Villány történelmi pincesora

Borba zárt történelem

Római kori leletek tanúskodnak arról, hogy ez a szubmediterrán éghajlatú terület már abban az időben is jeleskedett a szőlőtermesztésben, borkészítésben. Hazánk e legdélebbi szegletében a legmagasabb a napsütéses órák száma. A hosszú, csapadékmentes nyaraknak és a különösen meleg levegőnek köszönhetően az itt fejlődő szőlőszemek különösen hosszú ideig érlelődnek. Az ideális körülményekhez a mészköves alapra rakódott löszös talaj is hozzájárul.

A Kárpát-medencét elfoglaló magyarok a rómaiaktól vették át és folytatták a szőlőművelés mesterségét. Amikor a török hordák átvonultak az ország ezen részén, az akkori szőlőültetvények teljesen elpusztultak. A tájra ma jellemző fajtákat a rácok hozták be a területre. Később, a 18. században betelepülő svábok alakították a pincesort, csinosították, rendezték a környéket, emellett szorgalmas munkával tökéletesítették évről évre az egyes borfajtákat. Idővel egyre több szakember érkezett Villány környékére, így a termelés nemsokára nagyüzemi méreteket öltött. A villányi borvidék területe több mint kétezer hektárnyira nőtte ki magát európai színvonalú, korszerű borászatokkal. Jellemző borai a Kékfrankos, a Kékoportó, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, a Merlot, a Zweigelt és a Pinot noir. A testes, sötétrubin színű vörösboroknak magas alkohol- és tannintartalma van.

1987-ben Villány elnyerte a „szőlő és bor városa” nemzetközi címet. Egy évvel később, 1988-ban megalakították a Villányi Borőrök rendjét, melynek székhelye szintén a közelben található. 1994-ben 8 település összefogásával itt alakították ki Magyarország első borútját.

Pincelátogatás, borkóstolás, múzeum, fesztivál

Villány műemlékké nyilvánított pincesora egymáshoz szorosan tapadó épületekből áll a Baross Gábor utcában – habár a város déli részén is találunk egy-egy különálló, de kevésbé jellegzetes pincét. A főutca ötvennél is több borászatot és éttermet sorakoztat fel. A környéken bortúrákat szerveznek számos patinás, régi és új épület bejárásával, borkóstolással, ezen felül akár folklórműsorral, ebéddel vagy vacsorával egybekötve. Érdemes betérni a Bem utca 8. szám alatt található Bormúzeumba is, ami az egykori Teleki-pincében található. A filoxériavész után Teleki Zsigmond nevéhez fűződik az új, a betegségnek ellenálló szőlőfajták kinemesítése, melyek révén egész Európában megindulhatott a szőlőültetvények újratelepítése.

Magyarországon a Villányi-borvidéken vezették be először a korszerű, európai színvonalú  szőlőtermelési, borkészítési módszereket. Ennek köszönhető, hogy a villányi borok mára nem csak Magyarországon, de a nagyvilágban is elismertek.

Ha októberben járunk errefelé, érdemes ellátogatni a Vörösborfesztiválra. A rendezvényen szüreti felvonulás, koncertek, gyerekprogramok, kézműves bemutatók és termékek színesítik a borkóstolást és a borászatok kiállítását.

Nyitvatartás

Árak:

• A pincesor bejárása, megtekintése ingyenes. 
• A pincelátogatásokról és a borkóstolókról a helyszínen adnak tájékoztatást.