Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

A Jakab-hegy kincsei

Gyalogtúra • Dunántúl
  • A Zsongor-kő sziklakilátója
    / A Zsongor-kő sziklakilátója
    Fénykép: Müller Nándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátó az Éger-tetőn
    / Kilátó az Éger-tetőn
    Fénykép: Müller Nándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Éger-völgyi-tó
    / Éger-völgyi-tó
    Fénykép: Müller Nándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Jakab-hegyi földsánc
    / Jakab-hegyi földsánc
    Fénykép: Müller Nándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátó és esőbeálló a Jakab-hegy fennsíkján
    / Kilátó és esőbeálló a Jakab-hegy fennsíkján
    Fénykép: Müller Nándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Panoráma a Jakab-hegyi kilátóból
    / Panoráma a Jakab-hegyi kilátóból
    Fénykép: Müller Nándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A környező erdőkben májusban virágzik a medvehagyma
    / A környező erdőkben májusban virágzik a medvehagyma
    Fénykép: Müller Nándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Mohás erdőrész a Mohosi-kis-kút környékén
    / Mohás erdőrész a Mohosi-kis-kút környékén
    Fénykép: Müller Nándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A pálos kolostor romjai a Jakab-hegyen
    / A pálos kolostor romjai a Jakab-hegyen
    Fénykép: Müller Nándor, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / A Jakab-hegy kincsei
150 300 450 600 750 m km 2 4 6 8 10
Időjárás

A körtúra során felkapaszkodunk a Mecsek nyugati vonulatának legmagasabb pontjára, a Jakab-hegy fennsíkjára. A csúcson található kilátóból és a Zsongor-kőről csodáljuk a Mecsek páratlan panorámáját, miközben a hegy történelmi és kulturális kincseit is felfedezzük.

közepes
11,3 km
3:29 óra
361 m
378 m

A Jakab-hegy számos természeti és kulturkincset rejteget, felfedezésükhöz azonban közel 400 méternyi szintkülönbséget kell legyűrnünk. Nem kell megijedni, a szintek ellenére kellemes körtúra vár ránk. Tavak, források, mesés erdei környezet és fantasztikus panoráma színesítik utunkat. Mindezek mellett a környék történelmi emlékeivel is megismerkedünk útközben.

A fennsíkról egy rövid (oda-vissza egy kilométer) kitérőt tehetünk a Zsongor-kő sziklakilátójához, melynek vaskorlátait 1892-ben építette ki a Mecsek Egyesület. A szikláról a hegy lábánál fekvő Kővágószőlősre és a Dráva-síkra esik jó rálátás.

A Jakab-hegy legismertebb nevezetessége a pálos kolostor felújított romja. Bertalan pécsi püspök 1225 körül itt gyűjtötte össze a mecseki remetéket és építtetett nekik kolostort. Érdemes körbejárni, és megismerni az egyetlen magyar szerzetesrend, a pálosok történetét.

A szerző tippje

  • Az Éger-völgy bejáratánál található Teca mama vendéglőjében étellel és itallal várják a megfáradt bakancsosokat. 
  • A Duna–Dráva Nemzeti Park által kialakított Jakab-hegyi tanösvény tábláin keresztül ismerhetjük meg a hegy geológiai, évezredes kultúrtörténeti kincseit. A tanösvény egyik állomása éppen a pálos kolostor romjainál van.
  • A fennsíkról a K, majd a KΩ jelzéstét követve érdemes felkeresni a Zsongor-kő korláttal felszerelt, vörös homokkőből kialakult természetes kilátóját, ahol fantasztikus kilátás vár ránk.
  • A túra során több forrást is érintünk, de a Jakab-hegy fennsíkján nincs vízvételi lehetőség, ezért vigyünk magunkkal elegendő vizet.
outdooractive.com User
Szerző
Müller Nándor
Frissítés: 2018-09-03

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Magasság
574 m
196 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Kezdőpont

Ürög felső buszmegálló. Éger-völgyi Parkerdő bejárata. (213 m)
Koordináták:
Geographic
46.086636 N 18.182519 E
UTM
34T 282179 5107533

Végpont

Ürög felső buszmegálló. Éger-völgyi Parkerdő bejárata.

Útleírás

Itiner

  • Az Ürög felső buszmegállótól a Z jelzést követve érkezünk az Éger-völgybe, majd a Mohosi-kis-kúthoz.
  • A forrástól már a Z● jelzésen kapaszkodunk a Jakab-hegy csúcsára.
  • A K, majd a KΩ jelzésen 1 kilométeres kitérővel közelíthetjük meg a Zsongor-kő sziklakilátóját és a Remete-barlangot.
  • A fennsíkról a Z jelzés délkeleti ágát követve érkezünk vissza Éger-tetőre, ahonnan a már bejárt parkerdei úton ereszkedünk le a Mohosi-kis-kúthoz, majd az Éger-völgybe.

A túra részletes leírása

A buszról leszállva a Z jelzést követjük déli irányba a K+ társaságában. A főutat elhagyva az ürögi városrész házai mellett sétálva, mintegy negyedóra alatt érkezünk az Éger-völgy bejáratához (autós parkoló). Rövidesen elhagyjuk a város utolsó házait, átkelünk egy kis hídon, majd a festői szépségű Éger-völgyi-tó mellett haladunk. A Delelő-kút után ismét fahídon kelünk át, így érkezünk a pécsiek által kedvelt Éger-völgyi kirándulóközponthoz. Tovább sétálva a patak bal partján megpillantjuk a Fecske-forrást, majd a patakon átkelve balra meredeken egy szerpentinező ösvényen indulunk felfelé. A K+ itt leválik utunkról. A szerpentinező parkerdei útról több helyen jó kilátás nyílik a Tubes–Misina vonulatára. Az északi fekvésű erdőt sűrű, zöld moha borítja, egészen meseszerűvé varázsolva a tájat. Valószínűleg innen kapta nevét a közelben fakadó Mohosi-kis-kút forrása is, melyhez rövidesen megérkezünk.

A forrástól a Z és a Z● együtt indul tovább. Az egyre meredekebb ösvényen rövidesen egy kis erdei tóhoz érünk, ahol, ha szerencsénk van, a nádasban megpillanthatunk egy vadkacsapárt is. A békáktól hangos tavacskát megkerülve a Z● jelzésen jobbra indulunk tovább. A Z jelzés  a közeli tisztáson át (Éger-tető) a Jakab-hegyre vezet, néhány kilométer és pár óra múlva majd azon az ágon érkezünk vissza. Rövidesen keresztezi utunkat a Z+, aztán egyre meredekebben kapaszkodunk felfelé a kavicsos-köves, vízmosta úton. A Jakab-hegy oldalában felkúszó köves út mentén az erdőt április májusban a medvehagyma tengerként borítja el. Hamarosan keresztezi utunkat az avarkori földsánc, ahonnan néhány perc alatt a Nyugat-Mecsek legmagasabb pontjára, a Jakab-hegyre érünk.

A Jakab-hegyen

A Jakab-hegyi földsánc feltehetően egy kora vaskori nép települését védhette. Régebben e hatalmas építmény (kb. 3 km hosszú, 3-5 méter magas) létrehozását keltáknak vagy avaroknak tulajdonították (innen kaphatta – tévesen – az avarkori földsánc elnevezését). Mindenesetre a ma is jól látható földsánc megépítése emberfeletti munka eredménye lehetett.

A Jakab-hegy fennsíkján álló kilátóba egy függőleges vaslépcsőn kapaszkodhatunk fel a csodálatos panoráma kedvéért. A kilátót és esőbeállót a pálos szerzetesrend félbehagyott kolostorépületéből alakították ki. A matuzsálemi fák árnyékában található épület mellett szépen kiépített pihenőt és tűzrakó helyet is találunk.

Vele szemben van a Jakab-hegy leglátványosabb kulturtörténeti nevezetessége, a pálos kolostor felújított romja. Bertalan pécsi püspök 1225 körül itt gyűjtötte össze a mecseki remetéket, és építtetett nekik kolostort. Érdemes körbejárni, és megismerni az egyetlen magyar szerzetesrend, a pálosok történetét.

A fennsíkról rövid kitérőt tehetünk (oda-vissza 1 kilométer) a Zsongor-kő sziklakilátójához, melynek vaskorlátait 1892-ben építette ki a Mecsek Egyesület. A szikláról a hegy lábánál fekvő Kővágószőlősre és a Dráva-síkra esik jó rálátás. A kilátópont közelében található a Remete-barlang sziklahasadéka. Ehhez a K, majd a KΩ jeleket kell követnünk.

A fennsíkot az Orfű felől érkező Z jelzés dél-keleti ágán hagyjuk magunk mögött. A lefelé vezető út egyre meredekebbé válik. Érdekes látnivaló egy, a fák koronája közé épített kis „házikó”. A közeli tölgyes aljában május elején felfedezhetünk egy illatozó gyöngyvirágos erdőrészt. Szép, vadregényes részen haladunk, hol tölgyes, hol fenyves erdők váltják egymást. Közel 2 kilométeres lejtmenet után találkozunk a Patacsról a Babás-szerkövekhez tartó P▲ jelzésével. Innen mi balra tartunk tovább. Egy kilométer után balra megpillantjuk a Z● jelzését, mely a Páprágyi-völgyben csordogáló Avar-kúthoz ágazik le.

A kanyargós úton rövidesen egy sorompóhoz érünk, ahol balra fordulunk, és néhány száz méter után az Éger-tető tisztásához és pihenőjéhez érkezünk. Az Éger-tetőn álló kilátóból a Jakab-hegy tömbjére és a Misina vonulatára esik szép panoráma. Északi irányba hagyjuk magunk mögött a kis rétet, hogy a már ismerős Z jelzésen lesétáljunk az Éger-völgybe.

Tömegközlekedéssel

  • A pécsi 22, 23, 24-es buszok valamelyikéről az Ürög felső buszmegállónál szálljunk le.

 

Megközelítés

  • Az Éger-völgy bejáratához az Ürög felső buszmegállótól a Z jelzést követve 15 perces sétával jutunk el.

Autóval

  • Autóval érkezők az Éger-völgy bejáratánál és Teca mama kisvendéglője előtt kiépített parkolót találnak.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

A szerző által javasolt térképek:

  • A Mecsek turistakalauza

Közösség

 Hozzászólás
 Figyelmeztetés
Közzététel
  Vissza szerkesztéshez
Pont kijelölése a térképen
(Kattints a térképre!)
vagy
Tipp:
A pont közvetlenül a térképre helyezhető.
Törlés X
Szerkesztés
Mégsem X
Szerkesztés
Útpontok módosítása
Videók
*Kötelező mező
Közzététel
Kérlek, adj egy megnevezést!
Kérlek, adj leírást a "figyelmeztetés" alatt!
Mutass többet!

Nem található figyelmeztetés a környéken.
Nehézség
közepes
Hossz
11,3 km
Időtartam
3:29 óra
Szint +
361 m
Szint -
378 m
Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Tipp Egészséges környezet

A mai időjárás

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!