Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúraajánlott túra

Vándorlás a Cserehát kies halmain

Gyalogtúra · Szendrői-rögök· nyitva
LogóMagyar Természetjáró Szövetség
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Rakacai-víztározó kedvelt horgászhely (háttérben a Szalonnai-hegység kúpjai)
    / A Rakacai-víztározó kedvelt horgászhely (háttérben a Szalonnai-hegység kúpjai)
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csehipuszta felett ritmikusan váltakoznak az erdők és legelők
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a szendrői Várhegyről a tágas Bódva-völgyre
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rakacai-víztározón a Kárpátok vonulata tükröződik
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szendrői Felsővár lakótornya helyén most kilátó áll
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Szalonnai-hegység és a Gömör-Szepesi-érchegység vonulata
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegyekkel körbevett Rakacai-víztározó (háttérben a Rudabányai-hegység)
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meszes látképe nyugat felől a református templommal
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A meszesi templomdomb alatti, vasas artézi kút vizét mosásra használták
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rakacai-tározó északi partja az 1960-as években emelt völgyzárógáttal
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mediterrán csertölgyesek bírják a kánikulát
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Cserehát névadó csertölgyesei borítják a dombtetőket
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rakacai-víztározó a borsodi ipar vízszükségletét volt hivatott fedezni
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Galvács és Meszes között a Cserehát erdőkkel övezett legelőin
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A meszesi templom a török időkben felégetett Árpád-kori alapokon nyugszik
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Aranyló csereháti búzamezők és a felvidéki, tornai hegyek
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meszes főutcáján, a Rakaca-patak völgyében
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A borsodi ipar által életre keltett vízi paradicsom
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 250 200 150 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Felsővár-kilátó (Szendrő)
Hazánk egy szinte elfeledett, ritkán járt vidékén barangolunk megannyi történelmi emlék körül. Érintjük Szendrő mindkét várhelyét, a Bebek és a Felsővár maradványait. Átkelünk a galvácsi dombokon, ahol az 1956-os eseményekre emlékezik a falu körüli tanösvény. Meszesre az Árpád-kori alapokon nyugvó református templomnál érkezünk. Nagy ívben kanyarodunk vissza a Bódva völgye felé a Rakacai-víztározó déli partján, ahol a háború után újjáépülő gazdaságot vízzel ellátó mérnöki alkotás csillog a lankás dombhátak között. Végül Csehipuszta évszázados majorja felett ereszkedünk vissza az egykori megyeszékhelyre, a Bódva-parti őrhelyre, Szendrőre.
nyitva
könnyű
Hossz 19,9 km
5:30 óra
557 m
557 m
253 m
142 m

A szendrői Felsővárat rögtön túránk elején érintjük, a helyén épült kilátótoronyból pedig szinte az egész útvonalat belátjuk a Cserehát nyugati halmain. Remek panoráma nyílik innen a Bódva völgyére, a Felvidékre, a Torna és Szepsi felé, Kassa városába vezető útra. Bár első pillantásra szembetűnő stratégiai magaslat a Bódva folyása felett álló, meredek domb, hosszú és bonyolult történet vezetett a rövid életű vár megépítéséhez.

Először a Bódva partján állt egy erősség, amit még feltehetően a terület ura, a Bebek család építtetett az Árpád-korban. A Várhegy alatti, folyó által körbevett épületet foltozták ugyan az évszázadok alatt, de pozíciója nem volt előnyös. A 14. század derekán már királyi várként említették, és feltűnően sűrűn váltogatta gazdáját – különösen a 16. századtól, hiszen a három részre szakadt országrészből vidékszerte egymást űzték a németek és a magyarok. Bár a törökök soha nem vették be, a várost és a környező településeket kifosztották és felégették. A Felső-Magyarországról érkező németek és az erdélyi magyarok, hajdúk és kurucok azonban annál többször váltogatták egymást a falak között.

A korszerűtlenné vált Alsóvár helyett a város nyugati szélén kezdtek el újat építeni, amit később Német-várként említettek, ez azonban rosszul kivitelezett, szerencsétlen pozíciójú erődítésnek bizonyult, amit fel is számoltak a 16. század végén. Helyette a város feletti dombra, jelentősen kedvezőbb helyre építették az új erősséget. Lassan készült el, ugyanis kapitánya a saját építkezését, az Alsóvárat erősítette az építendő felső helyett. Végül a 17. század derekára befejezték a Felsővárat is - ám mindössze alig fél évszázadig állt utána. Az adott kor szellemében tervezett, jelentős védelmi pontnak számított öt kiugró, füles bástyájával. A középen elhelyezett parancsnoki részleg, ahol a nyolcszögletű őrtorony is állt, sajnos egy villámcsapás következtében kigyulladt, a benne tárolt lőpor robbanása pedig tönkretette a szerkezetét, így ezt le is bontották.

A 18. század legelején császári rendelet született ugyan a vár lebontásáról, ám a szabadságharc alatt II. Rákóczi Ferenc csapatai megszállták, és végül maguk robbantották fel az épület sarkait. A romos falakat a továbbiakban a helyi lakosság használta „kőbányának", így szorgos markok szedték szét a megmaradt részeket is. Az Alsóvárat a Csáky-kastély olvasztotta magába, de a lakosság is felhasználta saját építkezéseihez a köveit. Emiatt az egykor több várral is rendelkező településen mára nyoma is alig maradt az erősségeknek. A Felsővár délkeleti bástyájának alapjait azonban a 2010-es évek elején újrafalazták, így azok megtekinthetők a kilátó mellett.

A szerző tippje

  • Kalkuláljunk be egy hosszabb pihenőt a Rakacai-víztározó partján. Bár fürdésre nem mindig alkalmas a tó vize, a ligetes parton jól esik a pihenő a víztükör felé hajló fák árnyékában. A túra fordulópontján ez egy fontos helyszín a feltöltődésre, hogy a visszavezető kilométereket kellemesen tegyük meg.
  • Meszesen kiegészíthetjük ellátmányunkat a helyi közértben, illetve a templom alatt találunk egy vasas artézi kutat.
  • Ha a túra hosszát meg kívánjuk kurtítani, érdemes Meszesről buszt nézni vissza, Szendrőre - viszont ez esetben az útvonal visszatérő ágán érdemes elindulni, a hangulatosabb csehipusztai és a Rakacai-víztározó feletti szakaszt megismerve.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-12-22
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
253 m
Legalacsonyabb pont
142 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Tájékozódásunkat a túra elején megnehezítik az állandóan változó erdők és csapások Szendrő határában. A fákat folyamatosan vágja a város lakossága, nem kímélve az utat és a környezetet. Emiatt nehézségekbe ütközhetünk a tájékozódással a Szendrő és Galvács közötti dombháton, amit az országúton továbbhaladva oldhatunk meg a legegyszerűbben.
  • A Rakacai-víztározó feletti ösvény nedves időben csúszós; érdemes túrabotot vinni erre a szakaszra. A túra többi szakasza viszonylag könnyen járható.
  • Meszesen találunk egy boltot a falu közepén, illetve egy artézi kutat a templom alatt, de a biztonság kedvéért vigyünk elegendő folyadékot az útra, mert forrás nincs a vidéken, ellenben sokat halad az útvonal nyílt, napnak kitett terepen.

Kezdés

Szendrő, Fő tér buszmegálló (141 m)
Koordináták:
DD
48.405961, 20.728649
DMS
48°24'21.5"N 20°43'43.1"E
UTM
34U 479917 5361458
w3w 
///leszáll.kispad.harmat

Végpont

Szendrő, Fő tér buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A buszmegállóból északi irányba indulunk a Rákóczi utcán.
  • Szendrő központjából a Vár-hegyre a P◼ jelzésen jutunk, és azon is ereszkedünk le a túloldalon.
  • A galvácsi úton és a Köves-hegyen át a P/ jelzést követjük.
  • A Köves-hegy túlsó talpánál csatlakozik a Z/ jelzés, amit egyenesen követünk Galvácsra.
  • Galvácson a P+ jelzésen sétálunk keresztül.
  • A falu határábólP◼ jelzést követjük egyenesen.
  • Csatlakozik a P jelzés, amit balra követünk Meszes túlsó végéig.
  • A falu vége után a PL jelzésre térünk, amit a Rakacai-víztározó gátjáig követünk.
  • A víztározó gátjátólP◼ jelzésen kanyargunk át a szendrői Várhegy alá.
  • A Várhegy tövében a PL jelzést követjük jobbra, ami elvezet Szendrőre.
  • A buszmegállóhoz dél felé, a már ismert Rákóczi utcán jutunk.

A túra részletes leírása:

Szendrő bódva-völgyi őrpontjain

Szendrő központján át indulunk a felettünk magasodó Vár-hegyre. A Bódva völgyének főútjáról a Takarékszövetkezet mögött, a P◼ jelzésen fordulunk hegymenetbe a Gacsal úton. Ennek végén feketefenyőkkel beültetett meredélyen, lépcsősoron kaptatunk a Felsővár kevés megmaradt romjához és a központi torony helyén felállított kilátóhoz. Az erődítést a Bódva partján állt, Árpád-kori Bebek-vár korszerűtlensége miatt építették a 14. század derekán. Gyakran cserélt gazdát a magyar és a német seregek között, de a törökök nem tudták bevenni. Sorsát végül a Habsburgok 18. századi, várakat felszámoló rendelete pecsételte volna meg, de a kurucok előbb robbantották fel a falait II. Rákóczi Ferenc rendeletére. Szabálytalan ötszögű, külső bástyás falán belül állt nyolcszögletű lakótornya, amit egy belső várfal is védett. Ennek helyét látni most megemelt a térszínben, illetve a dombtető rétjének délkeleti szélén felfedezhető az egyik füles bástya alapja. A kilátóból elsősorban a Bódva völgyét és Szendrőt térképezhetjük fel.

A vár mögötti erdőn egy meredek csapáson, a PL jelzésen vágunk át, és szántóföldek között érkeziünk a galvácsi országútra. Innen a P/ jelzés mentén egy bő kilométert teszünk meg az aszfalton, majd a jobbra eső Köves-hegy erdőjébe fordulunk. A gyakori falopások miatt itt folyamatosan változik a tájkép: derékba vágott, félig kidőlt, megcsonkított törzsek szövevénye az erdő. Amennyiben nem találjuk a felkapaszkodó jelzést, érdemes ezt a szakaszt a galvácsi országúton kihagyni, amivel szintet és távot is spórolunk. 

A galvácsi határban

A P/ jelzés a megcsonkított erdőkön túl, a Köves-hegy galvácsi felén már szép tölgyesekben kanyarog. Átváltunk a Z/ jelzésre, ami a faluszéli kaszálókon és szántókon át bevezet a takaros faluba. Innen, a nyitott domboldalról tűnnek fel először a csereháti táj széles, lomha hullámai, amelyek a felvidéki hegyek felé egyre magasabbra törnek – először a Szalonnai-hegység, majd az Alsó- és Felső-hegy erdős vonulatai sorakoznak egymás mögött. Jó idő esetén egészen a Magas-Tátráig is ellátni innen, illetve a Kassa feletti Kojsó-havas kopár csúcsa is feltűnik.

Galvács álmos kis csereháti település csekély forgalommal, de kőtornácos házai és a falu alvégén található Törley-kastély szebb napokról regélnek. A budafoki pezsgőgyáros Törley család egykor elegáns épülete mára már elhagyatottan áll az évszázados fák árnyékában, pedig tulajdonosai a díszes falak között töltötték pihenésre szánt idejüket a világháború előtt.

Galvácson a P+ jelzés vezet keresztül, majd a falu keleti végét elhagyva már a P◼ jelzés mentén kapaszkodunk a dombhátra. Hasznosított kultúrtáj ez; az erdőkkel körbevett szántókon kalászosok hullámzó táblái váltakoznak a látóhatárig. Egy kőkeresztnél érjük el a gerincen haladó P jelzést, ami (balra) tovább vezet bennünket.

Az ősi Meszes mészkőrögein 

Egy bő kilométer után, a dombok túloldalán feltűnik Meszes templomtornya, majd a környező házak is. A P jelzés bekanyarodik a Rakaca-patak völgyébe, amelynek lapos árteréből dombtető emelkedik ki: rajta áll a középkori eredetű református templom. Eredetileg a 13. században épült, Árpád-kori templom volt itt, amit a Szendrő várát hiába ostromló török seregek pusztítottak el megtorlásképpen. A vidék sokat szenvedte a törökök portyáit és adóit, ennek hatására néptelenedett el a 18. században. Az újjáépített katolikus templomot aztán a reformáció hívei vették át a katolikusoktól. A vidék urai, a Bebekek és a Perényiek, majd végül a Lórándfyak is áttértek a református vallásra. A templomdomb alatt vasas artézi kút rozsdás vize folyik ki, amit a meszesi asszonyok télen-nyáron mosásra használtak.

Keresztülvágunk a falun a P jelzést követve, de az északi végén nem keresztezzük a patakot az országúttal, mert a PL jelzéssel balra térünk a Nagy-Somos-hegy irányába, a bányához vezető murvaúton. Rövid emelkedés után keresztezzük a bányaudvar szélét, ahol az ősi, márvánnyá kristályosodott mészkövet fejtették. A rakacai márvány több mint 300 millió éves, és a Variszkuszi-hegységképződés során, nagy nyomás hatására alakult át kalcitkristályok tömegévé.

A Rakacai-víztározó partján

A bánya után, egy kis tölgyesen átvágva érjük el a várhegyi üdülőfalut, a Rakacai-víztározó partján, sekély völgyecskébe épült nyaralókat; ahol végre kiérünk a tó partjára. Innen lehetőség van felgyalogolni a közeli Várhegyre, aminek kúp alakú tetején körgyűrűs sáncokat találunk. A helyszínt még nem tárták fel; feltételezések szerint ókori eredetű lehet az erősen lepusztult erődítés.

A hegyoldalban horgászösvény kanyarog tovább az állandósított vízszint felett, ezt követi a PL jelzés is. A tározó gátját az 1960-as évek fordulóján építették 3 év alatt, de az aszályos idő miatt egy évig várni kellett, amíg megtelt vízzel. A tó építésekor 6 m körüli átlagmélységgel rendelkezett, ami azóta erősen feliszapolódott. Eredetileg a borsodi nehézipar és építkezések miatt megnövekedett vízigény kielégítésére hozták létre. Terv szerint a Bódva vizét táplálták volna belőle szárazság idején, hogy ne csökkenjen a folyó hozama 1900 l/mp alá. A környék turizmusa profitált azonban a legtöbbet a tóból. Fénykorában, az 1970-es években a haltelepítéseknek köszönhetően horgászparadicsom volt a tározó, rengeteg nyaraló épült a partján. Érdekesség, hogy az agyagos vízzáró üledékkel teli medence miatt döntöttek a Martonyi és Meszes közötti terület mellet, pedig eredetileg Meszes felett kínálkozott ideális helyszín, illetve szóba került több környékbeli tározó terve Szendrő, Perkupa, Szin, Tornabarakony és Hidvégardó mellett is – ám ezek végül nem valósultak meg.

Bő kilométeren át követjük a tó hullámos vonalát, egyre magasabbra kapaszkodva az erdőben, mert végül kikerüljük a kerítéssel körbevett gát védőterületét. A gátőrház alatt áttérünk a P◼ jelzésre (balra), ami egy sekély völgyecskében kapaszkodik fel a Nagy-Somos-hegy hátára.

Szendrő felé a Bódva völgye fölött

Az erdős részt letudva széles völgyteknőbe érkezünk, ahol a Meszes és Galvács közti „maradványföldek” húzódnak. Javarészt megművelt szántók terülnek itt el, de az út felkanyarodik jobbra, a legelők és a háton húzódó erdősáv közé. Innen hosszú kilométereken keresztül ritmikusan váltakozó legelők és erdőfoltok között túrázunk, és meditatív hangulatba ringat a szelíd formákat lekövető, tágas szekérút. Széles ívű kanyarral fordulunk dél felé a rakacai márványrög vonulata mentén.

A dombos vidéken települést nem látni, csak a később a nyugat felé kitárulkozó Bódva völgyében. A tisztásokkal tagolt dombsor déli végénél, Csehipuszta felett már rápillanthatunk a környező erdőkre is, így a Bódva-völgy túloldalán húzódó Rudabányai-hegységre, és a mögöttünk legmagasabbra domborodó Szalonnai-hegységre, aminek tetején a Hármas-hegy valóban hármas halmot formázó, adótornyos kúpja látszik. A jóval tagoltabb, meredekebb erdős csúcsok hegyvidéki hangulatot idéznek, némi változatosságot hozva a megszokott, lomha monotonitásba.

Az utolsó dombokról már feltűnik a szendrői Várhegy és az alatta kuporgó házak csokra. Lankásan leereszkedve térünk vissza túránk elejéhez, a galvácsi országút kanyarulatához. Innen a P◼ jelzés visszakanyarodik a kilátóval ékesített domb alá, aminek tövében maradunk, ezért jobbra, a PL jelzésre térünk. Ezen sétálunk be Szendrőre, ahol a már megismert útvonalon jutunk kiindulópontunkhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Busszal a Szendrő, Fő tér buszmegállóig kell utazni.
  • Ha vonattal érkezünk, akkor a Szendrő felső vasúti megállóhelynél szálljunk le!

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.
  • Amennyiben vonattal érkezünk a Szendrő, felső vasúti megállóhelyhez, a P jelzés navigál a város központjába, a kiindulóponthoz.

Parkolás

  • Parkolni a Várhegy alatt, a túra kiindulópontjától északra, a főút mellett kialakított parkolóban érdemes, ahonnan alig száz méterre van a kiindulópontunk.

Koordináták

DD
48.405961, 20.728649
DMS
48°24'21.5"N 20°43'43.1"E
UTM
34U 479917 5361458
w3w 
///leszáll.kispad.harmat
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Gömör-Tornai-karszt, Cserehát turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • A Gömör-Tornai-karszt és a Cserehát turistatérképe (Cartographia)

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz a TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
19,9 km
Időtartam
5:30 óra
Szintemelkedés
557 m
Szintcsökkenés
557 m
Legmagasabb pont
253 m
Legalacsonyabb pont
142 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Tipp Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp