Családi kör Kisújbánya és Pusztabánya környékén

Itiner

• A parkolóból induljunk el a K jelzésű úton nyugati irányba (a faluból kifelé).
• A kereszteződésnél forduljunk jobbra a S jelzésű turistaútra, amit a következő elágazásig követünk.
• A kilátóba a csúcs előtti kaptató végén balra leágazó, jelzetlen sétányon tudunk feljutni.
• A kilátó mögötti jelzetlen ösvényen ereszkedjünk az erdészeti útig.
• A kereszteződésben forduljunk balra a K+ jelzésű útra, amit a közeli elágazásig követünk.
• Az aszfaltúton a K jelzést követjük (jobbra), egészen a következő műútig.
• A műútról, majd arról balra lefelé a Z jelzést kövessük Pusztabányára.
• Menjünk be Pusztabányára az Üvegesek útjának ZT jelzésén.
• Forduljunk vissza, és a ZT (Üvegesek útja) jelzést kövessük egészen Kisújbányáig.
• Kisújbányán forduljunk balra a K jelzésre, hogy visszaérjünk a parkolóba.

A túra részletes leírása

A Cigány-hegy panorámája

Utunkat a Kisújbánya előtti parkolóból indítjuk, ahova autóval Zobákpuszta felől erdei úton lehet eljutni. Elsőnek az 524 m magas Cigány-hegy felé vesszük az irányt a K jelzésen, majd arról jobbra, a S jelzésre térve. Rövid kaptató után hamar meg is érkezünk a csúcs közelébe, amit a balra kiágazó, jelzetlen sétányon érhetünk el. A hegytetőn izgalmas kilátó fogad: az 1980-ra elkészült kőépületre 2007-ben fával burkolt fémszerkezetet húztak fel, hogy magasabbról élvezhessük a körpanorámát. A kilátó rendszeresen és jól karbantartott, az alsó szint védett, így az eső elől (vagy éjszakára) is be lehet húzódni a megázás veszélye nélkül.

A kilátást északon és keleten a Dobogó és a Szószék tömbje uralja, nyugat fele nézve pedig a Vár-völgyet ölelő, egyre alacsonyabb csúcsokat követhetjük, míg el nem fogynak: ebben az irányban kilátunk a Mecsekből. Délnyugatra fordulva a Misináig és a Jakab-hegyig látunk el, a déli panorámát a sokkal közelebbi Hármas-hegy és a Zengő uralja.

Ha végeztünk a kilátóban, kövessük röviden tovább jelzetlen ösvényt a kilátó mögött, és rövid ereszkedéssel be is csatlakozunk a K+ jelzésű földútba. Ezen forduljunk el balra, hogy néhány száz méter után kiérjünk a kisújbányai bekötőútra. A burkolt úton térjünk jobbra, és innen már a K jelzést kövessük, ami egy meredek hegyoldalon köszön el az erdészeti úttól.

Forrásmezők a Mecsek mélyén

A Dél-dunántúli Kéktúra ösvénye meredeken vezet lefelé a hegy oldalában, és közben számos forrást, forrásmezőt is érint. Ezek egy része minimális kitérővel a K● jelzéseket követve felfedezhető. Mivel nem mindig könnyű megtalálni magát a jelölt forrást, gyerekekkel ez egy izgalmas kutatás lehet! A Szürke-forráshoz bele kell vetnünk magunkat a sűrűbe, de akad olyan is, ami közvetlenül az út mellett van.

Pusztabánya

A 17. század végén, a törökdúlás elmúltával újdonságként jelent meg a Mecsek erdőségében az üvegművesség. A hegyekben ehhez majdnem minden fontos alapanyag bőséggel rendelkezésre állt: a mész, a bükkfa kérgéből készült hamuzsír és maga a remek égéshőjű bükkfa (a kvarchomokot a Zselicből kellett hozatni). A mecseki üvegipar néhai központjába, Pusztabányára a Z jelzésen érkezünk meg, miután a műúton leválunk a K jelzésről.

Az üvegművesség hazánk minden nagyobb erdőségében virágzó iparággá vált a török kiűzése után. A Mecsekben is több üveghuta (kemence) működött, a pusztabányaiban 1784 és 1805 között égett a tűz. Magyarországon, és így a Mecsek üvegműves manufaktúráiban is az északi típusú üveggyártás volt a jellemző, amihez a szaktudást német ajkú bajor és morva mesterek hozták magukkal. Ez a módszer a többihez képest tisztább, fehérebb üvegekkel operált, megformálásukhoz azonban nagyobb hőre, 1200-1400 Celsius-fokra volt szükség. A folyamat rengeteg vizet igényelt, így a huták bővizű erdei patakok mentén épültek;. a kemencék fűtéséhez és az üvegmegmunkálás utómunkálataihoz pedig felfoghatatlan mennyiségű fa, elsősorban bükk kellett. Amikor egy kemence körül néhány évtized után elfogyott az erdő, áttelepítették a hutát. Ez történt a Keleti-Mecsekben is, ahol a huták utolsó működési területe Pusztabánya volt. Neve kéttagú: a bánya üveggyárat jelent, és eredeti magyar neve Üvegbánya volt, míg a puszta felhagyottságára utal.

Mindjárt a volt falu északi végén látszik is az Üvegesek útja, amelyen majd folytatjuk utunkat Kisújbányára, de előbb még nézzünk be egy kis kitérővel Pusztabányára. Az üvegművességnek több emlékműve is áll itt: kőobeliszk az üvegesek jelzésével, és szemben vele, a 2024-re felújított kulcsosháznál egy faoszlop is hirdeti a dicső múltat. Az út menti völgyben a régi üvegcsűr régészeti feltárásának nyomait vehetjük szemügyre, mellettük egy újjáépített üveghuta is látható. Mivel Pusztabánya elnéptelenedett, a lakosok nem hordták el a köveket építőanyagnak, így maradhatott fenn e páratlan ipartörténeti leletegyüttes. A fennmaradt romok mintájára 1995-ben két új kemencét is felépítettek, ezek segítségével, hat nap felfűtést követően, két évszázad után újra üveget készítettek Pusztabányán.

Folytassuk tehát utunkat az Üvegesek útján (ZT jelzés) vissza Kisújbánya felé. Az úttól jobbra állt a 20. század közepén felépült Betyártanya hangulatos viskója, amit 1995-ben bontottak le. A Kárászi Erdészet és önkéntesek azonban a közelében új kulcsosházat építettek, amely nagy népszerűségnek örvendett, azonban 2019 januárjában leégett. Érdekesség, hogy a betyár elnevezés itt egy üveggyártáshoz kapcsolódó munkakört jelent: a hamus betyár ügyelt a tűzre a hutában.

Néhány kilométeren át közösen haladunk a Z jelzéssel, a Hárs-tetőnél azonban leválunk, és az Üvegesek útjának ZT jelzésével elfordulunk balra. A hangulatos erdő után szinte arconcsap a hatalmas rét, a Miske-tető hullámzó legelője, ahol a kisújbányaiak legeltették állataikat az üvegipar összeomlása után.

A Miske-tető

A hatalmas rét talán váratlanul hat az erre járóra, de tény, hogy a Keleti-Mecsek központi régióját uraló legelő igen látványos – a közeli Zengőről (682 m) a leginkább. A réten haladva az először takarásban lévő Zengő és Hármas-hegy csúcsai tűnnek elő, ha hátra nézünk, de a Kisújbánya felől érkező Üvegesek útja tanösvény (ZT jelzés) elágazása után jobbra is figyeljünk: a sűrű, fás ligetben rejtőzik Kisújbánya régi temetője. Érdemes áthatolni a növényzeten, és megnézni az olykor több száz éves sírokat és a kőkereszteket. A Miske-tető derékig érő füvében augusztus végétől tömegesen virágzik ezen a helyen az őszi kikerics, érdemes szemügyre venni a látványos virágokat. Ezután az említett elágazásnál térjünk le Kisújbánya felé, hogy a mecseki üvegművesség egy újabb hajdani központjába érkezhessünk.

Kisújbánya

Bár a 19. században az üvegipar megszűnt, Kisújbánya nem néptelenedett el, lakói pedig legeltetésre, valamint faeszközök megmunkálására rendezkedtek be az erdő mélyén. A szocializmust viszont már nem élte túl a falu, alig néhány év alatt vált teljesen elhagyatottá az 1970-es évek elején. Később városi polgárok vásárolták meg és újították fel Kisújbánya vályogfalú házait, így a néhai hutahely kívánatos üdülőfaluvá nőtte ki magát. Napjainkban számos vendégházat külföldi tulajdonos üzemeltet, és a hagyományos utcakép is megőrződött.

A parányi Kisújbánya két nevezetesebb épülete a szépen felújított faluház és a mellette levő dombon álló Szent Márton-templom, ahova egy hosszú lépcsősor vezet fel. Érdemes megmászni a lépcsőket, a templom nem fog csalódást okozni, szép állapotban van. Kisújbánya főutcáján lejjebb egy cséplőgépet is megtekinthetünk infótáblák gyűrűjében.) Túránk végén már csak a parkolóhoz vezető kaptatót kell megmásznunk a K jelzést követve.