Pilisi trapp

• A P jelzésen kezdjük meg a futást.
• Számos ösvény találkozásánál a kereszteződésben váltunk a Z● jelzésre, és jobbra megyünk tovább.
• Kb. 1 km után a Z jelzésbe csatlakozunk be, és onnan azon haladunk. 
• A kilátó alatt nem sokkal a Z▲ jelzésre váltunk. A csúcs közelében a jelzetlen fém pallóösvényen is mehetünk, amelynek a fölső vége a bunker körül réten van.
• A kanyarodó aszfaltútról balra lekanyarodva visszatérünk a Z jelzéshez. 
• A Nagy-Szoplák túlsó oldalán rövid időre a Z+ mentén haladunk. 
• A Két-Bükkfa-nyeregnél ismételten visszatérünk a Z jelzéshez, és a célig már ezt követjük. 

A futás útvonala részletesen

A parkolóból elindulva egy rövid szakaszon az úttest padkáján haladunk Pilisszántó irányába. A temető végénél, a település végét jelző táblánál jobbra fordulunk, és a P jelzés mentén köves, göröngyös úton kezdjük meg a kapaszkodást. Hamarosan jobbról látványos kilátásban lesz részünk: a Pilis tekintélyes tömbje mellett feltűnik a Visegrádi-hegység széle a dobogó-kői antennákkal, köztük pedig a Két-Bükkfa-nyereg, ahova mi is hamarosan ellátogatunk. Továbbhaladva hamarosan számtalan ösvény tágas elágazásához érünk, a Z● jelet keressük, azon kocogunk tovább. Egy perc után a jelzésnek megfelelően forráshoz érkezünk, a Trézsi-kút csobogását hallhatjuk. A kiépített pihenő után néhány száz méterrel újabb kereszteződéshez érünk, itt áttérünk a Z jelzésre. 

Ez már a Pilis-tető oldalában kanyargó Grófi útra vezet, ami a főváros környékének leglátványosabb útvonala, és amiért megéri felküzdeni magunkat erre az emelkedőre. Egyedi hangulatú, panorámás szerpentinen haladunk felfelé, ahonnan hol egyik, hol másik irányban elképesztő kilátásban lehet részünk. A szűk, kacskaringós és sziklás ösvény folyamatosan kapaszkodik Pilisszántó fölé, miközben feltűnik a Hosszú-hegy, a Ziribár és a Kevélyek. Kanyarról-kanyarra egyre távolabb látunk el, és folyamatosan változik a belátható táj. A szerpentin felső szakaszában egy időre visszabújunk a lombkoronák mögé, hogy egy utolsó mászással (Z▲) felérhessünk a kilátóhoz. A sziklás emelkedő szinte lépcsőházi lépcsőzésre emlékeztet, de ezután már hamarosan megpihenhetünk a Boldog Özséb-kilátóból elénk táruló látvány mellett.

A Pilis-tetőn él az endemikus magyarföldi husáng legnagyobb populációja (kb. 3000 tő), amely védelme kiemelt fontosságú. A terület régen a siklóernyősök startpontja volt, és a hegy legkiválóbb panorámáját adja. Hogy a természetjárók és a flóra érdekei a legkisebb mértékben sérüljenek, 2026-ra egy fém pallóösvényt emeltek a sziklagyep fölé, ahol a panoráma is megmarad és a taposási kár is megszűnik. Érdemes útba ejtenünk, hiszen innen sokkal szebb a kilátás!

A beruházáshoz kapcsolódóan egy hasonló elven megtervezett ernyős starthelyet is kialakítottak a hegy északkeleti részén a Boldog Özséb kilátó közelében. A helyszínre csak óvatosan menjünk ki: maga a starthely leesésveszélyes, de a panoráma miatt megéri felkeresni.

A volt légvédelmi rakétabázis megmaradt betontorzói között távolodunk el a kilátótól, és az eddig megszokott technikás, bokaforgató terep egy időre pihentetőbbé válik. Előbb döngölt földön kocogunk, majd hamarosan rossz minőségű aszfaltra vált a borítás. Könnyed szakasz vár ránk, kellemes lejtőn gurulunk lefelé. Hosszú egyenes után, amikor először kanyarodik az aszfalt jobbra, mi letérünk a földútra balra. A Z jelzést követve széles ösvényen megkerüljük a Nagy-Szoplák csúcsát, majd a Z+ jelzésen egyenesen továbbhaladva idővel a Két-Bükkfa-nyeregbe érkezünk. A parkolón átvágva, továbbra is lefelé haladva, az útról jobbra a második ösvényen vágunk be az erdőbe. A sorompó mögötti, Z jelzéssel ellátott egykori római úton tempózunk. Jobbunkon feltűnik pár perc múlva a Szopláki-ördöglyuk, amely tekintélyes méretével a nem csekély számú pilisi barlangok közül is kiemelkedik. 

Kényelmes erdei úton futhatunk, majd kis idő múlva egy esőbeállót és pihenőt pillantunk meg, ami után fokozatosan kiérve az erdőből nyitott, ligetes tájban futunk tovább. Figyeljük a jelzést, hiszen itt kell nemsokára balra letérni! Közvetlen ezután elérünk a Klastrom-kúthoz, ahol forrás és kiépített pihenő segít kifújni magunkat. (Utunktól néhány méternyire kitérőt tehetünk a ciszterci apátság romjaihoz.) Ezután már csak a szekérúton kell bekocognunk a település utolsó utcájába, és annak végén jobbra fordulva szinte már látjuk is a parkolót, ahonnan ez a kalandunk indult.