Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Élménytúra Somoskő vára „mögött”

Gyalogtúra · Medvesvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Információs központ a Sátorosbánya feletti parkolónál
    / Információs központ a Sátorosbánya feletti parkolónál
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sátorosbánya feletti indulópont játszótérrel várja a családokat
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bővízű Krúdy-forrás
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vár alatt feltárul a hegy alapkőzete, a homokkő
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vár alatt még a túraút lépcsői is bazaltorgonákból épültek
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kilátóteraszt a kőtenger megóvása érdekében építették
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A híres bazaltzuhatag
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Somoskő várának romjai között
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Somoskő várának kapujából a Sátormegi-patak erdős völgyére látunk rá
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bazaltorgonák a várfalban
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sátormegi-patak
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykori kisvasút emléke a vámház romjainál
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Macskalyuki-bánya feletti kilátó
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hazánk egyik legszebb várpanorámája a Macskalyuki-bánya feletti kilátóból
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sátorosbánya környéki kaszálók a Macskalyuki-bánya feletti kilátóból
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tanösvény a Macskalyuki-bányában
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 450 400 350 7 6 5 4 3 2 1 km Somoskői vár Somoskői bazaltömlés Somoskői bazaltömlés
E kihagyhatatlan körtúrán Somoskő várából a világhírű bazaltorgonákat érintve a Macskalyuki-bányába túrázunk, miközben két gyönyörű kilátóból is rácsodálkozunk a Nógrád-Gömöri bazaltvidék látnivalóira.
nyitva
könnyű
Hossz 7,5 km
2:15 óra
226 m
226 m
Igazi klasszis ez az útvonal, különösen családok számára, ugyanis felsorolva is elég impozáns a látnivalók listája: két tanösvény, patak, két látványos forrás, világszenzációnak számító bazaltorgonák, őserdei hangulat, kőtenger, Somoskő vára, a híres Macskalyuki-bánya, két kilátó, játszótér és büfé. A hivatalosan Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka) határából, a kiépített parkolóból induló, két tanösvényből összeálló túrakört mi Somoskő várából startolva tesszük meg. A gyerekek az ő szemükkel nézve is érdekes látnivalók sokasága miatt fogják szeretni ezt a túrát a felnőttek pedig azért, mert földtörténeti, történelmi és kulturális kuriózumokkal van átszőve ez a rövid körtúra.

A szerző tippje

  • Bár ez a túra kifejezetten sok látnivalót érint, érdemes több időt szánni a páratlan Medves-vidékre. Mindenképpen érdemes megtekinteni a geopark két látogatóközpontját (Eresztvény és Salgóbánya) és az Eresztvényi bányák tanösvény is nagyon sok látnivalót kínál családok számára is. De többek között ott van még a salgótarjáni bányamúzeum, a Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpont, vagy egy nagyobb túrával meghódíthatjuk a Palóc Olimposzt, a Karancsot vagy a Szilvás-kőt is.
  • Hogy a családi program teljes legyen: Somoskő vára mellett a magyar oldalon még egy vadasparkot is találunk.
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2021-08-26
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
497 m
Legalacsonyabb pont
372 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Hasznos linkek és ötletek

  • Ezen a geológiai, kulturális és történelmi értékekben hihetetlenül gazdag vidéken jött létre hazánk második, a táj különleges földtani és felszínalaktani értékeit központba állító ún. geoparkja, amely ráadásul határon átívelő kezdeményezés (Novohrad–Nógrád Geopark). Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amelynek nem csupán tudományos és oktatási jelentősége van, de ritkasága, vagy pusztán esztétikai értéke miatt ökoturisztikai vonzerővel is bír. Tökéletes példája ennek Salgótarján és Fülek tágabb környéke, ahol nemcsak a szén- és kőbányászat múltját ismerhetjük meg, de világszinten is egyedülálló kürtőkitöltéseket és vulkáni kúpokat tanulmányozhatunk testközelből. A geopark honlapján további részletes információt kaphatunk az egyes helyszínekről, de tájékozódhatunk a vezetett túrákról is.
  • Ha a határ túloldaláról indítjuk a túrát, akkor Sátorosbányától a tábla által jelzett úton elérhető erdei parkoló az indulási pont. Itt is fizetnünk kell belépőt, egészen konkrétan a sárga és a zöld jelzés mentén található két tanösvényért, de a megváltott jegy Somoskő várába is érvényes.

Kezdés

Somoskő, községháza buszmegálló (434 m)
Koordináták:
DD
48.167841, 19.857534
DMS
48°10'04.2"N 19°51'27.1"E
UTM
34U 415054 5335586
w3w 
///kökény.kisimul.utasok

Végpont

Somoskő, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • Somoskő központjából, vagy a vár alatti parkolóból felsétálunk a várba (Z jelzés).
  • A vár túloldalán a Z jelzésen leereszkedünk a patakig, közben érintjük a bazaltorgonákat és a kőtengert.
  • A pataknál található kereszteződésben a S jelzésre váltunk, és átkelünk a patakon.
  • Kis kapaszkodót követően a S jelzés szintútján haladunk egészen az első kilátóig.
  • A kilátó után a kereszteződésben egyenesen haladunk tovább a S jelzésen, de pár lépést követően a tanösvény S jelzése jobbra betér a Macskalyuki-bányába.
  • A bánya elején található elágazásban egyenesen a bányaudvart fedezhetjük fel a tanösvény tábláinak a segítségével, majd ide visszatérve és a másik, jelzetlen úton elindulva kikapaszkodunk a bánya feletti kilátóba.
  • A kilátóból ugyanazon az úton visszatérve, majd kicsit visszagyalogolva az első kilátó irányába a S jelzésen jobbra térünk, és a meredek ösvényen lesétálunk a Sátorosbánya feletti parkoló irányába.
  • Ha az ösvény végén, a pataknál jobbra fordulunk, kb. 100 métert követően a parkolóba érkezünk. Itt játszóteret, információs pontot és büfét is találunk.
  • Balra térve a Z jelzésen a patakot követve, a szép Krúdy-forrást érintve térünk vissza a várhoz, illetve tovább Somoskőre.

A túra részletes leírása:

Somoskő vára és a világhírű bazaltorgonák

A falu központjától, illetve a vár alatti parkolóból a jelzésen kapaszkodunk fel Nógrád megye talán legszebb várához, amely már a határ túloldalán található, s szerény belépőjegy ellenében látogatható. A látvány impozáns: Somoskő vára ugyanis egy, a válogató erózió által a felszínen kipreparálódott vulkáni kürtőre épült. Igazán különleges, hogy a vulkáni törmelékszórás fázisában keletkezett, puhább kőzetekből felépülő vulkáni kráter elmállását követően láthatóvá vált az egykoron a kőzetbe benyomuló és a kürtőben megrekedt láva. A magyarországi viszonylatban meglepően ép várból gyönyörűen rálátunk a Medves-fennsíkra, Salgó várára és északra, látványos körtúránk útvonalára is, a Sátormegi-patak (Bukovinský potok) erdős völgyére.

Somoskő a történelem szemszögéből nézve szimbolikus jelentőségű, hiszen amíg a település Magyarországon, addig a vár Szlovákiában található, s bizony csak a legújabb kor vívmánya, hogy a faluból is csak úgy fel lehet sétálni az impozáns romokhoz. Somoskőújfalu és Somoskő Magyarországhoz való, a trianoni békeszerződést követő „visszatértéhez” természetesen köze van a helyi kőbányászatnak is. Dr. Krepuska Géza orvosprofesszornak, a kor európai hírű fülészorvosának voltak ugyanis itt birtokai akkoriban, s mit ad Isten, a csehszlovák-magyar határszakasz részletes kijelölését intéző bizottság egyik fontos angol tagját éppen egy igen súlyos fülbetegség támadta meg. Így sikerült rábeszélnie az orvosnak páciensét, hogy az antant bizottság tagjai szálljanak ki a helyszínre és nézzék meg saját szemükkel a két, színmagyar falut. Így történt, hogy a környék bazalt és szénbányáinak jogát, így a szomszédos Macskalyuki kőfejtőt is a bizottság meghagyta magyar tulajdonosaiknak, akik egészen a II. világháborúig használhatták és fejleszthették azokat, továbbá vám- és illetékmentesen hozhatták Budapestre a sötétszürke macskakövet.

Túránkat a vár túlsó oldalán folytatjuk a Z jelzésen. Érdemes megnézni a vár háta mögött, hogyan építették rá a falakat a bazaltoszlopokra, pár lépéssel lentebb pedig egy kilátópontot találunk, ahonnan ismét a patakvölgyre látunk rá. A hegy fő szenzációja azonban még néhány lépés: a híres-nevezetes (geológus körökben éppenséggel világhírű), a középiskolai földrajzkönyvekben is szereplő bazaltömlés pár kanyarral lentebb látható. Itt megcsodálhatjuk azokat az öt- és hatszögletű, karcsú bazaltoszlopokat, amelyek helyenként a 9 méteres magasságot is elérik, és „bazaltzuhatagként” omlanak le elénk a várhegy oldalából. A bazalt egy kiömlési vulkáni kőzet, hígan folyó, alacsony szilíciumtartalmú lávák viszonylag gyors lehűlése során keletkezik. Ezek a különleges oszlopok hajdan egy 4 millió éves vulkán kráterében jöttek létre a láva felszín alatti lassú lehűlése következtében (amely közben a bazalt ilyen szabályos formába zsugorodott össze). E ritka geológiai képződmény feltárását a vár építéséhez használt nyersanyag fejtésének köszönhetjük.

Pár lépésre lentebb újabb látványosságot, kiterjedt kőtengert találunk, amelyet egy épített kilépőről tudunk megcsodálni. A természeti és kulturális látnivalókban hihetetlenül gazdag Nógrád-Gömöri bazaltvidék, illetve e táj különleges földtani és felszínalaktani értékeit központba állító Novohrad–Nógrád (határon átnyúló) Geopark több mint száz önállónak tekinthető bazaltkúpot, bazalttakarót, hasadék- és kürtőkitöltést rejt, amelyek többsége egyébként a mai Szlovákia területén található. Csaknem minden bazaltkibukkanás, lávaár és lávatakaró körül vékonyabb-vastagabb agyagos-köves lejtőtörmelék halmozódott fel. De ahol az agyag- és talajréteget a víz a kövek közül kimosta, olyan látványos kőtengerek, kőfolyások jöttek létre, mint ez itt előttünk. A kőtenger jórészt természetes módon keletkezett a jégkorszakban, kisebb mértékben azonban a vár építésének törmelékét is tartalmazza.

A macskakő nyomában a Macskalyuki-bányában

Tovább ereszkedünk a terebélyes fákkal övezett úton a patakig (részben az egykori határsáv miatt az itteni erdő jelentős része érintetlen maradt), lábunk alatt a lépcsőket a bazaltorgonák töredékei alkotják. Közben egy óriási bükk alatt feltárul a hegy alapkőzete: a homokkő is. A bazalt ugyanis különböző vastagságban a tengeri üledékekre ömlött ki későbbi földtörténeti korokban. 

Bár mindkét irányba indulhatunk a pataktól, érdemesebb először a neves kőbányát felkeresni. A S jelzésen átkelünk a patakon, és egy rövid kapaszkodót követően meglepően egyenletes szintútba csatlakozunk be. Az út kialakításából könnyen kikövetkeztethető, hogy itt egykor – egyébként 8,8 km hosszan - kisvasút szállította a követ a híres Macskalyuki-bányából a somoskői feldolgozóba, sőt még vámház is állt itt a határon, ahogy annak romjait láthatjuk is az út mellett. Hosszabban gyalogolunk az egykori vasúti pályán, érintünk egy látványos rétegforrást, majd közvetlenül a bánya előtt a piros jelzésbe botlunk. Erre nem fordulunk rá, de a kereszteződésből bal kéz felől már látható az 50 méterre található kilátó, amelybe feltétlenül érdemes felkapaszkodni, hiszen a környék egyik legjobb panorámája vár ránk: a két vár egymás mögött látszik. Visszatérve az ösvényre egyenesen haladunk tovább pár száz métert (közben a S jelzés balra letér - ezen fogunk majd továbbmenni a bányát követően), majd jobbra bekanyarodunk a bányaudvarba.

Betérve a bányába hamarosan el is ágazik az út: balra tartva a bányát fedezhetjük fel a tanösvény tábláinak segítségével, a jobb oldali - jelzetlen - ösvény pedig kikapaszkodik a bányaudvarból, és folyamatosan balra tartva, a bánya peremén haladva éri el a másik kilátót (ahonnan majd ugyanezen az úton kell visszatérnünk).

Nézzük meg először a bányaudvart! Ha a bazaltról kevesebben is hallottak, a macskakövet talán mindenki ismeri. Ez az óvárosok romantikus köve, ez a városi hangulatokat ábrázoló fekete-fehér, valamint a forradalmakat bemutató fotók köve. És ezen zötykölődtünk évtizedeken át… Ez a kő volt a Nógrád-Gömöri bazaltvidék „aranya”, s éppen a Macskalyuki-bánya volt a legnagyobb a medvesi bányák közül. Maga a bazalt az 1800-as évek első felében, a nagy vasút- és közútépítések korában került a figyelem középpontjába, mint kitűnően hasítható, egyenletes kopású, ugyanakkor nagy szilárdságú kőzet, amely valósággal berobbant az akkori építőiparba. Így vált Közép-Európa legnagyobb bazaltplatója, a Medves-fennsík a hazai bazaltbányászat központjává, ahol a csúcsidőszakban kb. 20 bánya működött egyszerre. A medvesi bazaltbányászat fontosságát jól mutatja, hogy nemcsak a Monarchia városainak utcái épültek az innen származó bazaltból, hanem a kő egészen Párizsig és Londonig is eljutott.

A Macskalyuki-bánya a 2-3 millió éve, szakaszosan működő bazaltvulkán lávafolyásainak eredményeképpen létrejövő Medves-fennsík peremén található. A beerdősült bányaudvarban ma már nehéz elképzelni, de a bánya „aranykorában”, az 1920-30-as években 1500 (!) embert is foglalkoztatott (összehasonlításul: 1940-ben, igaz, valamelyest a kőbányászat csúcskorát követően az 5-7 magyarországi bányában mintegy 500 munkás dolgozott együttesen). Ennyi ember folyamatos jelenléte természetesen gondosan tervezett infrastruktúrát igényelt, nem is beszélve arról, hogy a korabeli közlekedési viszonyok nem engedték meg, hogy a munkások naponta ingázzanak (ún. dekádokban, tíz napos váltásokban dolgoztak). Így jött létre az a 48 (1,2 vagy 6 lakásos) lakóegységből, éjjeli szállóhelyekből, irodákból, üzletekből, sőt, iskolából álló bányásztelepülés, amelynek néhány romja ma is látható az elhagyott bányaudvart felverő növényzetben.

Érdemes kicsit leülni a mára elcsendesült bányaudvarban, felidézni régi korok emlékét. A kőtömböket a faltól először kézi erővel, ékek használatával, később robbantással választották le. Ekkor jöttek a híres kőfaragók, a ritzerek, akik nagy tudású szakemberek voltak, hiszen a követ nem hatalmas kalapácsokkal kellett „szétverni”, hanem hang alapján, a megfelelő helyen hasították szét őket. A ritzerek a faragásra, utcakőnek való tömböket kiválogatták, majd különböző méretűre hasogatták a bazaltot az ún. ritzerállásokban (fedett munkaállomásokon). Az utcakőnek nem alkalmas darabokat pedig a zúzóra vitték, és zúzott kőként értékesítették. A bánya kiszolgálására kisvasút épült Eresztvény, illetve a Somoskőújfalun található zúzó és vasútállomás irányába. Érdemes belegondolni a termelés volumenébe, hiszen 4 gőzmozdony és kb. 80 vagon szállította innen a követ. Végül, de nem utolsósorban jegyezzük meg, hogy a macskakő a közhiedelemmel ellentétben nem a Macskalyuki-bányáról kapta a nevét, hanem német nyelvből vett tükörszóként keletkezett, ugyanis idegen nyelvekben, így a németben is, a macska előtagot gyakran használják kissé gúnyos, kicsinyítő jelleggel.

A kilátóba is érdemes felmenni: a két híres vár egymás mögötti - megunhatatlan - látképe mellett innen gyönyörűen rálátunk Sátorosbányára, a felette magasodó Sátoros 660 méter magas tömbjére, továbbá a Karancsra is. 

Visszatérve a S jelzés már említett elágazásáig, egy meredek úton leereszkedünk a Sátorosbánya feletti parkolóig, ahol játszóteret és kitelepült büfét is találunk. A parkolótól pedig a Z jelzést követve, végig a patak mentén térünk vissza a már ismert elágazásba, ahonnan a már megtett úton, a Z jelzésen kapaszkodunk vissza a várba, illetve Somoskőre. Útközben érdemes megfigyelni a patakot kísérő égerfákat, és érdemes megállni a kifejezetten hangulatos és bővizű Krúdy-forrásnál is.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Salgótarjánból induló helyi buszjáratról a Somoskő, községháza buszmegállónál érdemes leszállni.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • Somoskő vára alatt kiépített parkolót találunk, ahogy a túra másik kiindulópontján, Sátorosbánya felett is. Mindkét helyen a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk.

Koordináták

DD
48.167841, 19.857534
DMS
48°10'04.2"N 19°51'27.1"E
UTM
34U 415054 5335586
w3w 
///kökény.kisimul.utasok
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • E különleges tájegységünk földtani és kulturális értékeit a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet című kiadványából ismerhetjük meg részletesen.

A szerző által javasolt térképek:

  • A Karancs és a Medves-vidék turistatérképe 

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
7,5 km
Időtartam
2:15 óra
Szintemelkedés
226 m
Szintcsökkenés
226 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp