Magyarkúttól a Magyar-kútig

Itiner

• A vasúti megállóból induljunk Magyarkút felé a K◼ jelzésű turistaúton.
• A kereszteződésben forduljunk balra a P jelzésű turistaútra, amit az erdei elágazásig követünk.
• 2,5 km múlva a kereszteződésben forduljunk jobbra a K+ jelzésű turistaútra, amit a hegytetőig kövessünk.
• A magas-hegyi elágazásban forduljunk balra a K jelzésű turistaútra, ami felvezet a Nagy-Kő-hegyre.
• A Lokó-pihenőhoz, a kilátópontra a K▲ jelzés vezet ki, de ez csak egy néhány méteres ösvény.
• A Nagy-Kő-hegyről visszafelé indulva térjünk jobbra a jelzetlen ösvényre, és a kilátópont után is ezt kövessük az Országos Kéktúra csatlakozásáig.
• A K jelzést kövessük Magyarkút határáig.
• A faluszéli elágazásban forduljunk jobbra a K◼ jelzésű turistaútra, amely visszavezet a vasútállomásra.

A túra részletes leírása

A pataktól a hegyhátra

Magyarkút megállóhelyről a település felé indulunk el a P◼ jelzésű turistaúton. Még mielőtt beérnénk a falu sűrűjébe, balra kanyarodunk a P jelzésű útra, amely a vasút mellett vezet a Morgó-patak tágas, hangulatos völgyében. Elsétálunk még néhány hétvégi ház mellett, de aztán eltűnik a civilizáció, az addig autóval is járható turistaút egynyomú ösvénnyé változik. A nyugalmas patakmenti csapást jó fél óráig élvezhetjük, és mielőtt elérnénk a szokolyai vasútállomást, elfordulunk jobbra a K+ jelzésű útra.

A túránk egyetlen igazi emelkedője következik, 100 m szintkülönbséget küzdünk le az erdei úton. A völgyben még zárt lombkoronájú erdő a Magas-hegy oldalán egyre ritkásabb, az Országos Kéktúra elágazásánál pedig a kivágott fák miatt kisebb réteket is találunk. A K jelzésre balra kanyarodunk rá, és a Magas-hegy fennsíkszerű, elnyúló hátán gyalogolunk tovább. Hamarosan meredek, de rövid emelkedő jelzi, hogy közeledünk a Nagy-Kő-hegy csúcsához, az út itt már ligetes erdőben vezet. A tölgyeken és kőriseken nyáron fülsértően zengenek a kabócák, szinte elfeledtetve, hogy a Börzsönyben járunk – a dél-dunántúli dombvidékhez sokkal jobban hasonlít a helyszín hangulata.

A dél-börzsönyi kilátások csúcsa

A hegy tetőpontja (ahova a mindössze néhány méteres K▲ jelzés vezet ki) nem emelkedik ki markánsan a környezetéből, mégsem lehet eltéveszteni a rajta álló, sátortetős építmény miatt. A 2009-ben a Lokomotív Turistaegyesület 60. jubileumára Zsuffa Kálmán építészmérnök tervei alapján épült, izgalmas formájú esőbeálló alatt padokat és asztalt is találunk, bár az idő során megkopott pompájú tetőszerkezet az eső ellen már nem nyújt teljes védelmet. 

A dombvidéki hangulat itt szertefoszlik, hiszen hatalmas teret látunk be a Visegrádi-hegységtől a Magas-Börzsönyig, háttérben a Gerecsével. Tiszta időben a Dunakanyar kék sávja is látszik, fölötte a visegrádi vár áll őrt; a lábunk alatt a Szokolyai-medence települései, házikói vehetőek szemügyre.

Az esőbeállóban található a Kéktúra pecsétje is, illetve több emléktábla a Lokomotív Turista Egyesület neves tagjairól. Közéjük tartozik Dr. Vizkelety László, aki az Országos Kéktúra egyik megálmodója is volt. A Magyarkút felé vezető Kéktúraszakaszt a tiszteletére nevezték el Vizkelety László útjának. A pihenőhely mellett állították fel a Józsi padját is, ami a legjobb hely az ücsörgésre a környéken, hiszen innen látszik a legjobban a panoráma.

Ha kinézelődtük magunkat, a jelzéssel párhuzamosan, attól jobbra induló jelzetlen ösvényen induljunk vissza dél felé. Ezen hamarosan kiérünk a hegy szélére, amely az egész Börzsöny egyik leglátványosabb kilátópontja. A Nagy-Kő-hegyről látottakon kívül a táj jobb szélén a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos tűnik fel a távolban.

A kilátópont azonban nemcsak a kilátásáról híres, mivel emlékhely is egyben: két kopjafát, egy fakeresztet és több festett kavicsot is találunk a környéken, amelyek emléket állítanak egy-egy túrázónak.

Vissza az üdülők közé 

Miután visszaértünk a K jelzésre, a Magas-hegynél levő kereszteződésben egyenesen haladjunk tovább, hogy tölgyerdőben ereszkedve, majd a Keskenybüki patakon átkelve érkezzünk meg Magyarkútra. A patak általában átléphető méretű, az átkeléstől nem kell tartani, talán csak heves esőzések után okozhat nehézséget.

A Magyarkúti letérő nevű elágazásban elköszönünk a Kéktúrától, és a K◼ jelzésű turistaúton (jobbra), a fatelep szélén haladunk Magyarkút felé. Elsétálunk az erdei játszótér mellett, majd hamarosan megérkezünk az Irma-forráshoz, másik nevén a Magyar-kúthoz, amit 1889-ben építtetett Swadló Ferenc vasgyáros, lánya, Irma gyógyulásáért érzett hálájából.

A forrás vízhozama nem túl bőséges, szárazságban előfordulhat, hogy csak csöpög belőle a víz, de a szomszédjában étterem működik, ahol lehet fogyasztani.

Túránk utolsó felvonásaként visszasétálunk a vasúti megállóhoz a K◼ jelzésen, de ha valakiben még maradt erő és kedv, érdemes kinézni a turistakápolnához is. Ehhez a Fő útról az Orgonás útra kell balra kanyarodnunk a P◼ jelzésre, és 200 m múlva meg is érkezünk a kápolnához. A huszártornyos építményt közvetlenül egy Árpád-kori templom maradványai mellett emelte 1933-ban a MÁV Gépgyári SE. A régi templom megmaradt kőfalait a növényzet jórészt ellepte, de egy emlékoszlopa áll az út túloldalán.