Nyomtatás
GPX
Listához adás
 Megosztás
Gyalogtúra

Kapaszkodás a „palóc Olimposzra"

Gyalogtúra • Karancs
  • A háttérben a Mátra vonulata
    / A háttérben a Mátra vonulata
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Karancs északi lejtői
    / A Karancs északi lejtői
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátóterasz Salgótarján fölött
    / Kilátóterasz Salgótarján fölött
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Somoskő és vára
    / Somoskő és vára
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A csúcsra vezető gerinc
    / A csúcsra vezető gerinc
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Somoskőújfalu határában, jobbra a Salgóvár
    / Somoskőújfalu határában, jobbra a Salgóvár
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Karancs oldalában nem találunk erdőirtásokat
    / A Karancs oldalában nem találunk erdőirtásokat
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Salgó a Karancs oldalában lévő kőfejtőtől
    / A Salgó a Karancs oldalában lévő kőfejtőtől
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Panoráma a Cserhát felé
    / Panoráma a Cserhát felé
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a kőfejtő tetejéről a Mátra felé
    / Kilátás a kőfejtő tetejéről a Mátra felé
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Hófödte bükkösben
    / Hófödte bükkösben
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Középen a Medves-fennsík, távolban a Bükk
    / Középen a Medves-fennsík, távolban a Bükk
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Keleti irányú panoráma a Karancsról
    / Keleti irányú panoráma a Karancsról
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Somoskőújfalu a Karancs tornyából
    / Somoskőújfalu a Karancs tornyából
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Salgóvár
    / Salgóvár
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Karancs kilátótornya
    / A Karancs kilátótornya
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Cseberna-völgyben
    / A Cseberna-völgyben
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Cseberna-tisztásra érkezve
    / A Cseberna-tisztásra érkezve
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Tisztás a Karancs tövében
    / Tisztás a Karancs tövében
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Salgótarján kálváriája
    / Salgótarján kálváriája
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A távolban a Galya-tető gerince
    / A távolban a Galya-tető gerince
    Fénykép: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Kapaszkodás a „palóc Olimposzra"
Időjárás

A Karancs csúcsára invitáló túra Észak-Magyarország peremének egyik leglátványosabb panorámáját kínálja. A környezetéből élesen kiemelkedő, árnyas erdőkkel fedett hegytömb meredek, izzasztó emelkedőit teljes körkilátás jutalmazza.

nyitva
közepes
11,8 km
5:00 óra
543 m
624 m

A Karancs lényegében „egynapos" hegy: apró tömbjének bejárása nem igényel hosszas menetelést, így egyetlen túranapba belesűríthetjük a legfontosabb látnivalóit. Meredek lejtőit sűrű bükkösök fedik, oldalában kisebb kőbányák udvaraiból nézhetünk körbe, a tetején pedig acélszerkezetes kilátó emelkedik a fák koronája fölé.

A 727 méteres csúcsról nyíló panoráma észak-magyarországi viszonylatban egyedi látképet kínál: az Északi-középhegység legmagasabb vonulatai egy délnyugat-északkeleti csapásirányú tengelyen helyezkednek el, a Karancs pedig ettől északra, a Felvidék medencéinek szomszédságában emelkedik. Mivel a környező dombvidék magaslatait több száz méterrel felülmúlja, ezért kilátójából egyszerre szemlélhetjük a tájat a távoli Börzsönytől a Cserháton és a szomszédos Mátrán keresztül egyészen a Bükkig. A határ másik oldala felé fordulva pedig a Magas-Tátra zárja a felvidéki hegyek sorát.

A Karancs felkeresése klasszikus középhegységi túra nehéz, fárasztó kaptatással, de kellemes erdei tereppel.

Erről a túráról a Turista Magazin 2018. februári számában olvashatsz még részletesebben.

A szerző tippje

  • A csúcs alatti nyeregből, ahol a S jelzés jobbra, a kilátó felé tér, elérhetjük a Karancs-kápolna igényes kőépületét, ha a Z+, majd a S+ jelzést követjük. A kitérő kb. 20 percet igényel.
  • Amennyiben körtúrává alakítanánk a menetet, a csúcsról a nagyjából a magyar-szlovák határt követő Z jelzés a legegyszerűbb lehetőségünk visszatérni Somoskőújfalura.
outdooractive.com User
Szerző
Áron Dömsödi
Frissítés: 2018-02-13

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
727 m
251 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Javaslatok és linkek

  • Nyári forróság idején szerelkezzünk fel nagy mennyiségű vízzel, mert útközben kevés vízvételezési lehetőség adódik. Hosszú, száraz időszakok során ezek is elapadnak.

Kezdőpont

Somoskőújfalu, vasútállomás (330 m)
Koordináták:
Geographic
48.154977 N 19.815731 E
UTM
34U 411924 5334203

Végpont

Salgótarján, vasútállomás

Útleírás

 Itiner

  • Somoskőújfalu vasútállomásáról az erdős hegyoldal felé induljunk, hogy rátaláljunk a S jelzésre. (A turistautak a sínek fölötti hídon kelnek át.) Délnyugat felé, a Szigligeti Ede utcán, majd a Bányász körúton haladva jutunk az erdőbe.
  • A S jelzés északnyugat felé fordul, majd csatlakozik a határt követő Z jelzéshez. A két turistaút elválik, de mindegy, melyiket választjuk, mert egymástól néhány méterre, párhuzamosan haladnak. Rövidesen újabb csomópontjukhoz érkezünk, itt válasszuk a S jelzést!
  • A S jelű turistaút hamarosan nyugat felé hajlik: egyelőre ne kanyarodjunk vele, hanem térjünk rá az egyenesen (délnyugati irányban) tovább haladó ösvényre, hogy kilátogathassunk a panorámás kőbányaudvarba. Nézelődés után térjünk vissza a S jelzésre!
  • A S egy völgyfőbe érve a Margit-forrás melletti turistaút-csomóponthoz érkezik: innen a P egyenesen a csúcsra vezet, de mi kövessük tovább a S jelet egészen a S▲ jelzés elágazásáig!
  • Ez rövidesen beletorkollik a P és Z+ jelzésű turistaútba, melyen balra fordulva hamarosan a Karancs kilátója előtt állunk.
  • A kilátót elhagyva térjünk vissza a S▲ jelzésen a S elágazásához. Itt azonban abba az irányba kövessük a S turistautat, amerre még nem jártunk rajta a nap folyamán: dél felé.
  • A S jelzés egészen Salgótarján határáig kalauzol, ahol a nemzetiszín lobogóval ékesített kilátóteraszig kövessük! A teraszról térjünk vissza a már érintett kálváriához (akár jobb felé, a fenyvesen szintben átvágó jelzetlen csapáson), melynek cikk-cakkozó ösvényén lejutunk a Trianon-emlékmű elől induló lépcsőre.
  • A lépcső aljából egyenesen a vasútállomáshoz jutunk.

A túra részletes leírása

A vasúti végállomásról a magasba emelve tekintetünket kiszúrhatjuk elsődleges célpontunkat, a Karancs kilátóját, és ezzel szembesülhetünk a kihívás komolyságával is. Az előttünk álló táv rövidsége senkit se tévesszen meg! 400 métert kell emelkednünk 2 verítékes kilométeren.

A település éppen csak elfér a szűk völgyben, ennek megfelelően a turistaút is gyorsan beér az erdőbe. Egy éles jobbkanyar után elcsendesül mögöttünk a falu autóútja, és nekivágunk a határhoz vezető erdei útnak. Hátra pillantva, a fák mögött kirajzolódik a Salgó sziluettje a várrommal. A határkövek megjelenése és a rendszerint telefonunkra érkező hálózati értesítés mellett a Z jelzés is megjelenik. A sűrű erdő aljára még télen is alig-alig ér le a napfény, bár a határsáv szűk léniája beenged valamennyit a napsugarakból. A Z, illetve a P és S nem együtt halad, de mindegy, melyiket választjuk, mert rövidesen újra összefutnak.

Találkozásuk után a P és S balra hajlanak, és ahol hamarosan nekivágnának a hegyoldalnak, ott érdemes egyenesen tovább mennünk a közeli kőfejtő tetejére. Az ösvény jelzetlen ugyan, de jól követhető, és a fák mögött nem is nehéz kiszúrni a napsütésben fürdőző kőbányát. Tetejéről széles panoráma nyílik Észak-Magyarország dombvidékére, melyet a távolban a Mátra határol. Bal felé a Medves fennsíkja és a belőle égnek törő Salgóvár hegyének vulkáni kúpja uralja a látképet, dél felé, a völgy mélyén feltűnnek Salgótarján paneltömbjei. Keleten, a Karancs nyúlványai mögött a Cserhát dombsorai hullámoznak egészen a Börzsönyig.

Visszatérve az ösvényre a Kis-Karancs oldalában harántolunk. A kellemes hangulatú hegyi ösvény egy mély völgy fejezetében találkozik a csúcsra hágó turistautakkal, itt esőbeállót is találunk. Nyári túrák esetén jól jöhet a lejjebb található Katalin-forrás, ehhez azonban ereszkednünk kell egy keveset a P▲ jelzésen.

A hegyoldalnak nekivágó P jelű ösvény a leggyorsabb megoldás a csúcs felé, érdemes inkább a kis kitérőt jelentő, de könnyebben teljesíthető, és szebb alternatívát nyújtó S▲ jelet választani. Ehhez tovább kell mennünk a hegyoldalban szintező S sávon, majd a Kápolna-hegy előtti nyeregben éles visszafordulással rátérnünk a Karancs éles, délnyugati gerincére.

A fél kilométeres szakasz a legszebb, néma bükkösön vezet keresztül, hogy végül egy vékonyka gerincen megérkezzen a csúcs déli nyúlványának végén emelt rádiótoronyhoz. A következő kanyar végén elénk kerülő kilátótorony általában is népszerű célpont, gyakran találkozunk erre más turistákkal.

Az acélszerkezetes éptímény tetőszintjéről a Börzsönytől a Mátrán át a Bükkig szemlélődhetünk. Északon a Nógrádi-medence és az Ipolymente síkja mögött a Polyána és a Jávoros emelkednek, szerencsés esetben pedig még a Magas-Tátra sziklafogai is kirajzolódnak. A Karancs tömbje szigetként magasodik környezete fölé. Az éles elkülönülés oka a földtörténeti múltban keresendő: a tájegység területét sekélytengeri üledékek töltötték föl. A felhalmozódott agyag- és homokkőbe andezites magma nyomult a mélyből, de a felszínt már nem sikerült elérnie, mindössze kissé megemelte a felszín apró darabkáját. A magma közben behatolt minden repedésbe, végül kihűlve megszilárdult, ezzel egy hatalmas mélységi kőzetlencsét (lakkolitot) formált. A későbbiekben a külső erők váltak uralkodóvá a táj formálásában: az erózió lepusztította a gyengébb ellenállóképességű üledékes fedőkőzetet, így kerülhetett a felszínre, és magasodhatott lealacsonyodó környezete fölé a Karancs tömbje, a „palóc Olimposz”.

A kilátótól vissza kell ereszkednünk a S elágazásához. A jelzés egészen Salgótarjánig vezet. Eleinte mérsékelten ereszkedik, majd nehezen járható, csúszós, meredek lejtőn fordul le a Cseberna-völgybe. A Karancs egy tipikus völgyében járunk: magas gerincoldalak fognak közre egy szurdokszerű, általában száraz völgyet. Ennek végén, a Cseberna-tisztáson érjük el a hegytömb lábát. A bájos, tágas rét déli oldalán már a Sátoraljaújhely melléki dombok közé térünk, hogy nagyjából 5 kilométer gyaloglást követően megérkezzünk a Pipis-hegy kálváriadombjára.

Elég hirtelen a változás, ami a szemünk elé tárul: az erdő eddig szemérmesen eltakarta az ipartelepítés miatt átalakított város panelsorait. Egyelőre a legfölső emeletek fölött állunk, így lehetőségünk nyílik megszemlélni az érdekes, hazánkban ritkán látható városszerkezetet. A szűk völgy elsősorban az egyutcás települések kialakulásának kedvez, de egy ponton túl már csak fölfelé volt érdemes terjeszkedni, számolatlanul épültek a panelépületek.

A S jelzésen tovább talpalva elérkezünk a zászlóval ékesített kilátóteraszra, ahonnan hosszában szemlélhetjük Salgótarjánt. A háttérben a Galya-tető zárja a látóhatárt. Visszafordulva válasszuk a jobbra induló, fenyvesbe fúródó, jelzetlen ösvényt, melyet követve ismét a kálvária stációi közé jutunk. Itt jobbra, lefelé térve először egy Trianon-emlékművet érintünk, majd egy hosszú lépcsősoron érkezünk meg a városközpont szélére. Egyenesen haladva perceken belül végpontunk, a salgótarjáni vasútállomás aluljárójának torkában találjuk magunkat.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Somoskőújfalura legegyszerűbben vasúttal juthatunk el. A karancsalji településre Hatvan vasútállomásáról óránként indulnak vonatok, melyek a távot 1 óra 40 perc alatt teszik meg.
  • Salgótarján mind autóbusszal, mind vonattal sűrűn kapcsolódik az ország közlekedési vérkeringéséhez. A városból közvetlen járatokkal utazhatunk Hatvanba és azon keresztül Budapestre.

Megközelítés

  • Utunk a somoskőújfalui vasútállomásról indul. A S jelzés a síneket áthidaló felüljárón kel át az erdős oldalra. (A buszmegálló a vasútállomás épületével szemben található.)
  • A túra végén Salgótarján központjába érkezünk meg. Ehhez egészen a kálváriáig kell követnünk a S jelzést, ahol a stációk közti szerpentinre térve végül lépcsősorra jutunk. A lépcső aljától egyenesen tovább sétálva, a főúton átkelve érjük el a vasútállomást. A buszpályaudvar az állomás mellett található.

Autóval

  • Somoskőújfalura a 21-es úton jutunk el Hatvan felől. Abban az esetben, ha itt parkolnánk, körtúrává kell alakítanunk az útvonalat.A vasútállomás mellett ingyenes parkolót találunk.
  • A teljes útvonal végigjárásának szándékával érkezve hagyjuk az autót Salgótarján központjában, ahonnan busszal vagy vonattal folytathatjuk utunkat Somoskőújfalura.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

  • Cserhát turistatérkép a Karancs térképével

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Megszakítás X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Mutass többet!

Nem található figyelmeztetés a környéken.
Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
11,8 km
Időtartam
5:00 óra
Szint +
543 m
Szint -
624 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Földtani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Magasságprofil megjelenítése Magasságprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!