MTSZ
Turista Magazin
TuristaShop
TEKA-kártya
Kéktúra
Galyatető Turistacentrum
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Villányi görögkeleti szerb templom
-
/ Villányi görögkeleti szerb templomFénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség -
/ Villányi görögkeleti szerb templomFénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Villányi görögkeleti szerb templomFénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A villányi görögkeleti szerb templomban a régi könyvekre a legbüszkébbekFénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Villányi görögkeleti szerb templomFénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
Az ortodox templomépítészet érdekes színfoltja hazánk kultúr- és művészettörténetének. Baranyában (és elsősorban a Duna mentén egészen Szentendréig) a szerb nemzetiséghez köthető az ortodox templomok építése a 18. században.
A szerbek nagy tömegű megjelenése a mai Magyarország területén a 17. század végi törökellenes harcokhoz köthető, a bécsi udvar ugyanis a Balkán népeit az idegen uralom elleni lázadásra szólította fel, aminek a szerbek eleget is tettek. Amikor azonban a harcok alábbhagytak, és békekötésre került sor a két korabeli nagyhatalom között, a szerbek menekülőre fogták, miután I. Lipót császártól befogadó nyilatkozatot kaptak.
A mintegy 40 000 szerb család kolóniákat hozott létre (elsősorban Baranyában és északabbra, a Duna mentén), ahol először fából, vályogból építettek ideiglenes templomokat, majd meggyökeresedésüket követően új templomok építésébe fogtak. Ezek az épületek jellemzően típustervek alapján emeltettek: a 18. század közepén az egyházi építészetben elterjedt az egyhajós, nyugati középtornyos templom-típusterv – persze az ortodoxok kicsit alakítottak rajta, hogy saját liturgiájuknak megfelelő belső teret tudjanak kialakítani.
A villányi templom 1773-ban épült, egy idős szerb bácsi a kulcsok őrzője, aki láthatóan büszkén mutatja meg bárkinek az istenházát. Ritka vendégszeretetben részesül itt a látogató, amit jelez egyrészt a pálinkával kínálás, de talán még inkább az, hogy be lehet menni az ikonosztáz mögé is, megnézni közelről a miseruhát (amit egy-másfél havonta ölt fel a Pécsről érző pap a tizennyolc, még itt élő szerb társaságában).
A több száz éves, nagyrészt még cirill és görög betűkkel vegyesen íródott könyveket is lehet lapozgatni (ezekre a legbüszkébb a templom őre, „Szentendrén sincs ennyi könyv!”, mondja). A falakon körben ikonok láthatók, sajnos a régi csillárt ellopták, amikor a (talán a pálinka miatt) magáról megfeledkezett pap évekkel ezelőtt egy hétre nyitva felejtette a templomot.
Belépődíj nincs, de a vendégszeretetet illik adománnyal, esetleg egy ortodox módra hosszú, sárga viaszból készült gyertya vásárlásával viszonozni.
Nyitvatartás
| hétfő | 08:30–16:30 |
| kedd | 08:30–16:30 |
| szerda | 08:30–16:30 |
| csütörtök | 08:30–16:30 |
| péntek | 08:30–16:30 |
| szombat | 08:30–16:30 |
| vasárnap | 08:30–16:30 |
Árak:
Ingyenesen látogatható.
Tömegközlekedéssel
- A helyközi autóbuszokról Villány, városháza megállóhelyen érdemes leszállni.
- Vonattal érkezve Villány állomáson kell leszállni.
Megközelítés
- A helyközi autóbuszokról Villány, városháza megállóhelyen leszállva a Baross Gábor utcán északi irányba haladva körülbelül 200 métert kell sétálni.
- Villány vasútállomásról körülbelül 850 méteres sétával érhető el a templom az Ady Endre fasoron, majd a Baross Gábor utcán.
Parkolás
- A templom melletti parkolóban lehet megállni.
Koordináták
Villányi görögkeleti szerb templom
7773 Villány
Tulajdonságok
- 1 Túrák a környéken
Hazánk legdélebbre található, és egyik legkisebb hegysége, a Villányi-hegység számos kincset rejteget a kíváncsi bringás számára. Nemcsak a borról ...
- 1 Túrák a környéken
Kérdések és válaszok
Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.
Értékelések
Legyél te az első hozzászóló!
A közösség fényképei