Vándorlás a Cserehát kies halmain

Itiner:

• A buszmegállóból északi irányba indulunk a Rákóczi utcán.
• Szendrő központjából a Vár-hegyre a P◼ jelzésen jutunk, és azon is ereszkedünk le a túloldalon.
• A galvácsi úton és a Köves-hegyen át a P/ jelzést követjük.
• A Köves-hegy túlsó talpánál csatlakozik a Z/ jelzés, amit egyenesen követünk Galvácsra.
• Galvácson a P+ jelzésen sétálunk keresztül.
• A falu határából a P◼ jelzést követjük egyenesen.
• Csatlakozik a P jelzés, amit balra követünk Meszes túlsó végéig.
• A falu vége után a PL jelzésre térünk, amit a Rakacai-víztározó gátjáig követünk.
• A víztározó gátjától a P◼ jelzésen kanyargunk át a szendrői Várhegy alá.
• A Várhegy tövében a PL jelzést követjük jobbra, ami elvezet Szendrőre.
• A buszmegállóhoz dél felé, a már ismert Rákóczi utcán jutunk.

A túra részletes leírása:

Szendrő bódva-völgyi őrpontjain

Szendrő központján át indulunk a felettünk magasodó Vár-hegyre. A Bódva völgyének főútjáról a Takarékszövetkezet mögött, a P◼ jelzésen fordulunk hegymenetbe a Gacsal úton. Ennek végén feketefenyőkkel beültetett meredélyen, lépcsősoron kaptatunk a Felsővár kevés megmaradt romjához és a központi torony helyén felállított kilátóhoz. Az erődítést a Bódva partján állt, Árpád-kori Bebek-vár korszerűtlensége miatt építették a 14. század derekán. Gyakran cserélt gazdát a magyar és a német seregek között, de a törökök nem tudták bevenni. Sorsát végül a Habsburgok 18. századi, várakat felszámoló rendelete pecsételte volna meg, de a kurucok előbb robbantották fel a falait II. Rákóczi Ferenc rendeletére. Szabálytalan ötszögű, külső bástyás falán belül állt nyolcszögletű lakótornya, amit egy belső várfal is védett. Ennek helyét látni most megemelt a térszínben, illetve a dombtető rétjének délkeleti szélén felfedezhető az egyik füles bástya alapja. A kilátóból elsősorban a Bódva völgyét és Szendrőt térképezhetjük fel.

A vár mögötti erdőn egy meredek csapáson, a PL jelzésen vágunk át, és szántóföldek között érkeziünk a galvácsi országútra. Innen a P/ jelzés mentén egy bő kilométert teszünk meg az aszfalton, majd a jobbra eső Köves-hegy erdőjébe fordulunk. A gyakori falopások miatt itt folyamatosan változik a tájkép: derékba vágott, félig kidőlt, megcsonkított törzsek szövevénye az erdő. Amennyiben nem találjuk a felkapaszkodó jelzést, érdemes ezt a szakaszt a galvácsi országúton kihagyni, amivel szintet és távot is spórolunk. 

A galvácsi határban

A P/ jelzés a megcsonkított erdőkön túl, a Köves-hegy galvácsi felén már szép tölgyesekben kanyarog. Átváltunk a Z/ jelzésre, ami a faluszéli kaszálókon és szántókon át bevezet a takaros faluba. Innen, a nyitott domboldalról tűnnek fel először a csereháti táj széles, lomha hullámai, amelyek a felvidéki hegyek felé egyre magasabbra törnek – először a Szalonnai-hegység, majd az Alsó- és Felső-hegy erdős vonulatai sorakoznak egymás mögött. Jó idő esetén egészen a Magas-Tátráig is ellátni innen, illetve a Kassa feletti Kojsó-havas kopár csúcsa is feltűnik.

Galvács álmos kis csereháti település csekély forgalommal, de kőtornácos házai és a falu alvégén található Törley-kastély szebb napokról regélnek. A budafoki pezsgőgyáros Törley család egykor elegáns épülete mára már elhagyatottan áll az évszázados fák árnyékában, pedig tulajdonosai a díszes falak között töltötték pihenésre szánt idejüket a világháború előtt.

Galvácson a P+ jelzés vezet keresztül, majd a falu keleti végét elhagyva már a P◼ jelzés mentén kapaszkodunk a dombhátra. Hasznosított kultúrtáj ez; az erdőkkel körbevett szántókon kalászosok hullámzó táblái váltakoznak a látóhatárig. Egy kőkeresztnél érjük el a gerincen haladó P jelzést, ami (balra) tovább vezet bennünket.

Az ősi Meszes mészkőrögein 

Egy bő kilométer után, a dombok túloldalán feltűnik Meszes templomtornya, majd a környező házak is. A P jelzés bekanyarodik a Rakaca-patak völgyébe, amelynek lapos árteréből dombtető emelkedik ki: rajta áll a középkori eredetű református templom. Eredetileg a 13. században épült, Árpád-kori templom volt itt, amit a Szendrő várát hiába ostromló török seregek pusztítottak el megtorlásképpen. A vidék sokat szenvedte a törökök portyáit és adóit, ennek hatására néptelenedett el a 18. században. Az újjáépített katolikus templomot aztán a reformáció hívei vették át a katolikusoktól. A vidék urai, a Bebekek és a Perényiek, majd végül a Lórándfyak is áttértek a református vallásra. A templomdomb alatt vasas artézi kút rozsdás vize folyik ki, amit a meszesi asszonyok télen-nyáron mosásra használtak.

Keresztülvágunk a falun a P jelzést követve, de az északi végén nem keresztezzük a patakot az országúttal, mert a PL jelzéssel balra térünk a Nagy-Somos-hegy irányába, a bányához vezető murvaúton. Rövid emelkedés után keresztezzük a bányaudvar szélét, ahol az ősi, márvánnyá kristályosodott mészkövet fejtették. A rakacai márvány több mint 300 millió éves, és a Variszkuszi-hegységképződés során, nagy nyomás hatására alakult át kalcitkristályok tömegévé.

A Rakacai-víztározó partján

A bánya után, egy kis tölgyesen átvágva érjük el a várhegyi üdülőfalut, a Rakacai-víztározó partján, sekély völgyecskébe épült nyaralókat; ahol végre kiérünk a tó partjára. Innen lehetőség van felgyalogolni a közeli Várhegyre, aminek kúp alakú tetején körgyűrűs sáncokat találunk. A helyszínt még nem tárták fel; feltételezések szerint ókori eredetű lehet az erősen lepusztult erődítés.

A hegyoldalban horgászösvény kanyarog tovább az állandósított vízszint felett, ezt követi a PL jelzés is. A tározó gátját az 1960-as évek fordulóján építették 3 év alatt, de az aszályos idő miatt egy évig várni kellett, amíg megtelt vízzel. A tó építésekor 6 m körüli átlagmélységgel rendelkezett, ami azóta erősen feliszapolódott. Eredetileg a borsodi nehézipar és építkezések miatt megnövekedett vízigény kielégítésére hozták létre. Terv szerint a Bódva vizét táplálták volna belőle szárazság idején, hogy ne csökkenjen a folyó hozama 1900 l/mp alá. A környék turizmusa profitált azonban a legtöbbet a tóból. Fénykorában, az 1970-es években a haltelepítéseknek köszönhetően horgászparadicsom volt a tározó, rengeteg nyaraló épült a partján. Érdekesség, hogy az agyagos vízzáró üledékkel teli medence miatt döntöttek a Martonyi és Meszes közötti terület mellet, pedig eredetileg Meszes felett kínálkozott ideális helyszín, illetve szóba került több környékbeli tározó terve Szendrő, Perkupa, Szin, Tornabarakony és Hidvégardó mellett is – ám ezek végül nem valósultak meg.

Bő kilométeren át követjük a tó hullámos vonalát, egyre magasabbra kapaszkodva az erdőben, mert végül kikerüljük a kerítéssel körbevett gát védőterületét. A gátőrház alatt áttérünk a P◼ jelzésre (balra), ami egy sekély völgyecskében kapaszkodik fel a Nagy-Somos-hegy hátára.

Szendrő felé a Bódva völgye fölött

Az erdős részt letudva széles völgyteknőbe érkezünk, ahol a Meszes és Galvács közti „maradványföldek” húzódnak. Javarészt megművelt szántók terülnek itt el, de az út felkanyarodik jobbra, a legelők és a háton húzódó erdősáv közé. Innen hosszú kilométereken keresztül ritmikusan váltakozó legelők és erdőfoltok között túrázunk, és meditatív hangulatba ringat a szelíd formákat lekövető, tágas szekérút. Széles ívű kanyarral fordulunk dél felé a rakacai márványrög vonulata mentén.

A dombos vidéken települést nem látni, csak a később a nyugat felé kitárulkozó Bódva völgyében. A tisztásokkal tagolt dombsor déli végénél, Csehipuszta felett már rápillanthatunk a környező erdőkre is, így a Bódva-völgy túloldalán húzódó Rudabányai-hegységre, és a mögöttünk legmagasabbra domborodó Szalonnai-hegységre, aminek tetején a Hármas-hegy valóban hármas halmot formázó, adótornyos kúpja látszik. A jóval tagoltabb, meredekebb erdős csúcsok hegyvidéki hangulatot idéznek, némi változatosságot hozva a megszokott, lomha monotonitásba.

Az utolsó dombokról már feltűnik a szendrői Várhegy és az alatta kuporgó házak csokra. Lankásan leereszkedve térünk vissza túránk elejéhez, a galvácsi országút kanyarulatához. Innen a P◼ jelzés visszakanyarodik a kilátóval ékesített domb alá, aminek tövében maradunk, ezért jobbra, a PL jelzésre térünk. Ezen sétálunk be Szendrőre, ahol a már megismert útvonalon jutunk kiindulópontunkhoz.