Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Élménytúra a Keleti-Mecsek központjában, a bánáti bazsarózsa otthonában

Gyalogtúra · Mecsek
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Hegyi kaszálórétek Kisújbánya felett az üveghuta utáni időkre emlékeztetnek
    / Hegyi kaszálórétek Kisújbánya felett az üveghuta utáni időkre emlékeztetnek
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ferde-vízesés kibillent mészkőrétegei
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyat a Mecsek felett, a Zengő kilátójából kibontakozó mesés panoráma
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zengő csúcsára vezető út öreg erdőben kanyarog
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A burjánzó püspöki kert Püspökszentlászló végében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Viki-pihenő a Zengő alatti nyeregben esőbeálló és táborhely is egyben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kisújbányára vezető út régi bevágása
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisújbánya huszártornyos temploma
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mészkőrétegeken bucskázik az óbányai Öreg-patak a két hutatelepülés között
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kisújbányai Szent Márton templom otthonos, kályhával fűtött belső tere
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az élőerővel hajott járgány, a száraz malom Kisújbánya alvégén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapaszkodóban Pécsvárad felől a Zengő kettős csúcsára
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisújbánya központja takaros házakkal, Nepomuki Szent János szobrával
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Zengőlak Vendégház Zengő (kilátó) Emma Vendégház
Gyönyörű hegyvidéken szeljük át a Mecsek talán leghangulatosabb részét. Az üveghutáiról és földtani képződményeiről híres Óbányai-völgyön át a Miske-tető és a Zengő tágas panorámákkal kecsegtető tetőire kapaszkodunk, de meglátogatjuk Püspökszentlászló arborétumát és a Zengő ősi erdőjét is. Tartalmas látványtúra a Keleti-Mecsek központjában, a bánáti bazsarózsa otthonában.
közepes
Hossz 15 km
4:35 óra
526 m
597 m

A Keleti-Mecsek központja összesűríti mindazt, ami a hegyvidéki környezetben érdekes és hangulatos. A baranyai erdők között hazai viszonylatban is zsebkendőnyi területen sorakoznak csupán a látványos helyszínek, bőven kiadva egy tartalmas túrát. De igényeinknek megfelelően akár meg is szállhatunk valamelyik érdekes helyen,  ezzel pedig egy egész hétvégés túrát is keríthetünk a központi hegyek felfedezésére.

Földtanilag épp olyan érdekes a terület, mint kultúrtörténeti vagy botanikai szempontból, de ha csak kellemes, látványos sétát kívánunk tenni kilátópontokkal, kilátókkal tűzdelt erdei vagy hegyi kaszálórétes környezetben, akkor is érdemes felkeresnünk ezt a környezetében kuriózumnak számító vidéket. Óbánya, Kisújbánya és Püspökszentlászló nem véletlenül lett a természetjárás, a szemlélődő visszavonulás, a zarándoklatok mecseki központja. Az óriási erdőkbe már az Árpád-korban is remeték vonultak el a világ zaja elől, hogy gyönyörködjenek a természet csodáiban. Számos legenda fűződik a vidékhez, mint például a Zengő név eredetét magyarázó tragikus haláleseteké, melyek vagy a tatárjáráshoz vagy a hegy kincseit kutató, szegény emberekhez kötődnek. De csodás megmeneküléseket is hallhatunk e történetekben: ilyen a Zengő alatti Bocz-kereszt fohásza, mely a viharból és világháborús fogságból kivezető Isten bárányáról szól, vagy a Püspökszentlászló eredetét magyarázó legenda a viharban Szent Lászlót oltalmazó remetékről.

A misztikumon túl kézzel fogható érték a sziklapadokkal, vízesésekkel, barlangszerű forrásmészkövekkel teli Óbányai-völgy szurdoka, mely számos forrásával, egykori vízimalmaival, sűrű erdőivel ma is élő, pezsgő, kalandos környezetet teremt a természetjáráshoz. Ezeket az erdőket használták a letelepedő sváb üvegfúvók és erdei munkások, akik saját építkezési stílust hoztak a Mecsekbe díszesen faragott oszlopokkal megtámasztott gangos házaikkal, meghitt erdei településeikkel. A Kisújbánya feletti gerincen az egykori lakosok által kialakított tágas kaszálórétek nyitják meg a tájat a horizontig nyújtózó erdőségek felett, de a Zengő 2020-ban átadott kilátójából is lélegzetelállító panorámában gyönyörködhetünk. Főként, ha sikerül tiszta időben, netán naplemente környékén megcsodálni a 700 méter magasból kibontakozó dél-dunántúli tájat.

A bánáti bazsarózsa pedig mindezen látványt díszes pártájával koronázza, amelynek megpillantásához jó időben érkezve, értő módon kell figyelnünk az erdőt. A fokozottan védett virág karmazsinvörös szirmaival tünékeny ékessége a mecseki erdőknek, hiszen ezen az alig pár négyzetkilométeres területen él a világállomány kb. 90 százaléka.

A szerző tippje

  • Érdemes a túra felénél vagy kétharmadánál megszállni a mecseki erdők mélyén. Erre remek lehetőséget kínálnak Püspökszentlászló vendégházai vagy a puritánabb műfaj kedvelőinek a Viki-pihenő a Zengő alatt. A Mecsekerdő Zrt. kulcsosházat is üzemeltet a Réka-völgy végében, amit a K◼ jelzésen érünk el egy bő kilométeres kitérővel a Zengő északi oldalában kerülő aszfaltos útról.
  • Könnyen körtúrává alakíthatjuk az átmenő túrát, ha az utolsó szakaszt kihagyva nem Pécsváradra ereszkedünk le, hanem a P+ jelzésen, a Zengő keleti gerincén folytatva, majd a Réka-kunyhó, Réka-völgy felé letérve visszasétálunk az Óbányai-völgybe.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-09-13
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
679 m
Legalacsonyabb pont
206 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Zengő csúcsán álló fémszerkezetű kilátó használatának komoly előírásai vannak, viharban, villámlás esélyével ne közelítsük meg az építményt!
  • A Zengő csúcsáról levezető útvonal a csúcs alatti pár száz méteren igen meredek, csak jó kondícióval merjük bevállalni. Esős, fagyos, csúszós időben nagyon óvatosan közlekedjünk a Zengő északi oldalában, érdemes túrabotot, recéstalpú, magasszárú bakancsot használni.

Kezdés

Óbánya, forduló (buszmegálló) (276 m)
Koordináták:
DD
46.220961, 18.410479
DMS
46°13'15.5"N 18°24'37.7"E
UTM
34T 300289 5121857
w3w 
///keszeg.rostély.jegyzetel

Végpont

Óbánya, forduló (buszmegálló)

Útleírás

Itiner:

  • A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra K jelzésén indulunk Óbányáról, és ezt követjük a Kisújbánya feletti nyeregig.
  • A nyeregből balra, a S jelzés mentén, a Miske-tetőn át Püspökszentlászlóra tartunk, és a Zengőre kapaszkodunk.
  • A Zengőről továbbra is a S jelzést követjük a Viki-pihenő utáni elágazásig.
  • A Zengő keleti gerincéről jobbra, a P+ jelzés mentén ereszkedünk le Pécsváradra.
  • Pécsváradon jobbra fordulunk a S jelzésre, amit a vár alatti Szoborparkig követünk.
  • A pécsváradi vártól a jelzés nélküli Vár utcán ereszkedünk le a Pécsi útra, amin jobbra találjuk a buszmegállót.

A túra részletes leírása

Az Óbányai-völgy földtani kalandparkjában

A Dél-dunántúli Kéktúra K jelzésén indulunk felfelé az Óbányai-völgyön a meredek hegyoldalak közé szorult irtványtelepülésről, Óbányáról. Még a 18. század elején, a püspök erdőinek hasznosítására alapítottak a völgyben üveghutát, ami köré sváb családok, üvegfúvók és erdei munkások települtek. Az idővel kimerülő erdőségek miatt a hutahely a század közepén feljebb települt a völgyben, pont amerre mi is tartunk, Kisújbányára. Az óbányai lakosság megmaradt eredeti lakhelyén, és áttért a faszerszámok készítésére, állattartásra, fazekasságra, illetve meglepően sok malom is működött a biztos vízhozamú patakon.

A falu végén elhaladunk az egyik felújított malom előtt, és az ösvény is a malomárkot, a patak vizét a kerékhez terelő csatorna mentén kerüli a Pisztrángos-tavakat. Jelenleg a névadó halak tenyésztésére hasznosítják a bővizű patakot, a bundában megsütött pisztrángot a szezonban több helyen is megkóstolhatjuk a falu vendéglátóhelyein. A völgyben még érintjük a felújított Krémer-malmot is, illetve egy régi zsilip maradványait is felfedezhetjük a patakparton. A két oldalsó lejtő feljebb összeszűkül, a táj határozott szurdokerdővé keskenyedik. A sziklásabb vidéken feltárulnak a geológiai alapok, több helyen 10-20 centiméteres réteglapokból felépülő kőzetlépcsőket, rajtuk alábukó vízeséseket láthatunk a patakmederben. A legszebb képződmények valóságos félköríves „völgyzárógátat" alkotnak a patak folyása mentén, amit természetesen feltölt a patak hordaléka.

A legszűkebb szakaszon még ennél is különösebb formát találunk: a Csepegő-szikla névre keresztelt mohával, páfránnyal dúsan benőtt édesvízi mészkőfalat. A magas oldottanyag-tartalom itt egyből kicsapódik, amint a rétegek közül a forrás a felszínre ér, így az évezredek során vastag mészkőréteg válik ki a karsztvízből. A barlangokból ismerős formákat találunk a sziklákon, fodrokat, apró gátakat, cseppköveket, amik kalandos zugokat építenek a harcsaszájra emlékeztető kőzetképződmény belsejében. Izgalmas környezetet alkot a sziklafal tövében egy vízeséssel medencébe gyűlő patak, valamint az öreg bükkerdő gótikus oszloptörzsei.

A Csepegő-szikla felett egy hídon keresztezzük a patak folyását, és rögtön egy újabb látványossághoz érünk, a Ferde-vízeséshez. Az alapját alkotó mészkőpadok a tektonikus mozgások miatt elcsavarodtak, kibillentek eredeti helyzetükből, és a réteglapok mentén fel is töredeztek. Ezért látjuk a patakot ferde vízfüggönyével balra tartva szökellni, illetve kisvíz idején a réteglapok között eltűnni. A vízesés felett is kiszúrhatjuk egy malomépület alapjait.

Valamivel előrébb erdei tisztáshoz érünk, ahol a Bodzás-forrást és egy szépen felújított pihenőt is találunk. A fokozottan védett Óbányai-völgyben ez az egyetlen pihenőhely, ahol fedett esőbeálló, padok, asztalok és tűzrakó hely is rendelkezésre áll a turisták számára. Hamarosan elérjük Kisújbánya takaros portáit, melyek szétszórtan szegélyezik a patakot, miközben szégyellősen elrejtőznek a sűrű lombfüggönyök, fakerítések mögött. A központban, az egykori hutahelyen, ahol bő 20 éven keresztül gyártották az üvegpalackokat és ablakokat, ma a jellegzetes faragott oszlopos, tornácos német faluház található, illetve a XVIII. század végén épített, csinos kis kápolna (a domboldalban). Az utóbbi alatt balra felkanyarodó utcában kisboltot is lelhetünk szezonban, hétvégenként.

A Keleti-Mecsek panorámás útvonalán

Kisújbánya felett hamarosan megérkezünk a hegyhátra, és elhagyjuk a település aszfaltos útját: füves lankán, a tágas panorámájú kaszálórétek mentén fordulunk délnek a S jelzéssel. Egy bő kilométeren keresztül széles tisztás fedi a gerincet váltakozó irányú kilátásokkal, így keresztezzük a Miske-tetőt. Ezután a Hárs-tető vállán, erdőn átkelve, meredeken ereszkedünk be Püspökszentlászló katlanába. A karsztos, déli fekvésű hegyoldal a bánáti bazsarózsa otthona: a faj ismert állományának döntő része ezeken a hegytetőkön él, a Zengő környékén. Ha jó időben, tavasz végén érkezünk, megpillanthatjuk jellegzetes, ujjszerű leveleitől sűrű bokrát és rikító, ciklámenvörös virágait.

Útközben keresztezzük a Zengő tömbjét kerülő erdőgazdasági utat, amin megspórolhatjuk a szintet, amennyiben balra térve levágjuk a faluba letérő kanyart. Érdemes azonban ezt a kevés szintvesztést bevállalni, mivel a püspöki kastély és az arborétum egy újabb érdekes gyöngyszeme a Keleti-Mecseknek. A Hetyey-forrás mellett érkezünk a falu szélén álló kastélyhoz, amit a turistaút hátulról kerül, de amennyiben szeretnénk belülről is megnézni az évszázados örökzöldekkel buján zöldellő püspöki kertet, úgy a K◼ jelzés mentén lejjebb kell ereszkednünk a bejárathoz. Az arborétumot a 19. század végén a forrás névadója, Hetyey Sámuel pécsi püspök alapította, aki az akkor bő évszázados kastélyt és a Szent László-templomot is felújíttatta. Az arborétum kertjében megannyi örökzöld alkot évszázados ligetet, köztük pedig dísznövényeket kerülgetve kanyarog a püspöki kert sétánya.

Az arborétum mögül indítjuk meg ostromunkat a Zengővárra, eleinte még lankás erdészeti utakon tekergünk a bükkös erdőben (maradva a S jelzésen), majd egy határozott jobbkanyarral egyenesen nekiszaladunk az északi letörésnek. Ez a lehető legmeredekebb útvonal a Mecsek legmagasabb csúcsára, de egyben a legszebb is, mivel ősi fák között, gyökérfonatokon lépdelve kapaszkodunk a Zengő tetejére. Fönt sáncmaradvány és egy öreg torony alapja fogad, az egykori Zengővár csekély, megmaradt romja. Írott emlékünk nincs az erődítésről, az ásatások alapján 13. századi őrhelyet, menedéket, mentsvárat feltételezhetünk a csúcson, amit már a római időkben is megfigyelőpontként használhattak.

Ez a tágabb környék legmagasabb kiszögellése, a tetejére épített kilátóból, jó időben mi is körbetekinthetünk a Dunántúl déli felén. A mohácsi Dunától a Bakonyig sorakoznak Somogy, Tolna és Baranya hullámzó dombhátai, erdős lankái, meghatározó a Villányi-hegység és a horvát Papuk vonulata, melyek délről keretezik a kilátást.

A bánáti bazsarózsa utolsó mentsvára

A S jelzésen keletnek folytatjuk utunkat, amivel a Zengő csúcsa alatti nyeregben érintjük a Viki-pihenőt, az éjszakai szállásként vagy esőbeállóként is használható pihenőhelyet. Innen már határozott lendülettel hagyjuk hátra a csúcsrégiót. Körülöttünk a bánáti bazsarózsa legnagyobb ismert állományát alkotó erdők honolnak, érdemes tavasz végén, nyár elején körbepásztázni szemünkkel az erdő talaján.

A gerincről meredeken ereszkedve, a jobbra tartó P+ jelzésre térve érkezünk Pécsvárad határába. Az egyre lankásabb erdőből gyümölcsöskertek és szőlők között jutunk be az ősi településre, ahol a S jelzésen jobbra kanyarodva érkezünk a Nagyboldogasszony plébániatempolm és a vár jelölte történelmi központba. Az erősség a honfoglalás utáni időkben valójában egy erődített fejedelmi szálláshely volt, amit Géza fejedelem a bencés szerzeteseknek adományozott, és bő fél évezreden keresztül kolostorként létezett. A török időkben lerontott várat a pécsváradi uradalom intézőségeként újították fel a 18. században, majd a 20. század második felében tárták fel az eredeti épület alapfalait.

Utunk végén leereszkedünk a nyílegyenes Vár utcán, immár jelzés nélkül, majd a Pécsi úton jobbra fordulva megérkezünk a buszmegállóba. Amennyiben vendéglátó egységet keresünk, kövessük tovább a S jelzést a vártól, ez hosszabb úton, de a központba vezet, ott pedig a legtöbb szolgáltatást megtaláljuk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra az Óbánya, forduló buszmegállóból indul.
  • A Pécsvárad, Vár u. buszmegálló a túra végpontja.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.

Parkolás

  • Parkolni Óbányán a falu elején lehet.
  • Pécsváradon a vár előtt találunk parkolót.

Koordináták

DD
46.220961, 18.410479
DMS
46°13'15.5"N 18°24'37.7"E
UTM
34T 300289 5121857
w3w 
///keszeg.rostély.jegyzetel
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

  • Mecsek turistatérkép

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem, esetleg túrabot. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
15 km
Időtartam
4:35 óra
Szintemelkedés
526 m
Szintcsökkenés
597 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp