Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra Top

A Bükk vizei mentén

· 1 értékelés · Gyalogtúra · Bükk-hegység · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az Andó-kút víze a pavilonnal ékes kis tavacskába gyűlik a forrás alatt
    / Az Andó-kút víze a pavilonnal ékes kis tavacskába gyűlik a forrás alatt
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Andó-kút kisvasúti megállója már csak alkalmanként fogad utasokat
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-fennsík peremének bükkösében ereszkedünk le a Garadna-völgybe
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Felső-forrás patinás kútháza rejtőzik a mohás, görgeteges hegyoldalban
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A misztikus Galya-kapun keresztül vágunk át a Kis-fennsíkon az Andó-kút felé
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kökényvirágos Majális-park, a Bükk keleti kapuja
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Margit-forrás és a Garadna vizére épült pisztrángtelep, Vásárhelyi István remeke
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-fennsík erdőit a Felső-forrás felett érjük el
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hegyvidéki idill fogad a Felső-forrás melletti tisztáson
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyertyános-tölgyes és telepített fenyves határán a Csókás-forrás felé
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Andó-kút forráskatlana, a vízitündérek otthona
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 10 8 6 4 2 km
Túránkkal a Kis-Fennsík izgalmas vidékét, zegzugos szurdokát, sűrű rengetegbe burkolózó platóját fedezzük fel. Vadregényes otthona ez a karsztvizek formálta tájnak a mészkőbe vájt, felszíni formakincstől a vizek mentén felépülő életközösségekig.
nyitva
könnyű
Hossz 10,8 km
3:25 óra
500 m
378 m

Hazánk egy különleges karsztvidékén járunk, a Bükk hegység északkeleti csücskében, a Kis-Fennsík szurdokaiban és sűrű erdőkkel fedett, töbörsoros platóján. Ahogy a hegyvidékeknél általában, itt is a hegyeket felépítő kőzetek minősége, hegységgé formálódásuk háttere határozza meg a táj képét, a vizek folyását és felszínalakító munkáját. A Bükk ezen változatos összetételű, erősen töredezett kőzetblokkokból felépülő részén különösen meghatározó a geológiai háttér. Bár a felszínen jórészt mészkősziklákat látunk, hiszen ez a rideg és kemény kőzetfajta hajlamos szirtekké formálódni, a Forrás-völgy zegzugos területén és a Garadna völgyében öreg agyagpalák, átalakult üledékes és vulkáni kőzetek is szerepet játszanak a felszín változatosságában.

Túránkkal nagyrészt a Kis-Fennsík jól karsztosodó, egybefüggő tömbjét és annak töredezett peremvidékét járjuk be. Maga a fennsík töbrökkel hullámzó tája is a víz eróziójának tudható be, de a csapadék itt a repedéseken át szinte azonnal a mélybe szivárog, nem alakulnak ki völgyek, csak az oldás által megrogyasztott, töbörsoros mélyedések. A Felső-forrásnál és az Andó-kútnál ezek a mélyben mozgó karsztvizek lépnek a felszínre a fennsíki tömb peremén, hogy a kioldott mészből forrásteraszt, meredek szegéllyel körbevett mésztufa kúpot hozzanak létre. Lejjebb aztán a Forrás-völgyben jól megfigyelhető a puhább, agyagos, palás kőzeteknél a széles, elterülő völgyfenék. A Garadna völgye is a Kis- és a Nagy-fennsík tömbje közé ékelődött, puha, agyagos kőzetek mentén vágódott a mélybe. Csak az alsóbb részeknél záródik össze megint a völgy, ahol nagyobb mészkőtömbök állják a víz útját, mint Hámornál a Puskaporosi-szurdok, vagy A Kecske-lyuk és a Büdös-pest közti szurdokrész a Forrás-völgy alsó részén.

A forráskilépéseknél, szurdokoknál, illetve a speciális forrásbarlangokban, mint a Felső-forrási-barlang vagy a Kecske-lyuk egyedi életközösség alakul ki a nedves, párás közegben. Úgy a barlangi ízeltlábúak, mint a barlangokban lakó denevérek, de a tiszta forrásvízben élő rákok, kétéltűek is védett elemei e speciális életközösségnek. A Kecske-lyukból írtak le először egy barlangi vakpoloska fajt, míg négy különálló zónára osztható pókfaunát mutattak ki szintén ebből a mély és széles járatokkal rendelkező barlangból. Hazánk denevérfajainak szinte mindegyik képviselője megtalálható a bükki barlangokban, melyek igen nagy számban nyílnak a Kis-fennsík tömbjében. A hűvös, bő vizű karsztforrások otthont adnak az alpesi és pettyes gőtének, a szétterülő mocsaras területek pedig a barna varangy és a gyepi béka otthonai, melyek a fokozottan védett és még a bükkben is ritka kígyászölyv, békászó sas és fekete gólya táplálékai. Ezen madarak mindegyike csak zavartalan, öreg erdőkben fészkel, mint a Kis-fennsík összefüggő, sűrű rengetege.

Itt lép közbe az ember, ahogy az szokása az utóbbi évszázadokban, átalakítva a természetes környezeteket. Eredetileg a mára már csak turistákat szállító kisvasút is a kivágott erdők elhordására létesült (megállójával az Andó-kútnál találkozunk). A síneket váltották fel a feltáróutak, mint például a csókási aszfaltút, amit mi is érintünk, és láthatjuk napjainkban is, hogyan tűnnek el mellőle a gyönyörű bükkösök, gyertyános-tölgyesek. A Forrás-völgy két legnagyobb hozamú karsztvízfakadását, a Király-kutat és a Felső-forrást is a civilizáció igájába hajtották; mára már föld alatti vezetéken hagyja el a völgyet a forrásvíz, így az év nagy részén száraz a mésztufagátak vízesésein lebucskázó meder, mint ahogy a kiterjedt mocsaras vidék a Közép-forrásnál is egyre szárazabb - az acsalapu és a mocsári élővilág helyét csalános veszi át. Érdekesség, hogy ide még a 20. században a Hámori-tóhoz hasonló duzzasztott víztározót terveztek, mely a város vízellátásában vett volna részt - szerencsére ez nem valósult meg. Ennek ellenére a vízkivétel miatt kipusztult a patakból a tiszai ingola, egy igen ritka halfajtánk. A Garadna-völgyben létesült pisztrángos, bár idilli környezetben van, jelentősen átalakítja a Garadna völgyét, a patak minőségét és halállományát. Bár itt éppen a hazánkban őshonos faj, a sebes pisztráng génbankja található, a halértékesítés miatt számos egyéb tájidegen és betelepített halfajta is jelen van a haltelep körül.

Mindezek ellenére a Kis-fennsík még mindig egy olyan vidék, mely otthona a visszatelepülő szürke farkasnak és megannyi védett állatnak. Hazánk egyik legizgalmasabb zugában járunk, ahol védett természeti értékeink még megmaradtak, s ami eltűnt, az is lassan visszatér.

A szerző tippje

  • A túra a lillafüredi pisztrángosnál végződik, ahol a helyben tenyésztett, őshonos halak gyönyörű példányait tekinthetjük meg. Ha megéheztünk, szezonban akár frissen sült pisztrángot is ehetünk a hangulatos, patakparti égerliget szabadtéri vendéglőjében. Akár friss halat is vihetünk, vagy előre csomagolt, füstölt ínyencségeket.
  • A túra felénél közel járunk a mahócai kisvasút vonalához - olyannyira, hogy Andó-kút vasúti megállóval is rendelkezik. Ezt kihasználva megspórolhatjuk a visszakapaszkodást a Kis-fennsíkra, és az Andó-kúttól visszavonatozhatunk Miskolcra (előtte viszont tájékozódjunk a menetrendről!) Szép befejezése a túrának, ha az északi erdőségekben, az Andó-kutat is érintő tanösvény mentén érkezünk a Mahóca kisvasút végállomásra.
  • A túra egy szép befejezése, ha a pisztrángos alsó végénél továbbmegyünk a P+ jelzésen a patakot követve, és a Fazola Frigyes építette őskohót, majd a Garadna-patak gyönyörű égerligeteit és a Hámori-tavat érintve érkezünk Lillafüredre, ahol Magyarország legnagyobb, bár mesterségesen kialakított vízesését láthatjuk a Palotaszálló mögött. Innen akár kisvasúttal, akár busszal is visszajuthatunk a kiindulópontunk közelébe vagy Miskolcra.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-02-22
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
494 m
Legalacsonyabb pont
221 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A Garanda-völgybe leereszkedő út nagyon meredek. Esős, sáros, havas időben óvatosan, megfontolt lépésekkel túrázzunk! Jó szolgálatot tehet itt a túrabot.

Kezdés

Miskolc, Injekció üzem buszmegálló (helyi és távolsági járat) (225 m)
Koordináták:
DD
48.116414, 20.650070
DMS
48°06'59.1"N 20°39'00.3"E
UTM
34U 473955 5329298
w3w 
///frissítő.hátrál.találkozik

Végpont

Pisztrángkeltető buszmegálló (helyi járat)

Útleírás

Itiner:

  • A csanyiki vérkör piros szívet formázó tanösvény jelzésén indulunk a buszmegálló melletti parkolón át, érintve a Király-kutat.
  • A Forrás-völgyben a P+ jelzést követjük, ami a Kecske-lyuk előtt vezet.
  • A Forrás-völgy felénél teszünk egy rövid kitérőt a Flóra-forráshozP● jelzésen.
  • A Felső-forrást elhagyva egy rövid szakaszon követjük a Z jelzést.
  • A Z● jelzés mentén érkezünk le az Andó-kúthoz, majd visszasétálunk a S jelzésig.
  • A S jelzésen, majd a P jelzés egy rövid szakaszán érkezünk a csókási elágazáshoz.
  • A P+ jelzésen érkezünk le a Garadna-völgybe a Lillafüredi Pisztrángtelephez.

A túráról részletesen: 

A Forrás-völgy alján

A Csanyik-völgy bejáratától, a buszmegálló melletti gyógyszertár parkolójától indulunk az épület bejárata felé, de balra térünk a völgytalp irányába, és a patak felett egy kis hídon át követjük a piros szív jelzést (csanyiki vérkör). A réten jobbra vágunk át, majd követve a meanderező patakot hangulatos erdei ösvényen haladunk. Egy újabb patakkeresztezéssel kiérünk egy erdei tisztásra, a szélén öreg házzal. A tisztás túloldalán a patakmeder csak csapadékos időben telik meg vízzel, egyébként a Forrás-völgyből kiérkező patak itt a kövek között, a felszín alatt folyik. A Forrás-völgyben több ilyen szakasz is van, ahol búvópatakként egy mélyebb szinten halad a vízfolyás, és csak igen csapadékos időben folyik a mederben víz.

A meder túloldalán találjuk a Király-kutat, ami az egyik legbiztosabb hozamú forrás a környéken, így Miskolc vízellátásának szolgálatába állították. A kútház és védőterülete a sűrű bozótban, a hegy pereménél található, ahonnan a beton forráskivezetéshez állandó alacsony hozammal továbbítják a vizet. A forrásvíz nagy része csővezetékben, a felszín alatt kénytelen elhagyni a forráskatlant. A Király-kút mellett évszázados bükkfákkal szegélyezett kis rét fogad, ahol piknikező helyet alakítottak ki.

A tisztás túloldalán beérkezünk a mészkőhegység zárt szurdokába, ahol látványos karsztjelenségekkel találkozunk rögtön az utunk elején. Az árnyas szurdokerdőben köves szekérúton lépkedünk. Az első száz méteren üreges sziklakibúvások fehérlenek a meredek hegyoldalban. Alig száz méteren belül jobbra egy apró tisztás túloldalán háromszög alakú sötét barlangszáj bukkan elő a sziklafalból. Pár lépéssel felkapaszkodva a barlang szintjére betekinthetünk a tágas Kecske-lyuk párás homályba vesző torkába. Csapadékos időben kis patak folyik ki a barlangból, de a bejárati teremben már érződik a hegy belsejének hűvös, párás lehelete. A nedves klíma a sziklafalból növő páfrányoknak, moháknak ad ideális otthont a barlang előterében, míg a tágas barlangi csarnok értékes ízeltlábúak lakhelye. Innen írták le a 20. század elején először a Gebhart vakfutrinkát és a fény és táplálékforrás szerint elkülönülő egyedi pókfaunát. A barlang elszűkülő bejárati csarnoka mögött több száz méteren keresztül követhető a barlangi patak, melynek tágító munkája jól kivehető a falon vízszintes szalagként végigfutó, különböző mélységű barázdákban.

A barlangi kalandok után folytatjuk túránkat a szurdokban, de hamar tágasabb térségre érünk, ahol balról a Dolka-tető sziklás gerince nyomul a völgybe. Pár száz méterre felettünk, a gerinc élén nyílik a Büdös-pest, a Kecske-lyukhoz hasonló forrásbarlang, ami azonban egy magasabb kiömlési szintet képviselt a múltban, amikor a völgytalp is magasabban helyezkedett el. A barlang környezete mára már erősen lepusztult, csak egy 35 méteres, kürtő alakú terem maradt meg. Aljzatának kitöltéséből azonban rendkívül gazdag ősállatleletet sikerült feltárni az elmúlt több százezer évből: barlangi oroszlántól a mamutig az összes jelentősebb jégkorszaki állat csontját megtalálták az üregben. Ha kíváncsiak vagyunk a különleges karsztképződményre, érdemes ezt a pár száz méteres kitérőt legyűrni a P◼, majd jobbra a P jelzésen a Büdös-pestig - bár az utolsó pár méter elég meredek, sziklás és nehezen járható.

A Forrás-völgy felső szakaszán

A Dolka-gerincet kerülő völgytalp a túloldalon kiérkezik a hegyek szoros öleléséből, és tisztásokkal, fűz- és égerligetekkel egy tágasabb, nyíltabb szakasz következik. A széles dózerút enyhén felkapaszkodik a lankás oldalba, hogy kikerülje a vizes területet, ahol több forrás is fakad a völgy túloldalán. A forráscsoportot Közép-forrásnak hívják, utalva völgybeli helyzetére. A legmagasabban fakadó Flóra-forráshoz teszünk egy kitérőt a P jelzésen. Ahol a legszélesebb a völgytalp, egy kis ösvény ágazik le balra a mocsaras réten keresztül a túloldalra. Acsalapuk sűrű szövevényén gázolunk át a lapos, vizenyős völgyfenéken, majd a túloldali füzes, égeres ligetben keresztezzük a patakot. Enyhén kapaszkodunk a szemközti hegyoldalban, ahol pár száz méter után, egy emelkedő feletti lapos platón kis csermely mellett halad az ösvény. Az eldugott kis forráskatlan közepén hangulatos pihenőt alakítottak ki, a hegyoldalból pedig egy páfránnyal és mohával benőtt forrásfoglalásban tör elő a kristálytiszta karsztvíz.

A völgybe visszatérve a P+ jelzés mentén elhagyjuk a vizenyős rétet, és az összezáruló oldalak között ismét árnyas szurdokerdőben haladunk. Egy kisebb tereplépcső következik, ami a Forrás-völgy legfelső zugába vezet. A sűrűn benőtt sziklafalak közti völgyben a mohával borított kőtömbök és a korhadó fatörzsek őserdei hangulatot árasztanak. A meredek szurdokrész felső végénél keresztezzük a patakot, ami a magas mésztartalomnak köszönhetően világosbarna mészkéreggel borítja a felszínt, a patakba hulló leveleket, ágakat és egyéb törmeléket. A mészkiválás összetapasztja a növényi törmeléket, és idővel porózussá váló mésztufa gátakat, darázskő kúpot hoz létre a mederben, amin fátyolszerű fodrokkal bukdácsol le a víz. A patakot tápláló bővizű forrást azonban szintén Miskolc vízellátásába kapcsolták, így csak csapadékos időben, főleg tavasszal látható az ezernyi apró vízeséssel csörgedező patak.

A szurdok pár száz méteres emelkedőjének végénél, öreg bükkfák között érkezük a Felső-forrási katlanba, melynek lapos völgytalpán a szétterülő, meanderező patakot követve, majd egy kis fahíddal keresztezve érkezünk a katlan szélén álló erdei tisztáshoz. A rét peremén hatalmas, kidőlt fák között hangulatos erdei pihenő fogad, amitől alig száz méterre található a mohás görgetegek közül előtörő forrás. A körbekerített kis házikóban rejtőzik a forrásfoglalás, de egy vascsövön keresztül kifolyik a patak életben tartásához szükséges vízmennyiség. Csapadékos időben a forrás körüli lejtőtörmelék tömbjei közül megszámlálhatatlan zubogón keresztül tör a felszínre a Felső-forrás. Az árnyas forráskatlannak van egy nagyon bensőséges hangulata, az öreg fák között szétterülő, éppen megszülető patak tavasszal gólyahírrel és holdviolával teli vizenyős ligetet alkot, körülötte pedig áthatolhatatlan, párás, őserdőszerű rengetegben vesznek el a meredek, sziklás hegyoldalak.

A völgyfőből kivezető út átvág a katlan nyugati elvégződésén, és egy igen meredek bükkös oldalban kapaszkodik ki a völgyből. Balra az úttól, éppen a köves, erdővel sűrű hegyoldal takarásában nyílik a Felső-forrási-barlang, ami a Kecske-lyuknál és a Büdös-pestnél is nagyobb szádával, áthajlásokkal felharapózó barlangi szájjal jelzi a forrás egy régi, már inaktív kifolyási pontját. A közel 50 méter szintet leküzdő, meredek kaptató végén kiérünk a Kis-Fennsík tágas, gyertyános tölgyessel sűrű térségére, több erdőgazdasági és turistaút kereszteződéséhez.

A Kis-Fennsík dolinái között

Érdemes folytatás előtt az elágazástól nyugatra, alig száz méterre a jelzetlen ösvény mentén található Kaszásréti visszafolyót megnézni. Itt a sekély völgyben csordogáló patak egy nagy ívet leírva a töbör alján található víznyelőben tűnik el, hogy a nyereg túloldalán, száz méterrel lejjebb a Felső-forrásban lépjen újra felszínre. Közvetlenül a visszafolyó felett nyílik a Lilla-barlang, ami egy régebbi felszín víznyelőjeként funkcionált.

A Forrás-völgy felső katlanját északról szegélyező oldalban kanyarodunk vissza keletnek a Z jelzésen, amiről pár száz méter kényelmes séta után balra letérünk a fennsík mélyére vezető, Z jelzéssel ellátott erdőgazdasági úton. Az erősen oldékony mészkőfennsíkon nem tudtak rendes völgyek kialakulni, mert a víz a repedések mentén mélyre szivárog, és a mészkövet kioldva közlekedik a mélyben. Az oldás eredményeként koncentrikus mélyedések, töbrök alakulnak ki a fennsíkon végig, melyek a fő repedési irányokat követve sorakoznak. Egy ilyen töbörsoron indulunk mi is északnyugatnak a sűrű gyertyános-tölgyesben.

A következő bő kilométeren a töbrök mélyedéseit kerülgetjük a közel szintben haladó, árnyas erdei úton a Kőlyuk-galya és a Galya-tető között. A nyugatra található hegyet nem véletlenül hívják Kőlyuk-galyának: oldalában számos fokozottan védett barlang nyílik, mint a Kőlyuk, a Vénusz-barlang vagy a Hildebrand Jenő-barlang. Ez utóbbiban máig megfejtetlen, medvekaparást ábrázoló falvéseteket, a barlang mélyén állított oszlopmaradványokat tártak fel a múlt század barlangkutatói.

A Kis-fennsík pereméhez érve, a Galya-kapun túl határozottan lejteni kezd az út a bevágódó völgyfőben. Keresztezzük a S jelzést, ami majd további utunkat kíséri, de előtte még tovább ereszkedünk a Z jelzésen, hogy egy rövid kitérővel meglátogassuk a közvetlenül alattunk fekvő Andó-kutat. Az Andó-bikknek nevezett fennsík leszakadás tekintélyes bükkerdők otthona, egy ilyen öreg bükkösben ereszkedünk le az Andó-kút katlanjához.

Az Andó-bikki rengetegben

Az amfiteátrumszerű mélyedésben, szürke bükkoszlopok csarnokában egy rendkívül hangulatos tisztás rejtőzik. A hegy ölének köldökéből tekintélyes hozamú karsztforrás tör a felszínre, ami a rét közepén egy mesterségesen kialakított, könnycsepp alakú tavat táplál. A tó közepére kis szigetet, a szigetre nyitott oldalú, körkörös esőbeállót építettek, mintha egy angélus várkastély parkjában lennénk. A rét túloldalán sátortetős esőbeálló, padok és asztalok teszik még kényelmesebbé a pihenést, s a padokon túl a mahócai kisvasút megállója található. A 20. század közepén rendszeresen járt a vonat erre, így Andó-kút kedvelt turistacélpont volt a hétvégi piknikezők, bográcsozók körében.

A hegyoldalban visszakapaszkodva a S jelzéshez jobbra, nyugat felé követjük a dózerutat, ami nagy ívben kivezet az Andó-bükk északi letöréséből. Eleinte öreg bükkösben, majd egy nagy irtást kerülve kapaszkodunk vissza a Kis-fennsíkra. Ismét sűrű gyertyános-tölgyesben vezet utunk a fennsík töbrei között. A csókási úthoz érve majdnem egy kilométeren át követjük a forgalom elől lezárt aszfaltot. A S jelzés egy kilométer után leágazik egy erdei úton jobbra, a töbörsor túloldalára, de ha elvétenénk ezt a leágazást, akkor is ugyanoda, a csókási elágazáshoz lyukadunk ki.

A fennsíkon át vissza a Garadna völgyébe

A S jelzésről hamarosan áttérünk a P jelzésre, amin dél felé pár száz méter múlva egy irtás szélén keresztezzük a csókási utat. A P jelzés bevisz a túloldali bükkösbe, ahol rögtön le is ágazunk jobbra a Garadna-völgybe vezető P+ jelzésre. A kezdeti kényelmes szlalomozás az öreg bükkök között hamar átvált meredek ereszkedésbe. A Garadna völgye itt már mélyen bevág a Nagy- és a Kis-fennsík közé; közel százötven méter szinttel a Csókás alatt folyik a Garadna-patak. Az ereszkedés vége felé érintjük a Hárs-kutat, ami az ösvénytől jobbra, pár lépéssel lentebb a bevágás alján fakad öreg bükktörzsek között.

Hamarosan leérkezünk az ómassai útra, ahol szemben a Pisztrángos buszmegállójában véget ér túránk. Érdemes azonban meglátogatni az éppen alattunk, a Garadna-patak partján lévő Lillafüredi Pisztrángtelepet. A patinás rönkfa épület a pisztrángtenyésztés, a hazai őshonos fajta megőrzésének bázisa. A 20. század elején a hegység nagy biológusa, Vásárhelyi István kezdte meg a bükki pisztráng tenyésztését itt, a forrásokkal körbevett, árnyas patakparton. Számos medencében méret és kor szerint elkülönítve több tízezer hal nevelkedik gondos kezek oltalmában. Jelentős részük azonban a pisztrángsütödében végzi, ahol a gasztroturizmus egyik kuriózuma foglal helyet a patakparti égerligetben.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra elején a Miskolc, Injekció üzem buszmegállóban kell leszállnunk (5, 15), ahol megállnak a helyi városi járatok és a távolsági buszok is.
  • A túra végén a Pisztrángkeltető buszmegállóból a 15 jelzésű  helyi járatos busszal vagy némi sétával egybekötve kisvasúttal jutunk vissza.

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a parkoló melletti buszmegállótól indul, és egy másik megállónál ér véget.
  • Ha autóval érkezünk, a túra végén a 15-ös helyi járattal visszautazhatunk a parkolóhoz. Érdemes előre kinézni a buszt, amivel visszajövünk.
  • A túra végén, ha kisvasúttal utaznánk, a K+ jelzésen nyugati irányba Középgaradna, keleti irányban pedig az Őskohó megállónál szállhatunk fel.

Parkolás

  • A túra kiindulópontján tágas, aszfaltozott parkolóban tehetjük le az autónkat.

Koordináták

DD
48.116414, 20.650070
DMS
48°06'59.1"N 20°39'00.3"E
UTM
34U 473955 5329298
w3w 
///frissítő.hátrál.találkozik
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracpő vagy bakancs, a meredek szakaszon túrabot, enni- és innivaló, a navigáláshoz Természetjáró App. 

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)
Dudráné dr. Czók Tímea Tímea
2021-04-03 · Közösség
Az Andó-kúti elágazás előtt érdemes párszáz méteres kitérőt tenni a zöld jelzésen tovább haladva, Keskeny-Lyuk rétre. Szép kilátás nyílik a tájra, nem beszélve arról, hogy márciusban minden csupa leánykökörcsin!
Mutass többet!

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
10,8 km
Időtartam
3:25 óra
Szintemelkedés
500 m
Szintcsökkenés
378 m
Tömegközlekedéssel elérhető Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Tipp Egészséges környezet Kutyabarát A-ból B-be

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
Időtartam : óra
Hossz  km
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp