Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Hazánk legészakibb bástyája, a Milic tömbje

Gyalogtúra · Eperjes-Tokaji-hegyvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Füzér vára trónol a kevély vulkáni kúp tetején
    Füzér vára trónol a kevély vulkáni kúp tetején
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 800 600 400 200 14 12 10 8 6 4 2 km Károlyi-kilátó Füzér vára
A Milic hegycsoportjának központi, legmagasabb részén kilátópontokkal tűzdelt csúcsokat és hegyi kaszálókat keresünk fel. A határon haladó zöld jelzést követve érintjük Magyarország legészakibb pontját, ami felett a sziklás gerincről már Kassára és a Kárpátok koszorújára nyílik kilátás. Látványában a hegység egyik legmeghatározóbb és legteljesebb körét járjuk végig utunk során, jellemző képet alkotva a Kárpátokhoz szervesen kapcsolódó vidékről.
nyitva
közepes
Hossz 14,1 km
4:40 óra
687 m
687 m
894 m
371 m

A Tokaj-Eperjesi-hegylánc magyarországi szakaszának legmagasabb tömbje a Milic vulkáni dómja, amely éppen csak 900 méter alatt marad. A fiatal, alig 11 millió éves tűzhányó ellenálló andezittömbje kompakt masszívumként áll őrt az ország északi végén. Kassa felől szemlélve is a Milic a meghatározó magaslat keleten, hiszen csak a láncolat északi (Eperjeshez közeli) végei lépik át az 1000 méter körüli magasságot. A táj leglátványosabb eleme a füzéri várral megkoronázott sziklataréj, amely valójában egy vulkáni kürtő kibontott maradványa dácitoszlopokkal körülbástyázva.

A Milic magasba törő vulkáni tömbjén erdőbe rejtett látványosságok sorakoznak. A Kis-Milic sziklás oldalgerincéről, a Felső-csata-rétről természetes kilátás nyílik a hegység teljes magyarországi szakaszára a tokaji Nagy-Kopasztól a központi bérceken át a lábaink előtt elterülő hegyközi medencéig. Az erdészet által a csúcsra épített kilátóból már északkelet felé is szemlélődhetünk; kis szerencsével felfedezhetjük a nagy ívben kanyarodó Kárpátokat, a Tokaji-hegység testvéreit: a szomszédos Szalánci-hegységet, a Vihorlátot és a kárpátaljai Szinyákot. A Nagy-Milic erdővel körbevett obeliszkje után a határmezsgye egy különösen látványos, rejtőzködő kilátópontot is érint, az Eszkárosi-kilátót, aminek természetes nyiladékán át Kassára és a Gömör-Szepesi-érchegységre, jó időben a Magas-Tátrára nyílik minden tekintetben egyedülálló panoráma. Itt már szó szerint kőhajításnyira vagyunk az ország legészakibb pontjától, így a kárpáti hegyeket egészen közelről szemlélhetjük.

A Milic tömbjének nyugati oldalán érintjük a hegységre jellemző ligetes kaszálórétek két hangulatos tagját, a fokozott védelmet élvező Oláh- és Bodó-rétet, ahol ritka és megóvandó kárpáti életközösségek maradtak meg az évszázados kaszálásnak köszönhetően. Különösen tavasszal, nyár elején látványos a virágoktól tarka rét, ahol sárga medvekankalin, lila kökörcsin, sötétkék szibériai nőszirom foltjai mellett rejtve maradnak szemünk elől az olyan igazán ritka fajok, mint a gyöngyházlepkék, hangyaboglárkák, tarszák egyedei. A Füzér feletti kaszálókra ereszkedve pedig impozáns kilátás nyílik a füzéri várra és a hegytömb sziklás, déli letörésére. A rétek hátterében látszik a fagy aprózta sziklakompozíció, a Kövecses száz métert meghaladó sziklakúpja is, amely a leglátványosabb, kézzel fogható példája a jégkorszak során hazánkban uralkoditt szélsőséges éghajlatnak. Az egész sziklafelszínt kisebb-nagyobb tömbökké repesztette a hasadékokba fagyott víz, így az egykori tekintélyes kőtaréj mára csak gigászi kőhányásként tornyosul a hegytömb peremén.

A szerző tippje

  • Érdemes az Oláh-rét határon túli részét is megnézni. Az öreg hagyásfákkal tűzdelt, ligetes hegyi kaszáló különösen szép, természetes állapotával egy ősi gazdálkodási forma látványos hagyatéka. Az Oláh-rét alatti határsávon érdemes kiegészíteni a túrát a Z jelzésen pár száz méterrel, amennyiben őserdő jellegű, érintetlennek tűnő erdőrezervátumban kívánunk szemlélődni.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-11-16
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Nagy-Milic, 894 m
Legalacsonyabb pont
Füzér, 371 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 18,05%Földút 27,44%Ösvény 44,17%Utca 3,83%Ismeretlen 6,47%
Aszfalt
2,5 km
Földút
3,9 km
Ösvény
6,2 km
Utca
0,5 km
Ismeretlen
0,9 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A túra egy hosszabb szakaszon a határ vonalát követi, itt vad, meredek, sziklás terepen kell haladnunk. A Sikárosi-szikla letörése látványos, de különösen veszélyes végpontja hazánknak. Itt a turistaút meredek kanyarral kerüli a járhatatlan részt, de ennek ellenére is fokozott óvatossággal kell közlekednünk a szélsőséges terepviszonyok mellett. A határsávban vigyázzunk a bedőlt fákkal is: a korhadt ágakon átmászni veszélyes lehet, jobb kikerülni a bizonytalan, súlyos fatörzseket.

Kezdés

Füzér, községháza buszmegálló (374 m)
Koordináták:
DD
48.539346, 21.455921
DMS
48°32'21.6"N 21°27'21.3"E
UTM
34U 533653 5376349
w3w 
///amőba.tejes.madarak
Mutasd a térképen

Végpont

Füzér, községháza buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • FüzérrőlK+, majd a templom után a K jelzésen kapaszkodunk fel a Károlyi-kilátó érintésével a Nagy-Milicre.
  • K jelzést követjük a Hermanház-tető nyergéig.
  • A határon haladó Z jelzést követjük tovább az Oláh-rétig.
  • Az Oláh-réttől balra (délre) a K+ jelzést követjük az Országos Kéktúra csatlakozásáig.
  • A K jelzésen folytatjuk utunkat egészen a Bodó-rétig.
  • A Bodó-rét túlvégétől a K+ jelzést követjük, ami visszakalauzol bennünket a kiindulópontra.

A túra részletes leírása:

A Senyánszky- és a Csata-rét

A füzéri Várhegy lábától, a falu főteréről kezdjük hosszú kapaszkodásunkat a Nagy-Milic csúcsára, melynek leküzdésére segítségünkre lesz az erdészet feltáróútja és a K jelzés. A kezdő métereket még a K+ jelzésen, majd a füzéri vár alatt vezető, K jelű, aszfaltozott szekérúton tesszük meg, ami félkörívben megkerüli a vulkáni kúpot. Felettünk a felújított erődítmény fényes falakkal tündököl a hegycsúcsot alkotó dácitsziklák tartóoszlopain. A 13 millió éves vulkáni kürtőt kibontotta az idő a hamu- és lávarétegekből, így a vulkán belseje láthatóvá vált. A csúcsot körülölelő falak természetes védettséget adtak hazánk egyik első Árpád-kori kővárának, mely még a tatárjárás előtt épült.

A vár felé visszakanyarodó utat a látogatóközpont mellett hagyjuk el, és belépünk a zempléni rengetegbe. Öreg bükkfák között kezdjük a túra erdei szakaszát a Vár-kút  közelében. Az erdészet a történelmi romok és források körüli erdőket védőterületként hagyta meg, így valódi ősi hangulat honol a forrás körül. A mindig bő hozammal fakadó hasadékvíz robusztus foglalással rendelkezik, amit balra kerül az ösvény, levágva a felső régiókba kapaszkodó erdészeti út kanyarjait. A nyerget szép szálbükkösben érjük el, illetve érintjük a Senyánszki-rét erdei tisztásának szélét. Hagyományosan ide, az erdei rakodóhoz hordták és halmozták a kivágott erdők faanyagát, ahonnan faszállító teherjárművekkel továbbították a feldolgozás helyére. Ennek emlékeke egy félig a földbe mélyített favágó kunyhó, az erdei munkások hajdani melegedője, mely a régi, puritán erdei életforma emlékét őrzi.

A Senyánszki-réttől az alsó dózerúton folytatjuk utunkat, ami a rendkívül meredek sziklás hegyoldalban harántol a Pusztafalu feletti katlan peremén. A környező hegyek rendhagyó meredekségét a puha vulkáni üledékbe nyomult riolitmagma okozta, amikor kitörés helyett dagadólávaként emelte meg a környező felszínt. A puha üledékben mélyre vágódó patakvölgyek így komoly meredekséggel kapaszkodnak a vulkáni dómokra. A dózerútról letérve a pusztafalui Falu-patak felső folyását követjük a Bükkös-hegy és a Kakas-bérc közé ékelődő völgy bevágásában. Forrásánál keresztezzük a felső dózerutat, melynek szélén egy mesebeli erdei házikó, a Csataréti erdészház áll öreg bükkfákkal oltalmazott pihenőjével. Érdemes itt, kapaszkodásunk felénél egy lélegzetvételnyit szusszanni, ahol forrás is oltja szomjunkat. Innentől az út egy fokozattal meredekebben folytatódik.

A Milic bástyáinak ostroma

Első nekifutásra a völgyfőből kaptatunk fel a Kakas-bérc mögötti nyeregbe egy bükkök és gyertyánok gyökerei között lavírozó ösvényen. A gerincre érkezve, a fák lombkoronáin túl érzékelhető a nyílt tér és a magaslati pozíció. A Felső-Csata-rét sziklás sávja mellettünk fekszik, róla gyönyörű, természetes kilátás adódik a Tokaji-hegységre és a Hegyköz, valamint a Bodrogköz térségére. Azonban a kilátóponthoz vezető ösvényeket egyre kevesebben használják, ugyanis felettünk a Kis-Milic csúcsára építette az erdészet a szélesebb panorámát kínáló Károlyi-kilátót, amelyet hamarosan meg is hódítunk.

A csúcs fele már a szlovák oldalon van, ahol öreg bükkös takarja a teljes körpanorámát, de a kilátó így is remekül teljesíti a neki szánt feladatot. A Nagy-Milic egyébként is takarja a Kassa és a Tátrák felé emelkedő tájat, de a Kis-Milicről így is tökéletes látványt kapunk az alattunk húzódó völgyekre és medencékre. Tekintetet megragadó látvány a füzéri vár, mely innen nézve eltörpül a hegytömböt alkotó vulkáni dómok alatt. Mögötte a hegyközi medence szántókkal, kaszálókkal, falvakkal mozaikos tájképe terül el a Tokaji-hegység fő csúcsaival keretezve. Jó időben feltűnik a névadó tokaji Nagy-Kopasz tévétoronnyal csúcsosodó sziluettje, a keleti szélen pedig a jellegzetes süveg alakú Sátoros-hegyek. Kivételesen tiszta időben, főleg a téli idényben felfedezhetjük a kárpáti vulkáni ív folytatásaként kelet felé elkanyarodó Vihorlát bérceit és az ukrán területre eső Szinyák sziluettjét is.

Visszatérünk a K és Z jelzés találkozásához, melyek közösen haladnak tovább. Egy kisebb hullámmal felszökellünk a Nagy-Milic csúcsára, ami alig pár méterrel magasabb a Kis-Milicnél, kilátás sem nyílik róla. Egy nemzeti jelképeket hirdető oszlop áll a csúcsán, jelezvén a határt. A Nagy-Milic sűrű bükkösében ereszkedünk a déli oldalon, ahonnan a határ menti Z jelzésen folytatjuk utunkat. Bár egy kicsit hosszabb ez az útvonal, illetve néhány kisebb csúcsot is érintünk a határmezsgyén, de hangulatában és látványában felülmúlja a fiatalosban ereszkedő K jelzés nyomvonalát. Sajnos a Milic tömbjén az 1970-es években kitermelték a megmaradt öreg montánbükkösöket, így a legtöbb helyen vékony törzsű erdő fedi a hegytömb tetejét.

Az „Északi Zöld" turistaút követése egyszerű, csak a határköveket kell szemmel tartanunk, bár a határmezsgye nyiladéka is egyértelmű támpontot ad az útvonalhoz. Felváltva haladunk erdős, sziklás terepen és fiatalosok között, ahonnan többször kinyílik a táj északi irányban, a hegyvonulat folytatásaként domborodó Szalánci-hegységre. Ha jó a szemünk, még a füzéri vár konkurens erődítményét, a szalánci várat is felfedezhetjük egy hasonló sziklás taréj tetején. A leglátványosabb azonban a legészakibb határpont előtt, a meredeken leszakadó hegyoldalból kiálló Eszkárosi-kilátóhely, ahol a Kis-Milicről kimaradt panorámarészt pótolja be a nyugat felé nyíló, természetes kilátás. Alattunk a Hernád völgye húzódik hosszan a Tokaj-Eperjesi-hegylánc lábainál, túloldalt a Gömör-Szepesi-érchegység erdős hátaihoz simul Kassa városa, valamint jó látási viszonyok között a Magas- és az Alacsony-Tátra csúcsai is kimagaslanak a háttérben. Alattunk a Milic tömbjének sűrű erdőségét az Oláh-rét erdei tisztása nyitja fel, amerre utunk is vezet.

Még egy utolsó pár száz méteres ereszkedést kell leküzdenünk, s ez valóban ínszalagokat feszegető kihívás: a határvonal a rendkívül meredek letörést közel egyenes vonalban keresztezi. A sziklás kilátóhelyet a szlovák oldalon kerüli az ösvény, de az ország legészakibb pontját jelölő határkőtől egy igen lejtős meredély kezdődik, ahol legjobb, ha szerpentinezéssel enyhítjük a meredekséget. Valódi feloldozást jelent elérni a hegyoldalhoz simuló dózerutat, amely az Oláh-rét két részletét, a magyar és a szlovák oldalt köti össze. Egy esőbeállót is találunk itt, ahol megpihenhetünk a terepi küzdelmek után. Innen a K+ jelzések kísérik lépteinket.

Hegyi kaszálókon át vissza Füzérre

Az Oláh-rét magyarországi részlete kisebb, de így is páratlan értéket képvisel kárpáti elemeket őrző élővilágával. Fokozottan védett növények és a hozzájuk kapcsolódó ízeltlábúak közössége: társzák, hangyaboglárkák népesítik be a hangulatos tisztás foltját. A rét túlvégén, a bükkök csarnokában rejtőzik hazánk legészakibb kunyhója, az oláh-réti erdészház, mely igazi kárpáti hangulatot képvisel tornácos gerendaépületével.

A ház mögötti dózerútról egy ösvényre váltva ismét kapcsolódik utunkhoz a K jelzés. Sajnos a Lászlótanyára vezető, szintező dózerutat a Károlyi-kastély körül elkerítették, nem lehet keresztülhaladni a legkézenfekvőbb nyomvonalon. A csekély emelkedő után azonban egy szálbükkösben, kényelmesen ereszkedünk le az aszfaltra, mely a Bodó-rétre vezet. Itt már nyaralók, hétvégi házak is állnak, de a ligetes kaszáló hasonlóan értékes, fokozottan védett terület, mint az Oláh-rét. Évszaknak megfelelően kankalin, kökörcsin, szibériai nőszirom és kikericsek foltjai színesítik a tisztást, de nyáron buja gazdagságát ezernyi tarkálló virág mutatja.

A rét déli végén, az aszfaltút kanyarjánál, egy esőbeálló mellett dózerútra térünk - itt a K+ jelzés szegődik mellénk, mely Füzérre vezet. A nyereg déli oldalán is nyílik egy tisztás, a Hosszú-rét, ezt követően sokáig ereszkedünk az erdészeti keréknyomon. Érintünk egy vízfakadást, a Hideg-forrást, mellette pihenő és apró tisztás csábít szusszanásra. Ha pihenni nem is állunk meg, a mindig bő vizű foglalásból érdemes vizet venni. A Milic tömbjének vulkáni rétegein átszűrt, szennyeződéstől mentes hasadékvíz csobog a kövek között.

A Kerékgyártó-bükk lábánál húzódó bükkösöket egy jobbkanyarnál elhagyjuk, és vegyes fenyvőerdőben ereszkedünk a füzéri vár látványát csodálva. Hagyásfás kaszálónál, a Felső-malmi-rétnél letérünk az erdőgazdasági útról, majd egy nyergen átbukva, jobbra fordulunk, ahol újabb legelők és ligetek váltakoznak. A nyeregből érdemes még visszapillantani a Milic tömbjére, innen ugyanis egy érdekes földtani képződményt láthatunk: a Kövecses törmelékhalmát. Az eredetileg sziklás, közel száz méter magas fal a jégkorszak állandó fagyhatásának kitéve gigászi andezittömbökké repedt szét, így most meredek gúlába halmozva támasztja a Szőlőhegy nyugati oldalát.

Kényelmes, tágas szekérúton érkezünk Füzér határába; a szemközti sziklakúpon trónoló vár látványa uralja a vidéket. Legelők között ereszkedünk a faluba, ahol balra az első keresztutcán a Kossuth utcáról az Árpád útra fordulunk. Végül jobbra térve célba vesszük a templomot, amelynek túloldalán körünk bezárul.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  •  Füzérre Sátoraljaújhely felől juthatunk el busszal. A faluközpontban a Füzér, községháza megálló a kezdő- és végpontunk.

Megközelítés

  •  A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parkolás

  •  A falu központjában, a közért előtti parkolóban hagyhatjuk az autónkat.

Koordináták

DD
48.539346, 21.455921
DMS
48°32'21.6"N 21°27'21.3"E
UTM
34U 533653 5376349
w3w 
///amőba.tejes.madarak
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Zempléni-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Zárt, magasszárú túracipő vagy bakancs, az időjárásnak megfelelő öltözet, enni- és innivaló, tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
14,1 km
Időtartam
4:40 óra
Szintemelkedés
687 m
Szintcsökkenés
687 m
Legmagasabb pont
894 m
Legalacsonyabb pont
371 m
Körtúra Szép kilátás Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 3 Útpontok
  • 3 Útpontok
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp