A Jakab-hegy kincsei

Itiner

• Az Ürög felső buszmegállótól a Z jelzést követve érkezünk az Éger-völgybe, majd a Mohosi-kis-kúthoz.
• A forrástól már a Z● jelzésen kapaszkodunk a Jakab-hegy csúcsára.
• A K, majd a KΩ jelzésen 1 kilométeres kitérővel közelíthetjük meg a Zsongor-kő sziklakilátóját és a Remete-barlangot.
• A fennsíkról a Z jelzés délkeleti ágát követve érkezünk vissza Éger-tetőre, ahonnan a már bejárt parkerdei úton ereszkedünk le a Mohosi-kis-kúthoz, majd az Éger-völgybe.

A túra részletes leírása

A buszról leszállva a Z jelzést követjük déli irányba a K+ társaságában. A főutat elhagyva az ürögi városrész házai mellett sétálva, mintegy negyedóra alatt érkezünk az Éger-völgy bejáratához (autós parkoló). Rövidesen elhagyjuk a város utolsó házait, átkelünk egy kis hídon, majd a festői szépségű Éger-völgyi-tó mellett haladunk. A Delelő-kút után ismét fahídon kelünk át, így érkezünk a pécsiek által kedvelt Éger-völgyi kirándulóközponthoz. Tovább sétálva a patak bal partján megpillantjuk a Fecske-forrást, majd a patakon átkelve balra meredeken egy szerpentinező ösvényen indulunk felfelé. A K+ itt leválik utunkról. A szerpentinező parkerdei útról több helyen jó kilátás nyílik a Tubes–Misina vonulatára. Az északi fekvésű erdőt sűrű, zöld moha borítja, egészen meseszerűvé varázsolva a tájat. Valószínűleg innen kapta nevét a közelben fakadó Mohosi-kis-kút forrása is, melyhez rövidesen megérkezünk.

A forrástól a Z és a Z● együtt indul tovább. Az egyre meredekebb ösvényen rövidesen egy kis erdei tóhoz érünk, ahol, ha szerencsénk van, a nádasban megpillanthatunk egy vadkacsapárt is. A békáktól hangos tavacskát megkerülve a Z● jelzésen jobbra indulunk tovább. A Z jelzés  a közeli tisztáson át (Éger-tető) a Jakab-hegyre vezet, néhány kilométer és pár óra múlva majd azon az ágon érkezünk vissza. Rövidesen keresztezi utunkat a Z+, aztán egyre meredekebben kapaszkodunk felfelé a kavicsos-köves, vízmosta úton. A Jakab-hegy oldalában felkúszó köves út mentén az erdőt április májusban a medvehagyma tengerként borítja el. Hamarosan keresztezi utunkat az avarkori földsánc, ahonnan néhány perc alatt a Nyugat-Mecsek legmagasabb pontjára, a Jakab-hegyre érünk.

A Jakab-hegyen

A Jakab-hegyi földsánc feltehetően egy kora vaskori nép települését védhette. Régebben e hatalmas építmény (kb. 3 km hosszú, 3-5 méter magas) létrehozását keltáknak vagy avaroknak tulajdonították (innen kaphatta – tévesen – az avarkori földsánc elnevezését). Mindenesetre a ma is jól látható földsánc megépítése emberfeletti munka eredménye lehetett.

A Jakab-hegy fennsíkján álló kilátóba egy függőleges vaslépcsőn kapaszkodhatunk fel a csodálatos panoráma kedvéért. A kilátót és esőbeállót a pálos szerzetesrend félbehagyott kolostorépületéből alakították ki. A matuzsálemi fák árnyékában található épület mellett szépen kiépített pihenőt és tűzrakó helyet is találunk.

Vele szemben van a Jakab-hegy leglátványosabb kulturtörténeti nevezetessége, a pálos kolostor felújított romja. Bertalan pécsi püspök 1225 körül itt gyűjtötte össze a mecseki remetéket, és építtetett nekik kolostort. Érdemes körbejárni, és megismerni az egyetlen magyar szerzetesrend, a pálosok történetét.

A fennsíkról rövid kitérőt tehetünk (oda-vissza 1 kilométer) a Zsongor-kő sziklakilátójához, melynek vaskorlátait 1892-ben építette ki a Mecsek Egyesület. A szikláról a hegy lábánál fekvő Kővágószőlősre és a Dráva-síkra esik jó rálátás. A kilátópont közelében található a Remete-barlang sziklahasadéka. Ehhez a K, majd a KΩ jeleket kell követnünk.

A fennsíkot az Orfű felől érkező Z jelzés dél-keleti ágán hagyjuk magunk mögött. A lefelé vezető út egyre meredekebbé válik. Érdekes látnivaló egy, a fák koronája közé épített kis „házikó”. A közeli tölgyes aljában május elején felfedezhetünk egy illatozó gyöngyvirágos erdőrészt. Szép, vadregényes részen haladunk, hol tölgyes, hol fenyves erdők váltják egymást. Közel 2 kilométeres lejtmenet után találkozunk a Patacsról a Babás-szerkövekhez tartó P▲ jelzésével. Innen mi balra tartunk tovább. Egy kilométer után balra megpillantjuk a Z● jelzését, mely a Páprágyi-völgyben csordogáló Avar-kúthoz ágazik le.

A kanyargós úton rövidesen egy sorompóhoz érünk, ahol balra fordulunk, és néhány száz méter után az Éger-tető tisztásához és pihenőjéhez érkezünk. Az Éger-tetőn álló kilátóból a Jakab-hegy tömbjére és a Misina vonulatára esik szép panoráma. Északi irányba hagyjuk magunk mögött a kis rétet, hogy a már ismerős Z jelzésen lesétáljunk az Éger-völgybe.