Óbányai-völgy

Időtlen szépség a Mecsek centrumában

Az Óbányai-völgy felső, Óbányától nyugatra eső szakaszát pontosan az teszi különlegessé, hogy más völgyeinkkel ellentétben feltárása elmaradt, ezért képes kilométereken keresztül felfesteni a máshol már átalakított, leigázott középhegységi tájképet annak ősi, eredeti formájában. A grandiózus, lehengerlő formák vagy az igazán szilaj sziklaalakzatok hiányoznak ugyan, és a méretek is emberléptékűek, ám az országos hírű völgy rászolgált a népszerűségre, hiszen pazar erdőképe és patakjának sziklafodros medre országos szinten is kiemelkedő, ritka látvány. Szépségének időtlenségét érzékelteti, hogy a 19. század turistái „kis Sztracenai-völgyként" is emlegették, ezzel a kárpáti tájakkal egy „súlycsoportba" emelve e tájat. (Sztracena, a mai Stratená település Szlovákiában, a Káposztafalvi-karszton, avagy a Szlovák Paradicsomban található.)

Az Óbányai-völgy sűrű erdőségét nem lékelik tarvágások, és jelentős részén út sem épült, így aztán csak egy ösvény tárja fel, ami ráadásul egy szakaszon a patak medrével egyesül. Az Óbányához közeli vége civilizáltabb képet mutat, hiszen itt egy romantikus fekvésű, erdős hegypalásttal szegélyezett katlant a felduzzasztott Pisztrángos-tavak foglalnak el; előrébb pedig néhány épület áll a patak mentén. Ezek némelyike malmok maradványa (pl. Paprikamalom, Krémer-malom stb.); a 20. század közepéig még két tucatnál is több kereket forgatott a víz Kisújbányától Mecseknádasdig.

Zuhatagok birodalma

Szerkezeti vonal mélyedését követő, alapos bevágódásával a patak középidei üledékes kőzeteket tárt fel a völgyben: a felső (Kisújbányához közeli) szakaszon a keményebb, kovás mészkövek dominálnak, míg lejjebb „puhább" mészkő és márga találkozása figyelhető meg. Ahol a víz keményebb aljzatot ért el, ott kisebb vízeséseken bukik le, és a padosan rétegzett mészkő dőlt pásztái különösen kedveznek a kisebb zuhatagok kialakulásának. A völgy legismertebb látványossága a Ferde-vízesés, amely attól különleges, hogy a kemény, de vékony rétegekben lerakódott mészkő- és márgapadok a tektonikai nyomás hatására kibillentek, ezzel „szétszaggatják" és némileg eltérítik a patakot. Távolról nézve olyan képest fest az egész, mintha a függőleges irány helyett oldalra bucskázna a víz - áradás esetén viszon brutális erővel, tajtékozva tör át a sziklapásztán.

A Ferde-vízesés szomszédjában található a Csepegő-szikla kapitális édesvízimészkő-kiválása, amelyből számtalan ponton szivárog a sziklát egyre növelő karsztvíz. Az alámosott mésztufa-lerakódás tömbjei a mederbe hullva elgátolták a patakot, ami egy kisebb medencében örvénylik, mielőtt továbbáll. Édesvízimészkő-kiválások nem csupán a Csepegő-sziklánál, hanem a völgy csaknem teljes hosszában megfigyelhetők a zúgóknál; a nagyobb vízesések küszöbeire pedig még mésztufagallérokat is épít(ett) a patak.

A közelben található az a szűkület is, ahol a meder és benne nagyvíz idején a patak „faltól falig" kitöltik a völgytalpat. Kisújbánya felé egy keskeny, de sekélyebb szakasszal zárul a völgy, itt, egy apró tisztáson pihenőhely és esőbeálló kínál lehetőséget a lazításra.

A mélyre fűrészelődött völgy sok helyen átvágta a rétegeket, illetve a kőzetek hasadékaiban szivárgó karsztvizek útját, ezért több forrás is gazdagítja a patak vizét.

A patakkal tartó turistaút

A turistaút gázlói magasabb vízállásnál nehezen járhatók, hóolvadás után előfordulhat, hogy az ösvényen nem is lehet végigmenni. A völgy a Keleti-Mecsek szívében fekszik, ezért gyakorlatilag a hegységrész bármely nevezetessége elérhető belőle. Körtúrát tenni a szomszédos, erdős háton haladó P jelzésen, vagy a párhuzamos Réka-völgy turistaútján lehet. A patakot követő K jelzés a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra része, és alig emelkedik, ezért alacsony vízállásnál kényelmes, bárki számára teljesíthető sétát kínál. Óbánya egyetlen kocsmájában általában étkezni is lehet, Kisújbányán viszont nincs folyamatosan működő bolt, büfé vagy étterem.

Nyitvatartás

Árak: