Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

A Zengő nagy köre

Gyalogtúra · Mecsek · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Miske-tető és Kisújbánya
    / A Miske-tető és Kisújbánya
    Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Buja erdő béleli a Réka-völgyet
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Keleti-Mecsek központja a Zengőről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisújbánya központjában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Réka-völgy alsó szakasza
    Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely az Óbányai-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Réka-kunyhó, a Mecsek romantikus kulcsosháza
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zúgó a Csepegő-szikla alatt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hosszúhetény mögött a Misina és a Tubes (Zengő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mecseki lankák a Miske-tetőről, szemközt a Hármas-hegy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisújbánya szélén, az Óbányai-völgy kapujában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Réka-völgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátó a Zengőn a Réka-völgy előtt
    Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ferde-vízesés sziklapadjai
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Püspökszentlászló ékessége, a kastély
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óbányai-völgy egyik gázlója
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Réka-völgy a Zengő kilátójából
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kimosott sziklák a Réka-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Zengőről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Miske-tető és Püspökszentlászló között
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisújbánya a Mecsek szorításában
    Fénykép: Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óbányai-völgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Miske-tető, Kisújbánya egykori legelője
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csepegő-szikla mésztufatömbje
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Réka-völgyben
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kisújbánya régi temetője
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zengő-kő rétje
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Óbányai-völgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykori rákállományáról elnevezett Réka-völgy
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Óbánya
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gázló a patakon Óbánya közelében
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Réka-völgy patakja
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az „oldalára billent" Ferde-vízesés
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közeledve a Réka-kunyhóhoz
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Réka-völgy és az Óbányai-völgy találkozása
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zengő természetes bükköse
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pisztrángos-tavaknál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Réka-völgy aszfalttal burkolt oldalában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 100 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Püspökszentlászlói arborétum Zengő (kilátó) Belátó-kilátó (Óbánya) Cigány-hegyi-kilátó Réka-kunyhó
A Zengő fenséges piramisként emelkedik a Keleti-Mecsek erdős bércei fölé, szögletes sziluettje uralja a hegység látványát. Kilátójának felkeresése, a csúcs meghódítása akkor a legnagyobb élmény, ha az útvonalhoz hozzácsapjuk a zúgókkal tagolt, látványos völgyeket és a historikus küllemű, sváb hutafalvakat. A hosszú, nehéz túra így a Mecsek keleti felének látnivalókban bővelkedő világáról nyújt átfogó képet.
nyitva
közepes
Hossz 19,1 km
6:30 óra
571 m
572 m

E kiadós, nehéz útvonal összekapcsolja a Keleti-Mecsek elhíresült helyeit: a vízeséseiről és vadregényes képéről ismert Óbányai-völgyet, a pazar fekvésű Ó- és Kisújbányát, a nem kevésbé szép Püspökszentlászlót, a Zengő csúcsát, valamint az elhagyatott Réka-völgyet.

A Keleti-Mecsek tömegét szabdaló délnyugat-északkeleti futású szerkezeti vonalak mélyedéseiben patakok találtak kiutat maguknak a hegységből. Völgyeiket bemélyítve átvágták a felszín alatti vízfolyások útját, és azok hozamát is magukba gyűjtve egyre nagyobb erővel formálták a domborzatot. Az így kialakult hosszú, mély völgyek védett zugaiban hatalmas bükkerdők élnek, évszázadok óta munkát adva a falvak lakóinak. Tömeges irtásuk a 17. század legvégén vette kezdetét, amikor a Réka-völgyben üveghuta létesült, tüzelőért és hamuzsírért felemésztve a bükköst. Bezárása után néhány évvel a szomszédos Óbányai-völgyben jött létre a következő, sokkal nagyobb volumennel működtetett üvegcsűr, amely a környező rengeteg elpusztítása után tovaköltözött, életre hívva ezzel Kisújbányát.

A huták üzemeltetésére érkezett német telepesek a II. világháború után nagyrészt elköltöztek, évszázados jelenlétük azonban nyomot hagyott a pazar fekvésű falvakon. A kis irtványtelepülések szerény méreteikkel és történelmi utcaképükkel belesimulnak a lankásan hullámzó mecseki tájba, amely fölé piramisként emelkedik a Zengő kilátóval koronázott csúcsa. Hosszú túránk mindent megmutat a Keleti-Mecsekből, ami e tájra jellemző: a hutafalvakkal tűzdelt és „visszavadult" völgyeket, a bővizű forrásokat, valamint a Dél-Dunántúl legmagasabb csúcsát is. Utóbbi tornyából pedig felülről is megcsodálhatjuk a terepet.

A szerző tippje

  • Az útvonal többnapossá is alakítható, ha megszállunk Kisújbányán, Püspökszentlászlón vagy a Réka-kunyhóban.
  • A körtúra kezdő- és végpontja módosítható: Óbányán kívül Kisújbánya és Püspökszentlászló, de a Réka-kunyhóban töltött napok esetén a kulcsosház is lehet a bázis.
  • A túrán több iható forrást is érintünk, ezek közül többre nyáron is számíthatunk.
  • Püspökszentlászlón érdemes meglátogatni az arborétumot és a püspöki kastélyt, de ez jelentősen megdobja a túra időigényét. Ezért ebben az esetben szállást is ajánlott foglalni, és két napban végigjárni az útvonalat.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2021-09-13
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Zengő, 682 m
Legalacsonyabb pont
232 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Hasznos linkek és ötletek

Kezdés

Óbánya, forduló buszmegálló (277 m)
Koordináták:
DD
46.221035, 18.410295
DMS
46°13'15.7"N 18°24'37.1"E
UTM
34T 300275 5121866
w3w 
///odasúg.halkuló.uborkalé

Végpont

Óbánya, forduló buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Óbányáról a K jelzést követjük Kisújbánya túlsó széléig .
  • A Kisújbánya utáni elágazásban balra térünk a S jelzésre.
  • A S jelzést követjük Püspökszentlászlóig.
  • Püspökszentlászlóról a K◼ jelzést követjük (egyenesen) a Zengő-kő rétjéig.
  • A Zengő-kő rétjéről jobbra, a magyar zarándokút sárga jelzésén teszünk kitérőt a Zengőre, majd ezen ereszkedünk vissza.
  • A K◼ jelzésen, a Bodzás-völgyön át ereszkedünk le a Réka-kunyhóig.
  • A Réka-kunyhótól a P+ jelzést követjük végig a Réka-völgyön.
  • A skóciai Szent Margit-keresztnél balra fordulunk a K jelzésre, ami az aszfalton visszavezet Óbányára.

A túra részletes leírása

A német eredetű „magyar Svájc"

Óbánya, a Mecsek talán legismertebb települése festői fekvésének és történelmi, sváb faluképének köszönheti hírnevét. A lakott területet a 18. század elején alapított üveghuta hívta életre, mely fél évszázadon keresztül működött - felemésztve a környező erdőséget. Az üvegcsűrben ugyanis óriási mennyiségű bükkfára volt szükség a kemence fűtéséhez és az üveg olvadáspontját csökkentő hamuzsír (szalajka) előállításához. A hűvöset kedvelő, ezüstös törzsű óriások végtelennek tűnő mennyiségben álltak rendelkezésre a mély völgyekben, melyek kiváló életteret biztosítottak számukra. A hűlés utáni szilárdságot szavatoló mész égetéséhez szintén bőséges alapanyagot biztosítottak a Mecsek mészkőpikkelyei, ám a homokot és a békasót (kvarckavicsot) máshonnan (legközelebb Somogy dombjai közül) kellett hozatni, ami versenyhátrányt jelentett a helyi üveggyártásnak. A közeli borvidékek palackigénye, Pécs növekedése és az ablaküvegek széles körű elterjedése azonban évszázadokig éltette a letermelt erdőségek helyéről mind tovaköltöző hutákat - az első a Réka-völgyben létesült, amit az óbányai, majd a kisújbányai, végül a pusztabányai telephelyek követtek.

A mecseki huták hosszú fejezete a 19. század elején zárult le (amikorra a fa ára túl magassá vált ahhoz, hogy megérje e célból erdők tömkelegét kiirtani), a környékbeli falvakba átjáró kereskedők fakeretes puttonyába üveg helyett fazekak kerültek. A háziipar helyébe mára pedig a páratlan utcakép lépett, mely a zöld környezettel együtt „a magyar Svájcként" híresült el a honi turisták körében. A fehérre mázolt falú, takaros házak és szalagtelkeik meredek lejtők szorításában, az egyetlen utca mentén sorakoznak. Óbányát a K jelzésen elhagyva érkezünk a smaragdzöld színű Pisztrángos-tavakhoz, melyek termékét a faluban kóstolhatjuk meg. Az erdős hegypalásttal szegélyezett katlan tavacskáit egy elvezetett patakág mellé szegődve kerüljük ki, és túloldalukon belépünk a páratlan szépségű Óbányai-völgybe. Eleinte még találkozunk pár épülettel; egyikük a a hajdani Krémer-malom maradványa - a 20. század közepéig még két tucatnál is több kereket forgatott a patakvíz Kisújbányától Mecseknádasdig.

Egy középhegységi vadon

A patakot eleinte még csak a folyására merőleges, vékonyan rétegzett kőzetbordák, majd egyre nagyobb sziklaküszöbök kényszerítik döccenőkre, ezért néhol kisebb vízeséseket alkot. Mély bevágódásával a víz középidei üledékes kőzetek sokaságát tárta fel a völgyben: a felső (Kisújbányához közeli) szakaszon a keményebb, kovás mészkövek dominálnak, míg lejjebb „puhább" mészkő és márga találkozása figyelhető meg. Az országos hírű völgy rászolgált népszerűségére, pazar erdőképe és patakjának sziklafodros medre alig háborgatott vadon képét tárja elénk. A grandiózus, lehengerlő formák vagy roppant sziklaalakzatok elmaradnak ugyan, és a méretek is emberléptékűek, a feltáróút hiánya, a helyenként vízbe gázoló ösvény vagy a sok zúgó kilométereken keresztül festi fel a máshol már átalakított, leigázott középhegységi tájképet ősi, eredeti formájában.

A völgy legszűkebb szakaszán a meder faltól falig kitölti a terepet, az ösvény pedig hordalékos gázlókon keresztezi a patakot - magas vízállásánál pedig a víz be is kebelezi a csapást. Kisvártatva balunkon jókora, sötét sziklalepény tűnik fel egy kőtömbökkel határolt, kavargó medence oldalában. A mohos Csepegő-szikla nem más, mint egy kapitális édesvízimészkő-kiválás, melyből számtalan ponton szivárog a sziklát egyre növelő karsztvíz. Túloldalán fahíd vezet a Ferde-vízesés elé, amelynek különlegessége abban keresendő, hogy a kemény, de vékony rétegekben lerakódott mészkő- és márgapadok a tektonikai nyomás hatására kibillentek, ezzel „szétszaggatják", és némileg eltérítik a patakot. A vékony kőzetbordák a továbbiakban sem maradnak el, a patak a völgy teljes hosszában feltárta őket, csak éppen szétszabdalva, kisebb sűrűségben mutatkoznak. Egy kis tisztáson esőbeálló és pihenőhely áll, innen már csak pár perc a megszelídülő vízfolyás mentén a gázlós útjával köszöntő Kisújbánya.

Falvak a hegyek ölelésében

A felújított parasztházak és a patakkal vegyülő földút olyan benyomást keltenek, mintha egy történelmi film évszázados állapotokat tükröző díszletei között járnánk. Az elszigetelt falu(rész) hűen őrzi a régi, hegyvidéki települések hangulatát, valamint évszázados sváb településképét, s a völgyaljon „elrejtőzve" belesimul a mecseki tájba. A hegység 3. üveghutája működött itt a 18. században, miután az óbányai felemésztette a környező erdőket, és kénytelenek voltak tovább költöztetni. Cseh származású, német ajkú munkások üzemeltették egy bajor hutamester vezetésével - amíg bő két évtized alatt a csűr tüze eltüntette a szomszédos bükkösöket, ezért inkább áttelepítették a mai Pusztabánya területére. A huta bezárását követően a piciny falu lakói legeltetéssel (ennek maradványa a Miske-tető tágas tisztáspásztája) és faeszközök megmunkálásával foglalkoztak (a Klumpás nevű vendéglátóhely is az egyik jellegzetes iparcikk nevét örökítette meg).

Kisújbányáról rövid emelkedő vezet ki az aszfalton. Ahol a S jelzésen balra kanyarodunk, ott ellenkező irányban rövid kitérővel felkaptathatunk a Cigány-hegy kilátójához. Utunk kivezet a pazar kilátást nyújtó Miske-tetőre, mely kiemelt és központi helyzete révén tágas panorámát nyújt a Mecsek keleti, központi és nyugati részére egyaránt. Az egyedi látképet feltáró legelő zöld lepelként hullámzik a körös-körül tornyosuló csúcsok alatt, szemközt pedig a Zengő piramisa csúcsosodik. Kisújbánya régi legelőin és kaszálóin járunk, balra, a fák alatt rejtőzik a falu több évszázados temetője is. A plató alapját egyébként a mecseki vulkanizmus eredményeként szétterült, kemény bazalt építi fel, melybe a patakok nem tudtak jelentős völgyeket vájni. Lassacskán elérjük a zöld paravánt, és szálerdőben érünk föl egy lapos hegyhátra. Átbukva rajta a Diós-kúthoz ereszkedünk, mely kifolyócsövének gallért rajzol a kicsapódott mésztufa. A házasélet kihívásait, feladatait megjelenítő állomásokkal tűzdelt Házastársak útján ereszkedünk tovább, egy aszfaltút után öreg bükkök árnyékában, mély folyosóban érjük el Püspökszentlászlót.

Túránk csak a szélét érinti, mégis érdemes besétálni a településre, melynek alapítását a legendárium Szent László király vihartól való megmeneküléséhez köti a kápolna megépülésével együtt. A helyszínt remeték és bencések is birtokba vették a későbbiekben, a török hódoltságban elnéptelenedett faluba pedig a 18. században német családok költöztek be - ekkorra datálható a püspöki nyári kastély és a templom emelése is. Az arborétum a 19-20. század fordulóján létesült (a püspök akaratából), a telep sorsát azonban alaposan megtépázták a történelem viharai. A kastélyban működött szeretetotthon és turistaszálló is, de rövid ideig raboskodott a leromlott állapotú épületben Mindszenty József bíboros is. Ma (a felújított) kastély és az arborétum is látogatható. Utóbbit megkerülve, a K◼ jelzésen hagyjuk el Püspökszentlászlót, és balkanyar után érintjük a Korsoma-rét foltjait, ahol a régi térképek tanúsága szerint káposztát termeszthettek (mivel Kohlplattenként ismerték).

A Dél-Dunántúl piramisa

Elhagyjuk a dózerutat, és egy darabig aszfaltot taposunk, mígnem elérjük a Zengő-kő pihenőhelyekkel és terméskő esőházzal ellátott rétjét. A régi vándortáborok emlékköve mellett a magyar zarándokút sárga jelzésére váltunk (jobbra), és a következő szakaszon megfizetjük a Mecsek legmagasabb csúcsa által kért árat: brutális meredekségű ösvényen, szél által megszaggatott, őserdei hangulatú bükkrengetegben kaptatunk föl a 682 méteres tetőpontra. A kilátó mellett egy 13. századi eredetű lakótorony romjai köszöntenek, de a csúcs építményeinek múltja egészen a népvándorlás koráig nyúlik vissza. Az 1970-es években felhúzott geodéziai mérőtorony közé 2020-ban emeltek kilátót, aminek felső szintjéről a Mecsek és alighanem Dél-Magyarország legszebb panorámája nyílik. Innen mérhető csak fel igazán, hogy a Keleti-Mecsek kiemelt dombsági tájként hullámzik a szomszédos, alacsonyabb lankák fölött, zöld palástja lapos tetők és sűrű völgyhálózat tengerét borítja. Középen, a Dobogó alatt a Miske-tető rétjei nyújtóznak, kiszúrhatjuk Kisújbányát is. Nyugaton feltűnnek a Pécsre hajló hegyek, a Misina-Tubes-gerinc és a Jakab-hegy lapos háta, délen a Villányi-hegység és a párába vesző (horvátországi) Papuk uralja a látóhatárt. Tiszta időben óriási távlatok nyílnak meg: kirajzolódik a Kőszegi-hegység, feldereng a Budai-hegység és a Bakony, legegyszerűbben pedig talán a Badacsony tömbje azonosítható. A panoráma dimbes-dombos tájak és alföld találkozását is kínálja, a Mecseket pedig „makettként" mutatja meg.

A Dél-Dunántúl „tetejét" ugyanarra hagyjuk el, amerre megközelítettük, ám a Zengő-kő rétjére vezető ösvény lefelé sem pihentetőbb, mint ellenkező irányban volt. A különös gonddal kialakított esőbeálló mellett átkelünk az aszfalton, és a K◼ jelzésén, már tölgyekkel keveredő bükkök alatt ereszkedünk be a Bodzás-völgybe. Az árnyas, szűk mélyedésre a Zengő árnyéka vetül, a hűvöshöz a forrásmező által lehelt párás levegő társul, ennélfogva lejjebb megint a bükkök sötétjében járunk. Kitérővel felkereshető a nem mindig működő Gizella-forrás. Szűk, vadregényes harántösvényünk bekanyarodva ér le a völgytalpra, és kidőlt törzseket, valamint a patakot keresztezve bocsájt ki a Réka-kunyhó fenyőktől hangulatos, mély katlanába. A tűzrakókkal és padokkal is ellátott tisztás látványát meghatározza a csúcsos esőház és a sárga falak együttese. A stabil hozamú Etelka-forrás mórágyi gránit foglalata előtt meghajolva ihatunk a hegy tiszta levéből, és balra, a ház előtt meg is pihenhetünk. Mint oly sok másikat, ezt az épületet is a vadászat hívta életre, de már évtizedek óta kulcsosházként működik - áram nincsen bent, de a gyertyafény és a kályha pattogása hegyi komfortot, a berendezés bensőséges erdei hangulatot kínál a vendégeknek.

Huták vidékén a rákok völgyében

A házat a Keleti-Mecsek domborzatát meghatározó, délnyugat-északkeleti futású völgyek egyikén, a kirívóan hosszú Réka-völgyön hagyjuk el. A P+ jelzés bevezet a mély bevágásba, és eleinte sötét, kevert erdőségben, majd tisztásos, vizenyős szakaszon követi a köves medrű patakot. Egy balkanyarnál érjük el azt a pontot, ahol a mecseki üveggyártás kezdetét vette: 1699-ben a pécsváradi apát alapított itt hutát, amelyhez mestert és munkásokat Bajorországból és Burgenlandból hívott. A kb. 10 fős személyzetű, főként öblösüvegeket és ablakszemeket gyártó ipari létesítmény melett fűrész- és kvractörő malom is forgott a patakon, de mivel a békasót távolról kellett hozatni, és munkás sem volt elég, a kis üzem hamar leállt: 1701-ben. Évekkel később, a mai Óbányán folytatódott a mecseki üvegcsűrök története. A közeli hegyoldalon egyébként a hutamester a feljegyzések szerint ezüstelőfordulást is felfedezett, amit később bányásztak is (innen az egyes térképeken megjelenő „Pénzbánya" elnevezés), vagy legalábbis megpróbálkoztak az érc fejtésével, hiszen a táró maradványa létezik, és a völgyben az ércesedést kiváltó kréta kori vulkanizmus kőzetei is megtalálhatók.

Többször is átlépünk a patakon, és előrébb kiérünk egy aszfaltozott erdészeti feltáróútra. Hosszan baktatunk rajta, balra lent a fák homályában csordogál az Öreg- vagy Halász-patak. Régebben tiszta vizét sok rák lakta, így terjedt el a Rák-völgy kifejezés, ami később Rékára módosult. Egy enyhe emelkedő végén balra elhagyjuk a feltáróutat, és ismét a patakhoz ereszkedünk. A Réka-völgy legszűkebb szakaszán sűrű, buja, természetes rengeteg kebelez be, az ösvény a medrét árvizeivel át-átrendező vízfolyás mellé szegődik. Többször gázlókon kelünk át, amit szétteregetett görgetegek könnyítenek meg. A völgy torkában üdülőházak is állnak, ösvényünk pedig a hegy kiszögellésén egykor állt Réka-vár legurult kövein átvágva ér ki az óbányai bekötőúthoz. A 13. századtól ismert erődítmény arról híres, hogy (ellentétben a valósággal) a hagyomány szerint falai között született István király unokája, skóciai Szent Margit, aki később III. Malcolm király felesége lett. Neki állít emléket a kereszt, amivel szemben, az autóút túloldalán igényes, fedett pihenőhely áll a patak mellett.

Innen balra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra K jelzésén követjük az aszfaltot, amely mellett több hajdani malomépület is sorakozik - persze mára már a kerekek nélkül. Az összeszűkülő völgy van annyira hangulatos és szép, hogy ellensúlyozza a betontaposás monotonitását, míg megérkezünk Óbányára. A falu elején étterem, központjában ételt is kínáló kocsma működik, ahol ehetünk-ihatunk egyet a tetemes, egyben tartalmas túra lezárultával.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • Az Óbánya, forduló buszmegálló a túra kezdő- és végpontja, amely Mecseknádasd felől érhető el.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.

Parkolás

  • Óbányán a falu elején található parkoló.
  • Ha Kisújbányáról teljesítenénk a túrát, a falu bekötőútján, a helynévtábla előtt találunk parkolót.
  • Amennyiben Püspökszentlászlóról járnánk be a túrát, a falu Hosszúhetény felőli végén van kialakítva parkolóhely.

Koordináták

DD
46.221035, 18.410295
DMS
46°13'15.7"N 18°24'37.1"E
UTM
34T 300275 5121866
w3w 
///odasúg.halkuló.uborkalé
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauza

A szerző által javasolt térképek:

  • Bármely turistatérkép a Mecsekről

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
19,1 km
Időtartam
6:30 óra
Szintemelkedés
571 m
Szintcsökkenés
572 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp