Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

A Budai-hegység legmagasabb pontján

· 20 értékelés · Gyalogtúra · Budai-hegyek · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Tarnai-pihenő
    / A Tarnai-pihenő
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csergezán-kilátó
    Fénykép: Attila Gulyás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sisakvirág tanösvény állomása
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csergezán Pál-kilátó tériszonyosoknak sem ellenjavallt
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Innen még 2,5 km a Nagy-Kopasz
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tavaszi hérics a Nagy-Kopasz oldalában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tavaszi virágzás
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tarnai-pihenő
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tarnai-pihenőnél
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tarnai-pihenőnél
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Régen fenyők telepítésével próbálták megkötni a talajt
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sisakvirág-tanösvény mentén haladunk
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szétaprozódott dolomit a Nagy-Kopasz oldalában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tarnai-pihenő felülről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Z▲jelzés mentén, a Csergezán-kilátó közelében
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Kopasz hegy oldalában
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükköt benőtt borostyán
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös a Nagy-Kopasz északi lejtőjén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erre felé haladnak a Pilisbike bringás útvonalai is
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tavaszi kankalin
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lombalagút a Széltörés erdőben
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Széltörés erdő mentén
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Képesfa Nagykovácsi és Telki között
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Anna-vadászlaknál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csergezán Pál síremléke az Anna-vadászlaknál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Anna-vadászlak
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Z+ jelzés mentén, Telki fölött
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Később áttérünk a S+ jelzésre
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kopasz-hegyen törött gyufaszálként hevernek a kidőlt fenyők
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sisakvirág-tanösvény
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erzsébet büfé, a túra kiindulópontja
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 12 10 8 6 4 2 km

Sok látnivalót tartogató, mégis könnyed túránkon megismerhetjük a Fekete-hegyek dolomit sziklagyepének fehérrel csipkézett köveit és egyedi élővilágát, majd egy pulzusemelő meredeken felkapaszkodunk a Nagy-Kopasz tetején lévő kilátóba, ahonnan pazar körpanorámában lehet részünk.
nyitva
közepes
12,1 km
3:28 óra
387 m
387 m

A Sisakvirág-tanösvény a kiindulóponttól egészen Nagykovácsi határáig kalauzol bennünket. Az elágazástól meghitt kis gyalogút vezet fel az Anna-laki vadászházhoz. Erre a helyre érdemes akár hosszabb lélegzetvételű pihenőt, pikniket tervezni: egy tágas rét szélén, az árnyas fák alatt rönkpadok, asztalok és tűzrakóhely várja a vándorokat. Innen látótávolságra alussza örök álmát az erdei világ festője, Csergezán Pál, akiről a kilátót is elnevezték. Az emlékkőtől széles lankákon térhetünk vissza a kiindulópontra. 

Utunk egyik legfőbb látványossága a kilátó, amely szintén Csergezán Pál, „az erdő festőművésze” nevét viseli. A Nagy-Kopasz csúcsán alig lehet észrevenni a fák közt megbújó, vörösfenyővel borított építményt. Sokan „pocakos kilátónak” nevezik, mások inkább a szél által kifeszített vitorlához hasonlítják az alakját. 2005-ös átadása óta nagy népszerűségnek örvend; gyakran válik túrázással kapcsolatos versenyek helyszínévé. Könnyen megközelíthető a környező települések: Páty, Telki, Budakeszi és Nagykovácsi irányából. Nem bánjuk meg, hogy fel kell kapaszkodnunk a csúcsra és a lépcsőkön, mert tiszta időben a pazar látvány mindent busásan kárpótol. Szinte karnyújtásnyira esnek a Budai-hegység vonulatai és a Zsámbéki-medence; távolabb pedig a Gerecse, a Pilis, sőt a Mátra csúcsa is kivehető. Mindezt majdhogynem 580 méter magasból szemlélhetjük, ha az 559 méter magas hegyhez hozzáadjuk a kilátó megmászható magasságát.

Érdemes még kiemelni a Tarnai-pihenőnél látható, egyedi tájképet adó fehér púpos, morzsás dolomitsziklagyepet. Ez a Budai-hegység egyik legértékesebb élőhelye: az itteni növények több, mint fele védett. Ne térjünk le az ösvényekről, ne rövidítsük le a kanyarokat! Ezzel elősegítjük a morzsalékos talajon élő ritka növényvilág fennmaradását.

A szerző tippje

  • Ha erdei alapanyagokból készített, bográcsban főtt vadételre vágyunk, akkor hétvégére vagy ünnepnapra időzítsük a kirándulást - ekkor várja vendégeit a túra kiinduló- és végpontján az Erzsébet-büfé. A finom falatokhoz üdítőt és jégkrémet is árusítanak.
  • Tábortüzes sütögetésünk ideális helyszíne az Anna-laki vadászház, ahol kialakított tűzrakóhely, asztalok és padok várják a vándorokat. 
  • Ha időnk engedi, látogassuk meg a kiindulóponttól az út túloldalán körülbelül 300 méternyi sétával elérhető Budakeszi Erdészeti Arborétumot!
  • Az alcsúti arborétuméhoz hasonló, ám természetes hóvirág-szőnyegben gyönyörködhetünk, ha a látogatást kora tavaszra tervezzük. Itt nem betelepített, hanem természetes élőhelyén figyelhetjük meg a növényeket. Védett virág, ezért csak emlékeinkben és fotó formájában vigyük haza, hogy soha ne hervadjon el!

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
556 m
Legalacsonyabb pont
298 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Ez a könnyed túra nem tartalmaz veszélyes, kitett szakaszokat.

Kezdőpont

Erzsébet (Hidegvölgyi)-erdészlak (298 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.529753, 18.868605
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°31'47.1"N 18°52'07.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 339571 5266237
w3w (what3words) 
///puhít.enyhébb.pakol

Végpont

Erzsébet (Hidegvölgyi)-erdészlak

Útleírás

Itiner

  • Az Erzsébet büfétől a Z▲jelzésen induljunk el északnyugati irányba! Ez egészen a Csergezán Pál-kilátóig a Sisakvirág-tanösvénnyel együtt kanyarog, de mi kövessük még tovább, egészen addig, amíg a Z jelzésbe torkollva véget nem ér!
  • Innen kövessük a Z jelzést balra, délnyugat felé!
  • Az Anna-vadászlaktól térjünk át a Z+ jelzésre déli irányban!
  • Amikor ebből balra kiágazik, váltsunk a S+ jelzésre délkelet felé!
  • A S+ jelzés végül visszacsatlakozik a Z▲ jelzésbe. Itt jobbra fordulva már ismert terepen tesszük meg az utolsó pár száz métert.

A túra részletes leírása

A vadászház kerítése mögött máris felfedezhetjük a Z▲ turistajelet, amely pár lépés után a tájvédelmi körzet területére vezet bennünket. A jelzéssel egybefonódik a Sisakvirág-tanösvény; ez érdekességeket árul el az útvonalon látható élővilágról, színes képekkel illusztrálva. Az 1., üdvözlő állomása után egy réten át visz az utunk, majd bevetjük magunkat a fák közé. A széles erdei ösvény fokozatosan lesz egyre meredekebb, mintha egy jól megtervezett edzésen vennénk részt. Ha a kaptatón néha lepillantunk a lábunk előtti talajra is, észrevehetjük, hogy valamiféle átalakulás közeleg: az erdő puha, barnás földjét fokozatosan fehér kőmorzsa váltja fel. Ahogy elérjük a nagy, balos kanyart, mintha gombnyomásra díszletet cserélnének egy színpadon: hirtelen teljesen átváltozik a táj jellege. Eltűnik az erdő; helyette fehér, csipkés púpok váltakoznak zöld növényfoltokkal, amik kitartóan kapaszkodnak a talaj igencsak vékony termőrétegébe.

A hegy alapanyaga itt a dolomit. Szétnézve ennek jellegzetes aprózódását figyelhetjük meg. A kőzeten nehezen marad meg a termőréteg; emiatt jellegzetes növényvilág alakul ki. A déli fekvés és a vízhiány a melegkedvelő, szárazságtűrő fajoknak ad otthont. A téli hideg elmúltával a leánykökörcsin és a tavaszi hérics virága színezi a tájat, majd később a henye boroszlán, a pilisi len, a magyar gurgolya, az István-szegfű csodálható meg. 

A Fekete-hegyek sötét közelmúltja

Az alapkőzetet, a dolomitot nem oldja a víz, viszont igen könnyen aprózódik. Ezek közül a szemcsék közül az eső könnyen kimossa a termőtalajt. Az ilyen területen fás szárú növények nem tudnak megtelepedni, mert a gyökérzetnek nincs mibe kapaszkodnia. A kőmorzsa állandó mozgásban van a lejtés irányába. Ráadásul déli oldalon járunk, ami mindig napfényben gazdag, így kizárólag a szárazságtűrő, fénykedvelő példányoknak van esélyük a túlélésre. A fehér felszínen jellegzetes zöld növény-foltokat fedezhetünk fel.

Sétáljunk ki a Tarnai-pihenő kopár ormának tetejére, ahol állva megkereshetjük Budakeszi, Páty, Telki háztetőit a fák között! Utunkat tovább folytatva felfelé újabb változást láthatunk: az előbbi díszletbe hórihorgas, tájidegen fák kerülnek.

Az ember megpróbált belenyúlni a természet rendjébe, és feketefenyő betelepítésével igyekezett megkötni a talajt - ezeknek tudható be a Fekete-hegyek elnevezés is.  A művelet sajnos nem hozott jó eredményeket, ugyanis drasztikusan megcsappant az aljnövényzet. A fenyőfák árnyékához a dolomiton élő növények nem tudtak alkalmazkodni, kivéve néhány fajt, mint a pilisi len vagy az István-szegfű. Ráadásul a lassan lebomló tűlevelek befedték és elsavanyították a talajt, a virágmagokat pedig néhány évtized alatt kiszorították a fenyő magvai. A két erő közt dúló harcot megfigyelhetjük a területen. Napjainkra megkezdődött a fenyők kitelepítése, amelyek helyére őshonos fafajokat telepítenek, hogy a táj visszakapja eredeti képét.

A Nagy-Kopasz nem is kopasz

Az útjelző táblákat követve felérünk a Nagy-Kopaszra. Senki ne lepődjön meg, az elnevezés igen csalóka: kopár hegytető helyett fákkal borított csúcsra érünk, amelynek a sűrűjéből egyszer csak előbukkan a kilátó. A Csergezán Pálról elnevezett építmény tetejéről körpanoráma tárul elénk. Térkép sem szükséges a tájékozódáshoz, hogy melyik színes folt melyik települést rejti, mert a feliratok mindent elárulnak.

Csergezán Pál festőművész és grafikus volt, illusztrációival biztosan találkoztunk már, ha olvastuk Fekete István klasszikussá vált könyveinek egyikét. Igazi otthonának a természetet, az erdőt tartotta. Bámulatos érzéke volt a mozgás ábrázolásához: a képekre nézve érezni lehetett az izmok feszülését, de ugyanúgy a lombokon átszűrődő napsugár melegét, az avar illatát. Az élet különös fintora, hogy a festők kitaszították maguk közül, és a vadászok között lelt otthonra.

Dr. Monori Ilona, A Csergezán Pál Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke így ír róla: „Ma már legendaszerűen emlegetik Csergezán Pált, aki kézből etette kedvenc állatait, a vaddisznókat, annak ellenére, hogy csak egy mozdulatukon múlott élete. A vadászi életfelfogással talán akkor találkozott igazából szembe, amikor ezek a vaddisznók zsákmányul estek és nem jöttek többé. Mindig az állattal érzett és nem a vadászszenvedély hajtotta ki az erdőbe, hanem az, hogy köztük élve együtt, azonos légtérben szívja magába a tiszta levegőt; azonosulási kényszer hajtotta, hogy minél közelebb kerüljön kedvenceihez.”

Hosszú, de laza levezetés

A kilátót és a napos, déli hegyoldalt elhagyva megismerjük az északi rész élővilágát, miközben az erdészeti úton leereszkedünk Nagykovácsi felé. Az aljnövényzettel nemigen büszkélkedő bükkerdőn átsétálva a területet uraló hollópár jellegzetes krrrá, krrrá hangja kíséri utunkat.

Nagykovácsi széléhez érve résen kell lennünk, hogy el ne vétsük bal kéz felől a keskeny kis ösvényt, amely a Z jelzésen felvezet bennünket az Anna-lakig. Itt egy kiadós piknik és a Csergezán-emlékmű meglátogatása után kissé balra tartva a zöld kereszt turistajelen induljunk tovább, amely levezet bennünket a hegy lábához. Az elágazásnál azt a letérőt válasszuk, ahol a Mária-út és a S jelzés együtt halad. Ez a szakasz kényelmes levezetése a túrának, csekély szintkülönbséggel. Ha maradt bennünk erő egy szusszanásnyi kitérőre, és a táj még egy csodáját szeretnénk meglesni, akkor körülbelül 500 méter megtétele után térjünk le balra a keresztúton, és kukkantsunk be a bányába! Nem fogjuk megbánni... 

Utunk a vége a kezdeti szakasz Z▲ jelébe torkollik, amelyen tíz perces sétával elérhető az Erzsébet büfé parkolója és a buszmegálló. 

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Hidegvölgyi erdészlak buszmegálló, amelyet a budapesti Széll Kálmán tér és Zsámbék között Telkin át közlekedő járatok érintenek, közvetlenül a túra kezdőpontjánál van. A menetidő a Széll Kálmán térről kb. fél óra.

Megközelítés

  • Körtúránk közvetlenül az Erzsébet büfénél, a Hidegvölgyi erdészlak buszmegállótól pár méterre kezdődik. A Z▲ jelzést jkell elkezdenünk követni észak-északnyugat felé.

Autóval

  • A Hidegvölgyi erdészlaknál, illetve az Erzsébet büfénél lehet parkolni a Budakeszit Telkivel összekötő út mellett. Jó támpontot ad a műfenyő adótorony, ami a kanyargós úton már messziről kiszúrható. Ezt elhagyva kell az első lehetőségnél jobbra fordulni. 

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.529753, 18.868605
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°31'47.1"N 18°52'07.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 339571 5266237
w3w (what3words) 
///puhít.enyhébb.pakol
Navigáció Google Térképpel

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

4,7
(20)
Profilkép
Dénesné Spitzer Éva
2020-09-20 · Közösség
2020. szeptember 20., vasárnap 0:06
Fénykép: Éva Dénesné Spitzer, Közösség
2020. szeptember 20., vasárnap 0:06
Fénykép: Éva Dénesné Spitzer, Közösség
2020. szeptember 20., vasárnap 0:06
Fénykép: Éva Dénesné Spitzer, Közösség
2020. szeptember 20., vasárnap 0:06
Fénykép: Éva Dénesné Spitzer, Közösség
2020. szeptember 20., vasárnap 0:07
Fénykép: Éva Dénesné Spitzer, Közösség
2020. szeptember 20., vasárnap 0:07
Fénykép: Éva Dénesné Spitzer, Közösség
Bozsik Barbara
2020-08-10 · Közösség
2020. augusztus 10., hétfő 13:17:07
Fénykép: Bozsik Barbara, Közösség
2020. augusztus 10., hétfő 13:17:35
Fénykép: Bozsik Barbara, Közösség
2020. augusztus 10., hétfő 13:17:50
Fénykép: Bozsik Barbara, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A többiek fényképei

2020. szeptember 20., vasárnap 0:20
2020. szeptember 20., vasárnap 0:06
2020. szeptember 20., vasárnap 0:06
2020. szeptember 20., vasárnap 0:06
+ 47

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
12,1 km
Időtartam
3:28óra
Szintemelkedés
387 m
Szintcsökkenés
387 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!