Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Határfeszegetés az ország északi peremén

Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A határvidék rendkívül vad arcát is megmutatja a túrán
    / A határvidék rendkívül vad arcát is megmutatja a túrán
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hollóháza és Eszkáros közötti országút immár két országot köt össze
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Drahosi-rét szlovák oldala
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hollóházi porcelángyár elől indulunk
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Hrabó oldalának irtásáról már Kassa felé is elláthatunk
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szurok-hegy csúcsán egy tűzrakóhely
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egyveretű erdőrészlet
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A porcelángyár előtt halad el a Rákóczi út és a Szent Erzsébet zarándokút
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedőben a Szurok-hegyről
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Országos Kéktúra kezdő (vagy befejező) jelzése Hollóházán
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Utcakép Hollóházáról, az egykori hutatelepülésről
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Drahosi-rét egyike a még megmaradt értékes hegyi kaszálóknak
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hollóházi utcakép a NATO radar őrző tekintetével a háttérben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 16 14 12 10 8 6 4 2 km Hollórét Turistaház és Ifjúsági Szállás Hollórét Turistaház és Ifjúsági Szállás Ágnes Vendégház Ágnes Vendégház
Egy kalandos és változatos túrán, néhol vadregényes, járatlan utakon navigálunk a Milic-csoport nyugati oldalán, a határátkelőhöz vezető, kaszálókat átszelő országúton. Legnagyobb részt a határsávot és az Országos Kéktúra kezdő szakaszát követjük. A falu feletti legelők, a nyírfaligetekkel visszaerdősülő hegyi kaszálók és a montán bükkösök a túra meghatározó tájképei, amelyeket pár helyről az Északnyugati-Kárpátok látványa keretez a Hernád-völgye és Kassa városa felett. Hegyvidéki határfeszegető túra az ország legészakibb vidékén, a Milic vadregényes tömbjén - a Kárpátok üdvözletével.
nyitva
közepes
Hossz 17,1 km
5:20 óra
655 m
655 m

Túránk meghatározó kettősségét az irtványtelepülés feletti lapos hátak és nyergek legelőinek, kaszálóinak nyíltsága és a határsáv sűrű, néhol elhagyatott, vad erdőrészleteinek zártsága szavatolják. A határ menti rétek és környezetük fokozott védelmet is élveznek, mivel itt a hegyvidéki kaszálókra jellemző, a Kárpátok felől betelepült lágyszárúak és rovarok tenyésznek, hazánkban különösen ritka fajokkal. Számos orchideaféle és nappali lepke (gyöngyházlepkék, hangyaboglárkák) él a Kárpátokra tekintő rétfoltokon, melyek az 1970-es évektől fokozatosan zsugorodnak a szélekről szorongató erdők és a sarjadó nyírfaligetek között. A hagyományos legeltető állattartás évszázadok alatt megteremtette az életfeltételeket a havasi hegytetők életközösségének számára, s ezzel kialakult a Tokaji-hegységre oly jellemző kárpáti tájkép.

A montán bükkösök is végig jelen vannak körülöttünk: hol a határsáv irtásának sűrű környezeteként, hol a réteket ölelő, szépen fejlett lombkoronapaplannal. A legészakibb zugban, a Drahosi- és Oláh-rét között a vízválasztót elhagyva a határ a lejtős hegyoldalba vág. A természetes határvonaltól eltérő igazítást a László-tanya fekvésének, a Károlyiaknak köszönhetjük. A trianoni határokat a helyszínen az antantból delegált küldöttség igazította végleges helyükre. A grófi birtokot, a tekintélyes vadászkastélyt meghagyták a tulajdonos számára, így Magyarország területe pár négyzetkilométerrel kibővült észak felé az eredeti elképzeléshez képest. Ez a vadászkastély körüli zug tartalmazza a legértékesebb kaszálókat, de az Oláh-rét alatt, a mocsaras forrásvidéken egy öreg vegyes erdő is megmaradt a hazai természetvédelem javára.

A szerző tippje

  • A túra fordulópontján, az öreg hagyásfákkal ligetes Oláh-rétnél pár perces sétával átnézhetünk a határ túloldalára, a rendkívül hangulatos szlovák részre.
  • Ha futja erőnkből és lelkesedésünkből, a Milic tömbjének egyik legszebb természetes kilátópontját érhetjük el az Oláh-rétről, ha tovább követjük a határ vonalát kelet felé. Magyarország legészakibb pontja felett pár száz méterre egy sziklakiszögellésről, az Eszkárosi-kilátóból nyugat felé rálátunk a Hernád síkjára, Kassára és a felvidéki hegyekre, háttérben a Magas-Tátrával.
  • A kultúra és ipartörténeti emlékek iránt fogékonyaknak érdemes benézni a Hollóházi Porcelángyár múzeumába, ahol míves porcelántárgyakból láthatunk megkapó kiállítást.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-11-16
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
718 m
Legalacsonyabb pont
Hollóháza, 293 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A határ vonalának követésekor figyeljünk oda a járatlan terep akadályaira: rengeteg ág, kő, sziklataréj teszi nehézkessé a haladást. Ezt a nyomvonalat nem közlekedésre, hanem két ország közti határvonalnak jelölték ki, így rendkívül meredek és elhagyatott szakaszokat keresztezünk.

Kezdés

Hollóháza, Porcelángyár buszmegálló (292 m)
Koordináták:
DD
48.533695, 21.419841
DMS
48°32'01.3"N 21°25'11.4"E
UTM
34U 530993 5375706
w3w 
///szalvéták.pompázik.spórol

Végpont

Hollóháza, Porcelángyár buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A Hollóházi Porcelángyártól a P jelzésen indulunk északi irányba.
  • Az elágazástól a S jelzést követjük tovább, egyenesen.
  • Az Országos Kéktúra obeliszkje után a Z kerékpáros jelzésre térünk a határátkelőig.
  • Az országhatár vonalától jobbra, a Z jelzésen haladunk a Nagy-Hrabón keresztül.
  • Az Oláh-réttől jobbra, a K+ (illetve a Szent Erzsébet-zarándokút) jelzésére térünk.
  • A László-tanya közeléből az Országos Kéktúra K jelzése mentén ereszkedünk vissza Hollóházára.
  • Hollóházán balra a S, majd végül (egyenesen) a P jelzést vezet vissza a kiindulópontra.

A túráról részletesen

Határtalan határ

Határmenti túránkat az ország egyik legészakibb településéről, Hollóházáról kezdjük, egyenesen a közúti határátkelő felé. A P jelzésen haladunk a falu központjáig, majd a S jeleket követjük a porcelángyár és a Kéktúra emlékműve között. A völgybe szorult falut valójában a környező erdők hasznosítására alapították a 18. században. Eleinte üveget gyártottak a hutatelepülésen, majd a kőedénygyár költözött ide Telkibányáról, ami modern formájában a mai napig is a fő megélhetést nyújtja a lakosság számára. Hegyek közé ékelődő, erdőkkel határolt fekvésének köszönhetően a turizmus is egyre jobban megerősödik Hollóházán, aminek kétségtelen hajtóereje, hogy az Országos Kéktúra kezdőpontja a falu központjába került.

Az első közel két kilométeren keresztülszeljük a falut a főutcán, amely szinte az egyetlen út Hollóházán. Stílusosan a Szent László utca vezet a falu közepén álló Szent László-templomhoz, ami alatt, a buszfordulónál találjuk az Országos Kéktúra obeliszkjét, valamint első (vagy éppen utolsó) K jelzését a fehérre meszelt oszlopon. Eredetileg a Nagy-Milic csúcsáról indult az országot átszelő vándorlás, csak a 2000-es években hosszabbították meg a településig, mivel a Nagy-Milicre is muszáj volt feljutni valahogy - így már egyértelműen Hollóházáról kell felkaptatni az ország legészakabbi szegletébe.

Az országúttal párhuzamosan haladó, kisebb forgalmú Kossuth Lajos utcán folytatjuk a sétát, amin még nyomokban fellelhető a Z kerékpáros jelzés. A falu végénél rövid murvás kaptatással csatlakozunk ismét az országúthoz. Az aszfalton két kilométert teszünk meg a határátkelőig, ahol beváltunk az erdőbe - a táj és a viszonylag gyér forgalom kárpótol a kényelmetlenül kemény és egyenes terepért. Igazából végig kaszálók láncolatán kapaszkodunk a nyeregbe, és remek rálátást élvezhetünk a tágabb környékre, így a Kánya- és a Nagy-Pál-hegytől a Szurok-hegy és Nagy-Hrabó csúcsáig. Előbbiek a vulkánokban rejlő kincs, az aranyat tartalmazó telérek miatt ismertek, míg utóbbi kettőt átszeli az államhatár. A Kéked felől becsatlakozó útnál találjuk a határnyitási emlékművet, mely megemlékezik a vidék szomorú sorsáról. Az átkelőhely Trianon után, 1920-ban létesült az újonnan meghúzott vonalon, de az I. Bécsi döntés után közel egy évtizeden át funkcióját vesztette, hiszen a határt Kassától északra tolták. 2006-ban nyílt meg újra a határátkelő, ám ekkor már a schengeni határok 2007. január 1-jei bevezetése miatt értelmét vesztette. A 2020-as pandémia idején aszfalthalommal és betonelemekkel zárták le újra ezt a „kaput".

A Szurok-hegy és a Nagy-Hrabó közötti vizenyős területet, ahonnan már Szlovákia felé folynak le a vizek, Farkas-ortásnak hívják. Ez a vidék valóban átkelő a nagyragadozók számára, ennek a pár erdős hegynek köszönhetően települt vissza, vagy igazából el sem tűnt teljesen a Tokaji-hegység területéről a farkas és a hiúz. Rajtuk kívül a népes kárpáti populációból érkező medve is rendszeres látogatója a vidéknek.

Egy pihenőt és információs táblát találunk a határátkelőnél, ahol a Z jelzést követve sűrű, bozótos erdőbe kanyarodik túránk a kényelmes aszfaltos útról. Markáns a váltás, ugyanis a legmeredekebb kaptató szinte rögtön az első métereken elkezdődik. Érdemes a fák segítségével oldalazva, a gyökereket használva leküzdeni a rendkívül kitett emelkedőt. Szerencsére pár száz méter után megenyhül a hegy, és köves, de egyre lankásabb terepen követjük a határkövek által jelölt, kitisztított sávot.

Rét hátán rét

A Nagy-Hrabó csúcsára érve irtás nyitja meg a kilátást észak felé, ahonnan szépen rálátunk Kassa házaira és a Hernád széles völgyére hátterében a Kojsói-havasokkal. A határvonal ettől az egy kilátóponttól eltekintve főleg eltérő vágáskorú erdőkben halad a két állam közötti hegytetőn.

Az első váltás a Drahosi-rétre ereszkedve következik, ahol a visszaerdősülő terület szélén haladunk, jellemzően nyírfás ligetekben. A nyírfa magja terjed a leggyorsabban a széllel, ezért képes a fásszárúak közül elsőként elfoglalni a nyílt terepeket. Néhol még láthatóak füves tisztásfoltok, amelyeken az eredeti kaszálórétek gazdag lágyszárú flórája és a hozzájuk kötődő rovarvilág már csak töredéke az eredeti állománynak. A területet az 1970-es évektől nem hasznosítják, csak az utóbbi időben kezdett a facsoportok ritkító gyérítésébe a nemzeti park, hogy visszaállítsa a fajgazdag hegyi kaszálók állapotát.

A facsoportok közt haladó ösvény egy út keresztezésénél tágasabb tisztásra ér. Itt a szlovák oldal felé láthatóan rendszeresen kaszálják a rétet, amelynek túloldalán ismét feltűnik a Hernád völgye és Kassa városa a keretező hegyvidékkel. Ezután öreg bükkfák között zegzugos vidékre érünk, ahol a László-tanya területén eredő patakot is keresztezzük, majd némi kaptatással felérünk a Polyáska tömbjére. A sziklákkal tűzdelt terep teljes elhagyatottságot mutat, alig jár erre bárki is a vadakon kívül. A tető túloldalán aztán a túloldalról csatlakozik egy erdészeti dózerút, amit turistaút követ. Itt ismét egy születőben lévő patakot érintünk, de a határ ráfordul a völgyre, és az eredetéig követi a vízfolyást. A magyar oldalon, a patak vizenyős forrásvidékét látványos, öreg erdő fedi - ezt a félreeső zugot az Oláh-rét alatt már nem termelték le, napjainkban pedig fokozott védelmet élvez. Az eredő vízfolyásokat keresztezve kiérünk egy dózerútra, mely a határ túloldalán is folytatódik. Az Oláh-rét egykori kaszálóját köti össze, de erre halad tovább a hegyvidéken átvezető legkényelmesebb útvonal is.

Az esőbeállóval és többnyelvű információs táblával rendelkező határátlépő hely rendkívül közel van Magyarország legészakabbi pontjához. Az útról az erdőbe pillantva, kb. 50 méterrel felettünk a sűrűben láthatjuk is ott, ahol először fordul egyet a határsávot jelölő nyiladék. Megközelítése vetekszik a Nagy-Hrabóra felvezető ösvénnyel, így innen, lentről érdemes csak megtekinteni. Ha mégis vállalkoznánk a hegymászásra, akkor már érdemes pár száz méterrel tovább kapaszkodni, hogy az Eszkárosi-kilátót is meghódítsuk, a sziklás kiszögellésről ugyanis gyönyörű panoráma nyílik a Hernád völgyére, a Tokaji-hegység nyugati lankáira és a felvidéki hegyekre. A szikláról tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető.

Az Oláh-rét szélétől visszafordulunk déli irányba a K+ jelzéssel és a Szent Erzsébet-zarándokúttal, keresztezve a jellegzetes hegyi kaszálót. Egy kis házikót is felfedezhetünk a rét mellett, az erdőben, ami a legészakibb épület hazánkban. Az oláh-réti kunyhó csapolt gerendafalával már a közeli Kárpátok hangulatát idézi. Öreg bükkösben kanyarodunk kissé feljebb a zarándokúttal, ami rövid emelkedés után becsatlakozik az Országos Kéktúra nyomvonalába.

A Kéktúra vonalán

A K jelzésen ereszkedünk le a László-tanyát megközelítő aszfaltúthoz. Sajnos az egykori grófi kastélyt már nem látogathatjuk meg, a jelenlegi tulajdonos bezárta az épületegyüttest a nagyközönség előtt. Az erdei kastély vadászlaknak épült a Károlyiak számára, és ennek köszönhető, hogy a környező terület nem Szlovákiához, hanem Magyarországhoz tartozik: a közigazgatási és orografikus választóvonalat követő trianoni határvonalat ugyanis itt a tulajdonviszonyokhoz igazodva módosították.

Az aszfaltút pár ház kíséretében kiérkezik a Bodó-rétre, ahol ismét élvezhetjük a hegyi rétek tágas panorámáját. A nyírfákkal és fenyőcsoportokkal vegyes ligetek talán ennek a rétnek kölcsönzik a leginkább kárpáti hangulatot a környéken.

A Bodó-rét túlvégén, az út kanyarja után elhagyjuk az aszfaltcsíkot. Jobbra egy dózerúton ereszkedünk alá a Drahosi-rétre. Innen jóval nyíltabb, tisztább képét mutatja az egykori kaszáló, mely a határvonaltól ligetes foltok sorának látszik. A rét végénél keresztezzük az aszfaltcsíkot, és a túloldalon meredek ereszkedésbe kezdünk, s e hosszú lejtőn térünk vissza Hollóháza határába. A Sarjánosi-forrásnál vizenyős területeket szelünk át, itt is bebokrosodó rétet érintünk, majd a hegyoldal bükkösében, erdészeti dózerúton jutunk Hollóházára. Balra a S jelzésen, majd végül a P jeleket követve találjuk a kiindulópontot.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A távolsági buszról a Hollóháza, Porcelángyár megállónál kell leszállni.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parkolás

  • Parkolni a porcelángyár parkolójában tudunk.

Koordináták

DD
48.533695, 21.419841
DMS
48°32'01.3"N 21°25'11.4"E
UTM
34U 530993 5375706
w3w 
///szalvéták.pompázik.spórol
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely Zemplén-térkép

Felszerelés

  • Az időjáráshoz alkalmazkodó öltözet, magas szárú túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Felszerelés túrázáshoz

  • Kényelmes és vízálló túracipő vagy bakancs
  • Réteges nedvességet elvezető ruházat
  • Túrazokni
  • Hátizsák esővédővel
  • Naptej, kalap, víz- és szélálló kabát, nadrág
  • Napszemüveg
  • Túrabot
  • Elegendő étel és ital
  • Elsősegély készlet, ragtapaszok
  • Tapaszok vízhólyag kezelésére
  • Bivy - túlélő zsák
  • Túlélő takaró
  • Fejlámpa
  • Zsebkés
  • Jelzősíp
  • Mobiltelefon
  • Készpénz
  • Navigációs felszerelések
  • Sürgősségi elérhetőségek
  • Igazolvány
  • A felszereléslista a tevékenységnek megfelelően változik. A felszereléslista nem minden esetben teljes, így csak egy kis segítségként, ötletadásként szeretne szolgálni a felkészüléskor.
  • A saját biztonságod érdekében, tájékozódj a különböző felszerelések rendeltetésszerű használatáról és karbantartásáról!
  • Győződj meg arról, hogy a felszerelésed nem tartalmaz a helyi törvények által tiltott eszközöket!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
17,1 km
Időtartam
5:20 óra
Szintemelkedés
655 m
Szintcsökkenés
655 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp