Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Vándorlás a Cserehát kies halmain

Gyalogtúra · Szendrői-rögök · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Rakacai-tározó víztükrében a Kárpátok vonulata tükröződik
    / A Rakacai-tározó víztükrében a Kárpátok vonulata tükröződik
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rakacai-tározó kedvelt horgászvíz, felette a Szalonnai-hegység kúpjai
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Galvács és Meszes között a Cserehát erdőkkel övezett legelőin
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meszes látképe nyugat felől a református templommal
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A meszesi templom a török időkben felégetett Árpád-kori alapokon nyugszik
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A meszesi templomdomb alatti vasas artézi kút vizét mosásra használták
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rakacai-tározó északi partja, a hatvanas években emelt völgyzárógáttal
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csehipuszta felett ritmikusan váltakoznak az erdők és legelők
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Cserehát névadó csertölgyesei borítják a dombtetőket
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szendrői Felső-vár lakótornya helyén most kilátóból tekinthetünk körbe
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a szendrői Vár-hegyről a tágas Bódva-völgyre
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rakacai-tározó a borsodi ipar vízszükségletét volt hivatott fedezni
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mediterrán csertölgyesek bírják a kánikulát
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A rétek felett a Szalonnai-hegység és a Gömör-Szepesi érchegység vonulata
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Aranyló csereháti búzamezők felett a felvidéki, tornai hegyek
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meszes főutcáján, a Rakaca-patak völgyében
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A borsodi ipar által életre keltett vízi paradicsom
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegyekkel körbevett Rakacai-víztározó (háttérben a Rudabányai-hegység)
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 250 200 150 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Felsővár-kilátó (Szendrő)
Hazánk egy szinte elfeledett, ritkán járt vidékén barangolunk két vár és megannyi történelmi emlék körül. Érintjük Szendrő mindkét várát, a Bebek és a Felsővár maradványait. Átkelünk a galvácsi dombokon, ahol az 56-os időkre emlékezik a falu körüli tanösvény. Meszesre a református templomnál érkezünk, ami Árpád-kori alapokon nyugszik. Nagy ívben kanyarodunk vissza a Bódva völgye felé a Rakacai-víztározó déli partján, ahol a háború utáni újjáépülő gazdaságot vízzel ellátó mérnöki alkotás csillog a lankás dombhátak között. Csehipuszta évszázados majorja felett ereszkedünk vissza a térségi központba az egykori megyeszékhelyre, a Bódva-parti őrhelyre.
nyitva
könnyű
Hossz 19,9 km
5:30 óra
557 m
557 m

A szendrői Felsővárat rögtön túránk elején érintjük. Kilátótornyából szinte az egész útvonalat belátjuk a Cserehát nyugati halmain. Remek panoráma nyílik a Bódva völgyére, a Felvidékre, a Torna, Szepsi és Kassa városához vezető útra. Bár első pillantásra szembetűnő stratégiai magaslat a Bódva folyása felett álló meredek domb, hosszú és bonyolult történet vezetett a rövid ideig álló vár megépítéséhez.

Először a Bódva partján állt erősség, amit még feltehetően az Árpád-korban a terület ura, a Bebek család építtetett. A Várhegy alatt, a Bódva folyásával körbevett épületet foltozták az évszázadok alatt, bár pozíciója nem volt előnyös. A 14. század derekán már királyi várként említették; feltűnően sűrűn váltogatta gazdáját - különösen a 16. századtól, hiszen a három részre szakadt országrészből egymást űzték a németek és a magyarok szerte a vidéken. Bár a törökök soha nem vették be, a várost és a környező településeket kifosztották és felégették. A Felső-Magyarországból érkező németek és az erdélyi magyarok, hajdúk és kurucok azonban annál többször váltogatták egymást a falak között.

A korszerűtlenné váló Alsóvár helyett a város nyugati szélén kezdtek el újat építeni, amit később Német-várként említettek, ez azonban rosszul kivitelezett, rossz pozíciójú erődítésnek bizonyult, amit fel is számoltak a 16. század végén. Helyette a város feletti dombra építették az új erősséget, jelentősen kedvezőbb helyre. Lassan készült, ugyanis a kapitánya a saját építkezését, az Alsóvárat erősítette az építendő felső helyett. Végül a 17. század derekára elkészült a Felsővár is - bár alig egy fél évszázadig állt utána. Az adott kor szellemében tervezett, öt kiugró füles bástyájával jelentős védelmi pontnak számított. A középen álló parancsnoki részleg, ahol a nyolcszögletű őrtorony is állt, sajnos egy villámcsapás következtében kigyulladt, a benne tárolt lőpor robbanása pedig tönkretette a szerkezetét, így ezt le is bontották.

A 18. század legelején császári rendelet született ugyan a vár lebontásáról, ám a szabadságharc alatt II. Rákóczi Ferenc csapatai szállták meg, akik végül maguk robbantották fel az épület sarkait. A romos falakat a továbbiakban a helyi lakosság használta 'kőbányának', így az enyészet szorgos markai szétszedték a megmaradt részeket is. Az Alsóvárat legfőképp a Csáky-kastély olvasztotta magába, illetve a lakosság is felhasználta saját építkezéseire a köveket. Emiatt az egykor számos várral is rendelkező településen mára nyoma is alig maradt az erősségeknek.

A szerző tippje

  • Kalkuláljunk be egy hosszabb pihenőt a Rakacai-tó partján. Bár fürödni nem mindig alkalmas a tó vize, a ligetes parton jól esik a pihenő a víztükör felé hajló fák árnyékában. A túra fordulópontján ez egy fontos helyszín a feltöltődésre, hogy a visszavezető kilométereket kellemesen tegyük meg.
  • Meszesen kiegészíthetjük az ellátmányunkat a helyi közértben, illetve a templom alatt találunk egy vasas artézi kutat.
  • Ha a túra hosszát meg kívánjuk kurtítani, érdemes Meszesről buszt nézni vissza Szendrőbe - viszont ez esetben a túra visszatérő ágán érdemes elindulni, a hangulatosabb Csehi-pusztai és Rakacai-víztározó feletti szakaszon.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-06-03
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
253 m
Legalacsonyabb pont
142 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Tájékozódásunkat a túra elején megnehezítik az állandóan változó erdők és csapások Szendrő határában. A fákat folyamatosan vágja a város lakossága, nem kímélve az utat és a környezetet. Emiatt nehézségekbe ütközhetünk a tájékozódással a Szendrő és Galvács közötti dombháton, amit az országúton továbbhaladva oldhatunk meg a legegyszerűbben. Amennyiben nézeteltérésünk támad a helyiekkel, nem tanácsos mélyremenő vitába bonyolódni.
  • A Rakacai-víztározó feletti ösvény nedves időben csúszós; érdemes túrabotot vinni erre a szakaszra. A túra többi szakasza viszonylag könnyen járható.
  • Meszesen találunk boltot a falu közepén, illetve egy artézi kutat a templom alatt, de a biztonság kedvéért vigyünk elegendő folyadékot az útra, mert forrás nincs a vidéken, ellenben sokat halad az útvonal nyílt, napsugárzásnak kitett terepen.

Kezdés

Szendrő, Fő tér buszmegálló (141 m)
Koordináták:
DD
48.405961, 20.728649
DMS
48°24'21.5"N 20°43'43.1"E
UTM
34U 479917 5361458
w3w 
///leszáll.kispad.harmat

Végpont

Szendrő, Fő tér buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A buszmegállóból északi irányba indulunk.
  • Szendrő központjából a Vár-hegyre a PL jelzésen jutunk, illetve ereszkedünk le a túloldalon.
  • A galvácsi úton és a Köves-hegyen a P/ jelzés navigál, Galvácsra a Z/ jelzésen ereszkedünk le.
  • Galvácson a P+ jelzésen indulunk tovább, majd a falu határában a P◼ jelzésen kapaszkodunk a gerincre.
  • A P jelzés vezet át Meszesre a dombháton, majd a PL jelzésen jutunk el a Rakacai-víztározóhoz.
  • A víztározó gátjától a P◼ jelzésen kanyargunk át a dombokon Csehipuszta felett vissza Szendrőre.
  • A buszmegállóhoz dél felé a már ismert jelzetlen úton jutunk.

A túráról részletesen

 Szendrő Bódva-völgyi őrpontjain

Szendrő központján át indulunk a felettünk magasodó Vár-hegyre. A Bódva völgyének főútjáról a Takarékszövetkezet mögött fordulunk hegymenetbe a Gacsal utcán, aminek végeztével feketefenyőkkel beültetett meredélyen, lépcsősoron kaptatunk a Felső-várba annak kevés megmaradt romjához és a központi torony helyén felállított kilátóhoz. A Felsővárat a Bódva partján álló Árpád-kori Bebek-vár korszerűtlensége miatt építették a 14. század derekán. Gyakran cserélt gazdát a magyar és a német seregek között, de a törökök nem tudták bevenni. Sorsát végül a Habsburgok 18. század elei várakat felszámoló rendelete pecsételte volna meg, de a kurucok előbb felrobbantották a falait II. Rákóczi Ferenc rendeletére. Szabálytalan ötszögű külső bástyás falán belül állt nyolcszögletű lakótornya, amit egy belső várfal is védett. Ennek helyét látni most megemelt térszínnel, illetve a dombtető rétjének délkeleti szélén felfedezhető az egyik füles bástya alapja.

A vár mögötti erdőn átvágunk egy meredek csapáson a PL jelzés mentén, ami szántóföldek között érkezik a galvácsi országútra. Innen egy bő kilométert az aszfalton, majd a jobbra eső Köves-hegy erdeiben tesszük meg a P/ jelzésen. A gyakori falopások miatt itt folyamatosan változik a tájkép: derékba vágott, félig kidőlt, megcsonkított törzsek szövevénye az erdő. Amennyiben nem találjuk a felkapaszkodó jelzést, érdemes ezt a szakaszt a galvácsi országúton kihagyni, amivel szintet és távot is spórolunk. 

A Galvácsi határban

A P/ jelzés a megcsonkított erdőkön túl, a Köves-hegy galvácsi felén már szép tölgyesekben kanyarog. Átváltunk a Z/ jelzésre, ami a faluszéli kaszálók és szántók mentén bevezet a takaros faluba. Innen a település peremi nyitott domboldalakról tűnnek fel először a csereháti táj széles, lomha hátának hullámai, amik a felvidéki hegyek felé egyre magasabbra szöknek - először a Szalonnai-hegység, majd az Alsó- és Felső-hegy erdős vonulatával. Jó idő esetén egészen a Tátráig is ellátni innen, illetve a Kassa feletti Kojsói-havasok kopár háta is feltűnik.

Galvács álmos kis csereháti település alig némi forgalommal, de kőtornácos házai és a falu alvégén található Törley-kastély szebb napokról regélnek. A budafoki pezsgőgyáros Törley család egykor elegáns épülete mára már elhagyatottan áll az évszázados fák árnyékában, pedig díszes falai között töltötték pihenésre szánt idejüket a világháború előtt a tulajdonosok.

Galvácson a P+ jelzés vezet keresztül, majd a falu keleti végében a P◼ jelzés mentén kapaszkodunk a gerincre. Aktív mezőgazdasági táj ez; az erdőkkel körbevett szántókon kalászosok hullámzó táblái váltakoznak a látóhatárig. Egy kőkeresztnél érjük el a gerincen haladó P jelzést, ami átvezet ezen a kultúrtájon.

Az ősi Meszes mészkőrögein 

Egy bő kilométer után a dombok túloldalán feltűnik Meszes templomtornya, majd a környező házak is. A P jelzés bekanyarodik a Rakaca-patak völgyébe, ahol a lapos átérből kiemelkedő dombtetőn áll a középkori eredetű református templom. Eredetileg a 13. században épült árpád kori templom volt itt, amit a Szendrő várát hiába ostromló török seregek pusztítottak el megtorlásképpen. A vidék sokat szenvedte a török portyáit és adóit, ennek hatására néptelenedett el a 18. században. Az újjáépített katolikus templomot aztán a reformáció hívei vették át a katolikusoktól. A vidék urai, a Bebekek és a Perényiek, és végül a Lórándfyak is áttértek a református vallásra. A templomdomb alatt vasas artézi kút rozsdás vize folyik ki, amit a meszesi asszonyok télen-nyáron mosásra használtak.

A falun keresztülvágunk a P jelzésen, de az északi végén nem keresztezzük a patakot az országúttal, mert a PL jelzéssel letérünk balra a Nagy-Somos-hegy irányába a bányához vezető murvaúton. Rövid emelkedés után keresztezzük a bányaudvar szélét, ahol még mindig fejtenek az ősi, márvánnyá kristályosodott mészkőből. Ez a rakacai márvány több mint 300 millió éves, és a Variszkuszi-hegységképződésben a nagy nyomás hatására alakult át kalcitkristályok tömegévé.

A Rakacai-víztározó partján

A bánya után egy kis tölgyesen átvágva érjük el a várhegyi üdülőfalut, a Rakacai-víztározó partján sekély völgyecskébe épült nyaralókat, ahol kiérünk a tó partjára. Innen lehetőség van felgyalogolni a közeli Várhegyre, aminek kúp alakú tetején körgyűrűs sáncokat találunk. A várat még nem tárták fel; feltételezések szerint ókori eredetű az erősen lepusztult erődítés.

A hegyoldalban horgászösvény kanyarog tovább az állandósított vízszint felett, amin a PL jelzés is tovább vezet. A tározó gátját a 60-as évek fordulóján építették 3 év alatt, de az aszályos idő miatt egy évig várni kellett, amíg megtelt vízzel. A tó építésekor 6 méter körüli átlagmélységgel rendelkezett, ami azóta erősen feliszapolódott. Eredetileg a borsodi nehézipar és építkezések miatt megnövekedett vízigény miatt hozták létre. Terv szerint a Bódva vizét táplálták volna belőle szárazság idején, hogy ne csökkenjen a folyó hozama 1900 l/mp alá. A környék turizmusa profitált azonban a legtöbbet a tóból. A 70-es évekbeli fénykorában a haltelepítéseknek köszönhetően horgászparadicsom volt a tározó, rengeteg nyaraló épült a partján. Érdekesség, hogy az agyagos vízzáró üledékkel teli medence miatt döntöttek a Martonyi és Meszes közötti terület mellet, pedig eredetileg Meszes felett kínálkozott ideális helyszín, illetve szóba került több környékbeli tározó terve Szendrő, Perkupa, Szin, Tornabarakony és Hidvégardó mellett is, amelyek végül nem valósultak meg.

Bő kilométeren át követjük a tó hullámos vonalát, egyre magasabbra kapaszkodva az erdőben, mert végül kikerüljük a kerítéssel körbevett gát védőterületét. A gátőrház alatt áttérünk a P◼ jelzésre, ami egy sekély völgyecskében kapaszkodik fel a Nagy-Somos-hegy vonulatán keresztül.

Szendrő felé a Bódva völgye felett

Az erdős részen átvágva széles völgyteknőbe érkezünk, ahol a Meszes és Galvács közti „maradványföldek” húzódnak. Javarészt megművelt szántók, de az út felkanyarodik jobbra a legelők és a gerincen húzódó erdősáv közé. Innen hosszú kilométereken keresztül ritmikusan váltakozó legelők és erdőfoltok között túrázunk; meditatív hangulatba ringat a szelíd formákat lekövető széles szekérút. Széles ívű kanyarral fordulunk dél felé a rakacai márványrög vonulata mentén.

A dombos vidéken települést nem látni, csak a később a nyugat felé kitárulkozó Bódva völgyében. A tisztásokkal tagolt dombsor déli végénél, Csehipuszta felett már rápillanthatunk a környező erdőkre is, így a Bódva-völgy túloldalán húzódó Rudabányai-hegységre és a mögöttünk legmagasabbra domborodó Szalonnai-hegységre, aminek tetején a Hármas-hegy valóban hármas halmot formáló, adótornyos kúpja látszik. A jóval tagoltabb, meredekebb erdős csúcsok hegyvidéki hangulatot idéznek, némi változatosságot hozva az eddigi lomha monotonitásba.

Az utolsó dombokról már feltűnik a szendrői Várhegy és az alatta kuporodó házak, ahova lankásan leereszkedve visszatérünk túránk elejéhez, a galvácsi országút kanyarulatához. Innen a P◼ jelzés visszakanyarodik Szendrőbe, ahol a főtérnél balra fordulva jutunk kiindulópontunkhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • Tömegközlekedéssel a Szendrő, Fő tér buszmegállóig váltsunk jegyet!
  • Ha vonattal utazunk, akkor a Szendrő felső vasúti megállóhelynél szálljunk le!

Megközelítés

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.
  • Amennyiben vonattal érkezünk Szendrő, felső megállóhelyhez, a P+ jelzés navigál keleti irányba a város központjába a kiindulóponthoz.

Parkolás

  • Parkolni a Várhegy alatt, a túra kiindulópontjától északra, a főút mellett kialakított parkolóban érdemes, ahonnan alig száz méterre van a kiindulópontunk.

Koordináták

DD
48.405961, 20.728649
DMS
48°24'21.5"N 20°43'43.1"E
UTM
34U 479917 5361458
w3w 
///leszáll.kispad.harmat
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A Gömör-Tornai-karszt és a Cserehát turistatérképe (Cartographia)

Felszerelés

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, túracipő, enni- és innivaló, navigáláshoz a TERMÉSZETJÁRÓ App.

Felszerelés túrázáshoz

  • Kényelmes és vízálló túracipő vagy bakancs
  • Réteges nedvességet elvezető ruházat
  • Túrazokni
  • Hátizsák esővédővel
  • Naptej, kalap, víz- és szélálló kabát, nadrág
  • Napszemüveg
  • Túrabot
  • Elegendő étel és ital
  • Elsősegély készlet, ragtapaszok
  • Tapaszok vízhólyag kezelésére
  • Bivy - túlélő zsák
  • Túlélő takaró
  • Fejlámpa
  • Zsebkés
  • Jelzősíp
  • Mobiltelefon
  • Készpénz
  • Navigációs felszerelések
  • Sürgősségi elérhetőségek
  • Igazolvány
  • A felszereléslista a tevékenységnek megfelelően változik. A felszereléslista nem minden esetben teljes, így csak egy kis segítségként, ötletadásként szeretne szolgálni a felkészüléskor.
  • A saját biztonságod érdekében, tájékozódj a különböző felszerelések rendeltetésszerű használatáról és karbantartásáról!
  • Győződj meg arról, hogy a felszerelésed nem tartalmaz a helyi törvények által tiltott eszközöket!

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
19,9 km
Időtartam
5:30 óra
Szintemelkedés
557 m
Szintcsökkenés
557 m
Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp