Zsámbéki romtemplom

A zsámbéki Nyakas-hegy oldalában már az 1050-es években állt egy kőtemplom, de a ma látható építmény közvetlen elődjét csak 1220 és 1234 között emelték Aynard lovag leszármazottai. Az említett úriember III. Béla feleségének bizalmasa volt, így kapta meg királyi adományként Zsámbékot. IV. Béla idején a premontrei kolostor már igen tekintélyes vagyonnal rendelkezett, és népesnek számító, húszfős szerzetesi közösség élt itt.

Az első csapás a 15. században érte a templomot. Leégett, majd a premontrei rend folyamatos hanyatlása miatt a pálosok kapták meg Mátyás királytól. Ők voltak azok, akiknek a kolostort és a gótikus stílusjegyeket köszönhetjük, beköltözésük után ugyanis felújították, átalakították, kibővítették az épületet. Ugyanígy tettek később a törökök is, akik viszont erődítményt csináltak belőle. Mi tagadás, volt haszna, hiszen enélkül nem biztos, hogy túlélte volna a 17. századot.

Az igazi csapás 1763-ban sújtotta: ekkor következett be Magyarország történetének legpusztítóbb földrengése, amely Komárom és Győr mellett Zsámbék környékét sújtotta leginkább. A tudósok utólag hozzávetőlegesen 6,3-as erősségűre becsülték a Richter-skálán, ami hazánkat tekintve valóban kimagasló. (Csak összehasonlításképpen: Magyarországon általában a 2,5–3,0 magnitúdójú földrengés a maximum, ami ugyan már érezhető, de károkat még nem okoz.) Nem csoda hát, hogy a templom északi mellékhajója feladta a harcot, és leomlott. A kövek zömét persze elhordták a környékbeliek. Azóta csonka az épület.

Rómer Flóris és Henszlmann Imre – a hazai műemlékvédelem elindítói – a zsámbéki templomot sem hagyták veszni. Az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes romra, amit aztán 1889-ben Möller István építészmérnök konzervált. Szerencsére már nem a purizmus szellemében, tehát minden részletet megtartott, emellett a szerkezetet részben az eredeti kőanyag felhasználásával erősíttette meg. Ezért is számít a zsámbéki romtemplom a műemlékvédelem egyik kiemelkedő épületének, egyben a magyarországi középkori építészet egyik legjelentősebb képviselőjének.

A templomromtól északra található kolostorromot Lux Kálmán tárta fel 1934-ben. A dongaboltozatos teremből lett a ma is látogatható kőtár, de viszonylag épen maradt még a refektórium, a kerengő egyik fala és a pincerendszer is. A feltárás azonban máig sem teljes, sőt, bár az épületegyüttes állagmegóvására is számos terv készült, az utóbbi évtizedekben mégsem történt szinte semmi. Pedig a szerkezet kezd tönkremenni, és ha semmit nem kezdenek vele, a szakemberek szerint a legjobb esetben is fél évszázadig bírja még.

Ha kíváncsi vagy, hogy néz ki a zsámbéki romtemplom a levegőből, kattints ide!

Nyitvatartás

Nyári nyitva tartás:

• március 15. - október 23.: kedd-vasárnap: 10:00 - 18:00

Téli nyitva tartás:

• október 24. - március 14.: kedd-vasárnap: 10:00 - 16:00

A rom kívülről bármikor szabadon megnézhető.

Árak:

• Felnőtt jegy: 800 Ft    
• Kedvezményes jegy (diák, nyugdíjas): 400 Ft
• Családi belépő: 1600 Ft         
• Zsámbéki lakosoknak ingyenes

Van lehetőség kombinált jegy vásárlására, melyet minden hónap második hétvégéjén lehet megvásárolni a Nyitott Múzeumok Hétvégéjén. Ezeken a napokon kedvezményes áron, egyetlen belépőjeggyel látogatható Zsámbék három múzeuma, a Romtemplom, a Lámpamúzeum és a Tájház.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!