és a színpompás, rikítóan sárga tarka nőszirom. Mindkét növény védett, eszmei értékük 5000 Ft, ezért ne (ezért se) bántsuk őket, legfeljebb távolról gyönyörködjünk bennük! Az útról egy viszonylag friss tarvágásnak köszönhetően távolról gyönyörködhetünk a Mecsek látványában is.

A Tenkes tetejét uraló lokátor védett létesítmény, de érdekesség, hogy 1975-ben ugyanezen a helyen állították fel az ország első, szovjet mintára létrehozott jégelhárító rendszerének a lelkét jelentő mobil, pótkocsira szerelt radart is, amellyel a felhőképződést követték nyomon. Miután az 1970-es évekre drasztikusan nőtt a jégesős napok száma, a kísérlethez azért választották Dél-Baranyát, mert itt az országos átlaghoz képest a biztosított területek jóval nagyobb arányán keletkezett jégkár. Ha egy felhőtartomány a radar szerint jégesővel fenyegetett, speciális, műanyag burkolatú vagy ejtőernyős rakétával ezüst- vagy ólomjodidot juttattak a belsejébe, amivel mesterségesen kikristályosították, és így „megkötötték” a jégképződéshez nélkülözhetetlen vizet. Bár ezzel is keletkeztek jégszemek, csak jóval kisebbek, mint egyébként, úgyhogy a talaj felé hullva megolvadtak, és többnyire esőcseppként érték el a felszínt. A lokátor maximum 30-40 km-es távolságból volt képes elemezni a felhőket, és a megyében 11-12 rakétakilövőt telepítettek. A rendszer modernebb utódja 2018 tavasza óta az ország több részében üzemel.

A szőlőskertektől az Árpád-kori templomig

Ha visszatérünk a K jelzés keresztezéséhez, vagy fel sem sétáltunk a hegy tetejére, a S jelzést követve, az aszfaltúton, a Mecsek szalagjával a szemünk előtt kezdünk ereszkedni a Tenkes lankás északi oldalán. A S+ jelzésen balra térünk egy földútra, és néhol egészen sűrű növényzetben, hársak, tölgyek és kőrisek sikátorában folytatjuk a gyaloglást Túrony felé. Ahogy kijutunk a hegy nyugati oldalára, a keskeny ösvényről hirtelen feltárul a táj: bal felé megpillantjuk a Túrony és Csarnóta közötti dombokat. Rövidesen a Hegyderék szőlőskertjei közé érünk, ahonnan a tőkék hátterében utunk során már a sokadik szögből vehetjük szemügyre előző állomásainkat, a Tenkest és a Kopasz-hegyet. Innen akácos dzsumbujban, majd egy mélyúton vezet a jelzés a Felső-Avas présházai közé. Egy kis tisztáson nomád táborhelyet találunk tűzrakóhellyel és padokkal, asztallal.

Kicsit lejjebb, ahol keresztezzük a S jelzést, azon balra fordulunk, és a mélyút végén hirtelen feltűnik Túrony híres Árpád-kori műemléktemploma. Az eredeti építmény feltehetően íves szentélyzáródású volt, de még a 13. században kibővítették, majd a 15. század elején új, kolostorboltozatos, gótikus szentélyt építettek hozzá, lebontva a régit. Ezt a belső térben ma is látható, csúcsíves diadalív választja el a templom hajójától. Miután a rácok 1709-ben megtámadták és felégették a falut (az égésnyomok a szentély területén is láthatók), a lakosság elmenekült, és csak 1726-ban tért vissza. Hosszas munkával felújították a templomot is – ekkor erősítették meg támpillérekkel a falait, és ekkor készült a szép, kazettás mennyezet, amelynek érdekessége, hogy eredeti festésének mintáit 1913-ban a Zsolnay Porcelángyár is lemásolta a termékeihez. Ehhez azonban sajnos lebontották és elszállították a mennyezetet, így ma csak a kékre festett korláttal rendelkező nyugati karzat alatt láthatunk pár virágmintás kazettát. A templom berendezéséből figyelemre méltó még a szintén kék Mózes széke, amelyen egy fohász olvasható. Az épület mai formáját 1827-ben nyerte el, amikor hozzáépítették a tornyot, 2000 és 2006 között pedig felújították. Ma református templomként működik – Túrony lakossága még a török időkben tért át a református hitre, és a többségük ma is ehhez a felekezethez tartozik.

A Kossuth Lajos utcán, továbbra is a S jelzést követve gyaloglunk le a nagy forgalmú 58-as főúthoz, amit ismét óvatosan szelünk át, és hamarosan visszaérkezünk kezdőpontunkhoz, a buszmegállóhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra a Túrony, Kossuth Lajos utca buszmegállóból indul, amelyet a Pécs-Harkány járatokkal érhetünk el.

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a buszmegállótól indul.

Parkolás

  • Túronyban a KRESZ szabályainak betartásával parkolhatunk.
  • Kezdhetjük a túrát a Tenkes csárdánál is. Ebben az esetben ott tudunk parkolni.

Koordináták

DD
45.905598, 18.230369
DMS
45°54'20.2"N 18°13'49.3"E
UTM
34T 285179 5087289
w3w 
///vulkánok.ital.csipogás
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Mecsek, Villányi-hegység turistakalauz (Cartographia)
  • Villányi-hegység természetjáró kalauza (Baronek Jenő)

A szerző által javasolt térképek:

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistatérképe (Cartographia)

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(2)
Csepregi Csenge
2022-03-28 · Közösség
Kellemes túra volt, mi a csárdatól indultunk ami csoda szép volt.Egyszerű utakon mentünk, nem volt megterhelő.Nehezebb rész a Kopasz-hegyen felfele volt, oda majdnem szószerint mászni kellett :D Kutyákkal érkezőknek:ahogy beérünk Csarnótára egy szűkebb úton megyünk a házak között, itt jobb oldali háznál egy elég vad, staffi jellegű kutyus van kikötve alig 1méteres láncra kb 2 méterre az úttól és kerítés sincs körülötte.
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2022-03-27
Kis Edit
2022-03-15 · Közösség
Nagyon kellemes, jól járható túra, kevésbé ismert útvonalon, de sok látnivalóval. A Kopasz-hegyen épp a különleges szépségű tavaszi hérics virágzott.
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2022-03-15

A közösség fényképei


Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
10,5 km
Időtartam
3:10 óra
Szintemelkedés
286 m
Szintcsökkenés
286 m
Legmagasabb pont
359 m
Legalacsonyabb pont
139 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp