Az erdők fölé Buda fenyveseiből

Itiner

• A buszmegállóból déli irányba indulunk a Berzsenyi Dániel utcán, majd jobbra fordulunk a Kazinczy utcára. Ennek folytatásában az ösvényen átsétálunk a Fenyő utcára. majd a házak után egyenesen továbbhaladva az ösvény a Z turistaútba torkollik. Balra térve követjük a jelzéseket. 
• A Z jelzésen 600 m-t megtéve forduljunk jobbra a jelöletlen ösvényre, mely a kerekhegyi kilátóhelyhez visz. Ugyanezen kell visszatérnünk, hogy tovább folytassuk az utat. 
• A Z jelzésből jobbra leágazó ZΩ jelzésen jutunk az Ördöglyuk-barlanghoz. 
• Ismét visszatérve a Z jelzésre jutunk az Alsó-Zsíros-hegy alatti rétig, melyen a K▲jelzésre kell váltanunk. 30 méter után jobbra a jelöletlen ösvény vezet a zsíroshegyi turistaház romjaihoz. 
• A K▲ jelzésre visszatérve menjünk tovább még 100 m-t, majd térjünk jobbra a jelöletlen ösvényhez, mely a Kauzál István emlékműhöz visz. 
• K▲ jelzésen tovább folytatva az utat eljutunk a Sziklás-hegyi kilátóhelyre. 
• Ugyanezen a jelzésen visszasétálunk az Alsó-Zsíros-hegy alatti rétig, ahol a K jelzéseket követve egészen a Nagy-Szénásig sétálunk. Innen a Z jelzésen tudunk a nagykovácsi buszmegállóig sétálni. 

A túra részletes leírása

A 157-es busz megállójából indulunk az erdő felé. A Berzsenyi utcáról a Kazinczyra fordulunk, majd az utca végén a fák közé tartó ösvényre lépünk. A lejtős völgyoldal erdeje alatt érkezünk meg Solymár egy másik településrészére. Ennek kedvező, hegyoldali fekvését láthatóan egyre többen igyekeznek kiélvezni: a legfelső, legfrissebb építésű házsor teraszairól egészen széles a panoráma a Kevélyek irányába. Reméljük, az építkezési vágy a kétségkívül idilli területen nem megy még jobban a természet rovására!

Néhány percig még az utcán haladunk; népszerű kutyasétáltató ösvényen érkezünk meg a Z jelzésre. Meglepően szép erdők vesznek körül, miközben váltakozó mértékben emelkedve megkerüljük a Disznós-árok vízmosását. Jobb oldalunkon, a fák mögött látni az ég színét; sejthetjük, hogy az erdő mögött megnyílik a táj. Ezen a szakaszon az út egy balkanyarjánál jól észrevehető ösvény indul a jobboldali bércre. Érdemes kitérni a kilátás miatt: az egykori mészkőbánya gödrének peremén kialakított látványpontról a Pilisvörösvári-árok túloldalán hullámzó Pilist szemlélhetjük a korlát mögül. A Kevélyek kettős ágától a Pilis-tetőig követhetjük a hegyek vonalát. 

Az ösvényen visszatérve az útra tovább emlekedünk. Egy elágazásnál a ZΩ jelzés az Ördöglyuk üregéhez vezet. A barlang elől ugyanazt a panorámát kapjuk, mint az imént, csak kicsit alacsonyabbról. A kaptató tetején elérjük a valamikori Zsíroshegyi turistaház tisztását. A K▲ jelzést kell felkutatnunk a fák közt: ez vezet el a Budai-hegység egyik legmeglepőbb kilátóhelyére. Eleve szokatlan érzés ezekben a mediterrán hangulatú fenyvesekben sétálni, de amikor a fák közül kilépünk, és a felcseperedő fenyőerdő közt meglátjuk a meredek oldalú hegy gerincén a Sziklás-hegy csúcsára vezető ösvényt, háttérben a Pilis-tető tömbjével, akkor egy más világba érkezünk. Ugyan gazdálkodási célzattal ültették a letermelt hegyoldalakra ezeket a fenyveseket a 20. században, igen hálásak lehetünk értük: mintha nem is a Budai-hegységben járnánk, hanem valahol máshol, mondjuk az Alacsony-Tátrában.

A hangulatnak sok apró eleme van: a sziklakibúvásos hegyoldalak és a sötét, kiterjedt fenyőerdők mellett maga a hegygerinc is teljesen kilóg abból a környezetből, amit a budai hegyektől egyébként megszoktunk. A Pilis és a Budai-hegység közti medence települései mögött feltűnnek a Dunakanyar hegyei, és az egész közepén ott magasodik a Pilis-tető masszív tömbje. A kétezres évek második felében jártam erre először. Azóta jó nagyot nőtt a Sziklás-hegy oldalának fiatal fenyvese - siessen, aki kíváncsi a panorámára, mert évről évre korlátozottabb szögben nyílik meg előttünk! Baloldalt a Szénások tömbjét látjuk; alakjukat szintén fenyők teszik élesebbé.

Visszatérve a Z jelzésre útba ejthetjük Kauzál István emlékművét, illetve a település szélén találjuk a Muflonitató kocsmát. Jobbra fordulunk, s hosszan sétálunk a dolomitmurvás úton. Egy elágazásnál a Z jelzés Nagykovácsi központja felé kanyarodik, a S jelzés az Európa Diplomás Szénás-csoport vízerózió által szabdalt oldalának egyik völgyecskéjébe tér, mi pedig a K jelzésen vágunk neki a Nagy-Szénás 550 méter magas, lefordított parabolaantennát idéző domborulatának. Balra meg-megnyílik az erdő, már a csúcs alatt járunk. Szegény Budapest környéki turistaházak eléggé megsínylették a múltat... Egy újabb ház hűlt helyére érünk. Aki látta az eredeti Másfélmillió lépés Magyarországon c. sorozat vonatkozó részét, az emlékezhet az épületre, amelynek most emlékmű és pihenőhely található a helyén.

Az ösvény nekivág a gyepes hegyoldalnak, felérünk a fák fölé. Szokatlan élmény olyan csúcsra lépni Magyarországon, aminek hiányzik az erdő a tetejéről, és még csak nem is sziklás. Ugyan nem egy gyephavas, de hangulatában és látványvilágában a Nagy-Szénás mégis arra hasonlít: az illúziót megint csak segítik a hegyoldalban megbújó, csúcsukat mutató fenyvesek. 360 fokos a panoráma, és valószínűleg az egyik legjobb Budapest szomszédságában; ha csak rövid délutáni kiruccanásra vágyunk, akkor mindenképpen verhetetlen. Kopársága természetesen emberalkotta vonása az éppencsak hegyvidéki magasságú domborulatnak: a valamikori tarvágások után nem történt erdőtelepítés, a fásszárú növényzet pedig nehezen vetette meg gyökereit az esővíz lemosása miatt egyre sekélyebbé vált talajban. A kúp ezért, illetve a kaszálás hatására kopasz maradt. A terület rengeteg növénytani ritkaságot rejt, ennek köszönhetően Európa Diplomával is rendelkezik, és persze fokozottan védett.

A Pilis és a Visegrádi-hegység mögött, a Kevélyek mellett tiszta időben feltűnik a Mátra is, láthatjuk a Budai-hegység fővárosi magaslatait, Nagykovácsi zsáktelepülés jellegét is könnyen megérthetjük ebből a pozícióból, és a falu túloldalán feltűnik a Nagy-Kopasz kissé jellegtelen tömbje. Tovább fordulva a Szénások csoportjának folytatását, a Kutya-hegyet láthatjuk, melynek különlegessége, hogy magasságát tekintve csak centiméterekkel marad el a Nagy-Kopasztól, a hegyvidék legmagasabb csúcsától (mindkettő 559 m).

Kissé nehéz tájékozódni a csúcson, de Budapest irányába indulunk el. A fák közt már felfedezhetjük a felfestett turistautakat; a P jelzést kell keresnünk, amely egyenesen a falu főutcájára vezet. Eleinte erdei úton lépdelünk. Egy ponton tisztást látunk a bal oldalon. Érdemes meglátogatni, mert újabb csodás panoráma tárul elénk. Később sziklássá válik az ösvény, végül beérünk Nagykovácsi házsorai közé. A jelzés a fő utcán található buszmegállóhoz kalauzol, ahonnan visszatérhetünk a fővárosba.