Somoskői bazaltömlés

A látványos bazaltömlés, pontosabban szólva az oszlopos elválású bazaltorgona a térségben 5 millió évvel ezelőtt lejátszódó bazaltvulkanizmus eredménye. Ez a láva- és kőzettípus általában azokon a helyeken jellemző, ahol a föld külső rétege, a kéreg valamilyen oknál fogva kissé elvékonyodik, így a kőzetburok alatt az óriási nyomás által forrón tartott lágyköpeny anyaga magmaként tudja átfúrni azt. Mivel a felszínre érkező magma nem kell nagy utat megtegyen a mélyből, ezért igen magas hőmérséklettel jut ki a szabadba. Ettől és összetételétől pedig a láva híg, folyékony lesz. Ha a lassú kihűlés egyenletes, akkor a térfogat-csökkenés során szabályos, geometrikus formát ölt: öt- és hatszögletű oszlopok keletkeznek.

A hőmérséklet-ingadozás okozta repedések felszabdalják a hasábokat, a végeredményt pedig többek közt a Medves-vidék peremén, a somoskői vár oldalában szemlélhetjük meg. A bazalt esetében nem ritka az oszlopos elválás, a hajlott, folyásra emlékeztető forma viszont igazi kuriózum.

Az ösvényen mindössze néhány méterre innen pedig egy méretes „lyukra" lehetünk figyelmesek az erdő szövetében: a hegyoldal e részén nincs esélye a fáknak gyökeret vetni, mert jókora bazaltszőnyeg borítja a talajt. Az egykori lávaár kőzetté szilárdult, majd a hőmérséklet-ingadozás miatti térfogatváltozások következtében darabokra tört, így jött létre a lábunk előtt heverő szürke kőtenger.

Nyitvatartás

Árak: