Nagy kör a Keleti-Mecsek szívében

• A parkolóból induljunk el a K jelzésű úton nyugati irányba, és kövessük ezt a jelzést az emelkedő végénél található elágazásig.
• A kereszteződésnél forduljunk jobbra a S jelzésű turistaútra, amit a csúcsig követünk.
• A S jelzésen ereszkedünk vissza az aszfaltútra.
• A K jelzésű úton balra fordulva, Kisújbányán át gyalogoljunk el Óbánya központjáig.
• Az óbányai központnál levő kereszteződésben forduljunk jobbra a Z+ jelzésre, amit a közeli erdei elágazásig követünk.
• Az elágazásban jobbra térünk a Z▲ jelzésre, amit a Belátó-kilátó érintésével a gerincig követünk.
• A gerincen forduljunk jobbra a Z jelzésű útra, amit hosszan követünk a Kisújbánya és Püspökszentlászló közötti elágazásig.
• A kereszteződésben forduljunk jobbra a S jelzésre, amit a Miske-tetőn át a kisújbányai aszfaltútig követünk.
• Az aszfalton térjünk jobbra a K jelzésre, hogy visszaérkezzünk a kisújbányai parkolóba.

A túra részletes leírása

Fel a Cigány-hegyre

Utunkat a Kisújbánya előtti parkolóból indítjuk, ahova autóval Zobákpuszta felől az erdei úton tudunk eljutni. Elsőnek az 524 m magas Cigány-hegy felé vesszük az irányt az aszfalton (K jelzés). Erről jobbra ágazik le a rövid kaptató, amin a S jelzést követjük. A hegytetőn izgalmas kilátó fogad: az 1980-ra elkészült kőépületre 2007-ben fával burkolt fémszerkezetet húztak fel, hogy magasabbról élvezhessük a körpanorámát. Az alsó szint védett, így az eső elől is be lehet húzódni a megázás veszélye nélkül.

A kilátást északon és keleten a Dobogó és a Szószék tömbje uralja, nyugat felé nézve pedig a Vár-völgyet ölelő, egyre alacsonyabb csúcsokat követhetjük, míg el nem fogynak: ebben az irányban kilátunk a Mecsekből. Délnyugatra fordulva a Misináig és a Jakab-hegyig látunk el, míg a déli panorámát a sokkal közelebbi Hármas-hegy és a Zengő uralja.

A kilátóból az odaúttal azonos ösvényeken térjünk vissza a parkolóhoz, majd ereszkedjünk le Kisújbányára a K jelzésű úton.

Glashüttengrund

Kisújbánya felé meredeken lejtő aszfaltúton ereszkedünk, hogy megérkezzünk a mecseki üvegműves manufaktúrák egyik régi központjába. A 17. század végén, a törökdúlás után újdonságként jelent meg a Mecsek erdőségében az üvegművesség. A hegységben ennek majdnem minden fontos alapanyaga bőséggel megtalálható: a mész, a bükkfa kérgéből készült hamuzsír és maga a remek égéshőjű bükkfa. (Csak a kvarchomokot kellett a közeli Zselicből hozatni.) Túránkon két régi üvegműves központot, Kisújbányát és Óbányát is érintjük, ahova bajor és morva mesterek hozták el az üveggyártás tudományát a 18. század elején. És hogy miért hívjuk -bányának ezeket a településeket? A feltételezések szerint a korabeli köznyelvben bányának nevezték el azokat a helyeket, ahol sok készült valamiből – esetünkben tehát „üvegbányákról" van szó. Óbánya eredeti német neve egyébként Altglashütte, azaz „régi üveghuta", Kisújbányáé pedig Neuglashütte, azaz „új üveghuta". A környéket a svábok Glashüttengrundnak, azaz „üveghuták földjének" is hívták, hiszen ahogy a kemencék tüze felemésztette a fát, a huta mindig továbbköltözött.

Bár a 19. században az üvegipar megszűnt, Kisújbánya nem néptelenedett el, lakói elsősorban állattartásra és faeszközök megmunkálására álltak át. A szocializmust viszont már nem élte túl a falu, alig néhány év alatt vált teljesen elhagyatottá az 1970-es évek elején. Később a közeli városok lakói vásárolták meg és újították fel Kisújbánya vályogfalú házait, így a néhai üveghuta vonzó üdülőfaluvá nőtte ki magát. Napjainkban számos vendégházat külföldi tulajdonos üzemeltet, és a hagyományos utcakép is megőrződött.

A parányi Kisújbánya két nevezetesebb épülete a szépen felújított faluház és a mellette levő dombon álló Szent Márton-templom, ahova egy hosszú lépcsősor vezet fel. Érdemes megmászni a lépcsőket, a templom nem fog csalódást okozni, szép állapotban van. A falu főutcája mentén pedig egy rekonstruált járgányt tekinthetünk meg, aminek funkcióját a kihelyezett infótáblák magyarázzák el.

Egy híres patakvölgy

A Keleti-Mecsek leghívogatóbb nevezetessége az Öreg-patak völgye, az Óbányai-völgy Kisújbánya és Óbánya között. A patak a felszínre került, megbillent mészkőlemezeken bukdácsol kilométereken át, hol kisebb, hol nagyobb vízeséseket képezve. Mind közül a Ferde-vízesés a leglátványosabb Kisújbánya közelében, ahol számos, 20-30 cm magas mészkőlépcsőn csobog alá az Öreg-patak friss vize. A Ferde-vízesés után fahídon kelünk át a szűk patakvölgyön, hogy máris megérkezzünk a túra másik fő nevezetességéhez, a Csepegő-sziklához.

A mészkősziklán keresztül folyamatosan szivárog a víz a hegy gyomrából, mini cseppkőképződményeket létrehozva a kő védett öblében. Néhány nagyobb kőtömb is övezi a Csepegő-sziklát, így egy kisebb tóban gyűlik fel a patak vize, hogy rövid nyugvás után rohanjon is tovább Óbánya felé. De mi ne rohanjunk, élvezzük ki minden méterét ennek a remek környezetnek!

A patak völgye Kisújbányáról Óbánya felé egyre jobban kinyílik, de az utat a K jelzésen végig magas erdőben tesszük meg. Nagyjából félúton dél felől egy nagyobb patakvölgy is becsatlakozik merőlegesen az Óbányai-völgybe, ez is egy igazán látványos helyszín. Közben egy helyen a patakkal osztozunk a szurdok alján: kisvíz idején bőven akad kő, amiken átugrándozhatunk, nagyobb vízállásnál azért oda kell figyelni, ráadásul a nedves kövek igen csúszósak is.

„Mini-Svájc" a Mecsek mélyén

A vadregényes jelleg Óbánya felé nem szűnik, újabb patakátkelések után érkezünk meg az egyutcás falu legszélső házaihoz. Itt újabb érdekességbe ütközünk: a Pisztrángos-tavakba. A friss, kiváló minőségű hegyi patak táplálta két tóban pisztrángokat tenyésztenek. A halakból enni is lehet a falu központjában működő kocsmában. (Tipp: előre is rendelhető a menü, akkor biztosan nem fogy el). A hangulatos tavak mellett elhaladva érkezünk meg Óbányára. Az utcát mindkét oldalon feltűnően rendezett, többnyire fehérre festett, tornácos parasztházak övezik, amelyekben még az is közös, hogy rengeteg virággal dekorálják őket tulajdonosaik. A számos vendégház között még helyiek is élnek itt, akikkel inkább egy hétköznap megejtett kiránduláson lehet találkozni, például az előbb említett közösségi térben.

A „Magyarország Svájcaként" is emlegetett Óbányát a Z+ jelzést követve, a főutcáról a templom után jobbra lefordulva hagyjuk magunk mögött. Az erdőbe lépve térünk balra a Z▲ jelzésre, amelyet követve rövid, de velős kaptató végén nézhetünk vissza a falura: megérkeztünk a Belátó-kilátó névre keresztelt faépítményhez. A 2009-ben átadott kilátó alatt felnőttek a fák, 2024-ben a panorámához eléggé nyújtózkodnia kell a túrázónak.

A kilátó után a kapaszkodás folytatódik a 383 méteres tető felé, ahol jobbra fordulunk a Z jelzésű útra. A hangulatos mecseki gerincet a következő 4 km-en követjük, hogy az Öreg-patak völgyétől merőben eltérő élményt is szerezzünk: nyitott, világos és tágas az erdő, helyenként gazdag aljnövényzettel, aminek a legérdekesebb tagja a szúrós csodabogyó. Az egyszikű, bokorszerű növény szúrós levelei valójában módosult szárképződmények. Mivel a csodabogyó örökzöld, télen is megszínesíti az akár hófödte erdőt is.

Erdőből legelőre

Az útvonalunk érdekes pontja, ahol öt turistaút találkozik, ráadásul mindegyik zöld színű jelzés. A Z, a Z+ és a Z● jelzésű utak elágazásánál erdészeti kunyhó és pihenőhely is áll padokkal, így szusszanhatunk egyet. A Z jelzést követjük tovább, egészen a Cigány-hegy magasságát meghaladó Hárs-tető alatti elágazásig. Itt jobbra fordulva a S jelzésre, kisvártatva elérjük a kisújbányaiak üveggyártás utáni életének emlékeként máig fennmaradt hatalmas legelőt, a Miske-tetőt. A réten elszórt magaslesek és magányos fák törik meg a táj hullámainak lendületét, egy-egy útmenti magaslesre mi is fölmászhatunk, hogy kicsit magasabbról is megnézzük a tájat.

A hatalmas rét talán váratlanul hat a túrázókra, de tény, hogy a Keleti-Mecsek központi régióját uraló legelő igen látványos – a közeli Zengő csúcsáról (682 m) a leginkább. A réten haladva, hátra pillantva a Zengő és a Hármas-hegy csúcsai tűnnek elő a takarásból, de a Kisújbánya felől érkező Üvegesek útja tanösvény elágazása után jobbra is figyeljünk: a sűrű, fás ligetben rejtőzik Kisújbánya régi temetője. Érdemes áthatolni a növényzeten, és megnézni az olykor több száz éves sírokat és a kőkeresztet.

Túránk utolsó méterein még a Miske-tetőn haladunk végig, majd visszaérkezünk a Cigány-hegyre vezető elágazáshoz, ahonnan már csak néhány perc a kiindulási parkolónk a K jelzésen (jobbra).