Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Fitnesz
Gyalogtúra

Börzsönyi felfedezőút Kismaros és Nagymaros között

Gyalogtúra · Börzsöny · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kövesmezőn pihenőpadokat, tűzrakó helyet, tanösvények tábláit és szép panorámát is találunk
    / Kövesmezőn pihenőpadokat, tűzrakó helyet, tanösvények tábláit és szép panorámát is találunk
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Ég és föld között: kalandpark Törökmezőn
    / Ég és föld között: kalandpark Törökmezőn
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kövesmező a turistautak találkozópontja
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A visegrádi Fellegvár látképe Nagymarosról
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Törökmező állatparkja, a TörökmeZOO
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kövesmezői pihenő a visegrádi Fellegvárral
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagymarosi Gesztenyés Tanösvény állomása Kövesmezőn
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kövesmező hangulata
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fellegvár látképe Kövesmezőről
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 18 Királyréti Erdei Vasút (Kismaros állomás) Törökmezői Turistaház Gubacsi-hálás

Változatos túra, amely egyszerre vezet el bennünket a Dél-Börzsönyi táj eldugottabb és ismertebb részeire, közben több, a Magas-Börzsöny jellegzetes vonulatait és a Dunakanyar páratlan szépségét is elénk táró kilátóponttal.

nyitva
közepes
18,3 km
5:17 óra
411 m
455 m

Hazánk egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Dunakanyar, és ez nem véletlenül van így! Páratlan környezetét hétvégenként  a legtöbben autóval vagy sétahajóval, mások kerékpárral szokták bejárni, de igazán alaposan csak gyalog lehet felfedezni. Ez a Csattogó-völgyből Nagymarosra vezető, 18 km hosszú útvonal nem csupán a Dunakanyar kevésbé ismert kilátópontjait tárja elénk, hanem a dél-börzsönyi táj változatos, néhol szelíd, máshol vadregényes részeit is, ahol a természet szépsége mellett elfeledett történelmi érdekességeket is láthatunk.

Az alig több mint 400 méter szintemelkedést tartogató túra során többnyire kényelmes és széles földutakon haladunk, de a legszebb részeket hangulatos ösvényeken járjuk be. Eredeti útvonalunkról egy-két ponton érdemes kis kitérőt tenni a lenyűgöző kilátásért, a történelmi érdekességekért, vagy csak egy kis frissítőért a Törökmezői turistaházba. Nagymaroson pedig a nyári kánikulában akár strandolással is megkoronázhatjuk ezt a klassz kis túrát, és persze számos más, a gyaloglással töltött nap végén a pihenést és a kikapcsolódást segítő szolgáltatást találunk itt.

A szerző tippje

  • Több kilátópontra rövid kitérővel juthatunk el. Ne hagyjunk ki egyet sem, hiszen ezek adják a túra esszenciáját!
  • Bár az útvonal nem túl hosszú, egyrészt a terepviszonyok, másrészt a számtalan kilátópont miatt érdemes az elvileg elegendőnél jóval több időt szánni a távra.  
  • Egy meleg nyári napon érdemes lesétálni a nagymarosi strandra (a vasútállomástól 300 méterre van), és a túra végén megmártózni a Dunában. 
  • Nagymaroson pillantsunk rá a telefonfülke-könyvtárra! Ha igazán „finoman” szeretnénk indítani a túrát, betérhetünk a vele szemben lévő cukrászdába is.
outdooractive.com User
Szerző
Péter Lánczi
Frissítés: 2019-08-08

Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
374 m
Legalacsonyabb pont
104 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Pihenő

Királyréti Erdei Vasút (Kismaros állomás)
Törökmezői Turistaház

Biztonsági előírások

Az út egy-két rövid szakaszon meredek, nehezen járható. Száraz időszakban az apró kőmorzsa könnyen kigördül a talpunk alól, csapadékos időszakban pedig a meredek felületeken a csúszós sár nehezíti a haladást. Legyünk óvatosak, és mindig tájékozódjunk az időjárásról!

Felszerelés

  • A meredek szakaszok miatt érdemes zárt, a bokát jól tartó túracipőben útnak indulni. Fontos a bordázott talp, amely nem csúszik meg.
  • Az egyensúly megőrzésében sokat segít a túrabot. 
  • Az út során több meredek szakasszal is meg kell birkóznunk. Mindig vigyünk magunkkal folyadékot!
  • A navigáláshoz Természetjáró app ajánlott.

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Kismaros, Csattogó-völgy (128 m)
Koordináták:
Geographic
47.834172, 19.021770
UTM
34T 351963 5299764

Végpont

Nagymaros-Visegrád vasúti megállóhely/Nagymaros, Dunapart

Útleírás

Itiner

  • A Csattogó-völgyi kempinget a Gyöngyök útja jelzéseivel nyugati irányba hagyjuk el.

  • Kismarosra érve a főútnál belecsatlakozunk a Z jelzésbe. Folyamatos emelkedésben másszuk meg a Kismaros fölé magasodó hegygerincet. Meredek kaptatót követően a gerincen széles földút vezet, melyet kis kertek szegélyeznek.

  • A Z▲ jelzésen rövid kitérőt tehetünk a panorámás Nagy-kősziklához. A Dunakanyar lenyűgöző látványát többször is élvezhetjük az utunk során, de minden kilátópontról más szögből.

  • A Z jelzést egészen a P+ jelzésig követjük, amelyre ráfordulva 1 kilométert megtéve érjük el a P jelzést, illetve Pusztatornyot.
  • Innen a P jelzéseket követjük egészen Köves-mezőig, de közben érintjük a Törökmezői turistaházat, hosszantartó kényelmes ösvények után megmásszuk a Gubacsi-hálást – ahonnan szintén szép kilátás tárul elénk –, mielőtt kiérünk az erdőből a Nagymaros feletti rétre.
  • A Köves-mezőtől, illetve a panorámás hegyoldalból a K+ jelet követve érünk le a vasútállomásra, illetve a Dunapartra.

Részletes leírás

A Börzsöny lábánál megbújó Csattogó-völgyből egy széles földúton vágunk neki a nem túl megerőltető 18 km-es távnak. Kismaros irányában, nyugatnak követjük a Gyöngyök útja (zarándokút) egyedi, rózsafüzért stilizáló sárga jeleit, mígnem kiérünk a település fő útjára, amely Szokolyára vezet. Ezzel párhuzamosan halad a Királyréti Erdei Vasút sínpárja, illetve a Morgó-patak, valamint egy rövid ideig az a Z turistajelzés is, melyet a túránk követ. Sokáig nem kell a járdát koptatnunk: a Nagy-Morgó lábánál a jelzések a hegyoldalba vezetnek, és ezzel megkezdjük első komolyabb kaptatónkat, ami kezdetben hétvégiházas övezetben, majd egy távvezeték nyiladéka mentén halad. A meredekebb részt követően sem engedhetünk ki teljesen, mert még ha enyhébben is, de továbbra is emelkedésben haladunk a hegygerincen. Az itt található kertek, házikók felemás hangulattal töltik el az embert. Némelyiket gondozzák, ugyanakkor nem egy közülük romos állapotban csúfítja a tájat.

A Kilátó úton haladva egy ponton, bal kéz felöl Z▲ jelzésekre lehetünk figyelmesek. Ezek 400 méteres kitérővel vezetnek el minket a Nagy-kőszikla nevű kilátóponthoz, amely mindenképpen megéri a plusz fáradozást, ha a Dunakanyar egyik kevésbé ismert panorámáját szeretnénk megtapasztalni.  

Kitérővel vagy anélkül, továbbra is a Z jelzést követjük a széles földúton, gyakorlatilag észrevétlenül áthaladva a Gál-hegy 377 méteres csúcsán. Ezen a szakaszon már oly kevés szintemelkedéssel van dolgunk, hogy csak a geodéziai mérőkő jelzi számunkra a hegygerinc legmagasabb pontját. Innentől fokozatos lejtésben haladunk egy olyan vidéken, ahol annak idején a híres afrikai vadász és kutató, Kittenberger Kálmán is vadászott. Északnyugatnak tartó utunktól balra, a sűrűben még ma is áll egyik magaslese, melyet több, mint 60 évvel ez előtt még ő építtetett. Emlékét az itt elhelyezett tábla is őrzi. Az a Rózsa kunyhó sincs messze, ahol Kittenberger a legjobb barátjával, a híres íróval, Fekete Istvánnal töltött el hosszú napokat, elvonulva a világ elől. Mi Z , majd a P+ jelzést követve nem érintjük ezeket a helyeket, de aki már olvasta Fekete István vadásztörténeteit, az ráismerhet a börzsönyi helyszínekre.

A P+ jelzés az elkerített Toronyalja-horgásztóhoz, illetve a P jelzéshez, egyben a Bibervárhoz vezet minket. A romnak is alig nevezhető egykori erőség inkább csak őrtorony volt, semmint vár, ám ahogy nevének eredetéről, úgy történelméről is csak nagyon keveset tudunk. A Bibervár – vagy másik nevén Pusztatorony – pontos építésének idejét nem ismerjük, de a XII. század végén feltehetőleg már létezett. Az itt talált régészeti leletek alapján a kis erősség egy lakótoronyból és egy hozzákapcsolódó kis udvarból állt, közvetlen szomszédságában pedig egy település is feküdt, amit feltehetőleg Toronyaljának hívtak. Pusztulásáról is csupán következtetések léteznek, valószínűleg a XIV. század elején, az Árpád-ház 1301-es kihalását követő anarchikus időkben, egy támadás során rombolhatták le. A megmaradt falmaradványhoz mindössze pár méteres kitérőt kell tennünk a P jelzésről, mielőtt egy rövid, ám meredek ereszkedésben elérjük a kóspallagi országutat.

A toronyaljai pálos kolostor

Átkelve az aszfaltúton déli irányba, kezdetben széles szekérúton, majd magas fűben vezető ösvényen haladunk. Mielőtt a vadregényes patakmederhez érnénk, jobb kéz felől egy kis meredek magaslatot figyelhetünk meg. Ez nem más, mint az hajdani toronyaljai pálos kolostor helye, ahol napjainkra már csak szanaszét heverő kövek, valamint egy kút őrzi az egykoron itt imádkozó és élő szerzetesek emlékét.

A márianosztrai vikáriushoz tartozó Szent Mihály pálos kolostort feltehetőleg a XIV-XV. század fordulóján alapították, építéséhez valószínűleg felhasználták az addigra már lerombolt Pusztatorony köveit is. Első írásos említése 1437-ből ismert, bár egyes források szerint a templomot és védőszentjét már 1381-ben is említik. A kutatás szerint a kolostor első temploma a nyolcszög három oldalával záruló, támpilléres szentélyű volt, melyet később kibővítettek. A templomhoz észak felé kapcsolódott a kolostor épülete, mára azonban csak az egykori falak helye látható itt-ott a sűrű aljnövényzetben. A kolostorhoz malom és halastó is tartozott, 20 méter mély kutjából rengeteg tárgyi emlék került elő: fanyelű kések, sarló, szekéralkatrész, egy lakat, két vasmacska és egy ónkanna stb. Falainak pusztulását és a környék elnéptelenedését a török hódoltság idejére tehetjük, közvetlenül Buda és Esztergom eleste utánra. A P jelzésű turistaútról csupán 50-100 méteres kitérőt kell tennünk az elfeledett romokhoz, amennyiben felfedezőkedvünk csekélyebb látványt nyújtó történelmi emlékekkel is beéri.

A meredek völgyfalat és a kanyargó patakot követve, helyenként bedőlt fákkal és sűrű növényzettel is megküzdve érünk fel a Békás-réthez. A kiszélesedett nyílt tér egycsapásra szelíd, idilli környezetet tár elénk, amely északi irányban kilátást is tartogat a Börzsöny magasabb vonulataira. A réten átkelve elérjük a Törökmezőre vezető aszfaltutat. Ezen jobbra fordulva pár métert mi is trappolunk, majd azzal párhuzamosan az erdőben gyalogolunk tovább.

Elértük Törökmezőt, ahol egy hosszú múltra visszatekintő turistaházat találunk. Itt nem csupán frissíteni tudunk! Az elmúlt években kalandparkká avanzsált turistaközpont elsősorban a diákcsoportokat célozta meg, de a kellemes környezet mindenki számára üdítő lehet, aki egy kirándulás során egy kis pihenőre vágyik.

Továbbra is a P jelzést követjük egy kényelmes, mondhatni sík terepen. Árnyas fák alatt haladva, közel az erdészeti úthoz kanyargunk egészen a dél-börzsönyi magaslatok pereméig. A P jelzést a leaszfaltozott parkolónál a jobbra induló Z▲ jelzésre cseréljük. Ezen a köves, helyenként csúszós ösvényen másszuk meg a 360 méteres Gubacsi-hálást, ahonnan ezúttal már letérés nélkül is megcsodálhatjuk a pompás Dunakanyart, a szemközti Visegrádi-hegység vonulatait, és persze a híres fellegvárat is.

Újabb kilátás a Köves-mezőről

Fák takarásában kanyargunk végig a meredek hegygerincen, a lombok közt sajnos csak helyenként sejlik be a kilátás. Csüggednünk azonban nem kell, utunk során még lesz részünk panorámában, de ahhoz előbb ki kell érnünk a Köves-mezőre. Előtte viszont az Országos Kéktúra a hegység belseje felől, jobbról becsatlakozik az utunkba. Innentől a K jelzéssel együtt délnek, azaz balra indulva talpalunk tovább egy széles kaszálón átkelve. Pár száz métert megtéve elérjük Köves-mezőt, aztán a K▲ jelzésen kisvártatva a panorámás pihenő helyet. A padokkal ellátott természetes kilátópont egy újabb szögből tárja elénk hazánk egyik legszebb vidékét. Érdemes itt is megállni pár perce, mielőtt az alattunk elterülő Nagymarosra megtesszük túránk utolsó méterjeit.

A K+ jelzés kétségtelenül a leggyorsabb úton vezet le minket a településre, de mindenképpen meg kell említenünk, hogy közel sem a legszebbiken. A helyiek által illegális szemetesnek használt mélyút tele van szórva háztartási hulladékkal, sittel és gumiabroncsokkal, amit aztán az itt lezúduló csapadék szemétszigetekké formál. A pár száz méteres szakaszon esős időben nem ajánlott a közlekedés, helyette érdemes másik, párhuzamos úton haladnunk.

Miután leértünk Nagymarosra, csak rajtunk áll, hogyan fejezzük be a túránkat. Minden évszakban elérhető a Duna partja az együtt haladó K és P jelzéseken, de mondani sem kell, hogy nyáron pezseg különösen az élet, ilyenkor persze felfrissülés fogad minket a vízben. Strandolás, éttermek és büfék zárhatják a túranapot,  megkoronázva remek felfedezőutunkat. A hazajutást a környék pazar tömegközlekedése biztosítja. A Nagymaros-Visegrád vasúti megállóhelytől óránkét megy vonat Budapestre, de át is kompolhatunk a visegrádi oldalra, ahonnan buszokkal közlekedhetünk tovább.

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdőpontját a Budapest-Vác-Szob között közlekedő vonatokkal érhetjük el. A szerelvényről Kismaroson kell leszállni. 
  • A túra végpontján Nagymaroson, a vasútállomáson tudunk vonatra szállni.

Megközelítés

  • A kismarosi vasútállomástól keleti irányban indul a túra a Z jelzéseken. 
  • A túra végén a K+ jelzések a nagymarosi vasútállomásig kalauzolnak bennünket. 
  • Ha komppal mennénk tovább Visegrádra, a vasútállomástól együtt haladó K és P jelzéseket kövessük! 

Autóval

  • A túra kezdő- és végpontja a Vácot Szobbal összekötő 12-es út közelében található. 
  • Ha autóval érkezünk, érdemes a vasúti megállóhely mellett leparkolni. A túra végén vonattal pár perc alatt visszajuthatunk a kezdőpontra. 
  • A vasúti megállóhely mellett ingyenesen parkolhatunk.
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
18,3 km
Időtartam
5:17 óra
Szint +
411 m
Szint -
455 m
Tömegközlekedéssel elérhető Egyirányú túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

: óra
 km
 m
 m
Legmagasabb pont
 m
Legalacsonyabb pont
 m
Szintprofil megjelenítése Szintprofil elrejtése
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!