Gödöllői (majdnem) körtúra

Itiner:

• A gödöllői HÉV végállomástól a P jelzésen a Máriabesnyő vasútállomásig túrázunk.
• A vasúti aluljáró előtt jobbra a P▲ jelekre váltunk, amit a Csörsz árkáig követünk.
• Jobbra a K jeleket követve folytatjuk, és az Arborétum megkerülése után az Isaszegi útnál érjük el a buszmegállót.

A túráról részletesen:

Az egyetemtől Máriabesnyőig

A gödöllői vasútállomást - ami egyben a HÉV végállomása is - az aluljárón át hagyjuk el keleti irányba, és a P jelzéseket követve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem parkkal övezet főépülete előtt kezdünk bele túránkba. Váltakozva ösvényen és szilárd burkolaton lépdelünk a házak mellett és parkrészleteken át. Érintjük az egyetemi strandot, aztán a város legkisebb temetőjét, a premontreit.

A trianoni határváltozások miatt a premontrei rend az 1920-as években Gödöllőn hozta létre új oktatási intézetét, ami több épületből állt. A túránk kezdetén látott jelenlegi egyetemi főépület pl. eredetileg a premontreiek rendháza volt. A kicsiny sírkertbe temetkeztek a szerzetesek - köztük nyugszik az alapító prépost, akinek sírjára Fadrusz János híres szobrának bronz másolata került.

Irányt tartva a botanikus kert és különböző egyetemi épületek mellett haladunk el, aztán a MATE Parkerdő sétányaira térünk. Átvágunk a zöld övezeten, túloldalán az Őz utcába fordulunk, és a P jelek irányításával Gödöllő Fenyves nevű kertvárosrészén kanyargunk keresztül. Elsétálunk a Fenyves ABC mellett, ahol vásárolhatunk, ha valamire szükség lenne.

Innen már feltűnik a máriabesnyői kegytemplom tornya, ahová kitérőt tehetünk nemsokára. Leereszkedve a vasúthoz éles jobbkanyarral fordulunk rá a P▲ jelzésre az aluljáró előtt. A következő 1.5 km-t a sínekkel párhuzamos zajvédő fal mentén tesszük meg a turistaúton. Mellettünk a portákhoz tartozó kertek sorakoznak, szemben pedig következő úti célunk, a Juharos erdős hegyoldala uralja a látványt. Rátérünk a település legszélső utcájára, ahol az utolsó háznál kereszteződés fogad. A P▲ jelzés a sínek mentén vezet tovább, míg balra kiágazik a Mária-út Pᵯ jelzése, ami áthaladva a vasút alatti aluljárón a 400 méterre lévő bazilikához visz: itt van lehetőség kitérőt tenni, hogy meglátogassuk a kegyhelyet.

Akácosban folytatjuk utunkat bozótos-csalitos részen, de maga az ösvény jól kijárt. Nemsokára kerítés kerül elénk, amit az erre a célra készített létra használatával tudunk leküzdeni. A túloldalon széles csapásra lépünk, és balra fordulva ismét a drótháló mentén menetelünk. Visszatekintve a kegytemplom tornyát láthatjuk kiemelkedni a fák közül.

A Juharoson át

Hamarosan zárt kapu állja el továbbhaladásunkat, amin nem kell átkelnünk, mert a turistaút jobbra kanyarodva nekivág a hegynek. A Juharos csúcsig bő 2 km a távolság és 120 méter a szintkülönbség; ez a Gödöllői-dombságban valóságos meredélynek számít.

Vadvédelmi kerítés tövében vezet felfelé az ösvény szellős erdőrészen, ezért helyenként felsejlik magaslatunkról a fákon túli, messzebbi táj. Hamarosan légvezeték nyiladékát keresztezzük, ami sajátos panorámát ad: a tartóoszlopok mögött a dombság lankáit és a Budai-hegység vonulatait szemlélhetjük. Ez a kilátópont alkalmas arra is, hogy megfigyeljük a Juharoshoz hasonlóan kiemelkedő rögök nagy relatív magasságkülönbségét a szomszédos Duna völgyéhez képest.

Eddigre az emelkedő nagyját legyűrtük, és a hosszan elnyúló tetőszinten járunk. A turistaút kiszélesedik, lapos terepen baktatva élvezzük a könnyű járást. A Juharos 308 méter magas hátáról a vegetáció miatt csak korlátozott kilátást kapunk nyugati irányba. Átlendülve a csúcson ereszkedésbe kezdünk, aminek aljában burkolt útra lépünk. A keskeny aszfaltcsík a Gödöllő-Valkó országútból ágazik ki, és az 1,3 km-re lévő Erzsébet-pihenőnél álló vadászházhoz tart. A P▲ jelzés itt véget ér; jobbra térve a K jelzésen vándorolunk tovább.

Az elágazás környékén azonban érdemes kicsit elidőzni, sőt kitérőt is tenni. Egy árkot látunk az erdőaljon keleti irányba indulni, ami a Csörsz árka néven ismert ókori határvédelmi vonal maradványa. Római irányítással a szarmaták által a 4. században épített árok- és sáncrendszer kb. 1200 km hosszan az húzódott az Alföld pereme mentén, egészen le az al-dunai Vaskapuig. A 2-5 méter mély, 5-10 méter széles árkok, illetve ezek szélén a sáncok jól látszódtak a 19. századig, amikor a jelentős tereprendezés eltüntette a legnagyobb részét. Itt, a Gödöllői-dombságban hosszabb szakaszon is megmaradt felismerhető állapotban. Egy része mentén tanösvényt jelöltek ki, ami egyelőre csak virtuálisan létezik, de a létrehozó egyesület tervei közt szerepel az állomások tájékoztató tábláinak kihelyezése is. A Csörsz-árok tanösvény végigjárása betekintést ad az ókori védelmi rendszer történetébe.

Arborétum a túránk végén

K jelzésen déli irányba folytatjuk utunkat. Átkelünk a Gödöllő-Valkó közötti országút túloldalára, ahol kőkereszt és világháborús katonasír csendesedik. Megkerüljük a fémsorompót, és cseres tölgyesben érkezünk egy romos vadászházhoz.

Innentől széles föld- és murvautakon túrázunk hosszabb szakaszokon vadvédelmi kerítéssel párhuzamosan. A többnyire fiatal erdők akác, nyár és tölgy egyedekből állnak, ezek mellett helyenként fenyvesekkel is találkozunk. Az éles irányváltású útvonal végén a Gödöllői Erdészeti Arborétum kerítése mellé jutunk, és hamarosan a növénykert bejáratánál állunk. Érdemes időt szánni a felfedezésére, bejárni a tanösvényt, megismerni a több száz fa- és cserjefaj, valamint más botanikai érték példányait.

Az arborétum bejáratától tovább a K jeleken 200 méter után az Isaszegi úthoz érkezünk, ahol a Gödöllő, méhészet buszmegállóból tudunk a város központjába visszautazni.