Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Rom

Jakab-hegyi pálos kolostorrom

Rom · Mecsek · 562 m
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A pálos kolostorrom megerősített alapjai a Jakab-hegy tetején
    / A pálos kolostorrom megerősített alapjai a Jakab-hegy tetején
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pálos kolostor kilátója a Jakab-hegyen
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tágas pihenőhely fogad a Jakab-hegy tetején a pálos kolostor mellett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pálos kolostor romjai a Jakab-hegyen
    Fénykép: Müller Nándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pálos kolostor rekonstuált alapfalai a Jakab-hegy tetején
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pálos kolostor templomának megmaradt falai
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Jakab-hegy tetején, a pálos kolostor mellett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
A Pécshez közeli Jakab-hegy platóján találjuk az egyik legkorábbi pálos remeteközösség egykori lakóhelyét. Az épületek eredeti formája már a török kor óta nem látható, de a ráépült barokk kolostor látványos romjai felett érdemes felidézni a környék történetét.

A ma Jakab-hegyként ismert, és a turisták körében rendkívül népszerű területet már az ókorban is felfedezték – egy hatalmas földvár épült a jól védhető hegytetőre, melynek nyomait ma is jól látni. A római hódítás után elnéptelenedett a hegy, majd a 12. században egy falu épült rá, román stílusú templommal. Később ez is lakatlanná vált, ezért Bertalan pécsi püspök ide költöztette a Mecsek erdeiben szétszórtan élő remetéket 1225 körül. A közösség később csatlakozott a pálosokhoz, és több száz éven keresztül éltek itt, fokozatosan továbbépítve, bővítve a templomot és környezetét. A ma látható romok már egy sokkal későbbi korszakból, a 18. századból valók, de érdemes megismerkedni az egyik legkorábbi hazai szerzetesi közösség történetével.

A kolostor története

A mecseki pálos kolostor története érdekes módon egy francia pappal kezdődött. II. András (Endre) magyar király második felesége, Courtenay Jolán nagyszámú kíséretének tagjaként érkezett hazánkba a művelt udvari káplán, Bertalan. A király hamarosan nyugat-európai diplomáciai utakra küldte, ekkor járt Santiago de Compostelában is, ahol nagy hatással volt rá Szent Jakab kultusza. Amikor a király 1218-ban kinevezte pécsi püspökké, a Patacs nevű hegyen álló, ekkor már elhagyatott falu román stílusú temploma köré összegyűjtött szerzetesekből kialakult közösséget Szent Jakab oltalma alá ajánlotta - innen ered a hegy neve is.

Egy kicsivel később az ország másik szegletében Özséb esztergomi kanonok a Pilis barlangjaiban élő remetékkel tartotta a kapcsolatot, majd 1250-ben megalapította a mai Klastrompusztán a Szent Kereszt kolostort és az egyetlen magyar eredetű szerzetesrendet. A pálos rend számos remeteközösséget fogott össze, a mecseki közösség is csatlakozott hozzájuk, innentől lehet őket pálosoknak nevezni.

Feltehetően már ebben az első időszakban meghosszabbították nyugat felé a román kori templomot, majd a 16. század elején egy új, későgótikus szentéllyel bővítették az épületet, amelyhez sekrestye és talán egy torony is kapcsolódott. A török korszak nagy pusztítást hozott a Jakab-hegyen is: a sekrestye és a torony elpusztult, a templom nyugati bővítésének falai is nagyrészt ledőltek, egyedül a kis román stílusú templom oldalfalai és későgótikus, boltozatos szentélye maradt meg.

A török hódoltságot követően az országba visszatérő pálosok a romos kolostor helyett Pécsen telepedtek le. A hegyen található épületek a pécsi székeskáptalan birtokába kerültek, majd 1736-ban Fonyó Sándor pécsi nagyprépost a romokra új templomot és sekrestyét, később zárt kerengőudvaros kolostort építtetett, amelyet ekkor már világi remeték használtak. A külső udvarban egy – talán korábbi eredetű - mesterséges tó biztosította a kolostor vízellátását, a belső udvar közepén pedig egy kút állt; mindkettő helyét láthatjuk még. A romok is elsősorban ebből a későgótikus és barokk, 18. századi időszakból származnak.

1786 után, amikor II. József király feloszlatta a szerzetesrendeket, a Jakab-hegyi kolostort is elhagyták a remeték, berendezését pedig elárverezték. A 19. század elejére az épület lakhatatlanná, majd romossá vált, köveit szép lassan elhordták. A II. világháború után a pálosok ismét elkezdtek berendezkedni a hegyen, egy kisebb rendházat és zarándokkápolnát terveztek ide építeni, de 1950-ben a szerzetesrendeket – immár egy másik rendszer akaratából – újra feloszlatták. A kolostor régészeti feltárása csak 1976-ban kezdődött meg, majd 2007-ben, egy újabb feltárás után helyreállították és látogathatóvá tették a rom környékét. Az 1947-ben elkezdett, majd félbehagyott kolostorépületből esőbeállót és kilátótornyot alakítottak ki, ahonnan tökéletes rálátást kapunk az egykori pálos kolostor romjaira, valamint a Mecsek középső szakaszának erdős hátaira.

A romok és a kilátótorony mellett tűzrakóhely, padok és asztalok kínálnak erdei komfortot, egy fedett helyiség pedig védelmet nyújt az eső ellen (de bivakolásra is kiválóan alkalmas).

Nyitvatartás

Szabadon látogatható

Árak:

Ingyenes
Lévai Zsuzsa profilképe
Szerző
Lévai Zsuzsa
frissítve: 2021-11-17

Tömegközlekedéssel

Érdemes Kővágószőlős felől megközelíteni a pálos romokat, mivel ezen az útvonalon olyan látványosságokat ejthetünk útba, mint a Babás szerkövek vagy a Zsongor-kő kilátója.

  • Ha busszal érkezünk Pécs felől, a Kővágószőlős, Községháza megállóig utazzunk.

Megközelítés

 

  • Kővágószőlős főutcájáról a P◼ jelzésen (Ady Endre utca) induljunk el a Jakab-hegyre. Nagyjából 1 km után váltsunk jobbra a P+ jelzésre, majd a következő elágazásban a P▲ jelzésen keresztül a Kövirózsa tanösvény T jelzését kövessük, ez elvezet a Jakab-hegy tetejére, a romokhoz (2,9 km, 336 m szintemelkedés).

 

Parkolás

  • A kővágószőlősi községháza előtt tudunk parkolni, a Hősök terén.

Koordináták

DD
46.095228, 18.142966
DMS
46°05'42.8"N 18°08'34.7"E
UTM
34T 279156 5108596
w3w 
///rövid.bodza.fordított
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

ajánlott túra Nehézség könnyű
Hossz 11,1 km
Időtartam 3:40 óra
Szintemelkedés 464 m
Szintcsökkenés 463 m

A Nyugati-Mecsek emblematikus homokkő hegye izgalmas földtani kalandtúrát ígér a folyók és tengerek kőbe zárt hullámai mentén. Az erdők fölé ...

4
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Mecsek vidéke
A Szuadó völgyén át Orfűre
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 10,2 km
Időtartam 2:58 óra
Szintemelkedés 147 m
Szintcsökkenés 227 m

Kirándulásunkon a Nyugat-Mecsek vadregényes szurdokvölgyeiben eredő bővizű források, kígyózó patakvölgyek, titokzatos barlangok nyomába eredünk.

3
Szerző: Müller Nándor,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség könnyű
Hossz 13,8 km
Időtartam 4:15 óra
Szintemelkedés 425 m
Szintcsökkenés 425 m

Elvarázsolt meseerdőkön, rommá lett várak, kolostorok mentén, ősi sírok és megkövült násznép halmai mellett járjuk be a Jakab-hegy homokkő ...

Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Mecsek vidéke
A Jakab-hegy kincsei
ajánlott túra Nehézség közepes
Hossz 11,3 km
Időtartam 3:29 óra
Szintemelkedés 361 m
Szintcsökkenés 378 m

A körtúra során felkapaszkodunk a Mecsek nyugati vonulatának legmagasabb pontjára, a Jakab-hegy fennsíkjára. A csúcson található kilátóból és a ...

13
Szerző: Müller Nándor,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség könnyű
Hossz 15,2 km
Időtartam 4:30 óra
Szintemelkedés 416 m
Szintcsökkenés 416 m

Az Orfűi-patak körül, a barlangokkal lyuggatott Szuadó-völgyben, illetve a Balázs-hegyi kilátó panorámáját érintve sétálunk az Orfűi-tóhoz.

Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 18,4 km
Időtartam 5:45 óra
Szintemelkedés 687 m
Szintcsökkenés 687 m

Ez a hosszan tekergő útvonal átfogó képet nyújt a Pécs fölé magasodó hegyek színes, szilánkos világáról, ahol a Mecsek minden arcát megvillantja.

1
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 12,1 km
Időtartam 3:30 óra
Szintemelkedés 230 m
Szintcsökkenés 230 m

Könnyű körtúra a Mecsek északnyugati peremén változatos kilátásokkal - ínyenceknek felszín alatti kitérőkkel.

3
Szerző: Kövecs Ferenc,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Mecsek vidéke
"Mecseki Trinity 150" teljesítménytúra
ajánlott túra Nehézség nehéz nyitva
Hossz 155,6 km
Időtartam 45:33 óra
Szintemelkedés 3 850 m
Szintcsökkenés 3 933 m

"Veni, vidi, vici" mondogatom olyan 60 km felé, pedig a vége még sehol sincs, még több, mint dupla ennyit kell gyalogolni. Mégis, már itt érzem a ...

Szerző: Szlatki Gabriella,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Jakab-hegyi pálos kolostorrom

Jakab-hegy
 Pécs

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp