Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Kapaszkodás Királyrétre extrákkal

Gyalogtúra · Börzsöny · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Királyréti Erdei Vasút végállomása
    / A Királyréti Erdei Vasút végállomása
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bajdázói kőbánya
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Béka Bori-tanösvény fenyvesének közelében
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bajdázói-tó víztükre
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton Királyrét és Szokolya között a P jelzésen
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Királyréti Erdei Vasút Szokolya felé
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magyarkút
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A K◼ és ZT jelzésekről tábla is jelzi a "szarvasos" forráshoz az utat
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Királyréti Kirándulóközpont
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hiúz Ház Királyréten
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zakatol a hajtány Királyréten
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kilenc csodaszarvas legendája a forrás mellett
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Máté Bence és a MyNest detektívüveges madárlese
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A királyréti tanösvényen vidám brekik kísérnek
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A királyréti tanösvényen
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei Pihenő a királyréti tanösvényen
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bajdázói kőbánya
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ügyességi gyakorlat a királyréti tanösvényen
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kilenc csodaszarvas legendája melletti forrás
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kilenc csodaszarvas legendáját itt olvashatjátok a forrás mellett
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A királyréti tanösvény kézzel festett táblája
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Feltáróakna a királyréti tanösvény 8. állomásán
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szokolyán a vasúti talpfákon találjuk a helyes irányt
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hangulatos erdei ösvény Szokolya és Királyrét között
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km Királyréti Kirándulóközp … okolya-Huta) Királyréti Erdei … állomás) Hiúz Ház … Szabad strand (Verőce) Csattogó-völgyi Üdülőházak

Kisvasutazás, zakatolás hajtánnyal, madármegfigyelés egy detektívüveggel felszerelt fotós lesből, rejtvényes tanösvény: mindez csak ízelítő abból, amiért érdemes felgyalogolnunk a Börzsöny mélyén megbújó Királyrétre.
nyitva
közepes
16,5 km
4:30 óra
350 m
205 m

Túránk fő célpontja a Börzsöny egyik leglátogatottabb kirándulóhelye, Királyrét. A Szokolyához tartozó terület régen is nagy népszerűségnek örvendett. A középkorban az uraságok és a király kedvelt vadászterülete volt, a 18. században pedig a vas került a középpontba: a hegyoldalban bányászták az ércet, a kohókban előállították belőle a nyersvasat, aztán a hámorokban óriási kalapácsokkal a célnak megfelelően tovább alakították. A hatalmas eszközök mozgatásához a víz energiáját vették segítségül: öt helyen felduzzasztották a patakot, amely lezúdulva kerekeket forgatott meg. Manapság két tavacska vize hullámzik a területen.

A vaskohászattal behatóbban is megismerkedhetünk, ha ellátogatunk a 2019-ben átadott Királyréti Kirándulóközpontba. Az interaktív tárlaton működő modellek segítségével nyerünk bepillantást a környék tájhasználati és ipartörténeti múltjába; emellett Királyrét geológiáját is megismerhetjük. Az egykori erdészlakból átalakított épületben büfét, erdei csemege üzletet és mosdót is találunk.

A túra kihagyhatatlan állomása az erdei iskolaként és látogatóközpontként is működő Hiúz Ház. Az érzékszerveinket is alaposan megdolgoztató, elsőre parányinak tűnő kiállítás garantált élmény-kavalkád kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az épületen belül a Börzsöny élővilágával ismerkedhetünk játékos formában. Az udvaron játszótér várja a lurkókat, akik pedig madarakat szeretnének megfigyelni, Máté Bence detektívüveges leséből kukucskálhatnak az etető vagy az erdő irányába.

A kevesebb mint 3 kilométernyi tanösvény bejárása előtt érdemes a Hiúz Házban beszerezni a „felnőtt” és „gyerkőc” változatban is kapható tájékoztató füzetet. Béka Bori fenyvesben, tavak partján, erdők sűrűjében vezet minket, miközben az elforgatható rács segítségével megfejtjük a titkosírást, hogy választ kapjunk az általa feltett kérdésekre. A természeti értékek bemutatása mellett bepillantunk a kohászat és a kisvasút mindennapjaiba is.

A szerző tippje

  • A Hiúz Házban ne hagyjuk ki a kiállítást! A tanösvény bejárása előtt itt tudjuk beszerezni az ismertető füzetet is.
  • A túra útvonala ugyan megfordítható (ha az emelkedőt lejtmenetre szeretnénk cserélni), de a tanösvényt érdemes az eredeti irányban körbejárni, mert a ZT jelzéseket csak a fák egyik oldalán tüntették fel.
  • Gyerekekkel érdemes oda-vissza a kisvasúttal utazni, és Királyréten csatangolni egyet kirándulásként.
  • Fedezzük fel a Petőfi-forrás közelében megbújó kőbányát!
outdooractive.com User
Szerző
Szabó Eszter
frissítve: 2020-06-18

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
347 m
Legalacsonyabb pont
110 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Királyréti Kirándulóközpont (Szokolya-Huta)

Javaslatok és linkek

  • A tanösvény teljes hossza körbe 2,6 km, ami megállás nélkül 40 perc alatt végigjárható - de számoljunk vele, hogy a tájékoztató füzet böngészésével, a játékos feladatokkal és a látnivalók felfedezésével akár 2 órát is el lehet itt tölteni. 
  • A Hiúz Ház valóságshow-ja remek családi program
  • Érdemes előre tájékozódni, hogy az adott napon milyen menetrend szerint közlekedik a Királyréti Erdei Vasút.

  • Tervezzünk előre! Rajtunk múlik, milyen nehézségű lesz a túránk. Ha a térképen látható útvonalat követjük, egy pulzusemelő, enyhe kaptatón haladunk végig, ami felér egy könnyed kardio edzéssel. Ha megfordítjuk az irányt, és először Kismarosról indulva kisvasúttal zakatolunk fel Királyrétre, majd onnan sétálunk vissza a P jelzésen, kényelmes ereszkedéssel igazán könnyű, megerőltetés nélküli az útvonal. Gyerekekkel érdemes oda-vissza a kisvasúttal utazni, és a tanösvényen kirándulni egyet.

Kezdőpont

Verőce, vasútállomás (110 m)
Koordináták:
földrajzi
47.823887, 19.031380
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 352653 5298602

Végpont

Királyréti kisvasút, Királyrét végállomás

Útleírás

Itiner

  • A vasútállomáson a K jelzést követjük Szokolyán keresztül Királyrétre.

  • A Várhegy tövében balra kitérőt teszünk a K▲ jelzésen a kilátóhoz.
  • Királyrét központjában a P jelzések a Királyréti Kirándulóközpont érintésével a Hiúz Házig kalauzolnak. A tájékoztató füzet beszerzése után a ZT jelzések, valamint a faoszlopokra rajzolt békák kísérnek körbe a tanösvényen.
  • A kőbányát és a Petőfi-forrás foglalatát a K◼ jelzésen érjük el 100 méternyi kitérővel.
  • A Bajdázói-tó megkerülése után a közösen futó ZT és K◼ jelzésekről az út szélén fatábla mutatja az utat jobbra a forráshoz (50 méter kitérő).
  • Királyrét központjába visszatérve táblák jelzik a kisvasút végállomása felé vezető (déli) irányt. A sínek mellett 200 méternyit sétálva jutunk a hajtánypályához.

A túráról részletesen

A vonatok bűvöletében

Ha a Vác és Szob között közlekedő vonattal közelítjük meg a kezdő- vagy a végpontot, a kirándulás során háromféleképpen is zakatolhatunk a síneken. A MÁV szerelvényei gigászi erővel, 2200 kW teljesítménnyel dübörögnek alattunk. Amikor átülünk az erdei "kistesóra", jóval szerényebb, mindössze 7 kW-nyi teljesítménnyel húzza a mozdony a vonatot. Ám még ez is figyelemre méltó a saját erőnkkel mozgásba hozott hajtányhoz képest; egy átlagember ugyanis tartósan csak kb. 0,1 kW teljesítménnyel tudja haladásra bírni a síneken csattogó négyfős szerelvényt.

A Dunakanyar kapujaként is emlegetett Verőcéről, a Börzsöny egyik legősibb településéről indítjuk túránkat a P jelzésen. Mielőtt nekilendülnénk a hegymenetnek, érdemes felkeresni a Duna partján a római korból származó castellum, vagyis őrtorony maradványait, valamint meghallgatni a Hét vezér haranglábak muzsikáját.

A lakott terület házait elhagyva a balra kiágazó út a beszédes elnevezésű Csattogó-vögybe vezet, ahol a hegyek jellegzetesen verik vissza a Dunára merőlegesen elhaladó vonat zakatolásának hangját. A Verőcéhez tartozó Magyarkútig kapaszkodunk. A bájos üdülőövezeti épületek között némi kitérővel a K◼ jelzésen felkereshetjük az Irma-forrást, feltöltődhetünk a Kocsma a pipáshoz nevű vendéglő kerthelyiségében, sőt akár az 1930-as években épült Gonzága Szent Alajos turistakápolnáig is elsétálhatunk.

Vulkánok, bányák, várak nyomában

A P jelzés a Les-völgyi-patak mentén Szokolya vasútállomásra kapaszkodik. A Vácot Balassagyarmattal összekötő vonal egyik megállójaként szolgáló fehér épület mesebeli házikóként ékelődik az erdőbe. A település nagyjából 3 km-re fekszik nyugati irányba. A síneket átlépve újabb patakmeder mellé szegődünk, és enyhe, ám makacsul kitartó, néhol meredekbe hajló kapaszkodással vágunk neki az egyre szűkülő, néhol szurdokszerűen behorpadó völgynek. A meder melletti hangulatos ösvényen a fejünk fölé boruló vegyes tölgyerdő lombja nyáron hűs árnyékot ad a túrázónak. A lépten-nyomon előbukkanó szürkés-fakó andezitdarabkák a Börzsöny vulkáni eredetéről tanúskodnak.

 Az Öl-hegy lábánál, utunktól jobbra az erdő mélyén bújik meg a Jakoby-táró, ahol 1920 és 1943 között vasércet bányásztak. A felhagyott járatokat ma denevérek lakják, védelmük miatt 2011 óta vasrács zárja el a bejáratot. A meddőhányó alatti rész kedvelt ásványgyűjtő hely.

Habár utunk szakadatlanul emelkedik, kerülgetve a púpokat végig patakvölgyekben kanyarog. Mielőtt megérkeznénk Királyrétre, érdemes a balra kiágazó P▲ jelzésen kitérőt tenni a Vár-hegy 359 méteres csúcsára (ez az útvonal legmagasabb pontja), ahova a jövőben kilátó építését tervezik. A tetőre vezető kaptatón egy középkori földvár maradványaival találkozunk, amit keleti irányból sánc és árok védett, a többi oldalon a meredek hegyoldal adott természetes védelmet. A helyszíni feltárásnál edények és fegyverek töredékei kerültek elő.

Ettől a ponttól intenzív ereszkedésbe váltunk a P jelzésen. Amikor az ösvény keskenyre slankul a meredek partoldalban, jobbra alattunk már kiszúrhatjuk a fák között megbújó erdei játszóteret (50 méternyi kitérővel a Z+ jelzésen jobbra térve könnyen el is érhetjük). Keresztezzük a hajdani vaskohászatra utaló nevű Szén-patakot, majd az aszfaltúton balra térve a P jelzések Királyrét központjába kalauzolnak bennünket.

Királyrétre, a Börzsöny legmagasabban fekvő, legkisebb medencéjébe érve a lehetőségek végtelen tárháza nyílik ki előttünk. Az érdeklődőknek tájékoztató táblák garmadája mesél a Börzsöny titkairól. Nézzük meg a Királyréti Kirándulóközpont interaktív tárlatát és a Hiúz Ház kiállítását – utóbbiban érdemes beszerezni a tanösvény tájékoztató füzetét, amivel a hátralevő út izgalmas kincskereséssé válik. A kör végén felfrissülhetünk az éttermek, büfék választékából, akár meg is szállhatunk itt. Hazaindulás előtt feltétlenül próbáljuk ki a hajtányt és a Máté Bence-féle madárlest! A túra végállomásán buszmegállót is találunk, de az élmények megkoronázását az jelenti, ha kisvasúttal távozunk a helyszínről.

A Hiúz Ház Királyrét kalandparkja

A kereszteződésben hétféle jelzés fut össze egy pontba. Jobbra követve a P jelzést hamarosan megérkezünk a Hiúz Házhoz. Nem érdemes kihagyni a térben parányinak tűnő kiállítást, amely akár órákra rabul tudja ejteni nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is. Az interaktív, minden érzékszervet bekapcsoló tárlat megismertet az állatok hangjával, megfejti nekünk az erdő titkos zörejeit; megmutatja, milyen rovarszemmel nézni a világra; kitalálhatjuk, milyen erdőlakó bundáját simogatjuk; rejtett kamerák segítségével együtt osonhatunk az éjszaka aktív állatokkal; ha pedig ipari időutazást tennénk, beüzemelhetjük a hajdani vashámor makettjét.

Szervezett programjaik is izgalmasak: az állatnyomok követésétől és leolvasásától az odúk és lakóik felfedezésén át azt is megtapasztalhatjuk, hogyan lehet növényekből színezőanyagokat előállítani. Kérésre tematikus túrákat is vezetnek. Az erdei iskolaként és szállásként egyaránt funkcionáló épületben még egy zöld bolt is helyet kapott. 

Az udvaron játszótér és egy Máté Bence, a híres természetfotós által megálmodott detektívüveges madárles várja a gyerekeket. Utóbbi lényege, hogy miután némi eleséget szórtunk az etetőbe, elbújunk a kis kuckóban. A speciálisan kialakított üvegnek köszönhetően mi kilátunk onnan, a madarak viszont nem látnak be - így nyugodtan csipegethetik a magokat, mialatt közelről megfigyelhetjük, vagy akár le is fotózhatjuk őket – nem fognak megijedni tőlünk akkor sem, ha megmoccanunk. A tökéletes fénykép elkészítésében sokat segít a les melletti tábla Bence tanácsaival, trükkjeivel.

Rejtvényes tanösvény

A királyréti tanösvény felfedezése előtt érdemes beszerezni a hozzá kapcsolódó tájékoztató füzetke rengeteg információt adó felnőtt, vagy a játékosabb gyerek-verzióját. Az útvonalat, amit zöld békafiúk és békalányok, valamint ZT jelzések felváltva mutatnak, érdemes az ajánlott irányban körbejárni, mert az útbaigazításokat csak az egyik irányból tüntették fel. Az állomásokon megismerkedhetünk a gyümölcsfákkal és vad gyümölcsökkel, a hazánkban tájidegen fenyvessel, a favágás minden csínjával-bínjával, a Bajdázói-tó múltjával és jelenével, a pincékkel, és a környék élővilágával. Az útvonal elején tágas közösségi teret, tűzrakó helyet és komposzt WC-t is találunk. Az állomásokon a kicsik egy forgatható sablon segítségével fejthetik meg a választ a füzetben feltett kérdésekre.

Az útvonal megkerüli a Bajdázói-tavat, amit még az 1700-as években alakítottak ki négy másikkal együtt, hogy a víz mozgási energiájával rásegítsenek a kohó és a vashámor munkájára. A vízi világ megfigyelésére késő tavasztól kora őszig érdemes érkezni a helyszínre. Itt tanyázik hazánk egyetlen teknősfaja, a mocsári teknős. Ha óvatosan közelítünk a vízhez, láthatjuk őket úszni a felszín fölé kidugott fejjel, vagy éppen napfürdőzni a vastagabb fatörzseken. A tó környékén él a jellegzetesen kékes színű jégmadár, a nádasban megbújó vöcsök, és néhány vadkacsa is. Ha tavasztól többször visszatérünk ide, a békák metamorfózisát követhetjük szemmel a petétől az ebihalon át a kifejlett hüllőig. A vízfelszín alatt piócákat, felette pedig a szitakötők táncát figyelhetjük meg. Egy érdekesség, hogy az itt is fellelhető kockás sikló életvitele sokkal inkább a vízhez kötött, mint a vízisiklóé, amivel szintén találkozhatunk a tó partján.

Egy évszázadon át dübörgött a vaskohászat

Az első írásos feljegyzés 1700. április 23-áról származik; a rendelet a kutatások eredményeire alapozva engedélyezte a területen az ércbányászatot. A hámor a század végéig működött, megszűnése után egy ideig fafeldolgozó üzemként használták. A vasmű egyes részei 1900 körül még álltak, az 1920-as évek feljegyzései már csak romokként emlegették. 

A kohók és hámorok működéséhez egyaránt elengedhetetlen volt a folyóvíz. A komplexum fennállása idején öt tavat duzzasztottak fel a patakból. Napjainkra ebből csak kettő maradt meg, az egyikben horgászni is lehet. Az alázúduló víz mozgási energiáját felhasználva működtették a hatalmas fújtatókat, amelyek a vaskohók égéséhez a megfelelő mennyiségű levegőt pumpálták. A hámorokban a vízimalmokhoz hasonlóan működő, kerék által megforgatott tengelyre robusztus bütyköket szereltek, melyek óriási, nehéz kalapácsokat mozgattak meg. Emberi erővel lehetetlenné vált volna az anyag megmunkálása.

A bánya ürege

A Petőfi-forrás foglalatáig tó partjáról 130 méternyit kell a K◼ jelzésen sétálnunk. Régen még állandó jelleggel hűsítette a túrázók szomját, napjainkra azonban szinte teljesen elapadt a vize, csak nagyon csapadékos időben láthatunk némi szivárgást. Néhány méterrel mögötte, ahol jobbra „behorpad" a hegy, egy különleges átjárón keresztül léphetünk be az egykori kőbánya területére. 1912-ben a kitermelt andezit elszállítására még vasúti vágányt is építettek, amit mára elbontottak. 2007-ig még három kóspallagi kőfaragó kézi erővel fejtette a jellegzetesen sárgás színű vasas andezitet, a dácitot. Napjainkra már csak a természet aprózza a köveket, miközben fokozatosan visszafoglalja a Börzsöny vulkanikus származását bemutató területet.

A tanösvény elhalad a másik tavacska mellett, amely az ötből megmaradt. Régen strandként működött, ma pedig a horgászokat örvendezteti meg. Ez a vízfelület is rehabilitáción esett át a 2000-es évek elején. A 220 méter hosszú, 65 méter széles Királyréti horgásztó egyik érdekessége, hogy a csak őshonos halak élnek benne, például ponty, keszeg, compó, süllő, csuka, pisztráng. 

A tanösvényen Királyrét felé csatlakozik hozzánk a K◼ jelzés (a Petőfi-forrással ellentétes irányban). Az elágazástól 150 méternyi sétával vehetjük észre az út jobb oldalán a fatáblát, ami útba igazít a forráshoz. Érdemes bevállalni a meredeken induló ötvenméternyi utat; cserébe állandó vízhozamú hűs vízhez juthatunk, mellette a kilenc szarvas legendáját olvashatjuk. 

A tanösvény egy mókás szakaszán farönkök tetején kell haladnunk, majd átlépjük a régen gyerekeket szállító kerti vasút sínjeit. Az aszfaltot keresztezve némi bátorság ellenében bekukkantunk a denevér-lakta hajdani feltáróaknákba, mielőtt visszatérnénk Királyrét központjába az aszfaltúton.

A központból a fatáblákat követve találjuk meg a Királyréti erdei vasút állomását. Érdemes a sínek mentén továbbsétálni, hogy kipróbáljuk az emberi erővel működtetett hajtányt. A pedálokat tekerve hozhatjuk mozgásba a maximum 4 fős járgányt egy 750 méter hosszú körpályán. Jótanács: osszuk be az erőnket, mert a kezdetben lejtős pálya a kanyar után tartogat némi meglepetést...

Az erőpróba után visszasétálunk a Királyréti erdei vasút állomására, és végállomástól végállomásig utazunk a dízelmotorral hajtott vagy a napelemes kisvonattal. A síneket még 1893-ban fektették le ezen a vonalon az erdőben kitermelt fa hatékony elszállítására, utasokat csak az 1950-es évektől szállított az itt robogó szerelvény.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

  • A túra kiindulópontja, a Csattogó-völgy a Budapest-Vác-Szob között közlekedő vonatokkal érhető el. Akár a Verőce, akár a Kismaros nevű vasúti megállóban leszállhatunk (mindkét megállótól nagyjából azonos távolságra van). 

Megközelítés

  • Verőce vasútállomásáról a P jelzéseken induljunk észak felé a Gorka utca - Zentai utca útvonalon! 1,2 km után térjünk balra a Gyöngyök útja sárga gyöngysorra emlékeztető jelzéseire, amelyek a Csattogó-völgybe vezetnek minket (összesen 1,9 km). 

  • Kismaros vasútállomásáról végig a Gyöngyök útja tematikus jelzéseit kell követnünk a kiindulópontig (1,6 km). 

  • A túra végén a kisvasút végállomásáról szintén a Gyöngyök útján jutunk vissza a Csattogó-völgybe (1,6 km).  

Autóval

  • A Csattogó-völgyet a Vácot Szobbal összekötő 12-es úton érhetjük el. 
  • A helyszín autóval is megközelíthető Verőcéről a Zentai utcán, majd balra a bekötőúton keresztül.
  • A földút egysávos, minősége nem túl jó, ezért érdemes Verőcén vagy Kismaroson a fő utcán vagy a bekötőutakon leparkolni, és a két település között 20 percenként közlekedő ingajáratra szállva kisbusszal utazni. A buszfordulótól, a kismarosi volt Expressz tábortól mindössze 800 méternyit kell sétálni a fesztivál helyszínéig.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A feltáróakna sötét üregeinek felfedezéséhez elengedhetetlen a zseblámpa (és némi bátorság). 
  • A navigáláshoz Természetjáró app ajánlott.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
16,5 km
Időtartam
4:30óra
Szintemelkedés
350 m
Szintcsökkenés
205 m
Körtúra Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Hegyi vasút, kötélpálya megállóhely Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • Új pont
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!