Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Naszály menti körtúra a Csattogó-völgyből

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Börzsöny · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Verőce és Magyarkút között
    / Verőce és Magyarkút között
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Csattogó-völgy bejárata
    / A Csattogó-völgy bejárata
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Naszály
    / A Naszály
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magyarkút
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kocsma a pipáshoz Magyarkúton
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Irma-forrás Magyarkúton
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Országos Kéktúra útvonalán
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Aranyoskút Magyarkúttól északra, az Országos Kéktúrán
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az erdő Magyarkúttól északra
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei hangulat a P jelzésen Magyarkút közelében
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Aranyoskút
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 Aranyos-kúti forrás és sütögetőhely Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei iskola Hét Vezér Harangja

Kellemes körtúra a Börzsöny keleti lankáin és a Naszály oldalában, érintve több települést és frissítőpontot is. A túrát a Dunakanyar páratlan panorámája koronázza meg.

nyitva
közepes
20,3 km
5:29 óra
333 m
333 m

Jelentős szintemelkedéseket nem tartogató gyalogtúra, amely a dél-börzsönyi táj ismert és kevésbé látogatott részeire navigál el minket. A közel 20 kilométer alatt hangulatos erdőrészekben kanyargunk, hol széles földúton, hol vadregényes ösvényeken. Áthaladunk Magyarkúton, Szendehelyen, valamint Katalinpusztán és Verőcén, útba ejtve egy kirándulóközpontot és egy nevezetes emlékhelyet is.

A túraélményt a Dunakanyar egyik kevésbé ismert, de rendkívül látványos kilátópontjával tetőzzük be. Innen, a Fenyves-hegyről tökéletesen rálátni a szemközti Visegrádi-hegységre, a Szentendrei-szigetre és persze a kanyargó Dunára is, hogy csak a legfőbb látványosságokat említsük.

A szerző tippje

  • A Fenyves-hegyi kilátópontra rövid kitérővel juthatunk el, ne hagyjuk ki a Dunakanyar páratlan panorámáját!
  • Bár az útvonal nem túl hosszú, az időjárástól függően olykor nem ideális  terepviszonyok miatt érdemes jóval több időt szánni a távra.  
  • Egy meleg nyári napon célszerű lesétálni a verőcei strandra (ez a vasútállomástól 400 méterre van), és a túra végén megmártózni a Dunában.
outdooractive.com User
Szerző
Péter Lánczi
Frissítés: 2019-08-08

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
283 m
Legalacsonyabb pont
115 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei iskola
Kerékpár Pont (Katalinpusztai Kirándulóközpont, Erdei iskola és Turistaszállás)
Szabad strand (Verőce)
Móló Büfé, Verőce
Katalinpusztai Kirándulóközpont - Erdei Iskola és Turistaszállás

Biztonsági előírások

Különösebb elővigyázatosságot nem igényel a túra, de legyünk óvatosak, és mindig tájékozódjunk az időjárásról!

Felszerelés

  • A meredek szakaszok miatt érdemes zárt, a bokát jól tartó túracipőben útnak indulni! Fontos a bordázott talp, amely nem csúszik meg.
  • Az egyensúly megőrzésében sokat segít a túrabot. 
  • Mindig vigyünk magunkkal folyadékot!
  • A navigáláshoz Természetjáró app ajánlott.

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Kismaros, Csattogó-völgy (123 m)
Koordináták:
Geographic
47.834260, 19.025731
UTM
34T 352260 5299766

Végpont

Kismaros, Csattogó-völgy

Útleírás

Itiner 

  •  A Csattogó-völgyi kempinget a Gyöngyök útja jelzéseivel keleti irányba hagyjuk el.
  • Miután a széles földúton elértük a P jelzést, balra fordulunk. Ezen az úton hétvégi házak közt kanyargunk északi irányban, majd elérve egy kereszteződést és a K ◼ jelzést,
  • K ◼  jelzésen jobbra fordulunk, és a Magyarkútról kivezető aszfaltcsíkon az erdő felé vesszük az irányt.
  • Miután elhagytuk az Irma-forrást, az Országos Kéktúra K jelzését követjük a továbbra is északra tartó utunkon. A völgyben vezető széles földút érinti az Aranyos-kutat és a Szentháromság kápolnát, mielőtt beérünk Szendehely házai közé. Átkelve a településen továbbra is a K jeleket követjük egészen Katalinpusztáig.
  • A kirándulóközponttól a P jelzésen haladunk. Út közben elhaladunk a Rockenbauer Pál kopjafa, illetve a szebb napokat is látott Czettler-kúria mellett. Kiérve az országútra továbbra is a P jelzést követjük, ami a Fenyves-hegyre visz fel minket.
  • A hegytetőn kis kitérőt tehetünk a látványos panorámáért a P▲ jelzésen. Köves, kavicsos, helyenként saras szekérúton érünk le Verőce hétvégi házas övezetéből a település központjába. A P jel gyakorlatilag a kiindulópontunkig navigál minket. A Csattogó-völgyben már ugyanazon az úton haladunk vissza, mellyen túránk elején elindultunk.

Részletes leírás

A Börzsöny lábánál megbújó Csattogó-völgyből egy széles földúton vágunk neki a nem túl nehéz, közel 20 km-t és 334 méter szintemelkedést tartogató túrának. Magyarkút irányában, keletnek követjük a Gyöngyök útja (zarándokút) egyedi, rózsafüzért stilizáló sárga jeleit, mígnem kiérünk a Verőcéről kivezető P jelzésű turistaútra. Ezen balra fordulva, hétvégi házas övezetben tartunk északi irányba, majd két kilométert megtéve balra fordulunk a K ◼ jelzésen. Egy kőhídon kelünk át a Gimpli-patakon, aztán kisvártatva – és még mindig házak mentén – elérjük a hűsítő vizéről híres Irma-forrást, vagy másik nevén a Magyar-kutat. A forrás foglalását 1889-ben építették, vize ma is iható. Minőségét jelzi, hogy a környék üdülőtelek tulajdonosai közül is sokan innen fedezik ivóvíz szükségletüket, és nem csak a nyári kánikulában. Felfrissülést azonban nem csupán a forrás vize adhat. A közvetlen szomszédságában álló, "Kocsma a pipáshoz" nevű vendéglőben minden földi jót megtalálunk, akár éhesek, vagy szomjasak vagyunk.

Magunk mögött hagyva az Irma-forrást, a továbbiakban az Országos Kéktúra K jelzéseit követjük északi irányába. Gyakorlatilag egyenesen haladunk tovább az árnyas völgyben, ahol széles erdészeti úton érjük el a szintén felfrissülést adó Aranyos-kutat. A hangulatos erdei pihenőtől még több mint 3 km-t kell megtennünk Szendehelyig, melynek rendezett utcáin át is kelünk. A települést nyugati irányból, egy panorámás kaszáló mentén közelítjük meg, elhaladva a szélén álló kis kápolna mellett.

Szendehely és környéke

Eredetileg a környék neve Szenthely volt - bizonyára a földbirtokos püspökség után -, ám az idők során Szendehelyre módosult. Az itt letelepedő németek 1717-ben a bajorországi Franken vidékéről érkeztek Magyarországra, és kezdetben a közeli Berkenyén alapítottak falut, de 1753-ban a túlnépesedés miatt a lakosság egy része átköltözött ide, a Vác és a nagymarosi rév felé vezető út mellé. A helyiek régebben főként erdő-, illetve szőlőműveléssel foglalkoztak. A környező lankákon a mai napig kiterjedt szőlőskertek vannak, éltetve a vincellérség helyi hagyományát.

A község egykoron a váci püspök uradalmához tartozott, amit valószínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. Az 1848-as szabadságharc idején tűzvész pusztított a településen, és a házak csaknem fele a lángok martalékává vált. Szerencsére ezzel együtt is sok régi lakóház megmaradt, és számos helyütt még őrzik a jellegzetes, pirosra festett népi bútorokat is. Ezeket a fenyőfából készült berendezési tárgyakat „fláderos" festéssel színezték. Az ófalu boltíves hídjának mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll, amely műemlék mellett a mi túránk is elhalad, követve a K jelzéseket.

Az erdőn keresztül épphogy elhagyjuk Szendehelyet, pár száz métert követően a településhez tartozó Katalinpusztára lyukadunk ki, amit a Börzsöny kapujaként is szoktak emlegetni. Az itt található kirándulóközpont egyszerre szolgál erdei pihenőhelyként, valamint kiránduló családok, baráti társaságok programpontjaként. Az erdei iskolától, illetve a modern szálláshelytől indul a látványos útvonalú Gyadai tanösvény, a gyerekek kedvence: a Hangyavasút, de többek között találunk itt hangulatos tavacskát és büfét is. A kéktúrázók innen kezdik meg, vagy fejezik be az Országos Kéktúra börzsönyi szakaszát, miután bepecsételtek az igazolófüzetbe.

Katalinpusztát a P jelzésen hagyjuk el, felkapaszkodva a Naszály oldalába. A kezdeti meredek kaptatón vezető utunkat rövid idő után oldalazó ösvény váltja, és később sem kell attól tartanunk, hogy megmásszuk a 652 méter magas hegyet. Hullámvasutazó keskeny ösvényünk elhalad a hazai természetjárás egyik ikonjának, Rockenbauer Pálnak emléket állító kopjafája mellett is.

Rockenbauer Pálról és emlékéről

Aligha akad olyan túrázó, aki ne tudná, ki volt Rockenbauer Pál, vagy ne ismerné az általa rendezett Másfélmillió lépés Magyarországon című országjáró sorozatot. A film szimbolikussá vált főcímdalát („Indulj el egy úton, én is egy másikon...”) hallva azoknak az embereknek is beugrik az a bizonyos keréktoló vándorcsapat, akik különösebben nem érdeklődnek a természet vagy az ismeretterjesztő műsorok iránt. Kétségtelenül ez volt Rockenbauernek és csapatának a legismertebb és legnagyobb hatású filmje, amely 14 részen keresztül mutatta be Magyarország tájait és a benne élő embereket, és amely a turistavénájú nézőkön kívül is bőven toborzott magának lelkes közönséget.

Viszont Rockenbauer páratlan munkássága nem csupán e több szempontból is értékes alkotásban testesült meg. A 60-as évektől kezdődően számos nagy sikerű filmet forgatott világjáró útjairól, amelyeken keresztül a televíziónézők bepillantást nyerhettek többek között a Déli-sark eladdig ritkán látott, fagyos világába, a magashegyi túrázás szépségeibe és kihívásaiba, illetve a kubai vizek színes élővilágába. Rockenbauer Pál szellemisége és üzenete ma is érékes útravaló azok számára, akik a dolgokat szeretik felfedezni, megismerni és megélni.

Az emlékhelyet követően a jelzésű út elhalad a szebb napokat is látott Czettler kúria mellett, majd egy benőtt ösvényen leereszkedik a 2-es főútra. A forgalmas út szélén szerencsére csak pár métert kell megtennünk, de az aszfaltot még ezt követően sem hagyjuk el. Egy kereszteződés után a Verőcére vezető országúton folytatjuk a pirost, majd csak 500 métert megtéve kanyarodunk vissza az erdőbe. A balra letörő ösvény gyakorlatilag folyamatos emelkedésben, és közel két kilométeren át visz fel minket a 294 méter magas Fenyves-hegyre. A P▲jelzésen csupán pár méteres kitérőt kell tennünk, hogy megcsodálhassuk a Dunakanyar megunhatatlan panorámáját.

Egy kevésbé ismert, de páratlan panoráma

A Fenyves-hegy kilátópontjától tökéletesen rálátunk a szemközti Visegrádi-hegységre, a Szentendrei-szigetre, a Dél-börzsönyi táj jellegzetes hegyeire, és persze a Dunára is, hogy csak a legfőbbeket említsük. Miután kigyönyörködtük magunkat a páratlan kilátásban, továbbra is a P jelzést követjük Verőce irányába. A lefutó, lankás hegygerincen, murvás úton ereszkedünk le a településre. Ezt a kb. 2,5 km-es utat kis kertek és hétvégi házikók közt kanyarogva tesszük meg, több alkalommal is kilátással a Naszályra, vagy éppen a Dunakanyarra.

Miután leértünk Verőcére, a P jelzés visszavisz minket a Csattogó-völgy bejáratához, ahonnan pedig a már jól ismert murvás úton visszatérünk a túránk kiindulópontjára, azaz a csattogó-völgyi kempinghez.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdő- és végpontját a Budapest-Vác-Szob között közlekedő vonatokkal érhetjük el. A szerelvényről Kismaroson vagy Verőcén kell leszállni. A Csattogó-völgy pár száz méteres sétával mindkét településről kényelmesen megközelíthető.

Megközelítés

  • A verőcei vasúti megállóhelytől  a P turistajelzést követve északi irányba tartunk. Egy kilométert megtéve, a település határában (balra) rátérünk a Gyöngyök útja turistaútra, amely a Csattogó-völgybe vezető széles földút. A tájékozódást jelzések, illetve kihelyezett táblák is segítik.

  • A kismarosi vasúti megállóhelytől kezdetben a S és a Z turistautakat követjük, de ahogy elhagyjuk a kisvasút végállomását, az ABC-nél jobbra fordulunk, és pár száz méteres sétával a Gyöngyök útja jelzései mentén, valamint a kihelyezett navigációs táblák segítségével érjük el a Csattogó-völgyi táborhelyet.

  • Ha vonattal érkezünk, a vasútállomástól a P jelzést követve, a Faluföle utca mentén elindulva közvetlenül is be tudunk csatlakozni a túra nyomvonalába anélkül, hogy a Csattogó-völgyig ki kellene sétálnunk.

Autóval

  • A túra kezdőpontját a Vácot Szobbal összekötő 12-es úton tudjuk megközelíteni.

  • A legpraktikusabb, ha a Verőcén a fő útról a Rákóczi utcára fordulunk (Szendehely - Magyarkút tábla jelzi az irányt), majd az első lehetőségnél, rögtön a vasúti felüljáró után balra térünk a Gorka utcába. Ez az út a Faluföle utcában folytatódik; az elején tágas, ingyenes P+R parkolót találunk. 

Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

4,0
(2)
Schőn Péter
2019-08-24 · Közösség
Remek túra, különösen az Aranyos-kút és Szendehely közötti szakasz, ami a Bözsöny igazán szép arcát mutatja. A Czettler-kúriához vezető kitérőt nem javaslom, mivel alig látható és járható az odavezető út, az épület pedig inkább egy kísértetháznak illik be. Viszont legalább 45 percembe telt átverekedni magam odáig. A Rockenbauer kopjától befutó úttól érdemes egyből a Lázár csárda felé menni a 2-es főút mentén.
Mutass többet!
Készült: 2019-08-24

A többiek fényképei

+ 1

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
20,3 km
Időtartam
5:29 óra
Szint +
333 m
Szint -
333 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!