Nagyharsányi református templom

A templom a 13. században épült román stílusban, és eredetileg a katolikusok használták. Többszöri átépítést követően nyerte el mai formáját: az 1400-as években gótikus stílusban bővítették, ekkor született meg a szentély, ami egy akkoriban szokatlan, érdekes építészeti megoldással bír. Amellett, hogy kívülről támpillérekkel erősítették meg a falakat, belül, a szentély közepén is emeltek egy tartóoszlopot, valószínűleg azért, mert statikailag nem volt elég stabil az épületrész, így kénytelenek voltak megtámasztani a boltozatot az építőmesterek.

A templom hajóját 1782-ben barokk stílusban építették át, a neogótikus tornyot 1900-ban emelték, miután a régi pár évvel korábban összedőlt.

A templombelső különlegességének tekinthető a szentély falának díszítése. Legalább öt rétegben (és korszakban) festették ki a falakat, a legkorábbi fellelhető töredékek a török kor előtti időkből származnak (16. század első fele), majd 1582-ben, az 1640-es években, illetve 1687 előtt készült ornamentális, virágmintás motívumokat őrző, reneszánsz stílusú díszítések készültek. Az utolsó belső festés 1782-ből származik. Zsoltártöredékek éppúgy láthatóak ma a falakon, mint növényi indasorok.

Nem csak az épület változott az évszázadok során, hanem a benne zajló hitélet is. A magyarországi reformáció korára világit rá a templomot használó közösségek története is. A katolikus templomként emelt istenházát a török megszállás idején vehették birtokba a református hívek, a 16. század első felében. Egyes helyi források szerint nem volt konfliktusoktól mentes a váltás: „beszélik az öregek, s hallották volna eleiktől, akkor nagy veszekedés volt Nagyharsányban a már reformáltatott és a más vallásban megmaradottak között, ezek is meg akarván tartani a templomot, amazok is”.

De nem csak a pápisták és a reformátusok között támadt vita, hanem az „új” felekezetek, a kálvinista és az unitárius közösség tagjai között is. Az erőviszonyokat hitvitákkal próbálták egyik vagy másik fél javára eldönteni, azonban Nagyharsányban ennek tragikus vége lett. Egy helybeli unitárius prédikátort, az erdélyi származású Alvinczy Györgyöt eretnekséggel vádolva felakasztottak egy hitvitát követően a laskói református püspök, Veresmarty Illés „ítélete” alapján 1574-ben. Az ügy egyébként nagy hullámokat kavart, egészen Szokoli Musztafa budai pasáig értek a szálak. Több hitvita – az előzményeket ismerve ez talán nem meglepő – nem volt Nagyharsányban.

Nyitvatartás

A templomnak hivatalos nyitatartási ideje nincs, de napközben, érkezés előtt célszerű felhívni a megadott telefonszámot.

A kulcsot két helyen lehet elkérni, a Petőfi Sándor utca 18. és 63. szám alatt.

Árak: