Kapaszkodás a „palóc Olimposzra"
A Karancs lényegében „egynapos" hegy: apró tömbjének bejárása nem igényel hosszas menetelést, így egyetlen túranapba belesűríthetjük a legfontosabb látnivalóit. Meredek lejtőit sűrű bükkösök fedik, oldalában kisebb kőbányák udvaraiból nézhetünk körbe, a tetején pedig acélszerkezetes kilátó emelkedik a fák koronája fölé.
A 727 méteres csúcsról nyíló panoráma észak-magyarországi viszonylatban egyedi látképet kínál: az Északi-középhegység legmagasabb vonulatai egy délnyugat-északkeleti csapásirányú tengelyen helyezkednek el, a Karancs pedig ettől északra, a Felvidék medencéinek szomszédságában emelkedik. Mivel a környező dombvidék magaslatait több száz méterrel felülmúlja, ezért kilátójából egyszerre szemlélhetjük a tájat a távoli Börzsönytől a Cserháton és a szomszédos Mátrán keresztül egyészen a Bükkig. A határ másik oldala felé fordulva pedig a Magas-Tátra zárja a felvidéki hegyek sorát.
A Karancs felkeresése klasszikus középhegységi túra nehéz, fárasztó kaptatással, de kellemes erdei tereppel.
Erről a túráról a Turista Magazin 2018. februári számában olvashatsz még részletesebben.
A szerző tippje
- A csúcs alatti nyeregből, ahol a S▲ jelzés jobbra, a kilátó felé tér, elérhetjük a Karancs-kápolna igényes kőépületét, ha a Z+, majd a S+ jelzést követjük. A kitérő kb. 20 percet igényel.
- Amennyiben körtúrává alakítanánk a menetet, a csúcsról a nagyjából a magyar-szlovák határt követő Z jelzés a legegyszerűbb lehetőségünk visszatérni Somoskőújfalura.
Úttípusok
Szintprofil megjelenítéseHasznos linkek és ötletek
- Nyári forróság idején szerelkezzünk fel nagy mennyiségű vízzel, mert útközben kevés vízvételezési lehetőség adódik. Hosszú, száraz időszakok során ezek is elapadnak.
Kezdőpont
Végpont
Útleírás
Itiner
- Somoskőújfalu vasútállomásáról az erdős hegyoldal felé induljunk, hogy rátaláljunk a S jelzésre. (A turistautak a sínek fölötti hídon kelnek át.) Délnyugat felé, a Szigligeti Ede utcán, majd a Bányász körúton haladva jutunk az erdőbe.
- A S jelzés északnyugat felé fordul, majd csatlakozik a határt követő Z jelzéshez. A két turistaút elválik, de mindegy, melyiket választjuk, mert egymástól néhány méterre, párhuzamosan haladnak. Rövidesen újabb csomópontjukhoz érkezünk, itt válasszuk a S jelzést!
- A S jelű turistaút hamarosan nyugat felé hajlik: egyelőre ne kanyarodjunk vele, hanem térjünk rá az egyenesen (délnyugati irányban) tovább haladó ösvényre, hogy kilátogathassunk a panorámás kőbányaudvarba. Nézelődés után térjünk vissza a S jelzésre!
- A S egy völgyfőbe érve a Margit-forrás melletti turistaút-csomóponthoz érkezik: innen a P egyenesen a csúcsra vezet, de mi kövessük tovább a S jelet egészen a S▲ jelzés elágazásáig!
- Ez rövidesen beletorkollik a P és Z+ jelzésű turistaútba, melyen balra fordulva hamarosan a Karancs kilátója előtt állunk.
- A kilátót elhagyva térjünk vissza a S▲ jelzésen a S elágazásához. Itt azonban abba az irányba kövessük a S turistautat, amerre még nem jártunk rajta a nap folyamán: dél felé.
- A S jelzés egészen Salgótarján határáig kalauzol, ahol a nemzetiszín lobogóval ékesített kilátóteraszig kövessük! A teraszról térjünk vissza a már érintett kálváriához (akár jobb felé, a fenyvesen szintben átvágó jelzetlen csapáson), melynek cikk-cakkozó ösvényén lejutunk a Trianon-emlékmű elől induló lépcsőre.
- A lépcső aljából egyenesen a vasútállomáshoz jutunk.
A túra részletes leírása
A vasúti végállomásról a magasba emelve tekintetünket kiszúrhatjuk elsődleges célpontunkat, a Karancs kilátóját, és ezzel szembesülhetünk a kihívás komolyságával is. Az előttünk álló táv rövidsége senkit se tévesszen meg! 400 métert kell emelkednünk 2 verítékes kilométeren.
A település éppen csak elfér a szűk völgyben, ennek megfelelően a turistaút is gyorsan beér az erdőbe. Egy éles jobbkanyar után elcsendesül mögöttünk a falu autóútja, és nekivágunk a határhoz vezető erdei útnak. Hátra pillantva, a fák mögött kirajzolódik a Salgó sziluettje a várrommal. A határkövek megjelenése és a rendszerint telefonunkra érkező hálózati értesítés mellett a Z jelzés is megjelenik. A sűrű erdő aljára még télen is alig-alig ér le a napfény, bár a határsáv szűk léniája beenged valamennyit a napsugarakból. A Z, illetve a P és S nem együtt halad, de mindegy, melyiket választjuk, mert rövidesen újra összefutnak.
Találkozásuk után a P és S balra hajlanak, és ahol hamarosan nekivágnának a hegyoldalnak, ott érdemes egyenesen tovább mennünk a közeli kőfejtő tetejére. Az ösvény jelzetlen ugyan, de jól követhető, és a fák mögött nem is nehéz kiszúrni a napsütésben fürdőző kőbányát. Tetejéről széles panoráma nyílik Észak-Magyarország dombvidékére, melyet a távolban a Mátra határol. Bal felé a Medves fennsíkja és a belőle égnek törő Salgóvár hegyének vulkáni kúpja uralja a látképet, dél felé, a völgy mélyén feltűnnek Salgótarján paneltömbjei. Keleten, a Karancs nyúlványai mögött a Cserhát dombsorai hullámoznak egészen a Börzsönyig.
Visszatérve az ösvényre a Kis-Karancs oldalában harántolunk. A kellemes hangulatú hegyi ösvény egy mély völgy fejezetében találkozik a csúcsra hágó turistautakkal, itt esőbeállót is találunk. Nyári túrák esetén jól jöhet a lejjebb található Katalin-forrás, ehhez azonban ereszkednünk kell egy keveset a P▲ jelzésen.
A hegyoldalnak nekivágó P jelű ösvény a leggyorsabb megoldás a csúcs felé, érdemes inkább a kis kitérőt jelentő, de könnyebben teljesíthető, és szebb alternatívát nyújtó S▲ jelet választani. Ehhez tovább kell mennünk a hegyoldalban szintező S sávon, majd a Kápolna-hegy előtti nyeregben éles visszafordulással rátérnünk a Karancs éles, délnyugati gerincére.
A fél kilométeres szakasz a legszebb, néma bükkösön vezet keresztül, hogy végül egy vékonyka gerincen megérkezzen a csúcs déli nyúlványának végén emelt rádiótoronyhoz. A következő kanyar végén elénk kerülő kilátótorony általában is népszerű célpont, gyakran találkozunk erre más turistákkal.
Az acélszerkezetes éptímény tetőszintjéről a Börzsönytől a Mátrán át a Bükkig szemlélődhetünk. Északon a Nógrádi-medence és az Ipolymente síkja mögött a Polyána és a Jávoros emelkednek, szerencsés esetben pedig még a Magas-Tátra sziklafogai is kirajzolódnak. A Karancs tömbje szigetként magasodik környezete fölé, az éles elkülönülés oka a földtörténeti múltban keresendő. A tájegység területét sekélytengeri üledékek töltötték föl, majd a felhalmozódott agyag- és homokkőbe andezites magma nyomult a mélyből. A felszínt már nem sikerült elérnie, mindössze kissé megemelte azt. A magma közben behatolt minden repedésbe, végül kihűlve megszilárdult, ezzel egy hatalmas mélységi kőzetlencsét (lakkolitot) formált. A későbbiekben az erózió lepusztította a gyengébb ellenállóképességű üledékes fedőkőzetet, így kerülhetett a felszínre, és magasodhatott lealacsonyodó környezete fölé a Karancs tömbje, a „palóc Olimposz”.
A kilátótól vissza kell ereszkednünk a S elágazásához. A jelzés egészen Salgótarjánig vezet. Eleinte mérsékelten ereszkedik, majd nehezen járható, csúszós, meredek lejtőn fordul le a Cseberna-völgybe. A Karancs egy tipikus völgyében járunk: magas gerincoldalak fognak közre egy szurdokszerű, általában száraz völgyet. Ennek végén, a Cseberna-tisztáson érjük el a hegytömb lábát. A bájos, tágas rét déli oldalán már a Sátoraljaújhely melléki dombok közé térünk, hogy nagyjából 5 kilométer gyaloglást követően megérkezzünk a Pipis-hegy kálváriadombjára.
Elég hirtelen a változás, ami a szemünk elé tárul: az erdő eddig szemérmesen eltakarta az ipartelepítés miatt átalakított város panelsorait. Egyelőre a legfölső emeletek fölött állunk, így lehetőségünk nyílik megszemlélni az érdekes, hazánkban ritkán látható városszerkezetet. A szűk völgy elsősorban az egyutcás települések kialakulásának kedvez, de egy ponton túl már csak fölfelé volt érdemes terjeszkedni, számolatlanul épültek a panelépületek.
A S jelzésen tovább talpalva elérkezünk a zászlóval ékesített kilátóteraszra, ahonnan hosszában szemlélhetjük Salgótarjánt. A háttérben a Galya-tető zárja a látóhatárt. Visszafordulva válasszuk a jobbra induló, fenyvesbe fúródó, jelzetlen ösvényt, melyet követve ismét a kálvária stációi közé jutunk. Itt jobbra, lefelé térve először egy Trianon-emlékművet érintünk, majd egy hosszú lépcsősoron érkezünk meg a városközpont szélére. Egyenesen haladva perceken belül végpontunk, a salgótarjáni vasútállomás aluljárójának torkában találjuk magunkat.
Tipp
Tömegközlekedéssel
Tömegközlekedéssel elérhető
- Somoskőújfalura legegyszerűbben vasúttal juthatunk el. A karancsalji településre Hatvan vasútállomásáról óránként indulnak vonatok, melyek a távot 1 óra 40 perc alatt teszik meg.
- Salgótarján mind autóbusszal, mind vonattal sűrűn kapcsolódik az ország közlekedési vérkeringéséhez. A városból közvetlen járatokkal utazhatunk Hatvanba és azon keresztül Budapestre.
Megközelítés
- Utunk a somoskőújfalui vasútállomásról indul. A S jelzés a síneket áthidaló felüljárón kel át az erdős oldalra. (A buszmegálló a vasútállomás épületével szemben található.)
- A túra végén Salgótarján központjába érkezünk meg. Ehhez egészen a kálváriáig kell követnünk a S jelzést, ahol a stációk közti szerpentinre térve végül lépcsősorra jutunk. A lépcső aljától egyenesen tovább sétálva, a főúton átkelve érjük el a vasútállomást. A buszpályaudvar az állomás mellett található.
Parkolás
- Somoskőújfalura a 21-es úton jutunk el Hatvan felől. Abban az esetben, ha itt parkolnánk, körtúrává kell alakítanunk az útvonalat.A vasútállomás mellett ingyenes parkolót találunk.
- A teljes útvonal végigjárásának szándékával érkezve hagyjuk az autót Salgótarján központjában, ahonnan busszal vagy vonattal folytathatjuk utunkat Somoskőújfalura.
Koordináták
A szerző által javasolt térképek:
- Cserhát turistatérkép a Karancs térképével
Felszerelés
Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.
Statisztika
- 2 Útpontok
- 2 Útpontok
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei