Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Miskolcról a Szinva és a Garadna fölé

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Bükkvidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Felsőhámor a Palotaszállóval koronázva a Szeleta-tető kilátójától
    / Felsőhámor a Palotaszállóval koronázva a Szeleta-tető kilátójától
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kaszás-réti-visszafolyó a töbrökkel lyuggatott Kis-fennsík peremén
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az üdezöld Forrás-völgy szurdokerdejében vezet vissza utunk
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vándor társa, a szalamadra is kedveli a nedves szurdokerdőt
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A legendás Molnár-szikla a kereszttel, háttérben a Vasgyár és az Avas tornyai
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alsóhámor házai ékelődnek a Szinva-patak szurdokába
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kővel kirakott ösvény vezet le a Szeleta-barlang bejáratához
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szeleta-barlang óriási csarnoka, a hazai ősemberkutatás kezdőpontja
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Forrás-völgy alsó szurdokában jól kijárt dózerút vezet
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A lillafüredi Palotaszálló romantikus épülte a Dolka-hegy oldalából
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Forrás-völgy lealjában a vérkör tanösvényt érdemes követni
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Forrás-völgy középső szakaszának mocsaras éger- és fűzfaligete
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kecske-lyuk forrásbarlangja a Forrás-völgy alső szurdokában nyílik
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Felső-forrás és a karsztvizet megcsapoló patinás vízmű épülete
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Felső-forrás katlanát öreg bükkök őrzik
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Feső-forrási-barlang szádája a vízmű feletti hegyoldalban
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Király-kút csorgójával búcsúzik a Forrás-völgy szurdoka
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vérkör tanösvénye a gyógyszergyár mögött vezet vissza a Szinva-völgybe
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 10 8 6 4 2 km Szeleta-barlang
Túránk a Szinva és a Garadna völgye fölötti vidékre hív. A hegység egymásba torkolló két jelentős vízfolyása részekre szabdalja a Bükköt, és legismertebb kistáját, a fennsíkot. Ezúttal a Kis-fennsík keleti részével ismerkedünk, számos csodálatos karsztjelenséget, kilátópontot érintve.
nyitva
könnyű
Hossz 10,7 km
3:30 óra
474 m
474 m
A Kis-fennsík keleti térsége 500 méter alatti csúcsokat hordozó lapos térszín. Ezt a területet kalandozza be túránk a karsztvidékre jellemző számtalan barlangot, zsombolyt érintve. Az útvonal itt-ott előbukkanó kilátópontjai szép panorámákkal teszik élménytelivé a kalandosan hullámzó útvonalat. Érdemes a térképen figyelni, merre járunk, mert rövid oda-vissza kitérőkkel számtalan forrást, barlangot és egyéb látnivalót is felfedezhetünk a közelben.

A szerző tippje

  • Túránkat a Szeleta-barlang után megszakíthatjuk, és Lillafüredre ereszkedhetünk, amivel kellemes családi kirándulássá tehetjük az útvonalat. Másik lehetőség a kisebb gyermekkel gyaloglóknak, hogy csak a Forrás-völgyet járjuk be oda-vissza.
  • A Szeleta-barlang fölött találjuk Mátyás király lábnyomát, ami egy érdekes alakú sziklaforma.
  • A Lencsés-nyereg alatt kis kitérhetővel a Lilla-barlangot és a Kaszás-réti-visszafolyót tekinthetjük meg.
  • A Felső-forrás feletti Felső-forrási-barlanghoz szintén rövid kitérővel jutunk el.
  • P● jelzésen a Flóra-forráshoz sétálhatunk, a Forrás-völgy turistaútjáról.
Kisida András profilképe
Szerző
Kisida András
frissítve: 2021-01-12
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
474 m
Legalacsonyabb pont
211 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A meglátogatott barlangoknak csak az álló helyzetben bejárható részeit nézzük meg speciális felszerelés és szakvezető nélkül!

Kezdés

Miskolc, Majális park (210 m)
Koordináták:
DD
48.115131, 20.657941
DMS
48°06'54.5"N 20°39'28.6"E
UTM
34U 474540 5329153
w3w 
///kitanul.örökre.szeplők

Végpont

Miskolc, Majális park

Útleírás

Itiner

  • A P jelzésen a Majális parktól a Szeleta-tető elágazásáig túrázunk a Molnár-szikla érintésével.
  • Balra a PΩ jelek mentén a Szeleta-barlanghoz látogatunk.
  • A KΩ jelzésen a néhai Zsófia-kilátóhoz vezető egykori turistaút maradványának kereszteződéséig bandukolunk.
  • Jobbra térve a jelzetlen úton a Zsófia-kilátó romjaihoz kapaszkodunk, aztán a Dolka-hegy tetőszintjéhez tartunk.
  • Balra a P jelzés útján a Lencsés-nyeregig menetelünk.
  • A nyeregben jobbra a Z jelzésre kanyarodunk, és a Forrás-völgy kezdetéig sétálunk.
  • P+ jelzések mentén haladunk végig a Forrás-völgy talpán, érintve a Felső-forrást, majd odébb a Kecske-lyukat.
  • A Király-kút csorgójánál jobbra térve, a szív alakú PT tanösvény jelzéseit követjük.
  • A gyógyszergyár bejáratától a P+ jelek lesznek az irányadók.
  • Elérve a miskolci műutat, a már ismert jeleken térünk vissza a Majális parkba.

Túraleírás

Útban a Molnár-sziklához

Miskolc nyugati szélén, a Majális park buszfordulójából indítjuk kirándulásunkat. Itt találjuk az ikonikus Panda presszót, ahol útra kelés előtt és visszaérkezés után töltekezhetünk a kínálatból.

A P jeleket követve elhagyjuk az aszfaltot, és a Szinva-patak gátján vezetett útra kanyarodunk. A Bükk jelentős vízfolyása itt égerligetet éltet, amibe füzek és kőrisfák is nőttek. Jobbunkon a sokkal szebb napokat is látott Herman Ottó Emlékpark terül el. Az erősen romlásnak indult egykori bemutatóhely a Bükki Nemzeti Park miskolci kapuját jelenti, megújulása egyelőre várat magára. A következő kilométereken útvonalunk együtt halad a Szinva környezetismereti tanösvénnyel, amelynek állomásain a környék élővilágáról, földrajzáról és történelméről tudhatunk meg érdekességeket.

Hamarosan a Lillafüredre vezető országút mellé érkezünk, és átlépjük a mahócai kisvasút sínjeit. Itt átkelünk az országúton, és az erdőbe lépve emelkedőbe kezdünk. Tölgyfák alatt lépdelünk, de még annak a fenyvesnek is megvannak az utódai, amiket a hazai erdészet jelentős alakja, Bedő Albert kezdeményezésére ültettek a 19. század végén. A főerdőmesteri hivatalt is viselő szakemberről hegycsúcsot is neveztek el a Bükkben, amit nemsokára keresztezünk. Egyre feljebb jutunk a Szinva fölé, s rövidesen balra egy sziklás gyeptérszínre térünk ki. A feltáruló tájban alattunk kb. 100 méterrel húzódik már a patakvölgy, amelyben az egykori vasgyártó község, Alsóhámor házai bújnak meg. Egy kősziklán nagy fakeresztet veszünk észre: a Molnár-szikla legendás feszületét. Toronyszerűen kiemelkedő ormához több szomorú történet is fűződik. A leginkább ismertet az 1932-es Bükk útikalauz így említi: „Fakereszt őrzi a szerelmi tragédia helyszínét. A szikla alatt a Szinvavölgyben van a hámori malom. A monda szerint a molnár leánya beleszeretett a molnárlegénybe. A fiatal szerelmesek a szigorú molnár ridegszívűsége miatt nem lehettek egymáséi és így inkább a halált választották. Feljöttek a sziklára és onnan, ahol a kereszt van, összeölelkezve levetették magukat a mélységbe.” Sajnos az idők során mások is leugrottak innen…

Sziklaperemen a Szeleta-barlanghoz 

Tovább indulva újabb kilátópont nyílik, ahonnan messzebbről látunk rá a Molnár-sziklára, a háttérben pedig Miskolc házrengetege és a város jelképe, az avasi kilátó tornya mutatkozik. Éppen szemben a lillafüredi kisvasút egyik viaduktja tűnik ki az erdőből a Puskaporos-hegy oldalában. Elérve a Bedő Albert-hegy tetőszintjét még egy pontról kitekinthetünk a környékre, aztán egy ideig nélkülöznünk kell a panorámát.

Leereszkedünk a Dolka-nyeregbe, aztán kis emelkedőt követően a kiágazó PΩ jelzésre fordulunk. A Kis-fennsík itteni peremén több egymás melletti tál alakú bemélyedést, töbröt is találunk a felszínbe rogyva, amelyeket a víz oldó hatása hozott létre a karsztosodó kőzetben. Egyikük alján hasadék tátong: elértük a Szeleta-zsomboly száját. A zsomboly függőleges aknabarlangot jelent; itt a hegy gyomrába vezető nyílás 102 méter mélyre vezet. Természetes víznyelője ma már csak alkalmanként szállít csapadékot a lenti járatrendszerbe, ez a Szinvát tápláló források által bukkan újra karsztvízként a felszínre. Az ehhez hasonló aknabarlangok csakis speciális felszereléssel és képzett barlangászok irányításával járhatók.

Még egy kis ereszkedés a mészkősziklákkal pettyezett erdőaljon, és egy fatörzsön irányítótáblát veszünk észre, ami 40 méteres kitérővel Mátyás király lábnyomához vezet. Az elnevezés a mészkőbe oldódott, cipőtalp alakú mélyedésre utal. Gondos kezek pihenőpadot építettek mellé, így leülhetünk és nézelődhetünk a sziklaperem nagyszerű kilátópontjáról. Azonnal magára vonja a tekintetünket a Szinva- és a Garadna–völgy találkozásába emelt, hegyi várkastély formájú Palotaszálló épülete. Az 1930-ban megnyitott, historizáló stílusú szállodát a körülötte lévő függőkertekkel Felsőhámor házai fölé, a Szent István-hegy tövébe álmodták meg, ami felségesen illeszkedik környezetébe.

Visszatérve a turistaútra néhány lépéssel kiépített pihenőhelyhez toppanunk, ahonnan az előzőhöz hasonló látványban gyönyörködhetünk. Sziklába vájt lépcsőkön folytatva ereszkedünk le a Szeleta-barlang méretes nyílásához. Az üregbe vezető száda hűvös lehelettel üdvözöl, odabent hatalmas csarnok fogad 8 méter magas kupolaszerű boltozattal. A bejárat méretei miatt a kinti fény hosszan beszűrődik, lámpára csak a belsőbb részeken lehet szükség.

Az ősember nyomában 

A triász mészkőben kb. 230 millió éve kialakult Szeleta nemcsak méreteivel nyűgözi le az erre járót, hanem igen jelentős szerepe van az őslénytanban és a régészetben is. Az első ásatást a szlavóniai származású Kadić Ottokár vezette, aki 1906-ban kezdett kutatásai során számos jégkorszaki állatcsontot és paleolit kőeszközt tárt fel. Az eredmények összegzése során megállapították, hogy a barlang a pleisztocén idején az ősember lakóhelye volt.

A hazai paleolitkutatás elindítójában Herman Ottót tisztelhetjük, aki a miskolci Bársony-ház alapozásánál 1891-ben talált szakócák vizsgálata után jutott arra, hogy ezek ősember által készített és használt eszközök. Akkoriban azonban egyáltalán nem volt elfogadott, hogy a Kárpát-medencében is léteztek kőkori közösségek és kultúrák. Bejelentését számos hazai és európai régész is kétségbe vonta. Az ő ösztönzésére megindult kutatás tett pontot végül a vitára, ugyanis a Szeleta-barlangban Kadić újabb megmunkált kőeszközöket talált. Az innen előkerült leletek után nevesítették és különböztették meg a Szeleta-kultúrát, amit a nemzetközi szakirodalom is számon tart. A következő években több bükki barlangban is végeztek ásatásokat, amelyek további bizonyítékokat szolgáltattak az ősember itteni megtelepedésére, tevékenységre. Ezen úttörő kutatások révén vált bizonyossá a kőkorszaki közösségek jelenléte Magyarországon. Az utolsó polihisztornak tartott Herman Ottó az alattunk megbújó Felsőhámor temetőjében nyugszik.

Kalandos úton vissza a fennsíkra

A Szeletát a KΩ jelzésen hagyjuk magunk mögött, és visszalépcsőzünk a peremi pihenőhelyhez, ahonnan nyugati irányba folytatjuk. Rövidesen újabb pontról tárul fel a kilátás, innen már szépen tanulmányozhatjuk a Palotaszálló melletti vízesést is. A hotel építésekor mesterséges zuhatagot alakítottak ki a Szinván, ami a korábban lerakódott mésztufán ömlik lefelé, és 20 méteres magasságával hazánk legnagyobbjának számít. Rövid emelkedő után lejmenteben trappolunk fiatal vegyeserdő fái alatt, a hegyoldalba árkokat mélyítettek a völgy felé lefolyó csapadékvizek.

Elérve egy pihenőpadot jobbra egy jelzés nélküli, elhanyagolt csapásra kanyarodunk. Ez az út már régóta gondozatlan, azonban a 20. század első felében jelentős turistatömegek szerpentineztek fel rajta a Dolka-hegy oldalába épített kilátóhoz. Az ösvényt mintegy 70 éve felhagyták, de építésének precizitására utal, hogy ma is jól követhető. Helyenként vén hagyásfák mellett lépdelünk, amelyek még látták az itt közlekedő úri közönséget, máshol kidőlt törzseken vagy alattuk mászunk át, miközben a belógó gallyakat, ágakat kerülgetjük.

Irányt tartva a tető felé, hamarosan elérjük azt a fennsík peremi kis tisztást, ahol a Zsófia-kilátó maradványai fogadnak. Az itt állt kétemeletes kilátótornyot 1900-ban emelte a Miskolci Bükk Egylet, de igazán népszerű a Palotaszálló elkészülte után lett, amikor az üdülővendégek nagy része fellátogatott ide pihenése során. Az építményt az 1950-es években bontották el, helyére katonai rádióantenna került, ami a hegy gyomrába telepített légvédelmi vezetési ponttal, a rejtélyes Sziklával állt összeköttetésben. Szerencsére már elkezdődött a kilátó újjáépítése, sőt a beruházás részként lombkorona tanösvényt is terveznek a környéken kialakítani. A kilátó hiányában egyelőre fejmagasságból bámészkodhatunk a Szinva-völgy felső szakaszára és a fölé emelkedő csúcsokra.

Széles úton kaptatunk fel a Dolka-hegy tetejére, ahol a P jelzésű turistaútba csatlakozunk. A kereszteződésből kis kitérővel felkereshetjük a katonai rádióbázis romjait, ahol szintén antennák magasodtak.

Ravaszlyuk, búvópatak és forrásbarlang

Balra indulva erdészeti úton megyünk tovább a Lencsés-oldal tölgyesében. Helyenként a fák között rálátunk a Hámori-tavat rejtő Garadna-völgy mélyedésére, azon túl pedig a Nagy-fennsík peremére. Jelzésünk a gerincvonalra csatlakozik, s felnövekvő újulaton átgyalogolva már szép bükkösben érjük el a Lencsés-nyereg kereszteződését.

Jobbra a Z jelzésre váltunk, és a szürkés törzsek oszlopcsarnokában ereszkedve cammogunk. Néhány perc múlva, ha kilépünk balra egy jelzetlen ösvényen, két karsztjelenséget nézhetünk meg. A sziklába nyíló Lilla-barlang egy már magasabbra került inaktív víznyelő, aminek a bejáratát lezárták. A csak engedéllyel látogatható járat a különleges ásványkiválások és cseppkőképződmények okán fokozottan védett. Kicsivel lejjebb a ma is működő Kaszás-réti-visszafolyót tanulmányozhatjuk. Nem hétköznapi látvány, hogy a kanyargó patakot egyszer csak elnyelje a föld. A szaknyelven búvópatakos vakvölgyeknek (bükki nevén: visszafolyó vagy ravaszlyuk) nevezett sajátos forma úgy jön létre, hogy forrása nem karsztos kőzettestben fakad, ezért kialakul a völgye, azonban amint a patak mészkőfelszínhez ér, a kőzethatáron elnyelődik. Ha végig sétálunk a rövid ér mentén, megleljük a vízkilépést, ami a vakvölgy végén tűnik el a visszafolyóban. Az itt felszín alá lépő víz nagy része következő állomásunkon, a Felső-forrásban kerül újra napvilágra.

Pompás tölgyesen át érjük el a Forrás-völgybe vezető P+ jelzés elágazását, amire jobbra rákanyarodunk. Mielőtt beereszkednénk a szurdokba, érdemes a jobbra kiágazó jelzés nélküli ösvényen a Felső-forrási-barlanghoz is látogatást tenni. A 4 méter magas szádájú, inaktív forrásbarlang több helyen is a felszínre nyílik.  Ezek a kürtők voltak egykor a Kaszás-réti-visszafolyó víznyelő járatai, azonban a hegység emelkedése, lepusztulása és a karsztvízszint változása miatt már a lenti Felső-forrás tölti be a kifolyó szerepét. A barlang méretei és nyílásai miatt alap túrafelszerelésben is be tudunk menni a lezúduló víz által kioldott járatokba. Ebből az üregből szintén kerültek elő kőkorszaki eszközök és a jégkorban élt állatok csontmaradványai.

A Forrás-völgy vadonjában

A következő 3 km-en a Bükk-fennsík egyik hosszú, helyenként szurdokszerű völgyén túrázunk át több aktív vízfakadást és már nem működő forrásbarlangot is érintve. A mészkőhegységekben ritkák a hosszú patakok, mivel a vizek hamar a mélybe szivárognak. Azonban ahol nem karsztodosó kőzetblokkok vannak, ott létrejönnek völgyeik. Itt, a Forrás-völgyben főleg agyagpalába, márgába mélyítette magát a patak, ami helyenként számottevően kiszélesítette szorosát.

Egy rövid, de igen meredek szakasz bükkösén leereszkedve a Felső-forrás katlanszerű völgyfőjébe jutunk. Az elkerített forrásház az 1920-as években épült, ezzel a miskolci vízhálózatba vezetve a bő vízű búvópatakot. Egy csövön keresztül engednek csupán kevés vizet a mederbe, aminek mennyisége csak hóolvadás és nagyobb esőzések után nő meg ideiglenesen. A túlfolyónál megtölthetjük palackjainkat.

Kiérve a forrás melletti idilli, parányi tisztásra tűzrakó- és fedett pihenőhely fogad, ahol szusszanhatunk egyet.

Kis hídon keresztezzük a többnyire száraz medret, majd sűrű szurdokerdőben kanyargunk tovább az ösvényen a völgytalp ívét követve. Famatuzsálemek és kidőlt vagy korhadozó törzsek mellett lépkedünk; a hűvös, nedves mikroklíma juhar, kőris, hárs, bükk, tölgy fajoknak biztosít jó élőhelyet. Jelentős a szerves anyag felhalmozódás, a szerteszéjjel heverő holtfák lassan „beleolvadnak” a talajba, éltetve ezzel az erdőalj élővilágát. Csapadékos időszakban nem ritka a foltos szalamandrák jelenléte, a fotogén kétéltűek kedvelik a Bükk mély völgyeit.

Fokozza a vadság hangulatát, amikor elérjük a szoros mésztufa sorozatát. A Bükk patakjainak nagy része mészlerakó víz, a karsztterületen átfolyó patakból helyenként kiválik az oldott mésztartalom, és ebből alakulnak ki mésztufa lépcsők, amiken zúgók, vízesések jönnek létre. Az édesvízi mészkő gátak magukba kérgezik a lehulló faágakat, leveleket is. Sajnos a vízkivétel miatt a Forrás-völgyben már csak időszakosan láthatjuk a kis zuhatagok sorozatát. 

Keresztezzük a medret, majd sziklafal kísér minket; utána kiérünk a völgy kiszélesedő szakaszára, ahol nyílt terület fogad. A jobbra kiágazó P● jelzés vezet át a vizenyős, lapuval borított réten a szemközti égeresbe, ahol a foglalt Flóra-forráshoz tehetünk kitérőt, ami mellett pihenőhelyet is találunk.

A tisztás túloldalán újra az erdőbe lépünk, innentől erdészeti kocsiúton folytatjuk. 

A tágulat után újabb összeszűkülő völgyrészlet következik, ahol a jobbra kiágazó P◼, majd a PΩ jeleken a völgytalp fölött 42 méterrel nyíló Büdös-pest inaktív forrásbarlangjához térhetünk ki, ami a geológiai érdekességek mellett a régészek számára is fontos helyszín. A 20. század eleji ásatások rengeteg kőkori eszközt és állat-, illetve neolit korú emberi csontokat is a felszínre hoztak.

Utolsó barlang és végső forrás: vissza a civilizációba

Tovább ereszkedve a szurdokban, a kanyar után balra a Kecske-lyuk háromszög alakú ásító szájára leszünk figyelmesek. Az utunk mellett nyíló, időszakosan működő forrásbarlangban hóolvadáskor vagy jelentősebb esőt követően patakocska jelenik meg, ami a Forrás-völgybe torkollik. A tágas bejárati teremből a hegy belsejébe 460 méter hosszan vezető járat cseppkőképződményekben gazdag, az élővilága is jelentős. Herman Ottó és Kadić Ottokár az elsők között kutatta ezt az üreget, ahonnan szintén előkerültek kőkorszaki leletek.

A barlang megszemlélése után az eddig hűen követett szurdok legalsó szakaszán vágunk keresztül. A sziklakibúvásokkal pettyezett hegyoldalak hamarosan kitárulnak, és a patak széles lapályán találjuk magunkat. Jobbra a Király-kút forrásfoglalása és pihenőhelye csábít leülésre, túránk befejező szakasza előtt érdemes élni a lehetőséggel. A karsztvízkilépés neve Mátyás király emlékét őrzi, ő még eredeti állapotában láthatta a csorgót, a 20. században azonban – hasonlóan a Felső-forráshoz – erre is vízkivételi mű épült, és a miskolciak élvezhetik az üde karsztvíz javát otthon a csapból.

Az öreg fák tövében eredő kifolyót elhagyva a PT tanösvény piros szív alakú piktogramjai mentén folytatjuk. Az emberi vérkört szimbolizáló és a természetben való mozgás fontosságát hangsúlyozó, egyedi jelzésű turistaút kialakításáról a tájékoztató táblán olvashatunk. Átvágunk egy réten, aztán hídon keresztezzük a völgyfője óta irányt mutató patakot, és korláttal védett ösvényen cammogunk tovább a kanyargó meder felett.

Tágas rétre lépünk ki, ahonnan megpillantjuk az egykori Kriptongyár épületeit, amelyekben ma gyógyszerüzem működik. Jobbunkon a hegyoldal havas időszakban szánkó- és sípályaként nyújt gyakorlóterepet a miskolci fiataloknak nemzedékek óta. A nyílt terület elvégződésénél aszfaltútra lépünk, és a gyár kapujánál a P+ jelzésre fordulunk. Ez már az észak-déli irányban húzódó Csanyik-völgy, ami a középkorban ide települt, hasonló nevű községre utal.

Keresztezzük a mahócai kisvasút sínjeit, és a parkoló előtt jobbra térve a Miskolc-Lillafüred országút elágazásáig kullogunk. Átkelve rajta a Szinva menti P jelzésen érkezünk vissza a Majális-parkba.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A miskolci Majális-park buszmegállóba távolsági és helyi járattal is érkezhetünk.

Megközelítés

  • A túra kezdő-, és végpontja a buszmegálló.

Parkolás

  • A Majális-park parkolójában tudjuk letenni az autónkat, közvetlenül a buszmegálló mellett.

Koordináták

DD
48.115131, 20.657941
DMS
48°06'54.5"N 20°39'28.6"E
UTM
34U 474540 5329153
w3w 
///kitanul.örökre.szeplők
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bükk túrakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

  • A barlangok termeinek alapos megtekintéséhez jól jöhet egy lámpa.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

4,0
(1)
Ács László
2021-08-03 · Közösség
Sajnos a Zsófia kilátó hoz nem jutottunk el, de Szeleta barlangtol visszább piroson folytatva az utat nagyon szép tájakon járhattunk. Jó túra volt kicsit felfrissiteném.
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2021-08-03
Fénykép: Ács László, Közösség
Fénykép: Ács László, Közösség
Fénykép: Ács László, Közösség
Fénykép: Ács László, Közösség

A közösség fényképei

+ 9

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
10,7 km
Időtartam
3:30 óra
Szintemelkedés
474 m
Szintcsökkenés
474 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp