Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A Budai-hegység legmagasabbra domborodó erdős hátán

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Budai-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 10 8 6 4 2 km Csergezán Pál-kilátó
Oszloptörzsű öreg tölgyesek, magányosan álló, zászlós feketefenyők, kopár aljú bükkösök és sűrű, bozótos karsztbokorerdők - ez mind a Budai-hegységre jellemző erdőkép, amit meg is tapasztalunk a tájegység egyik leghangulatosabb erdei túráján. A fák fölé magasodó Csergezán Pál-kilátóból, a hegység legmagasabb pontjáról pedig a magsból tekintünk le a messze hullámzó erdőségekre a környező hegységek vonulatainak ölelésében.
nyitva
könnyű
Hossz 11,3 km
3:10 óra
278 m
278 m

A Nagykovácsi felett magasodó hegyek a legnagyobbak a Budai-hegységben. Bár a településtől északra magasodó Nagy-Szénás a leglátványosabb kárpáti hangulatot árasztó füves csúcsával, és a Kutya-hegy is néhány méteren belül van az elsőségért, de a legmagasabbra a délen szélesen elterülő Nagy-Kopasz háta emelkedik. A kiterjedt platójával 559 méterig domborodó púpra sétálunk fel, ahol egy dongaíves toronyból kiemelt perspektívából a lombkorona feletti körkörös panorámát élvezhetjük. Innen a Budai-hegység nyugati peremhegyéről a Budapest feletti csúcsok egy síkba tömörülnek, míg a környező hegységeket szépen belátjuk. A Zsámbéki-medencét határoló Gerecse északi rögeivel összekapcsolódik a Pilis hasonszőrű háta, de még a Velencei-hegység is elősejlik a déli látóhatáron. Körülöttünk pedig a Budai-hegység sűrű lombkoronával hullámzik minden irányban.

Bár hazánkban, de egész Közép-Európában gyakorlatilag nem találunk érintetlen erdőket, egészséges erdőrészetek azért akadnak közel az eredeti korú és fajtájú állományokkal. A Budai-hegység a főváros közelsége miatt különösen bolygatott volt évszázadokon keresztül, bár pont a természetben töltött szabadidős tevékenységek miatt elsőként alakítottak ki rekreációs parkerdőket. Turistaösvényekkel és erdészeti utakkal sűrűn behálózott vidéken járunk a Vörös-pocsolyás-hát és a Nagy-Kopasz tömbjén, ahol kitettségnek megfelelően a meredek letörések peremén és a sziklás hegyhátakon alacsony karsztbokorerdők, a lankákon gyertyános-tölgyesek, míg az északi fekvésű részeken bükkösök élnek.

A közel eredeti erdőtárulásban azonban egy látványos idegen is magasodik, a feketefenyő. Ezt a fajtát a szegényes dolomittalaj és a végletekig kihasznált legelők hívták a vidékre. A lekopott talajú kopár, sziklás hegyoldalakban szerte a környéken ezt a szárazság tűrő mediterrán fajt telepítették, hogy gyökerével megtartsa a kevés talajt, és újraindítsa a humusz felhalmozódását. Ennek megfelelően látunk sűrű és csoportos fenyveseket a lekerekedő felszíneken attól függően, hogy mennyi talajban tudtak megkapaszkodni, illetve a környező tölgyerdőkben is elegyként előfordulnak magányos vagy csoportos egyedei. A természetvédelem viszont nem nézi jó szemmel a tájidegen fafajt, ami értékes területeket vesz el a legveszélyeztetettebb dolomitsziklagyepek területéből. Így az erdőgazdálkodóval nagy egyetértésben tüntetik el a feketefenyőt: ahol a talajvédelem már nem kívánja meg a fásítást, ott a faanyagnak értékes fenyőket kivágják.

A szerző tippje

  • Érdemes távcsövet vinni a kilátóba, ugyanis a látványos részletek tőlünk messzebb vannak.
  • A tavaszi időszakban a Tarnai-pihenő rétjén gyönyörű virágokat fedezhetünk fel - járjunk nyitott szemmel.
  • A túra végén Nagykovácsi felé rövidíthetünk az irtásrétek mellett a tanösvény nyomvonalát követve. Sajnos jelezve nincs az útvonal, de navigációval könnyen követhető a szakasz.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-05-07
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
556 m
Legalacsonyabb pont
330 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Csergezán Pál-kilátóba felvezető lépcső kényelmes dőlésszögű, széles lépcsőkkel rendelkezik, azonban a legmagasabb részén hajlamos lejegesedni, nedves időben csúszós lehet a lépcső; illetve az összeállt havat, jeget a felső szintekről lerúghatják. Kapaszkodjunk és körültekintően közlekedjünk az építményben!

Kezdés

Nagykovácsi, községháza buszmegálló (333 m)
Koordináták:
DD
47.575983, 18.884167
DMS
47°34'33.5"N 18°53'03.0"E
UTM
34T 340882 5271343
w3w 
///leáll.esernyő.végzős

Végpont

Nagykovácsi, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A P jelzésen kapaszkodunk fel Nagykovácsiból a Kopasz-erdőbe.
  • A P▲ jelzéssel kelünk át a Vörös-pocsolyás háton a Fekete-hegyek déli letöréséhez.
  • A Z▲ jelzésen teszünk kitérőt dél felé a Tarnai-pihenő kilátópontjához, és haladunk észak felé a Nagy-Kopaszon keresztül Nagykovácsi határáig
  • A Z jelzésen érkezünk vissza Nagykovácsiba.

A túráról részletesen

A vörös színfoltok nyomában

Az első pár száz méteren kilábalunk a faluból a P jelzés mentén. Az Ördög-árok folyásának keresztezése után egy pokoli emelkedőt kell leküzdenünk; a szint nagy részét magunk mögött hagyjuk az aszfaltos Erdő utcán. Az utolsó házaktól visszatekintve szemben a Nagy-Szénás kárpáti bércekre emlékeztető füves gerince feszül Nagykovácsi felett. Szemben velünk a Kopasz-erdő összefüggő tölgyese, amit csak pár helyen szakít meg fiatalos erdőrészlet. A város közelsége jól érzékelhető az erdőben futó utak szövevényén, azok szélesre koptatott nyomvonalán: egészen a karsztos alapkőzetig kitaposták a természetjárók, lekerekedett mészkő-sziklakibúvásoktól rögös a turistaút nyomvonala. Köröttünk öreg gyertyános-tölgyes, amit bükkök tarkítanak; ez a magasabb és északi oldalak jellegzetes erdőtársulása a hegységben.

Egy kilométer után irtásból felnövő fiatalos erdő szakítja fel az öreg tölgyek árnyas lombfedelét. A sarjadó erdőben csak pár öreg feketefenyő magaslik sudár csoportokban; törzsüket a bozótost lakó vadmalacok dörzsölték simára. A P jelzés elhagyja a lankásan emelkedő erdészeti utat. Mi irányt nem módosítva, de már a P▲ jelzésen folytatjuk a lassú emelkedést a tölgyerdőben. A Vörös-pocsolyás-hátra kaptatunk, ahol valóban a mészkő oldódásából visszamaradt vörös agyag vöröslik pár disznók által kifürdött mélyedésben. A mészkőfelszínt közvetlenül a tető környezetében a kikopott út körüli sziklákon is láthatjuk. A sziklakibúvások előtt egy régi mészégető hely koncentrikus lenyomata is felfedezhető, ahol a környező erdők fáival kifűtött mészkőkemencékben égették a meszet egy letűnt kor mesteremberei.

A Tarnai-pihenő varázsa

Az út oldalazó hullámával beereszkedünk a bokorerdős, karros hát mögötti sekély szárazvölgybe. Erdészeti utak szövevényén navigál keresztül a jelzés a ferde mészkőplató pereméig, kiegészülve a jobban követhető Z+ jelzéssel. A peremvidék egyértelmű növényzetváltással hívja fel a figyelmet, innen jellemzően tisztásokkal szaggatott karsztbokorerdőkben és az emberi beavatkozásnak köszönhetően feketefenyves-foltokban túrázunk.

Érdemes rövid kitérőt tenni tovább dél felé, ahol a mészkőtömb peremébe vágódott völgyek és kimagasló, meredek gerincek szabdalják a tájat a fenyőcsoportok között. Pár helyen ugyanis kibukkan a kopár, füves gerincekről kitáruló panoráma. Látványos, sziklás hegyvidéken bukik alá a Fekete-hegy, a Budai-hegység tömbje az alant húzódó Zsámbéki-medencébe, körbe felfedezhetőek az ismertebb falvak színes füzérei, de az igazi értékek tarka foltjai közvetlenül a lábaink előtt hevernek. A dolomitkopárokra jellemző szélsőséges körülményeket csak néhány szárazságtűrő növény képes elviselni, ami egyedivé teszi a dolomitsziklagyepek életközösségét. Kökörcsinek, nőszirmok, héricsek élénk foltjai színesítik a kora tavaszi felszínt, de az állandó napsütésnek köszönhetően az egész vegetációs időszakban nyílik itt valamilyen virág.

A meredek hegyoldalban vadul tekergőző útbevágásban magunk is láthatjuk az alig párcenti vastag talajréteget, amit a könnyen erodálódó, murvás felszínen kapaszkodó gyökerek szövevénye tart össze. Ahol ezt a gyökérfonatot a taposás és a lefolyó víz megtöri, ott egyre mélyebbre vágódó, fehér, morzsalékos kőzetfelszín bukkan elő. Ezért figyelmeztet a tábla, hogy a fokozottan védett területen ne hagyjuk el a jelzett ösvényeket, amit sajnos szemmel láthatóan nem mindenki tart be.

Panoráma a csúcson

A pár száz méteres kitérő után észak felé folytatjuk a hegység legmagasabb pontjához, a Nagy-Kopaszhoz kapaszkodó Z▲ jelzés mentén. A mészkőtömb peremének közelében haladunk fenyőcsoportok és karsztbokorerdők ligetében. A hegytetőn mogyoró, som és galagonyabokrok alagútjában tekereg az ösvény, ami végül rátalál a kis tisztással nyitott legmagasabb pontra, ahol egy ívesen felszökő, dongalemez borítású kilátótorony áll.

Ahogy a kilátó névadója, Csergezán Pál a természet szépségét kívánta bemutatni festészetével, úgy a kilátó is egy magasabb szintre emel minket, hogy a sűrű bokorerdő felett megcsodálhassuk a festői panorámát. A torony nézelődőszintjére érkezve rögtön a legmarkánsabb budai hegyek sziluettjére esik a tekintetünk. A tornyokkal tűzdelt Hármashatár-hegy mellett domborodik a Hárs-hegy és a János-hegy kúpja, míg a hosszú Széchényi-hegy háta után a Csíki-hegyek egyenetlen rögei zárják a sort. Nyugatra a Zsámbéki-medence peremén ülő falvak felett a Vértes és a Gerecse tömbjei magasodnak a távolban, míg a Gerecse északi rögeinek hullámai kapcsolódnak a pilisi hegyekkel. Északra a valóban kopasz Nagy-Szénás füves gerince mögött jól felismerhető a Pilis-tető ferde platója, a hegység nyugati végében a Kevélyek dupla hulláma látható a Duna völgye felett.

 A csúcsról levezető útvonal végig bükkös és tölgyes erdők váltakozásával ereszkedik Nagykovácsi határába a Sisakvirág tanösvény tábláinak környezetüket magyarázó megállóival. A Cseresznyés-erdő valóban vadcseresznyékkel tarkított facsoportja után észak felé lendületes ereszkedéssel érkezünk az erdő határát jelentő irtáshoz. Az irtásréteket magyarázó táblával szemben, jelzetlen úton halad tovább a tanösvény Nagykovácsi felé, amit érdemes követnünk, ugyanis ez a leghangulatosabb és legrövidebb út vissza a faluba. Jelzett utunk a Z▲ jelzés mentén, hasonló erdőszéli dózerúton halad, azonban a Z jelzéshez érkezve a Nagykovácsiba vezető út innen egy szélesre koptatott, poros murvaút. A pásztor-keresztnél megérkezünk a falu határába. 

Innen szerencsére a házak mögötti patakparti ligetben halad a Z jelzés, amiről jól belátjuk az Ördög-árok-patak forrásterületét a Kutya-heggyel és a Nagy-Szénással keretezve. Míg előbbi a Nagy-Kopasszal megegyező 559 méteres magasságával versenyben van a hegység legmagasabb pontjának címéért, addig a Nagy-Szénás egy valódi leget képvisel, ugyanis füves csúcsgerincén él a világon egyedül a pilisi len apró sárga virága. A fokozott védelem és a kuriózum élőhely kiérdemelte az Európa Diplomás minősítést, ahogyan a szakemberek megvédik az érzékeny életközösséget. Egy fogadalmi keresztnél visszatérünk az ófalu a házi közé, ahonnan rövid sétával beérünk Nagykovácsi központjába. A Tisza István téren is buszra szállhatunk, vagy visszagyalogolhatunk a kiindulópontra.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Nagykovácsiba a 63-as busszal jutunk. A végállomás előtti Nagykovácsi, községháza megállónál kell leszállnunk.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  • Parkolni a Tisza Isvtán térnél érdemes Nagykovácsi központjában. Innen a főutcán, a Kossuth utcán kell Budapest irányába gyalogolni pár száz métert a kiindulóponthoz. 

Koordináták

DD
47.575983, 18.884167
DMS
47°34'33.5"N 18°53'03.0"E
UTM
34T 340882 5271343
w3w 
///leáll.esernyő.végzős
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

4,0
(1)
Mazurkáné Gabi
2021-06-06 · Közösség
Annak ellenére, hogy a Budai-hegység legmagasabbika a célpontunk, az út meredeksége nem megerőltető. Séta hangulatos erdőkben madárdal-koncert kísérettel. Sok helyen a fák lombja összeborul a fejünk felett, így védve a tűző napsütéstől. Csak ajánlani tudom.
Mutass többet!

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
11,3 km
Időtartam
3:10 óra
Szintemelkedés
278 m
Szintcsökkenés
278 m
Körtúra Szép kilátás Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp