Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Látókövek Miskolc felett

Gyalogtúra · Bükki Nemzeti Park · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Gulicska sziklája remek kilátópont: panoráma az Északi-Bükktől a Tátráig
    / A Gulicska sziklája remek kilátópont: panoráma az Északi-Bükktől a Tátráig
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fehér-kő mozaikos mészkőrétegei
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A karsztbokorerdő szűkös kilátást nyújt Lillafüred felett
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkök csarnokában kanyarog a Fehér-kő alatti szerpentin
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fehér-kőre kivezető ösvény
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fehérkőlápa turistaház étellel és szálláslehetőséggel vár a túra csúcspontján
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mély-völgy és a fennsíki kaszálórét határán
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szinva-völgy sűrű bükkösében ereszkedünk Lillafüredre
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tavaszi erdő Fehér-kő alatt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 8 7 6 5 4 3 2 1 km Szent István-barlang (Lillafüred) Fehérkőlápa Turistaház
A Keleti-Bükk klasszikusa, a miskolci turisták kedvelt útvonala a környék két legjobb kilátópontjára, a Gulicskára és a Fehér-kőre vezet. A két panoráma között remek alkalmat kínál a Fehérkőlápa turistaház egy kis pihenésre, feltöltődésre; mellette, a túra legmagasabb pontján fakadó Szent István-forrás vize pedig a megtisztulásra, szomjunk csillapítására.
nyitva
könnyű
Hossz 8,2 km
2:50 óra
464 m
365 m

Túránkkal minden bükki hangulatból ízelítőt kapunk. Hegylábi tölgyesben, öreg bükkösökben, hegytetői karsztbokorerdőkben járunk, míg a Gulicska alatt érintünk egy születő szurdokvölgyet, felette, a Hegyes-réten a fennsík kaszálórétjei köszöntenek. A Gulicska és a Fehér-kő igazi bükki látókövek, míg a Szinva-patak mélyre vágódó völgyében kis alagútban, kisvasút alatt, vízesések között kanyargó sétányon érkezünk a hegység patinás turistaközpontjába, Lillafüredre, mely József Attilát is megihlette.

 

„Itt ülök csillámló sziklafalon.

Az ifjú nyár könnyű szellője,

mint egy kedves vacsora melege, száll.

Szoktatom szívem a csendhez.

Nem oly nehéz –

idesereglik, ami tovatűnt,

a fej lehajlik és lecsüng a kéz.

 

Nézem a hegyek sörényét –

homlokod fényét villantja minden levél.

Az úton senki, senki,

Látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél.

És a törékeny lombok alatt

látom előrebiccenni hajad,

megrezzenni lágy emlőidet és –

amint elfut a Szinva-patak –

ím újra látom, hogy fakad

a kerek fehér köveken,

fogaidon a tündér nevetés.”

 

József Attila: Óda (részlet)

A szerző tippje

  • A Fehérkőlápa turistaházban megállhatunk egy pihenőre, frissítőre, étkezésre, hiszen innen már csak közel szintben vagy lefelé túrázunk. A menedékházban remek hagyományos ételeket és házi kenyeret sütnek.
  • Ha autóval vagyunk, és a túra végén vissza akarunk jutni kiindulópontunkhoz, a leggyorsabban busszal mehetünk a Majális-park végállomáshoz - de sokkal hangulatosabb Lillafüredről a kisvasúttal utazni. Természetesen ez drágább, de jóval több élményt jelent, főleg gyerekkel a Kastélyszálló parkja mögött, mindkét Hámor felett az erdőben, a viadukton át utazni.

  • Ha van bennünk vállalkozó kedv és pár óránk, le is sétálhatunk akár a Hámorokon keresztül, de ennél tartalmasabb és szebb, ha a felsőhámori kápolnától a jelzésen felsétálunk a Szeleta-barlanghoz, és a P jelzésen a Szinva völgye feletti sziklákon át ereszkedünk le kiindulópontunkhoz.

  • Lillafüred nem véletlenül épült ki kirándulóközpontnak. Szánjunk pár órát a hely megismerésére, ha már ebben az idilli környezetben, a Szinva és a Garadna völgyének találkozásánál járunk. Kézenfekvő elveszni a bazársoron vagy a lángost, sült pisztrángot, üdítőket kínáló büfék között, de a Hámori-tavon is csónakázhatunk a túra végén pihenésként. Lillafüreden két gyönyörű barlang is kiépült a turisták számára, a Szent-István cseppkőbarlang és a kuriózum mésztufa üregek között nyitott Anna-barlang. Mindkét üregrendszer remek élményt és felfrissülést jelent, főként a meleg nyári napokon. Az Anna-barlang közvetlenül az ország legnagyobb, bár mesterségesen kialakított vízesése mellett nyílik.

  • A két kilátópont, Fehér-kő és Gulicska ellenkező irányba ad panorámát. Míg a Fehérkőről dél felé a Szinva völgyére és a Bükk-fennsík keleti végére látunk rá, addig a Gulicska északra és nyugatra, az Északi-Bükk völgyeire és bérceire, illetve a Felvidék központi hegyeire nyújt pazar kilátást. Érdemes ennek megfelelően jó látási viszonyok mellett túrázni. A két kilátópontban közös, hogy mindkettő kb. 550 méter tengerszint feletti magasságban található. Ennek köszönhetően télen sokszor kialakul az a csodás látvány, amikor mindkét kilátópont az északi völgyeket és az ország nagyrészét borító ködpaplan felett található. Érdemes a bükkszentkereszti webkamera képét megnézni indulás előtt, ugyanis az hasonló magasságban, alig pár kilométerre mutatja az aktuális időjárást.

  • Közel nullára tudjuk redukálni a felfelé gyaloglást, ha megfordítjuk a menetirányt, és Lillafüredről a település végénél lévő libegővel megyünk fel a Fehérkőápa turistaházhoz. Így csak minimális szintet kell felfelé gyalogolnunk - persze ekkor is érdemes kitérőt tenni a Fehér-kőhöz. Alternatíva lehet még, ha Bükkszentkeresztre utazunk busszal, majd a S és P jelzésen vágunk át közel szintben a kaszálókat és erdőket keresztező dózerúton. Így egy nagyobb szeletét is megismerjük a Keleti-Bükknek, miközben alig kell szintemelkedést leküzdenünk.

Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-02-23
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
572 m
Legalacsonyabb pont
211 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Fehérkőlápa Turistaház

Biztonsági előírások

  • A Gulicska és a Fehér-kő kilátópontja komoly mélységet rejt; a sűrűn látogatott mészkősziklák lekerekedettek, kopottak. Nagyon vigyázzunk a leszakadás közelében, ne menjünk közel a peremhez.
  • A Fehér-kő népszerű sziklamászó hely - ne dobáljunk semmit le a fal tetejéről (ahogy sehol sem), mivel könnyen tragikus vége lehet a gyerekes szórakozásnak.

Kezdés

Miskolc, Majális-park (211 m)
Koordináták:
DD
48.115035, 20.657788
DMS
48°06'54.1"N 20°39'28.0"E
UTM
34U 474529 5329142
w3w 
///építész.hulló.bejelent

Végpont

Lillafüred, kisvasút állomás

Útleírás

Itiner:

  • A Majális-parktól a Z jelzéseket követjük a Gulicskán át a Fehérkő-lápa-tetőig.
  • A Fehér-kőhöz a Z▲ jelzésen teszünk oda-vissza kitérőt.
  • A Z jelzésre visszatérve Lillafüred pereméig sétálunk.
  • A kisvasút állomásához a P jelzéseken jutunk.

A túráról részletesen:

Kapaszkodás az északi erdőkben

A Majális-park buszvégállomásánál kezdjük túránkat a Bükk keleti peremén. A parkoló mögötti, fából készült épület valóban a Bükk kapuja nevet viseli; mögötte a Herman Ottó emlékpark a hegység jellemző fatársulásait hivatott bemutatni. A Szinva-patak mentén indulunk a kisvasút alatti erdőben a Z jelzés mentén. A patakparti sétány murvás útja kényelmes kezdete a csúcsig tartó egyre meredekebb kapaszkodásnak. A partmenti fákkal fogócskázó patakot követve a kényelmes murvaút pár száz méter után egy pallóhídhoz ér, aminek túloldalán a kis tanyát elhagyva belépünk a bükki rengetegbe.

A kisvasút túloldalán két öreg tölgyfa köszönt az egyébként egykorú tölgyesben. Az ilyen szálerdőben található matuzsálemek általában hagyásfák, magfák, amik a természetes újulatot hivatottak biztosítani a tarvágások, végvágások után. Kiindulási pontunkban, a majális-parki megálló előtt található Diósgyőr végében a nagy hagyományra visszatekintő papírgyár, mely a Bükk erdeit emésztette fel évszázadokon keresztül. Manapság is itt állítják elő a bankjegyekhez használt papírt, természetesen a legnagyobb elővigyázatosság mellett.

Lankásan kapaszkodik az erdőgazdasági út az egyveretű erdőben. Alig pár száz méter után egy újabb keskenynyomtávú vasúti pályát keresztezünk; ez már a manapság is használatos Lillafüred-Garadna felé közlekedő vonal. Az egykori faszállító vasutakat a 20. század második felére már csak személyszállításra használták, a turistákat vitte ki a közkedvelt célpontokhoz: Lillafüredre, az Őskohóhoz, a Pisztrángoshoz, a Garadna rakodó végállomáshoz. Még a múlt század közepén Miskolc központjából, a Szent Anna-templomtól járt ki a kisvasút a Bükkbe, majd a villamosvonal megépülésével az alsó végállomást Diósgyőrbe helyezték.

Pár száz méter után a lankás, monoton tölgyerdőben kiérkezünk egy erdőgazdasági útra, ahol egy öreg, kiszáradt bükk köszönt az új erdőrészlet határán. A dózerút túloldalán ugyanis bevágunk a Bánya-bükk-völgy öreg bükkösébe. Az északi oldal völgyeire jellemzőek a hidegebbet kedvelő bükkök, amik az itthoni, szárazabb klímán ridegszürke törzzsel világítanak az árnyas erdőben, mint a smaragdzöld tetőt tartó acéloszlopok. Az út egyre meredekebbé válik, ahogy a völggyel kaptatunk egyre feljebb a Bánya-bükkben - ráadásul kidőlt, vastag bükktörzsek nehezítik az egyébként is egyre körülményesebb haladást. Itt belépünk egy természetesen felújult, fiatal erdőbe, melyet öreg, acélszürke bükkfák szegélyeznek a völgy peremén. Juhar, kőris, vadcseresznye, bodzafa elegyíti a fő erdőalkotó fajokat, igazi vegyeserdő van itt kialakulóban, ahogy az a tisztulatoknál lenni szokott. A legmagasabbra növő bükk azonban egy ponton túl átveszi az egyeduralkodó szerepet, amennyien a körülmények megfelelőek számára, és a többi elegyfa egyre jobban megmarad az alsóbb lombkoronaszinteken.

A Tűzköves nyergéhez kioldalazunk jobbra a meredek völgyből, és egy dózerutat keresztezve a Gulicska gerincvonulatán, vegyes erdőben kapaszkodunk tovább a tetőre. Itt a napfényesebb, széles gerincen valóban ideális vegyes erdőben túrázunk, bár a fák megegyező kora mutatja az egykori tarvágást. A gerinc közelében azonban a napfénytöbblet hatására a som, a galagonya, a kökény képviseli a sziklás oldalakra jellemző karsztbokorerdő gazdag cserjeszintjét. 

A Bükk peremének fehér szikláin

A turistaút nagy ívű kanyarokban kígyózik fel a Bánya-bükk felső részén; a nyugati peremen egyre inkább láthatóvá válik a Gulicska tetejének ritkás erdeje. A csúcsot nagy ívben kerüljük keletről, majd a ritkuló erdőben kiérkezünk a ligetes kilátóponthoz. Itt pár métert érdemes lesétálni a szélesre kitaposott, jelzetlen ösvényen, ami kivisz a Gulicska nyugati letörésénél kiálló sziklákhoz; innen tárul elénk a legszebb és legteljesebb panoráma.

Az oldott, fehér sziklákról belátni a Bükk északkeleti letörését, a Kis-Fennsík nagy részét a hosszan bevágódó Garadna-völggyel. Alattunk a valóban mélyre horpadó Mély-völgy, a távolban fehérlenek a Bükk belső látókövei, a Magos-kő, a Sólyom-kő és a Köpűs-kő, melyek felett az Örvény-kő foghíjasan álló bükkfái rajzolják ki a Kis-Fennsík tetejének ívét. Alattunk a Szinva völgyének beszakadását csak sejtjük, de a hámori fehér sziklák és télen a füstoszlopok mutatják a települést. Mögöttük északra a Bükk messze nyújtózó hegyláncainak sora, mely a Sajó völgyében cseng le, hogy új erőre kapva Gömörországban egészen a Tátrákig emelkedjen. Téli és tavaszi tiszta időben a csipkézett Magas-Tátrától, az Alacsony-Tátra hosszú gerincélén egészen a Besztercebánya feletti hegyekig csillog a Tátrák havas bérceinek vonulata.

Az út a gerinc alatti ritkás oldalt követi közel szintben, a foghíjas karsztbokorerdőben. Ördögszántáson, azaz az oldott és rétegei mentén barázdált sziklás terepen vágunk át a Gulicska alatt. Egy hangulatos kis katlant keresztezünk, majd a Vadalmás oldalában somok, galagonyák és vadrózsák között, bokaforgatóan sziklás ösvényen leereszkedünk a Mély-völgy szurdokának felső katlanába. A völgyfőben jobbról csatlakozik a Hámorból érkező K+ jelzés; együttesen felkapaszkodunk az öreg bükkök őrizte erdőszélen. A vastag törzsek közül, vadcseresznyék sorfalán kilépünk az egykori kaszálórétre, a Hegyes-rét hosszan elnyúló tisztására. Jobbra szélkereplő maradványai láthatók, ami mellett egyenesen átvágunk a rét túloldalára.

Bokros erdőbe érkezve keresztezünk egy dózerutat, majd a következő felső úton jobbra kanyarodva, öreg bükkök között megkerüljük szintben a Nagy-hegy északi oldalát. Egy útkereszteződésnél elérjük a Fehérkőlápa turistaházat. A ház bejárata a déli oldalon fogadja az éhes és megfáradt turistákat. Mindenképp jó alkalom a pihenésre, menedékre, feltöltődésre az egyébként a túra legmagasabb pontján lévő erdei ház. Ha mégsem akarunk bemenni, vagy éppen zárva van a ház, száz méterre délre a P jelzés mentén fakad a Szent István-forrás, aminél arcot moshatunk és vizet vehetünk a további útra.

A házzal szemben nyugatnak visz tovább az irtások között kanyargó erdőgazdasági út, melyen a Z jelzéssel kísérve kiérünk a Fehérkő-lápai nyereghez; itt a Z jelzésről a Z▲ jelzésre váltunk. Öreg bükkök között haladunk az egyre sziklásabb és meredekebb oldalban; egy kis sziklataréjnál felszakadt üreg mellett halad el a turistaút. Az egyre ritkuló, világosabb oldalban rákanyarodunk az utolsó kiszögelésként kimagasló bástyára, és kőcsipkék között érünk ki a Fehér-kő barázdált felszínű kilátópontjára. Mellbevágó a hirtelen feltáruló mélység, ami a 20 méter magas, függőlegesen álló szikláról kibontakozik.

Mélyen alattunk a tektonikusan bevágódó Szinva völgye kétszáz méterrel lentebb sejlik fel, míg a Bükk-fennsík letörő keleti pereme falként tornyosul a túloldalon. A Fehér-kő a tektonikusan függőlegesre billentett rétegeivel, tükörszerű, sima mészkőlapjaival Magyarország egyik legimpozánsabb látványú sziklája, egyben az egyik legkülönlegesebb sziklamászó hely - különösen télen, amikor a napsütötte falak sajátos mikroklímával rendelkeznek a róluk visszaverődő napsugarak hatására.

Ereszkedés Lillafüredre

A Fehér-kőről az oldalazó ösvényen visszasétálva, a lukas sziklánál a Z▲ jelzés alsó, jobb oldali ágán folytatjuk utunkat. A csarnokszerű, magasra nyújtózó bükkösben átharántolunk a katlan túloldalára, és csatlakozunk a dózerúton a Z jelzéshez. A Fehér-kő és a szomszédos gerincél között kikopott, puha agyagpala alapkőzetű meredek katlanban ereszkedünk a két gerinc között kanyarogva. Az út felénél a lankásabbá váló gerincre is kiszalad a szerpentin kanyarulata, ahol kis pihenő és korlátozott kilátást adó sziklaszirt bújik meg.

Számtalan kanyar után a katlan beletorkollik a Szinva völgyébe. Mi is csatlakozunk a szintben vezető sétányhoz, továbbra is a Z jelzésen. Ezt a sétautat még Lillafüred kiépülésekor vágták a sziklás hegyoldalba. Egy mésztufa boltívvel keretezett Mária-szobor üdvözöl a Fehér-kői vonulat völgytalpi folytatásánál. Jól látszik, hogy a kibillentett mészkőlapok a túloldalon is kiállnak a hegyoldalból. Sziklába vájt kis alagúton vezet tovább a hangulatos sétány, hogy a sziklák között kanyarogva érkezzen a völgytalpra.

A lillafüredi büfésor parkolójánál átvág a Z jelzés az éttermek túloldalára, ami kézenfekvő lehet, ha megéheztünk a túra során, de szebb vonalvezetéssel halad a P jelzés a patak jobb oldalánál, ahol sziklaletörések és kis vízesések mellett halad a sétaút. Keresztezzük a régi, a Szinva völgyében felkapaszkodó vasúti sín töltését, és egy kis hídon jutunk a díszfákkal beültetett turistaparkba. A földig érő ferde tetejéről csak „alpesinek” nevezett étterem mellett megérkezünk a kisvasút lillafüredi állomásához, a fából összeácsolt romantikus gerendaépülethez.

 

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Miskolc, Majális-park megállóhelynél kell leszállnunk a buszról, ahol megállnak a helyi városi járatok (1, 5, 15) és a távolsági buszok is.
  • A túra végén a Miskolc, Lillafüred vá. buszmegállóból utazhatunk vissza a városba helyi járattal vagy távolsági busszal.
  • A túra végén kisvasúttal is visszatérhetünk a városba.

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a buszmegállóból indul, a végpontja pedig szintén buszmegálló és kisvasút állomása mellett van.

Parkolás

  • A Majális-parkban a buszforduló mellett tudunk parkolni tágas, aszfaltozott parkolóban.

Koordináták

DD
48.115035, 20.657788
DMS
48°06'54.1"N 20°39'28.0"E
UTM
34U 474529 5329142
w3w 
///építész.hulló.bejelent
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
8,2 km
Időtartam
2:50 óra
Szintemelkedés
464 m
Szintcsökkenés
365 m
Tömegközlekedéssel elérhető Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Csúcstúra Kutyabarát Egészséges környezet Egyirányú túra

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp