Családbarát bringaút a Gerecse szívébe

Itiner:

• Bicske alsó vasútállomásról a város felé indulunk a Prohászka Ottokár utcán, majd hamarosan jobbra térünk a Bogya Károly utcára.
• A Kanizsai utat elérve ismét jobbra térünk, és kitekerünk a közeli 1-es főútra.
• A főút túloldalán (azt tehát csak keresztezzük) be is csatlakozunk az Etyek felől érkező kerékpárútba, amelyen balra térünk, Csabdi felé.
• A kerékpárút dűlőutakon először a Bicskei horgásztó mellett halad el, majd áttérve a két tó közötti úton, a Csabdi halastó mellett.
• A szép fekvésű, hangulatos Csabdiba érve az út jobbra tér, s átkel a Szent László-patakon. A Petőfi Sándor utcán balra fordulva érjük el a faluból kivezető Béke-, illetve később Ady Endre utcát.
• Csabditól Vasztély felé az alsórendű közúton halad a kerékpárút, s itt már feltárul a Gerecse ezen, ismeretlen részének szépsége is.
• Vasztély előtt jól jelzett módon balra, a volt Bicskei útra tér a kerékpárút, amelyet a földút lebetonozásával tettek valódi bringás élménnyé.
• Egykori tanyák, festői dombok között, egy remek kerékpáros pihenőt is érintve érkezünk meg a tarjáni Halastóhoz, majd innen, immáron a Nagy-Gerecse tömbjének festői látványával érünk be Tarjánba.

A túra részletes leírása:

A Gerecse ismeretlen, keleti oldala

A Tatai-árok és a Duna völgye között elhelyezkedő Gerecse jellegzetes, szétszabdalt röghegység. Az egyes rögök azonban kis terjedelműek, ezért a karsztos képződmények méreteikben elmaradnak más hegységeink (pl. Bükk, Budai-hegység, Gömör-Tornai-karszt) hasonló képződményeitől. A hegység a nevét egyrészt a morva „grics” (hegy, meredély) szóból, másrészt viszont a kerecsensólyom nevéből származtatják (a hegység titkos szegleteiben ma is fészkel ez a ritka madár). A turistatérképet böngészve egyből feltűnik, hogy a Tatabánya környéki magasabb, erdősültebb résztől keletre található, terjedelmes területen szinte egyáltalán nem találunk turistautakat. Ezen, a zömében dombsági jellegű tájon halad keresztül a 2017-ben kialakított, kiváló minőségű kerékpárút.

A Keleti-Gerecsében az ÉNY-DK irányú mészkőrögök a Dunától délre fokozatosan vesztenek magasságukból, de a sok esetben kopár és sziklás domboldalak, valamint a köztük szeszélyesen kanyargó patakvölgyek igazán vadregényessé teszik a tájat, ahol ráadásul sok helyütt találkozhatunk haszonállatokkal, igaz, kihalt, pusztuló tanyákkal is.

A forgalmas Bicskét a zárt kerékpárúton elhagyva fokozatosan tárul fel előttünk ez a szépséges, ismeretlen táj. A hangulatos Csabdiban még érezni Budapest közelségét, ami Vasztély felé kerekezve gyorsan eltűnik. Festői dombok között vezet az alsórendű közút, de túl nagy forgalomra ne számítsunk, nézelődhetünk nyugodtan. Vasztély előtt aztán tábla jelzi a kerékpárút letérőjét bal kéz felé, innentől pedig Tarjánig ismét zárt kerékpárúton és kiváló minőségű aszfalton élvezkedhetünk.

Az egykori Bicskei úton

A zárt kerékpárút elején tábla jelzi, hogy azért célforgalommal bizony találkozhatunk. Aztán a Szent László-patak menti üde rétek, erdőfoltok, cserjések között haladunk, s feltűnnek az első – elhagyatott – tanyák és kopár mészkőrögök is. A közeli kerékpáros pihenőnél régi útszéli kereszt található, melyet Sterk Ferencz emeltetett 1884-ben. Érdemes felkapaszkodni az előttünk álló közeli, kopár domboldalra is (a tetején egy jobb napokat megélt, alacsony vadles), ahonnan jól belátni a tájat, és át lehet érezni annak változását is. A térkép alapján évtizedekkel ezelőtt tanyarendszerben művelték ezt a tájat. Az elhagyatottság érzetét mindenképpen enyhíti, hogy a patak túloldalán található domboldal tele van szarvasmarhával, kolompjuk csengése életet visz a tájba. Előre tekintve pedig a völgy túloldalán feltűnik a Déli-Gerecse legjelentősebb magaslata, a 447 méteres, páratlan panorámájáról ismert Somlyó, távolabb pedig a Gerecse legfőbb sasbércei, mindenekelőtt az antennájáról könnyen felismerhető Nagy-Gerecse 633 méteres zárt tömbje.

Nyeregbe pattanva tovább folytatjuk kellemes, nagy emelkedőktől mentes utunkat a Tarjánhoz tartozó halastóig, ahol a tó mellett színes horgászházak sokaságát találjuk, s egy fán hevenyészett felirat hirdeti a „semmi közepén” található hely szellemét: „A csend nem üres. Tele van válaszokkal”. Innentől kezdve a Gerecse sasbércektől övezett központi részén tekerünk már, szemünket le sem tudjuk venni a vadvirágos búzatáblák mögött kékben párálló Nagy-Gerecséről, amelyet egy kaptató tetején található kerékpáros pihenőnél megállva is megcsodálhatunk. Tarjánba érve látványos pincesor mellett vezet el az út egyenesen az Öreg Favágó Kocsmája elé, ahol egy kellemes hétvégi napon komoly bringasereglettel számoljunk.

Ismerjük meg kerékpárral a Gerecsét – útvonaljavaslatok a túra lezárására!

Családdal a leírt, meglehetősen biztonságos úton érdemes visszatérni Bicskére (vagy Csabdiba). Ha azonban nem gyerekekkel vagyunk, vagy ők már nagyobbak, és jól lehet velük tekerni kissé forgalmasabb, de azért még mindig alsórendű közutakon is, s nem akarunk a már megjárt útvonalon visszatérni a vasúthoz, a legrövidebb túra a Tatabányához tartozó Alsógallába vezet, szintén alsórendű közúton (Tarjántól plusz 11,4 kilométerrel számoljunk). Az útvonalat lásd a Gerecse nagy kör kerékpártúra leírásában. 

Tarjánból Gyermely felé indulva, és egy jó nagy körrel Tatára megérkezve a Gerecse legszebb részeit feltáró Gerecse nagy kör kerékpárúttal akár össze is kombinálhatjuk eddigi utunkat, igaz, ebben az esetben combosabb menetre készüljünk.

A fent leírt könnyű és a nehéz verzió között egy közepesen nehéz (mindösszesen 63 kilométeres), ámde látnivalókban roppant gazdag túrát tehetünk, ha Tarjánból Tardosra, majd onnan Süttőn át Dunaalmásra tekerünk, hogy a szintén kiváló, Dunaalmásról Tatára tartó zárt bringaúton fejezzük be a tekerést. Ebben az esetben egy komolyabb kapaszkodót kell leküzdenünk Vértestolna felé, majd Tardos érintésével a nagyon hangulatos Tardos-Süttő közúton tudunk kijutni a Dunához, miközben rácsodálkozhatunk Bikolpuszta maradványaira, távolból szemlélhetjük a szelíd dombok között elhelyezkedő, klasszicizáló, késő-barokk kúriát, sőt, rövid kitérőt tehetünk a 2019 őszén átadott lombkorona sétányhoz is. Ezen látványosságok leírását szintén tartalmazza a fent említett Gerecse nagy kör útleírás. Süttő és Dunaalmás között a széles 10-es főúton tekerünk egy darabon, de Dunaalmáson becsatlakozunk a Tatabányára tartó zárt kerékpárútba, ahol a bámulatosan tiszta karsztforrásokon túl Tata csodái várnak ránk az út végén (de egy kis erőfeszítéssel, plusz 7 km leküzdésével a 2020-ban az év kerékpárútjának választott, Tatabányáig tartó szakaszt is bevehetjük).