Kirándulás a Keleti-Mecsek központjában

Itiner:

• Püspökszentlászló utcáján a K◼ jelzést követjük a püspöki kastély bejáratáig.
• A kastélybejárattal szemben balra, a Házastársak útjának tanösvényjelzésére térünk.
• A S jelzésre csatlakozva szeljük át a Miske-tetőt, és felkaptatunk a Cigány-hegy oldalára.
• Jelzetlen úton teszünk rövid kitérőt a kilátóhoz.
• Visszatérünk a jelzett útra, és a S jelzést követjük tovább.
• Rövidesen egy elágazásban balra fordulunk a K+ jelzésre.
• Az aszfaltúttól már a K jelzést követjük (jobbra) a Hidasi-völgybe.
• Egy rétnél balra, a Z+ jelzésre fordulunk, ami Pusztabányára vezet.
• Pusztabányáról a túloldalt, a K▲ jelzésen ereszkedünk le a Kis-Tóti-völgyön át vissza Püspökszentlászlóra, a parkolóhoz.

A túra részletes leírása:

Kastélyt rejtő arborétum

Püspökszentlászló alsó végéből, a parkolótól takaros porták, rendben tartott parasztházak között indulunk a K◼ jelzést követve a püspöki kastélyhoz. Itt állt az a kápolna, amit a hagyomány szerint még Szent László építtetett hálából, mert a bölényvadászat során kitört vihar elől a helyi remeték barlangjában talált menedéket. Ezt a török időkben rommá vált kápolnát építették újjá zsindelykupolával, és toldottak hozzá kastélyt nyári rezidenciának szánva Esterházy Pál László pécsi püspök finanszírozásával. Eredetileg pálos szerzetesként maga is a világtól elvonuló, szemlélődő rend kötelékébe tartozott, melyet II. József rendelete oszlatott fel. A legenda itt, a Zengő oltalmában tovább élt; egy évszázaddal később Hetyey Sámuel felújította az épületeket, és örökzöldekből arborétumot, püspöki kertet hozott létre a kastély körül. A világháború után szeretetotthonként üzemeltették, apácák vonultak el a rejtett völgybe, akiknek egyveretű, jellegtelen sírjait a kastélypark felett találjuk.

A püspöki kert bejáratától balra, meredek lejtőnek vágunk neki a házastársak útjának tanösvényjelzésén (ami stilizált háztető alatt egymásba fonódó két karikagyűrű). A házastársi kapcsolatok sétányának állomásain elgondolkodtató idézetek, múltidéző beszédtémák mellett pihenhetünk meg pár száz méterenként. Az eredeti gondolat Németországból származik, miszerint: „szép volna, ha a templomok, kápolnák körül nem csak a keresztút, hanem az élet bölcsőjének, a házasságnak is lenne útja”. Érintjük a meredek hegyoldal tetejére épített Szent Ferenc-kápolnát, ami öreg gyertyánok árnyékában áll a csúcsrégió platójának peremén. A tematikus útnak azonban csak a felét tesszük meg, és a tetőpont hagyjuk el a tanösvényt.

A Kecske-gyűr és a Hárs-tető közötti nyeregben kapcsolódunk a S jelzéshez, amin immár közel szintben lépkedünk az erdős hegyek hátán. A karsztos vidék a bánáti bazsarózsa otthona, ismert állományának döntő része ezeken a lejtőkön, a Zengő környékén él. Ha jó időben, tavasz végén érkezünk, megpillanthatjuk rikító, ciklámenvörös virágait a bozótos erdőben. A rendkívül veszélyeztetett faj eszmei értéke negyedmillió forint - persze csak büntetésként, ha leszedjük, pedig a múltban gyógynövényként használták.

Panorámától panorámáig

A Hárs-tetőről ereszkedve kinyílik a táj, hiszen a Miske-tetőn széles gerincén hangulatos kaszálóréteken haladunk végig. Kilátást kapunk az Óbányai-völgybe, Kisújbánya házaira, de nyugat felé is kinyílik a panoráma, és későbbi túracélunkat, a Hidasi-völgy erdős vidékét is belátjuk. A központi erdők felett a Mecsek nyugati hátai tűnnek elő a Misina tető és a Tubes tömbjével koronázva. A 18. század közepén alapított Kisújbánya kaszálóit az erdőtől hódították el a csehországi származású, német telepesek, hogy állataik takarmányát megtermeljék. Az idilli füves gerinc valódi hegyvidéki hangulatot áraszt. Bár a 400 méter körüli csúcsok nem ütik meg a hegyi magasság kritériumát, a bevágódó, erdős völgyek feletti hátak a Kárpátok vonulatait idézik.

Szemben velünk a Dobogó, Tolna megye legmagasabb pontja magaslik, melynek mellékcsúcsára, a Cigány-hegy erdős tömbjére rövid, de meredek kaptatóval érkezünk az aszfaltút keresztezése után. A mészkőgerincen kb. száz méteres, jelzetlen sétány vezet a kétezres években épült kilátóhoz, túránk legmagasabb pontjához. A toronyból pazar panoráma nyílik a környező hegyekre; még tágasabb horizonton tekinthetünk körbe, mint a Miske-tetőről. A lombok között látszik a Zengő csúcsa is, mellette pedig a Villányi-hegység nyugati szeglete tűnik fel a Mecsek hegyein túl, a Szentlászlói-völgy nyitotta ablakon keresztül.

Meanderezés

Visszatérve, a Cigány-hegy túloldalát vesszük célba, ezért balra fordulunk a S jelzésen, majd ismét balra váltunk a K+ jelzésre. Ez becsatlakozik a Kisújbányáról érkező aszfaltútba, amiről hamar le is térünk a Dél-dunántúli Kéktúra K jelzésével a születő Hidasi-völgybe. A Miske-tető rétjei és a szellős Cigány-hegy alatt már a központi vidékek kőzetrétegeibe vág a völgy, melyben sűrű gyertyános, bükkös erdők nyújtóznak a fény felé. A turistaút egy tisztás szélén csatlakozik a Pusztabánya és Zobákpuszta felé tartó aszfaltúthoz. Bár mi is pont Pusztabányára igyekezünk, oda a műútnál szebb vidéken is eljuthatunk, ha tovább követjük a K jelzést a völgyben.

Amint elhagyjuk a műutat, fokozottan védett területre lépünk, és sűrű, öreg erdőben követjük a játékosan kanyargó vízfolyást. A meanderező patakmeder azokon a területeken alakul ki, ahol folyamatosan épülhet az egyik, és pusztulhat a másik partja. A kanyarok egyre fejlettebb ívben vágnak a partoldalba, míg össze nem érnek az egymásba harapó oldalak. Itt is ezt láthatjuk, amint a patak folyása az ívek szélén nagy alámosásokkal, meredek partfallal hódítja el a területet a bükkerdőtől, míg az épülő oldalon lankás kavicsfövenyt terít el.

Huták nyomában

A látványos vidéken alig pár száz métert teszünk meg, mivel egy erdei tisztás szélén, a Betyár-forrás irányába, Pusztabánya felé fordulunk a Z+ jelzéssel tartva. Pár száz méter erdei kaptató után felérünk az öreg bükkfaligetben álló kulcsosházhoz, az egykori hutatelepülés egyetlen épületéhez. Amikor az ottani erdők elfogytak, ide költözött az üvegcsűr a Réka-völgy, Óbánya, majd Kisújbánya után, a 18. század végén. Az üveghuta feltárt maradványait és az újraépített bemutatóhelyet az aszfaltút és a rét túloldalán találjuk, ahova már a K▲ jelzés vezet.

Utunk utolsó szakaszán a K▲ jelzésen ereszkedünk vissza Püspökszentlászlóra, a Kis-Tóti-völgyben, ahol helyenként látványos, sziklás katlanokban tör elő a hegy karsztvize, amit a vízmű elkerített kutakkal, forrásfoglalásokkal hasznosít. A Keleti-Mecsek centrumát fedő bazalttakaró alól itt újra felszínre kerül a jura üledékes kőzet, melynek repedései mentén feláramlik a karsztvíz. A völgy bevágása is egy tektonikus erők által eltört mélyedés, vető mentén alakult ki, amibe a patak belefűrészelt. A szurdokerdőből a Püspökszentlászló melletti rétekre érkezünk, és a Zengő, valamint a Hármas-hegy oldalára nyíló kilátás közepette visszakapaszkodunk a faluba.