Síelés a Kékesen
Bár a kékesi síelés régre nyúló, patinás történelemre tekint vissza, a pályák (5 kék, 2 piros, 2 fekete) évek óta megfelelő hóhelyzet esetén sem nyitnak ki, a felvonók nem üzemelnek. A kékestetői műút 1931-es átadása után jelentek meg nagy számban a síelők hazánk legmagasabb pontján, hamarosan lesiklópályákat is átadtak: először a Veronika-rét és a Honvéd üdülő irányába levezető „déli”, majd az északi, meredekebb utakat. A sport poilitikai berendezkedésen átívelve töretlen népszerűségnek örvendett, szakosztályi síházak (Dózsa, Kékesi Sas stb.), műugrósánc és felvonók is épültek, síiskolát létesítettek, sífutó-útvonalakat alakítottak ki. A tömegsport mellett nemzetközi és hazai versenyeknek is otthont adott a Kékes.
Kékestető és a turizmus
A helyi természetjáró egyesület, az 1887-ban alakult, kifejezetten agilis és aktív Mátra Egylet a hegység első turistajelzését Mátrafüredről Mátraházán át a Kékesre vezette, ahol 1889-ben 20 m magas kilátót, később menedékházat is emeltek. Az egyre növekvő népszerűségnek örvendő csúcsra a trianoni békeszerződés után kezdtek el más szemmel nézni, amikor Magyarország legmagasabb pontja lett: felújították a menedékházat és a kilátót, utóbbi tetején meteorológiai állomás létesült; sípályákat alakítottak ki, majd 1931-ben elkészült a Kékestetőt Mátraházával összekötő műút, amelyen az autó- és buszközlekedés mellett az 1933-ban átadott szálló (ld. alább) építési forgalma is megindult. A megrongálódott fakilátó 1937-ben összedőlt, s közel negyven évig nem is pótolták azt.
Közben maga a telep fejlődött: új helyet kapott a metorológiai megfigyelőállomás, síházak, sífelvonók épültek. Felhúzták a „régi tv-tornyot” (amely valójában a hazai vezeték nélküli telefonálás első, kísérleti antennáját rejtette), később képközlésre is alkalmas antennát állítottak. Ezt 1981-ben váltotta fel a mai, amelynek üzembe helyezése már 1980 nyarán, a moszkvai olimpia akadálytalan közvetítése érdekében megtörtént, így a hegycsúcs „kilátástalanságát” is orvosolták.
A kékesi szanatórium
A különböző (főleg tüdő- és reumatikus) betegségek gyógyítására kiválóan alkalmas mátrai klímát először a mátraházi szanatórium, majd az 1933-ban átadott, Miskolczy László tervezte és Csonka László finanszírozta Kékes Szálló „használta ki”. A gyógyszálló a kor egyik legmodernebbjének számított, s nemcsak a gyógyulni, hanem az üdülni vágyók körében is nagy népszerűségre tett szert. 1950-ben államosították, funkciója innentől kezdve elsősorban gyógyászati. A szanatórium jelenleg a mátraházival közösen a Mátrai Gyógyintézet nevet viseli.
A szanatórium fenyőkkel teli parkja látogatható, benne kisebb érdekességekre bukkanhatunk: hazánk legmagasabban fakadó forrására, a Kékes-forrásra, az elhagyatott Csonka-villára, amelyben az építtető lakott a családjával, majd később Rákosi Mátyás nyaralója volt. A szanatórium parkjának fenyőállománya 2026 elejére sajnos elöregedett, állapota leromlott, és mivel balesetveszélyes, látogatása tilos.
Bár a kerítésen kívül található, érdemes még megemlíteni a volt orvos- és nővérszállót, amely felújítva, de üresen várja sorsának jobbra fordulását.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
FIGYELEM! A Mátrai Gyógyintézet parkja a balesetveszélyes fenyők miatt átmenetileg nem látogatható.
Árak:
IngyenesTömegközlekedéssel
- Kékestető egyetlen buszmegállója a Kékestető, Mátrai Gyógyintézet.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A buszmegállótól a P jelzésen jutunk fel a Kékes központi tisztására (300 m, 28 m szintemelkedés).
- Kékestető parkolójától a K jelzéseket kövessük (360 m, 27 m szintemelkedés).
- A szanatórium menti műútról a P jelzések vezetnek fel a csúcsra (560 m, 45 m szintemelkedés).
Parkolás
- Kékestető parkolója fizetős, hétfőtől vasárnapig 8 és 18 óra között vehető igénybe:
-
személygépkocsi: 800 Ft/nap
-
autóbusz: 2400 Ft/nap
-
- Az autót ingyenesen hagyhatjuk a szanatórium parkját délről kerülő, a gazdasági bejárathoz vezető út mentén.
Az árak tájékoztató jellegűek, és a 2026 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Országos összehasonlításban is páratlan szépségű gerinctúrával hagyjuk el a Kéktúra legmagasabb pontját, a Kékest. Zord sziklataréjok, vadregényes ...
A Mátrabérc Magyarország egyik legkeményebb teljesítménytúrája, mivel végigvezet a Mátra szüntelen hullámzó főgerincén. Az 55 km-es távhoz 2700 m ...
Télen sem érdemes beszorulni a négy fal közé. A bevitt kalóriák elégetésének kevés élvezetesebb módja van, mint a behavazott, csendes erdőben ...
A Kékes csúcsára vezető körtúrán meglátogatjuk a hegycsuszamlások által képződött Kőris-mocsarat és Pisztrángos-tavat.
E szintemelkedést alig tartalmazó, hétkilométeres túra a Kékesről ereszkedik le. A könnyed kiránduláson belevetjük magunkat a hegy északi ...
A Mátravasút egyik megállójából induló, másik megállójába érkező, közepesen nehéz, de helyenként meredek Kékes csúcsmászást kap az, aki nekivág ...
A Hanák Kolos teljesítménytúra a Mátrabérc teljesítmény túrák második leghosszabb távja, ami nehézségét tekintve jelentős kihívás, hiszen a ...
Az ország legmagasabb hegyén túrázunk, ennek megfelelően izmainkat is alaposan megdolgoztatjuk a meredek kaptatókon, közben azonban lélegzetelállít ...
Ahogy a neve is mutatja, vérbeli csúcsfutásra számítsunk. Nincs is romantikusabb kihívás hazai terepen, mint önerőből felfutni az ország ...
Kékestető és Sirok között a Kéktúra egyik leglátványosabb, legizgalmasabb és minden bizonnyal legkimerítőbb szakasza vár ránk. A szintkülönbségben ...
Könnyű családi séta a Kékesről Mátrafüredre sok forrással, egy különleges kőtenger és egy szép völgy érintésével.

Felhasználói kérdések