Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Mocsáron és kőtengeren át a Kékesre

Gyalogtúra · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Nagy-Hidas-völgy
    / A Nagy-Hidas-völgy
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőris-mocsár
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Haluskás oldala a túra elején
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Éber mókus
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lepusztult szikla a Kékes alatt
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes-tető csúcsköve
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzések a Pisztrángos-tónál
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban a Kőris-mocsár felé
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a Pisztrángos-tónál
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sötét-lápa kőtengere
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a kékesi sípályáról
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 10 8 6 4 2 km Kékestető Adótorony és kilátó Jávoros-forrás és piknikező hely

A Kékes csúcsára vezető körtúrán meglátogatjuk a hegycsuszamlások által képződött Kőris-mocsarat és Pisztrángos-tavat.
nyitva
közepes
11,2 km
3:35 óra
511 m
514 m
A Hidasi vadászháztól induló, kellemes kör hazánk legmagasabb csúcsára. Két szép vizes élőhelyet, a Kőris-mocsarat és a Pisztrángos-tavat keressük fel, majd kőtengerek és törmeléktakarók érintésével kapaszkodunk fel a Sötét-lápa-nyeregig egy meredek szakasszal fűszerezve, onnan pedig a Kékesre. A csúcsról kellemes úton, forrásokat érintve ereszkedünk vissza a buszmegállóhoz.
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2020-07-01

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Kékes, 1014 m
Legalacsonyabb pont
636 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Kékestető Adótorony és kilátó

Kezdés

Mátraháza, Vörösmarty turistaház buszmegálló (647 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.883034, 19.977423
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°52'58.9"N 19°58'38.7"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 423548 5303806
w3w (what3words) 
///brácsa.védelmez.fúvóka

Végpont

Mátraháza, Vörösmarty turistaház buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A buszmegállóból a P+ jelzésen indulunk északi irányba; jobb oldalon látjuk a Kőris-mocsarat
  • A Pisztrángos-tónál dél felé fordulunk a K+ jelzésen. A tavat tápláló Nagy-forrást a K● jelzésen találjuk meg pár lépésnyi kitérővel.
  • A Sötét-lápa-nyeregnél a K jelzést követjük a Kékesig, majd a túra végpontját jelentő buszmegállóig.
  • Mátraházán a Szent László-forrást a K● jelzésen érjük el oda-vissza kitérővel.

A túráról részletesen:

A Kőris-mocsárig

A buszmegállóból észak felé indulunk a P+ jelzést követve. A Hidasi erdész- és vadászházat elhagyva hangulatos kilátás nyílik északi irányba a Haluskásra és a Som-hegyre, előttünk pedig a Sombokor meredek oldala magasodik az erdő fái és a villanyvezetékek fölé. Hamarosan záródik felettünk a szép szálbükkös, és jobb oldalon megjelenik az első kis lápfolt. Elhaladunk egy lucfenyves mellett, majd elérjük a Sombokor meredek oldalának alján elterülő Kőris-mocsarat, ami valójában egy forrásláp. A régebben Zöld-tó nevet viselő mélyedés egy nagyméretű hegycsuszamlás következtében képződhetett a jégkorszakok felmelegedési szakaszaiban, kb. 10000 évvel ezelőtt. Ahogy korábbi neve is mutatja, feltöltődésének üteme gyors, így az egykori tóból mocsár, majd forrásláp alakult ki. Legfőbb növénytani kincse a hegyi perje. Ennek a ritka, nagytermetű pázsitfűnek hazánkban csak néhány termőhelye ismert. Népi megfigyelések szerint a mocsár, vagy ahogy errefelé régen nevezték a hasonló helyeket, a moszka időjárás változás előtt „zúg”, ami a Parádi-medencében jól hallható. Ennek az az oka, hogy a Sombokor oldala alá gyakran „beszorul a szél”, ami süvítő hangot ad. A mocsártól délre találjuk az egykori Kékes-Parád lesiklópálya indítópontját, amit egykor sífutó út kötött össze az erdőrezervátumon át az északi sípályával.

A Pisztrángos-tótól a Sötét-lápa-nyeregig

A Kőris-mocsártól hamar a Pisztrángos-tóhoz érünk. Az út jól jelzett, és komoly szintkülönbséggel sem kell számolnunk, így ezt a szakaszt gyorsan tudjuk teljesíteni. A tavat a felette fakadó Nagy-forrás táplálja. Az egykor friss vizű mederben halak évek óta nem élnek, ellenben a fokozottan védett alpesi gőték és a foltos szalamandrák ma is kiemelt szaporodóhelyként használják. Az út túloldalán lévő pihenő nagyobb társaságok számára is kényelmes.

A Pisztrángos-tótól dél felé indulunk a K+ jelzésen a Nagy-forrás mellett, aminek foglalását a K● jelzésen találjuk. A kőtengerek és törmeléktakarók között meredeken kapaszkodunk egészen az első nagy kereszteződésig, a Gabi-haláláig. Ha hihetünk a legendáknak, az elnevezés egy lovas szekérrel balesetet szenvedő, itt elhunyt favágónak állít emléket.

Érdemes hosszabb-rövidebb pihenőt tartani, mert innen még meredekebb emelkedésbe kezdünk a Sötét-lápa-nyeregig. Az itteni görgeteg-sziklaerdők ritka cserjefajai, a piros bogyójú fürtös bodza és a havasi ribiszke mellett több védett páfrányfaj is tenyészik a kövek között, úgy mint a szálkás pajzsika, a szőrös vesepáfrány vagy a közönséges tölgyespárfány. További növénytani érdekesség a NATURA 2000 jelölőfajként számon tartott a zöld koboldmoha megjelenése.

Fel az Angyalok rétjére

A Sötét-lápa-nyeregtől a K jelzésen indulunk tovább a Kékes felé az egykori sífutó utat keresztezve. A vulkán törmelékszóró, robbanásos tevékenysége során keletkezett piroklasztit feltáráson át lépdelünk, melynek során újabb, kissé meredek, görgeteges szakasz vár ránk.

A térszín fokozatosan ellaposodik. Az egykori Rákosi-villa kerítésével párhuzamosan haladunk nyugat felé. A házat a szanatóriumot is alapító Csonka család építtette az 1930-as években, majd a második világháború után a gyógyszállóval együtt államosították, pártüdülő lett belőle. Hamarosan a meteorológiai állomást is magunk mögött hagyjuk, és már csak pár métert kell megtennünk az idős montán bükkösön keresztül az Angyalok rétje, tetején a TV toronnyal.

Vissza a kiindulópontra

A hazánk legmagasabb pontját jelölő csúcskőtől a K jelzésen ereszkedünk le Mátraházára. Elhaladunk a Jávoros-forrás kiépített pihenője mellett, majd a Somor-patak völgyének bükkösében ereszkedünk a Tölgyes-bérc lábánál. Mátraházára érve a falu szélén a K● jelzésen a Szent László forráshoz teszünk rövid kitérőt. Ez a Központi-Mátra legismertebb forrása a Rákóczi-forrás után. Vizét a Kékes oldalára lehulló csapadék táplálja. A Csór-réti-víztározó mellett ez a forrás biztosítja Mátraháza és az Állami Gyógyintézet vízellátását. A forrás körül pihenőt és tűzrakó helyet is találunk. A legenda szerint egyszer, amikor Szent László király a Mátrában a kunok ellen harcolt, akkora szárazság volt, hogy az összes patak és kút kiszáradt. Nagy királyunk az akkori Bene település környékén táborozott seregével, míg a kunok Viszeknél. Mikor a katonák már nem bírták tovább a vízhiányt, László néhány bizalmas hadvezérével elindult a Kallók völgyén felfelé vizet keresni. Mivel sehol nem leltek rá, ájtatos imádságba kezdtek, melynek végén szent királyunk felkiáltott. „A magyarok Istene nem hagyhat el bennünket!” Kardját egy sziklába döfte, amelyből forrás fakadt, ami a Bene-patakot táplálva oltotta katonái szomját.

A 24. sz. főutat elérve jobbra fordulunk, és a buszmegálló épülete mögött térünk vissza az erdőbe. Leereszkedünk a Nagy-Hidas-völgybe, amelynek kis fahídján átkelve egyenletes, lassú emelkedés mellett a főúttal párhuzamosan haladunk. Mielőtt ösvényünk kiérne az aszfaltra, jobb oldalon találjuk a vízművé kialakított Vargák kútját, amelynél egyik 1829. évi kirándulásakor kelt levele alapján Vörösmarty Mihály is megpihent. A főút túloldalán az 1956-58 között épült Vörösmarty turistaház és a buszmegálló áll, ahonnan a túránk elején elindultunk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A többségében Gyöngyösről induló távolsági buszról a Mátraháza, Vörösmarty turistaház nevű megállóban szálljunk le!

Megközelítés

  •    A túra a buszmegállótól indul, és ugyanoda tér vissza.

Autóval

  • A buszmegállótól 100 méterre déli irányba nagy, ingyenes, betonozott parkolót találunk.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.883034, 19.977423
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°52'58.9"N 19°58'38.7"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 423548 5303806
w3w (what3words) 
///brácsa.védelmez.fúvóka
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

Mátra turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.

Profilkép

A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
11,2 km
Időtartam
3:35óra
Szintemelkedés
511 m
Szintcsökkenés
514 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp