A Telekes-völgy környékének kincsei
A túra egy bevezető etapból és a Telekes-patak szurdokát, illetve a felette húzódó, panorámás hegyhátat felfűző szakaszból épül fel. E meglepően összetett vidék a szomszédos Aggteleki-karszt vonásait tükrözi. A Rudabányai-hegység 300-400 m közötti magasságú kiemelkedései valódi hegyvidéki mészkőszurdokot rejtenek, hazánk egyik legvadabb völgyszakaszát. Ez a vidék a közeli Gömör-Tornai-karszt rokona, hiszen szerkezetét szintén triász és jura mészkövek alkotják. Itt is barlangokkal átszőtt, jól oldódó mészkőrétegek, mohás sziklaképződmények és oldott felszínek képviselik a látványos karsztformákat. Méreteikben ezek természetesen kisebbek, ahogy barlang is csak néhány került eddig a kutatók lámpáinak fényébe. Az izgalmas Ördög-gát-lyuk átjáróbarlangja a hegység legnagyobb ürege, ami az Ördög-gát feletti hegyoldalt keresztezi.
A közeli Kárpátokkal való kapcsolatot a hegytetők kilátásaiból érzékeljük a legjobban. A Korlát-tetőről nézve észak felé egyre növekvő hegygerincek sorakoznak a Gömör-Szepesi-érchegységtől egészen a Tátrákig. Kelet felé a Cserehát és a Tokaj-Epejesi-hegylánc, déli irányban a Bükk vonulatai mutatkoznak meg a panorámapontokról.
A Rudabányai-hegység Bódva felé lefutó lejtői az évszázados legeltetésnek köszönhetően kopár, füves térszínek, amelyek a kárpáti havasok hegyi rétjeinek ízét, hangulatát juttathatják eszünkbe, még ha a méretek persze jóval kisebbek is.
A szerző tippje
- A túrát összeköthetjük a szendrői Felsővár-kilátó felkeresésével, ahonnan körpanorámát kapunk a környékre.
-
Ha autóval közlekedünk, kellemes, természetközeli szálláslehetőséget kínál a dombok túloldalán a Szőlősardó és Perkupa közötti Égervölgye Ifjúsági Tábor. A Telekes-völgybe innen is becsatlakozhatunk a táboron áthaladó P jelzésen, így a szendrői bekötőutat kihagyva még rövidebb is a túra.
-
A szurdok leglátványosabb részére tervezzünk több időt! Egyrészt a terep is technikás a kőgörgetegek miatt, másrészt a látványos tájon biztosan elidőzünk majd a sziklaalakzatokat, vég nélküli mohaszőnyegeket, a patak tájformáló erejét tanulmányozva.
Biztonsági előírások
- A Telekes-völgy talpán – különösen csapadékos időszakban vagy utána, illetve hóolvadáskor – körültekintően, óvatosan mozogjunk! A kőgörgeteges patakmedren helyenként át is kelünk, figyelmesen lépkedjünk a gázlókon!
- A túra első és utolsó szakasza nyílt terepen vezet; erős napsütésben jól jön a fejfedő használata.
Hasznos linkek és ötletek
- A Szendrői várról itt lehet többet megtudni.
Kezdés
Végpont
Útleírás
Itiner:
- A vasúti megállóhely északi végén találjuk a P+ jelzést, amin balra fordulva a Kis-Korlát-tető alatti nyeregig túrázunk.
- A Z+ jeleken balra, a következő elágazásig sétálunk.
- Jobbra a Z jelzésre térünk, és a Telekes-völgybe ereszkedünk.
- A patakvölgyből jobbra, a P jelzést követve emelkedünk ki.
- Egy nyeregből a P▲ jeleket követjük jobbra, és a kilátópont után visszatérünk a hegyhátra.
- A hegyháton balra, a P+ jelzés kalauzolásával térünk vissza a Szendrő felső vasúti megállóhelyre.
A túra részletes leírása:
A Bódva völgyéből a Telekes-völgybe
A vasúti megállóhely déli végén, az útkereszteződésnél találjuk a P+ jelzést, amelyet jobbra követve hamar kiérünk a házak közül. Földútra lépük, és a Bódva völgyének lapos síkjáról fokozódó meredekséggel indulunk neki a Rudabányai-hegység lankáinak. A szántók egyre inkább legelőknek adják át a helyet a domboldalon. Szemben jól rálátunk a Korlát-hegy hosszú gerincvonalára, amit túránk második felében keresünk fel. Visszatekintve Szendrő házait és a kiemelkedő Várhegyet, azon túl pedig a Cserehát dombvidékét szemlélhetjük. A Kis-Lipóc lomha hátát megkerülve a nyílt területet körbeölelő erdő szélére érkezünk. A szomszédos Pásztor-rét a hagyományos állattartás háttérbe szorulásával mára csalitos, bokros területté változott, és a régi szőlőknek is csak az emléke él.
A fák közé lépve ligetes erdőben kapaszkodunk fel a Kis-Korlát-tető alatti nyeregbe. Az irányítótáblánál a Z+ jelzésre váltunk (balra), és délnyugati irányban a közeli völgyfőhöz megyünk. Itt jobbra kanyarodva, már a Z jelzést követve belépünk az Ardai-völgybe, és ereszkedővel folytatjuk, amely a környék meghatározó vízfolyásához, a Telekes-patakhoz vezet. Erdős részeken és csalitos-bozótoson vágjuk át magunkat, helyenként kisebb tisztások és sziklakibukkanások is színesítik ezt a szakaszt. Végül a kőgörgeteges Telekes-völgy talpán állunk; a következő 3 km-es etapon pedig a patakkal tartunk a csodálatos szurdokban.
A mohatakaróba burkolózó Telekes-völgy
Az egyre mélyebbre vágódó völgy és a hegyoldalak sűrű erdősége megtartja a párát még a szárazabb időszakokban is, így üdezöld mohabevonat fed szinte mindent, ami már-már őserdei hangulatot teremt. A mészkősziklás mederben bucskázó Telekes-patak játékos útkeresésbe kezd a szurdokban, a völgytalpon vezetett turistaút pedig több helyen is átvág rajta – itt egyik partról a másikra a köveken lépdelünk. Az egyre sziklásabbá váló lejtők között érkezünk a völgy leglátványosabb természeti jelenségéhez, az Ördög-gáthoz. Ez a képződmény ékes példája a vízfolyások természetes kanyargásának, építő és romboló munkájának.
Az Ördög-gát sziklája csakugyan elgátolta egykor a patakot. A méretes mészkőborda patkó alakú kanyargásra késztette a vízfolyást, ami azonban módszeres ostromával idővel átvágta a torlaszt, és az öblös hajtűkanyart lerázva magáról, kiegyenesítette folyását. A régi meder az ún. Keringő, míg az Ördög-gáton ma már vízeséssel folyik át a patak. A magasabban fekvő, régebbi mederben vezet a turistaút.
Az alsó perspektívából bontakozik ki igazán a természet e látványos alkotása. A víz által sima felszínűre koptatott, hatalmas kőtömbök között tör utat a hegy leve, ami kisvíz idején elnyelődik a hasadékban, és csak a szurdok egy alsó pontján kerül újra a felszínre. Ez a jelenség jellemző a mészkőszurdokokra: a jól oldódó karbonátos kőzetben a medernyelők a felszín alá vezetik a patak egy részét vagy egészét. A Keringő környékén oldásos eredetű barlangokat is találunk, köztük a 82 m hosszú Ördög-gát-lyuk üregét, ahonnan őskori régészeti leletek is előkerültek.
Sziklás szurdoktúra
Innentől lefelé a szurdok nehezebben járható. A vad, folyamatosan változó terepen alig marad meg az ösvény; hol a patakot, hol a sziklákat kerülgeti. A technikásabb körülmények ellenére ez a szakasz a túra leglátványosabb része: tarajos sziklabástyák között tekergünk az ösvénnyel, és többször át is kelünk egyik partról a másikra.
Idővel rutinosan vetjük meg lábunkat a görgetegeken, bár minden lépés némileg ingatag. Itt a táj folyamatos változásban van, a sziklák kisebb-nagyobb tömbökre szakadnak, majd a víz erejének engedelmeskedve hengergőznek a völgyben. Fatörzsek és ágak is borítják a medret, fokozva a vadság érzését. Néhány sziklafal tövében, a patak öbleiben lenyalt, lekerekedett élű üstöket formált a víz a kemény felszínbe. A szurdok végén a völgy a kiszélesedik, pereme lankásabbá válik.
Elágazáshoz érkezünk, ahol jobbra fordulva már a P jelzés ösvényét követjük. Utolsó patakátkelésünk után egy keskeny mellékvölgyben kezdünk kiemelkedni a hegyhát irányába. Az eddigi kalandok után kényelmes erdei sétának tűnik a kaptató, amin az út kivezet a Telekes-völgyből.
A Rudabányai-hegység panorámás hátán
Idősebb fákat is rejtő gyertyános tölgyesben haladunk, aztán odafent, a nyeregben újabb keresztút fogad. Itt jobbra, a P▲ jeleken folytatjuk utunkat egy hegyperemi kilátóponthoz. Ligetes, bokros-füves térszínre vezet az ösvény, ahol eredetileg a terület lehatárolására emelt, régi kőrakások nyomait látjuk: egykor ugyanis idáig terjedtek Szendrő szőlői és legelői. A panoráma kiváló: a Bódva tágas völgyén túl a Cserehát lankái domborodnak, a látóhatáron pedig az Eperjes-Tokaji-hegylánc déli része húzódik. Jól rálátunk a Rakacai-víztározó felületére és a környék falvaira.
A P▲ jeleken továbbindulva visszakanyarodunk a hegyhátra, és balra térve a gerincvonalon újra a P+ jelzésre váltunk. Ez lankásan fut ki a Közép-hegy csúcsának közelébe, ahol több pontról is kinyílik a táj a Bódva-völgyből felnyúló, hajdani legelők mentén. A gerinc viszonylagos magaslati helyzetének és az állattartásból visszamaradt, ligetes réteknek köszönhetően remek kilátásokkal szolgál. Tájkép adottságai a kárpáti kaszálók hangulatát kölcsönzik az alacsony vonulatnak. Megkapó innen a panoráma az Upponyi-hegység és a Bükk-fennsík sziluettjére.
A Korlát-hegy kínálja a legszebb tájképet, mivel uralgó pozíciójával kiemelkedik a környező, alacsonyabb dombok közül. A Rudabányai-hegység folytatásaként, de már a Bódva völgyének túloldalán jellegzetes hármas csúcsával magasodik a Szalonnai-hegység, alatta, a Cserehát dombjai között ezüstösen csillog a Rakacai-víztározó tükre. A Rudabányai-hegység legmagasabb tetőpontjának oldalából megnyílik a kilátás észak, azaz a szomszédos Galyaság és a Gömör-Tornai-karszt erdős hátai felé. Ha szerencsések vagyunk, és a látási viszonyok megfelelőek, a Kárpátok bércei is megmutatják magukat: a Gömör-Szepesi-érchegységen túl az Alacsony- és a Magas-Tátra is látható innen.
A panorámával betelve ereszkedünk le a Kis-Korlát-hegy nyergébe, amely alatt, sűrű tölgyessel fedett lejtőn csatlakozunk a túra elején már megtett szakaszhoz. A P+ jelzést követve, ismerős úton térünk vissza Szendrőre.
Tipp
Tömegközlekedéssel
Tömegközlekedéssel elérhető
- A túra kezdete és vége a Szendrő felső vasúti megállóhely, ahová vonattal, vagy a településközpontból gyalogosan érkezhetünk.
- A buszról a Szendrő, Fő tér nevű megállóban érdemes leszállni, ahonnan a túra kezdőpontjára sétálhatunk a településen belül.
Megközelítés
- Szendrő központjából a P jelzést követve 900 méter gyaloglás után érkezünk a vasúti megállóhelyhez.
Parkolás
- A vasúti megállóhely környékén könnyen találunk parkolóhelyet.
Koordináták
A szerző által ajánlott kiadványok:
-
Gömör-Tornai-karszt és a Cserehát turistakalauz
A szerző által javasolt térképek:
- Gömör-Tornai-karszt és a Cserehát turistatérkép
Felszerelés
- Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
Legyél te az első hozzászóló!
A közösség fényképei