Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

A Csattogó-völgyből Katalinpusztára

Gyalogtúra · Börzsönyi-peremhegység
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Csattogó-völgy bejárata
    / A Csattogó-völgy bejárata
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Verőce és Magyarkút között
    / Verőce és Magyarkút között
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Magyarkút
    / Magyarkút
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Irma-forrás Magyarkúton
    / Az Irma-forrás Magyarkúton
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Aranyoskút Magyarkúttól északra, az Országos Kéktúrán
    / Az Aranyoskút Magyarkúttól északra, az Országos Kéktúrán
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás az Aranyos-kúttól
    / Kilátás az Aranyos-kúttól
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei iskola
    / A Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei iskola
    Fénykép: Nógrádi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Katalinpusztai Kirándulóközpont Erdei Iskola
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Katalinpusztai Kirándulóközpont Erdei Iskola
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 m km 2 4 6 8 10 Csattogó-völgyi Üdülőházak Aranyos-kúti forrás és sütögetőhely

A kellemes túraútvonal a Börzsöny keleti lábánál a Csattogó-völgybeli üdülőközpontot, a Természetjáró Fesztivál helyszínét köti össze a Naszály lábánál található kirándulóközponttal.

közepes
10,2 km
3:00 óra
318 m
260 m

Jelentős szintemelkedéseket nem tartogató gyalogtúra, amely a dél-börzsönyi táj ismert és kevésbé látogatott részeire navigál el minket. A 10 kilométer alatt hangulatos erdőrészekben kanyargunk, hol széles földúton, hol vadregényes ösvényeken. Áthaladunk Magyarkúton és  Szendehelyen, majd a Katalinpusztai kirándulóközpontban fejezzük be a túrát.

outdooractive.com User
Szerző
Lévai Zsuzsa
Frissítés: 2019-08-10

Nehézség
közepes
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
267 m
Legalacsonyabb pont
121 m

Felszerelés

Javaslatok és linkek

Katalinpusztai kirándulóközpont

Kezdőpont

Csattogó-völgy, Verőce (120 m)
Koordináták:
Geographic
47.834089, 19.026239
UTM
34T 352297 5299746

Végpont

Katalinpusztai Kirándulóközpont

Útleírás

Itiner

  • A Csattogó-völgyből kelet felé indulunk
  • Északi irányba balra térve a P jelzéseket kövessük, amik a Les-völgy mentén egészen Magyarkútig vezetnek bennünket. 
  • K ◼  jelzésen jobbra fordulunk, és a Magyarkútról kivezető aszfaltcsíkon az erdő felé vesszük az irányt.
  • Miután elhagytuk az Irma-forrást, az Országos Kéktúra K jeleit követjük a továbbra is északra tartó utunkon. A völgyben vezető széles földút érinti az Aranyos-kutat és a Szentháromság kápolnát, mielőtt beérünk Szendehely házai közé. Átkelve a településen továbbra is a K jeleket követjük egészen Katalinpusztáig, a kirándulóközpontig.

Részletes leírás

A Börzsöny lábánál megbújó Csattogó-völgyből vágunk neki a nem túl nehéz, 10 km-es túrának. Az üdülőterületet kelet felé hagyjuk el, majd hamarosan észak felé vesszük az irány (balra) a P jelzésű turistaúton. Hétvégi házas övezetben hagyjuk el északi irányba, majd két kilométert megtéve jobbra fordulunk a K ◼ jelzésen. Egy kőhídon kelünk át a Gimpli-patakon, aztán kisvártatva – és még mindig házak mentén – elérjük a hűsítő vizéről híres Irma-forrást, vagy másik nevén a Magyar-kutat. A forrás foglalását 1889-ben építették, vize ma is iható. Minőségét jelzi, hogy a környék üdülőtelek tulajdonosai közül is sokan innen fedezik ivóvíz szükségletüket, és nem csak a nyári kánikulában. Felfrissülést azonban nem csupán a forrás vize adhat. A közvetlen szomszédságában álló, "Kocsma a pipáshoz" nevű vendéglőben minden földi jót megtalálunk, akár éhesek, akárszomjasak vagyunk.

Magunk mögött hagyva az Irma-forrást, a továbbiakban az Országos Kéktúra K jelzéseit követjük északi irányába. Gyakorlatilag egyenesen haladunk tovább az árnyas völgyben, ahol széles erdészeti úton érjük el a szintén felfrissülést adó Aranyos-kutat. A hangulatos erdei pihenőtől még több mint 3 km-t kell megtennünk Szendehelyig, melynek rendezett utcáin át is kelünk. A települést nyugati irányból, egy panorámás kaszáló mentén közelítjük meg, elhaladva a szélén álló kis kápolna mellett.

Szendehely és környéke

Eredetileg a környék neve Szenthely volt - bizonyára a földbirtokos püspökség után -, ám az idők során Szendehelyre módosult. Az itt letelepedő németek 1717-ben a bajorországi Franken vidékéről érkeztek Magyarországra, és kezdetben a közeli Berkenyén alapítottak falut, de 1753-ban a túlnépesedés miatt a lakosság egy része átköltözött ide, a Vác és a nagymarosi rév felé vezető út mellé. A helyiek régebben főként erdő-, illetve szőlőműveléssel foglalkoztak. A környező lankákon a mai napig kiterjedt szőlőskertek vannak, éltetve a vincellérség helyi hagyományát.

A község egykoron a váci püspök uradalmához tartozott, amit valószínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. Az 1848-as szabadságharc idején tűzvész pusztított a településen, és a házak csaknem fele a lángok martalékává vált. Szerencsére ezzel együtt is sok régi lakóház megmaradt, és számos helyütt még őrzik a jellegzetes, pirosra festett népi bútorokat is. Ezeket a fenyőfából készült berendezési tárgyakat „fláderos" festéssel színezték. Az ófalu boltíves hídjának mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll, amely műemlék mellett a mi túránk is elhalad, követve a K jelzéseket.

Az erdőn keresztül épphogy elhagyjuk Szendehelyet, pár száz métert követően a településhez tartozó Katalinpusztára lyukadunk ki, amit a Börzsöny kapujaként is szoktak emlegetni. Az itt található kirándulóközpont egyszerre szolgál erdei pihenőhelyként, valamint kiránduló családok, baráti társaságok programpontjaként. Az erdei iskolától, illetve a modern szálláshelytől indul a látványos útvonalú Gyadai tanösvény, a gyerekek kedvence: a Hangyavasút, de többek között találunk itt hangulatos tavacskát és büfét is. A kéktúrázók innen kezdik meg, vagy fejezik be az Országos Kéktúra börzsönyi szakaszát, miután bepecsételtek az igazolófüzetbe.

Tömegközlekedéssel

  • Csattogó-völgy a Budapest-Vác-Szob között közlekedő vonatokkal érhető el. Akár a Verőce, akár a Kismaros nevű vasúti megállóban leszállhatunk (mindkét megállótól nagyjából azonos távolságra van).

Megközelítés

  • Verőce vasútállomásáról a P jelzéseken induljunk észak felé a Gorka utca - Zentai utca útvonalon! 1,2 km után térjünk balra a Gyöngyök útja sárga gyöngysorra emlékeztető jelzéseire, amelyek a Csattogó-völgybe vezetnek minket (1,9 km).
  • Kismaros vasútállomásáról végig a Gyöngyök útja tematikus jelzéseit kell követnünk a kiindulópontig (1,6 km). 

Autóval

  • A Csattogó-völgyet a Vácot Szobbal összekötő 12-es út felől Verőcén a Zentai utcán, majd balra a bekötőúton keresztül érhetjük el.
Navigáció Google Térképpel


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Nehézség
közepes
Hossz
10,2 km
Időtartam
3:00 óra
Szint +
318 m
Szint -
260 m
Egyirányú túra

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!