Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Partizánok nyomában a határsávon

Gyalogtúra · Karancsvidék
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Ki korán kel, felhőből kilógó Karancsot lel
    / Ki korán kel, felhőből kilógó Karancsot lel
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Farkas-patak völgyének bejárata
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Völgyecskét átívelő híd a határsávban
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útátvágáskor feltárt talajszelvény mozgékony "léptékkel"
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hűsölő határkövek
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Karancsberényi útelágazás
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Perje harmatban
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Északi Zöld jelzésen
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ki les kit?
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A nagy-hallgató-hegyi kilátó
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a nagy-hallgató-hegyi kilátóból
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km
Túránk java a keleti blokk határőrizetének lenyomatát őrző, erdőgazdálkodással kevéssé bolygatott határsávon kanyarog, jól karbantartott, határkövekkel szegélyezett úton. A gerincút utolsó kilométere kaszálóréteken vezet, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Karancs vulkáni masszívumára.
közepes
Hossz 19,6 km
5:30 óra
350 m
350 m

Történelmi merengésre, ifjúságunk feletti elmélázásra alkalmat adó túra ez, amely a hajdani zöldhatár átláthatósági határsávjának egyik szakaszán visz végig. A Balassagyarmattól Sátoraljaújhelyig futó Északi Zöld jelzést az uniós csatlakozást követően, 2005-ben, egy államközi egyezmény alapján hoztak létre az értelmét vesztett magyar-szlovák határsáv vonalában. A kilátótorony helyén valaha őrtorony állhatott, a legelők pedig a két ország közötti illegális határátkelők könnyebb észrevehetőségét szolgálták. Az út hosszában egy szlovák-magyar közös tanösvény táblái és padjai mutatják a megbékélés példáját, míg szlovák oldalról egy bicikliút vezet végig a gerincen.

És ha már határ, akkor a Nógrádi Sándor vezette partizánmozgalom emlékezete sem maradhat el. A több száz fős alakulat a helyi lakosság segítségével sikeresen harcolt a fasiszta német csapatok ellen, búvóhelyül használva a Karancs erősen szabdalt terepét. Maga a hegy erről a túráról mutatja meg egyik legszebb arcát: a túra végén, Karancsberény felől nézve egy elefántra vagy egy fekvő nőre emlékeztet.

A szerző tippje

  • A kirándulás után érdemes megtekinteni a hajdanán a Kálvária hegyről Salgótarján városára néző, öt méter magas partizán krómacél gépfegyvert tartó alakját, amely a fasizmus elleni harcokban részt vevő nógrádi partizánoknak állít emléket. Ez 2002-ben a baglyasaljai szoborparkba „vonult nyugdíjba.”
  • Akinek megtetszett ez az ízelítő és szereti a kihívásokat, Balassagyarmattól Sátoraljaújhelyig 380 km hosszan követheti hazánk egyik legújabb hosszú távú túraútvonalát, az Északi Zöldet.
Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila profilképe
Szerző
Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila
frissítve: 2021-10-07
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
453 m
Legalacsonyabb pont
226 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

Ez a túra nem igényel különleges biztonsági intézkedéseket.

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Karancsberény, Pipitér buszmegálló (229 m)
Koordináták:
DD
48.182375, 19.745846
DMS
48°10'56.6"N 19°44'45.0"E
UTM
34U 406776 5337331
w3w 
///megtanul.ókor.patakok

Végpont

Karancsberény, Pipitér buszmegálló

Útleírás

Itiner :

  • Karancsberényből 3,2 km-t sétálunk a P jelzésen
  • Innen a Z◼ jelzést követjük a határig
  • Ott az Északi Zöld Z jelzésére váltunk, és annak a mentén megyünk végig a határon, egészen a kilátóig
  • A kilátótól visszasétálunk a Z jelzésen a Z◼ jelzés kiágazásáig, amelyen jobbra térve gyalogolunk le Karancsberénybe

A túra részletes leírása :

Karancsberény a 336 m magas Bodolló-tető alatti széles völgyben, két kis patak találkozásánál elterülő település, szépen gondozott, takaros házakkal. A község legértékesebb műemléke a római katolikus Mindenszentek-templom, amelyről feljegyezték, hogy két jobbágy építtette 1246-ban, miután az uralkodó a nemesi királyi szolgák sorába emelte őket. Ez azonban valószínűleg nem így történt, a templomot ugyanis előbb emelték, ők csak átépíthették. A mai épületet Berényi Gábor gróf, a szemben álló kastély tulajdonosa építtette késő barokk stílusban. A kastély sorsa jól követi a korszellem változását: a 18. században épült, a 20. század elején kocsma volt benne, majd lakóépületként funkcionált, 1990 óta pedig a községházának ad otthont.

A falu határában több puszta is található – ezek egykor létező települések voltak, mára azonban teljesen eltűntek. A legjelentősebb közülük Nagyaranypuszta, amelyet már 1246-ban oklevél említ Aron néven, a Ragyolccal szomszédos településként. A török uralom idején pusztult el. Pálházapusztán egy 1937-ben épült vadászkastély áll, 1944. december 14-22. között ez volt Nógrádi Sándor két századból álló partizáncsapatának a főhadiszállása. 1966-ban ezért itt alakították ki a Nógrádi Partizáncsoport Emlékmúzeumát, amely 1990 után megszűnt, és az épület magánkézbe került. Szintén itt található Kádár János egykori MSZMP-főtitkárnak az 1960-as évekre jellemző stílusban épült nyári lakja.z.

A Farkas-patak völgye és Pálházapuszta

Karancsberény Pipitér buszmegállójából indulunk kelet felé, a Béke úton vezető P jelzésen. A buszmegálló mellett találunk egy italboltot. Egy orgonabokorral körülnőtt feszületnél balra kanyarodik az aszfaltút, ezen fogunk 3 km-t gyengén emelkedni vetések, kaszálók, valamint a patakot szegélyező éger- és fűzfaligetek mentén. Az út és a táj remek kerékpáros túraútvonalat is kínál.

Sokan nem tudják, hogy a sörgyártás egyik fontos alapanyagának, a komlónak a vad változata bőven nő hazánkban is a vizes élőhelyek közelében. Az utat kísérő fakerítéseken és útszéli bokrokon itt is sok helyütt találkozhatunk a vadkomló felfelé csavarodó indáival, amelyeken hármas tagolású, sötétzöld, érdesen szőrös levelek nőnek. Érdemes megmorzsolni a növényt ,és megismerni erős, gyantás illatát. Nyár végén megjelennek rajta a sörgyártásban keserítésre, ízesítésre használt, ragadós, aromás-gyantás illatú komlótermések, a tobozkák. Sörfőzők szerint a vadkomlóval azért nem érdemes próbálkozni, mert túlságosan erős ízt ad. Tavaszi indái az ínyenckonyha legdrágább alapanyagát adják, amelynek kilója 1000 dollárba kerül, de ezt valószínűleg nem a vadkomlóról szüretelik.

Az út jobboldalán tábla jelzi, hogy beérünk a Karancs–Medves Tájvédelmi Körzetbe, amelynek 6700 hektáros területéből 447 hektárnyi fokozottan védett. Északról a határ túloldalán a Szlovákiában létesített Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet csatlakozik hozzá, ezt eredetileg 1989-ben nyilvánították védetté, majd 2001-ben kiterjesztették a területét, ugyanis a „kialudt vulkánok országa” jelentős az élettelen természeti értékek miatt. Egykori tűzhányók, lávafolyamok és kőtengerek, 44 nem karsztos barlang és 1250, a pannon flóratartományba tartozó növényfaj található itt. A legértékesebb részei fokozottan védettek.

Az úton megtett 3 kilométer vége felé áthaladunk Pálházapusztán, majd a P jelzés egy farakodót követően, az 1937-ben épült Légrády-vadászháznál jobbra tér egy földútra. Itt, a közelben található Kádár János egykori vadászlakja is. Kb. 200 méter után átváltunk egy közel szintben futó, kövezett, esős időben helyenként sáros erdészeti útra. Itt a P jelzés jobb felé folytatódik, mi viszont a Z◼ jelzést kezdjük követni bal felé. A festések ritkák, a nagyobb útelágazásoknál sincsenek meg mindig, de alapjában véve szintben, gyengén emelkedve kell haladnunk. Ezen az úton újabb 3 kilométert teszünk meg, mígnem egy kanyarban balra felfelé, egy földútra tér át a Z◼ jelzés.

Zöld út a határon

Néhány száz méter után elérjük a határt. Ezen 10 kilométert haladunk majd az Északi Zöld Z jelzése mentén, amelyet a P jelzésű kerékpárút is követ. Ez lesz túránk legszebb szakasza, erdőkön és kaszálókon vágunk át közben. Az elágazásban a Novohrad-Nógrád Geopark információs táblája, illetve az útvonalon rendszeres időközönként –, a magyar-szlovák határon átnyúló együttműködés keretében – párokban elhelyezett padok és információs táblák találhatók, melyek a környék geológiai nevezetességeit sorolják fel.

A Nagy-Arany-hegy meredek felkapaszkodása után jobbra fordul a jelzés. Itt elidőzhetünk egy pihenőnél, szép kilátással az alacsonyabban fekvő szlovákiai területek felé. Innen indul a nyúlfarknyi Z▲jelzés isa hegy csúcsára, de az teljesen jellegtelen, kilátás nélküli, ezért nem feltétlenül éri meg a sétát.

Ezután egy hosszú, lapos nyereg következik. Itt találkozunk a Cseres-hegység különleges madárvédelmi területének információs táblájával. Egy másik tábla a „szemes kövekről” mesél. A Karancs-Medves vidéket tengeri üledékek és azokat áttörő, beborító vulkáni eredetű kőzetek alkotják. A 25-30 millió évvel ezelőtti sekély tengerben keletkezett Pétervásárai, vagy régebbi elnevezéssel glaukonitos Homokkövek gyakran koncentrikus körökből álló rajzolatokat tartalmaznak, a szivárgó víz oldott vastartalma ugyanis kokárdaszerűen, néhány mm-es sávokban válik ki. Ezeket a formációkat hívják a környékbeliek szemes köveknek. Túránk útvonalától nem messze, Karancsberény község határában, a településtől északkeleti irányban, egy patak völgyében, közel a szlovák-magyar zöldhatárhoz találhatók a furcsa sziklaformák. Alapszínük szürke vagy okkersárga de szabálytalanul hullámzó sötétbarna sávok járják át őket, sőt egy helyen élénkvörös elszíneződéssel is találkozhatunk.

A határmenti erdőben megtett 8 kilométer után, a gerincen kiérünk egy gyönyörű kaszálórétre. Itt egy pihenőhelyről élvezhetjük a kilátást észak felé, ám röviddel később a panoráma körkörösen, mindkét ország felé megnyílik. Jól látszik a Karancs és Karancsberény templomtornya is. A hegyet szentnek tartották a palócok, hitük szerint a tetején nőtt az égig érő fa. Innen jól látszik, hogy hármas csúcsa miért emlékeztette őket egy fekvő, várandós nőre.A kaszálórét talán az egyetlen olyan emberi beavatkozás a természetbe, amely nem a növény és állatfajok változatosságának csökkenésével, hanem növekedésével jár. Észak- és Közép-Európát a legeltető, gazdálkodó ember megjelenése előtt jobbára zárt erdők (tölgyesek, bükkösök, magasabban fenyvesek) borították. Rétek és tisztások nemigen fordultak elő, ezért szinte sehonnan nem lehetett messzire ellátni. Az állattartás, majd a földművelés szükségessé tette, hogy több ezer évvel ezelőtt élt őseink az erdőket kivágva legelőket és termőföldeket alakítsanak ki. A legelők mellett a téli takarmány begyűjtéséhez olyan réteket hagytak meg, ahol évente egyszer-kétszer kaszáltak, majd a szénát begyűjtötték.

A kaszálórétek növényvilága igen gazdag, hazánkban is sok védett faj található meg rajtuk, többek között számos orchideafaj. Ennek a meglepő jelenségnek az a magyarázata, hogy a kaszálás miatt a növényfajok közötti versengés kiegyensúlyozott, az ősgyepekből bekerült növények egyike sem tudott elszaporodni a többi rovására. Sajnos a városiasodás és az intenzív állattartás miatt egyre több kaszálórét gondozását, illetve legelő legeltetését hagyják fel. Pedig mihelyst abbamarad a rendszeres kaszálás-legelés, megindul a növénytársulásokra jellemző szukcesszió. Új fajok – először cserjék, – jelennek meg, és négy-öt évalatt galagonya, kökény és vadrózsa tüskés bozótja lepi el a felhagyott réteket, majd megjelennek a fák is. 30-50 év kell ahhoz, hogy a sűrű, járhatatlan bozótosból valamiféle erdő alakuljon ki. Ezért a nemzeti parkok egyik gondja és fontos feladata, hogy megőrizzék ezeket az értékes, ember alkotta növénytársulásokat. Ezt gyakran ősi magyar állatfajták, például rackajuh vagy szürkemarha legeltetésével oldják meg.

Egy kis kitérő a kilátóhoz

A hatalmas kaszálórét sarkánál balra ereszkedik lefelé az erdészeti utat követő Z◼ jelzés, amit majd Karancsberény felé visszatérve követünk. Előtte azonban utunkat a Z jelzésen folytatva tegyünk egy kitérőt az innen 800 m-re található, négyszintes kilátóig! A jelzés először meredeken felfelé, majd lefelé vezet, ezért talán egyszerűbb szintben kerülni, a hármas elágazásnál a jobboldali utat választva. A már a határ szlovák oldalán, Lipovany település felett álló, acélszerkezetes építmény tetejéről tiszta időben ellátni a Szitnyáig és a Magas-Tátráig is.

A kilátótól visszatérve a Z◼ jelzés (ugyanitt fut egy jelzett kerékpáros túraútvonal is) meredeken ereszkedik egy földúton, amely esős időben nagyon csúszik. A falu előtt dologidőben méhkaptárak sorakoznak, ezért óvatosan haladjunk! Egy széles völgyön át érünk le Karancsberény eddig még nem látott végébe. A falunak ez a része is takaros, a völgy alján folyó patak két oldalán szélesen terül el. Egy ház előtt régi, kőből faragott kilométerköveket látunk. A túrát a kiindulóponton Karancsberény Pipitér buszmegállóban fejezzük be.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Karancsberény, Pipitér buszmegállónál kell leszállnunk, ahova Salgótarjánból közlekednek a járatok.

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a Karancsberény, Pipitér buszmegállóból indul.

Parkolás

  • Parkolni a KRESZ szabályainak betartásával a környező utcákban lehet.

Koordináták

DD
48.182375, 19.745846
DMS
48°10'56.6"N 19°44'45.0"E
UTM
34U 406776 5337331
w3w 
///megtanul.ókor.patakok
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

  • Karancs, Medves-vidék, Óbükk (nyugat), turista- és kerékpáros térkép (1:33000, Szarvas térképek)
  • Karancs, Medves vidék, Felső-Tarnai dombság, turista- és kerékpáros térkép (1:33000, Szarvas térképek)

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
19,6 km
Időtartam
5:30 óra
Szintemelkedés
350 m
Szintcsökkenés
350 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp