Hölgykő vára

A patak által körbefolyt mészkősziklák egyikére jó ötlet volt várat építeni: a fák kivágásaval remek kilátás nyílhatott arra a hosszú, széles árokra, mely ma is fontos közlekedési folyosója a térségnek. Mint oly sok másiknak, ennek a várnak az építésére is IV. Béla adott parancsot. A falak nyomain ma is látható, hol lehetett egykor a bejárat a kb. 30x30 méteres kis épületen. A sziklákat valószínűleg emberi munkával is megerősíthették, de ezt ma már nehéz nyomozni.

Első említése szerint a vár eredetileg a veszprémi káptalan tulajdona lehetett. Sosem jutott komolyabb történelmi szerephez, ennek megfelelően nem erősítették meg, lassan eljárt felette az idő. Nagy Lajos király végül a lövöldi kolostor szerzeteseinek adományozta a várat, akik korszerűtlennek ítélték és 1367-ben lerombolták (hogy köveit a kolostorba építsék be).

...erdészetileg központi

Hölgykő egyébként fontos pontja a magyar történelemnek: erdőispánsági székvár volt, a 11–15. században. Ezzel „a magyar erdészet bölcsője” – ahogy a helyszínen található kis tábla hirdeti. Az első bakonyi erdőispán, Comes de Bacon-Gug nevében fellelhetjük a Bakony nevét – egyes elképzelések szerint róla kaphatta nevét a hegyvidék.

A várhelyre felérve a leglátványosabb emlék a ciszterna hatalmas, kb. 4x4 méteres, kövekkel rakott falú gödre. A sima falú mészkőben pedig egy kb. 2 méter hosszú sziklaüreg ásít.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes